Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-04-26 / 17. szám

1953. április 26. Л&о* ^__ Földműves ÁLLAMI BIRTOKAINK ÉPÍTŐ MUNKÁJÁBÓL 7 Gondosabban biztosítsuk az állattenyésztés fejlesztését állami birtokainkon A zselizi állami gazdaságok dolgozói példásan teljesítik május 1. és 9. tiszteletére adott kötelezettségvállalásaikat A dolgozók asszonyainak jó példája A szocialista munkaverseny jelentő­sége mezőgazdaságunkban mégjobban megnövekedik azáltal, hogy a mezőgaz­dasági munkák időszaki jelleggel bír­nak Ezért szükséges, hogy mezőgaz­daságunk összes dolyozói különösen azokban az időszakokban, amikor tu­lajdonképpen eldől a magasabb hektár­­hozam kérdése, minél nagyobb igyeke­zettel biztosítsák a munkák agrotech­nikai határidőn belül való elvégzését, merthiszen csakis így teremthetik meg a magasabb terméshozam biztos alap­jait. Ipari munkásságunk nyomán az ál­lami birtokok dolgozói és szövetkezeti tagjaink is felsimerték a szocialista munkaverseny hatalmas lendítő erejét és annak kifejlesztésével eddig soha nem tapasztalt sikereket értek el a nö­vényi termelésben, és az állattenyész­tésben. Most azonban a zselizi állami gazda­ságok dolgozóinak ez évben elért ed­digi sikereivel kívánunk foglalkozni, akik értékes kötelezettségvállalásaikkal milliókkal teszik gazdaságosabbá a ter­melést. hogy így érvényt szerezzenek az állami birtokok gazdálkodásának gazdaságosabbá tételéről szóló, múlt év áprilisában megjelent párt és kormány­­határozatnak. Május 1. és 9. tiszteletére adott felajánlások Mindjárt áz elején el kell monda­nunk, hogy a zselizi gazdaságok dol­gozói csupán május 1. és 9. tiszteleté­re a növényi termelésben 1,217.000 ko­rona. az állattenyésztésben pedig 2,557.050 korona értékű kötelezettség­vállalásokat fogadtak el és ezeket pél­dásan teljesítik is. Erről legkifejezőb­ben beszél az a tény, hogy a gazdasá­gok dolgozói az összes tavaszi gabona­félék vetését teljes 8 nappal koráb­ban fejezték be, mint azt tervük elő­írta Ezt az eredményt még értéke­sebbé teszi, hogy a vetés 92 százalékát kereszt- vagy keskenysorosan hajtot­ták végre. Ezt a sikert csaknem természetes­nek vesszük, ha tudjuk, hogy a tavaszi munkák során számos dolgozó milyen kimagasló munkateljesítményt ért el. így például Sándor József, a garam­­szentgyörgyi gazdaságban a cukorrépa vetésénél 135 százalékra teljesítette tervét, Csuvara elvtárs az ároki gazda­ság dolgozója huszonnégyet-os vető­­péppel 11 hektárt vetett be, mégpedig úgy, hogy minden négy órában váltot­ta a lovakat. Ugyancsak az ároki gaz­daságban Timara János csoportja a ter­vezett munkákon felül márciusban még 99 hektárnyi búzát boronáit meg. A nytresi gazdaságban Valkovicš Lajos naponta lófogattal 10 hektár területet simítózott meg. Vincúr Lajos traktoros Zetor gépén naponta 13 hektárt kulti­­vált meg, Kollár Sándor traktoros meg naponta 20 ha területet boronáit meg, a nagyudvari gazdaságban Szegény Ká­roly gőzekés csoportja a tavaszi fa­gyok ellenére naponta egy pár gőz­ekével 15 hektár területet készített elő vetés alá. E gazdaságban a simító­zást. boronálást 66 százalékban a gőz­ekés csoport végezte el. Szőllősön Sa­lo és Pesek elvtársak márciusra ter­vezett munkájukat 150 százalékra tel­jesítették. mivpl e hónapban már el­végezték az áprilisi teendők felét. Ha­sonlóan szép eredményeket értek el az összes gazdaságok többi dolgozói is. A 'egtöbb esetben úgyszólván alig lehet beszélni 'ényeges különbségekről a tel­jesítményben A dolgozók túlnyomó ré­sze teljesmértékben kifejezésre jut­tatta. hogv a munkaversenyt valóban a munka új. szocialista módszerének tekinti, melynek következtében a mun­ka örömtelivé válik. Felhívjuk az állami birtokok és a traktorállomások dolgozói­nak figyelmét, hogy a Szabad Földműves ez év május 1-tól külön rovatot nvit az állami bir­tokok és a traktorállomásokkal foglalkozó kérdések ismerteté­sére F rovat oldalain foglalkoz­ni fogunk azzal a munkával, amit dolgozóink a szocialista építésben végeznek; eredmé­nyeikkel és hiányosságaikkal egyaránt. A Szabad Földműves bemutatja a legjobb dolgozók munkamódszereit, amelyekkel A fejlett állattenyésztés nem képzel­hető el fejlett növényi termelés nélkül A fend példák bizonyítják, hogy a zse­lizi gazdaságok dolgozói valóban igye­keztek mindent megtenni, hogy előse/ gítsék a növénytermelés fejlődését Most tehát vessünk pillantást arra, ho­gyan teljesítik az állattenyésztési cso­portok dolgozói a párt és kormányha­tározat idevágó pontjait? Április 13-i értékelés szerint pél­dául Tóth János az első helyen levő lekéri gazdaság fejőgulyása januárban 124, februárban 125, márciusban pedig 185 százalékra teljesítette május 1. és 9. tiszteletére adott kötelezettségvál­lalását. Szőllősi Béla márciusban 180, Sebestyén Gyula 179. Bernát József 170 százalékra teljesítette kötelezett­ségvállalását. Karolina-gazdaságban Kis József januárban 120, februárban 159, márciusban pedig 151 százalékos telje­sítményt ért el, Vámos József a málasi gazdaságban 123 százalékra. Hűvös Ilona, az ároki gazdaság dolgozója 118, Belecky András garamszentgyörgyi gazdaságban pedig 131 százalékra tel­jesítette kötelezettségvállalását. Ha­­sonlóképepn még számos kitűnő ered­ményt elérő elvtársat említhetnénk meg. Szükséges azonban, hogy jobbár, lás­suk, mit jelent az, ha dolgozóink né­hány százalékkal túlteljesítik kötele­zettségvállalásaikat. Így például Koz­ma István, a zselizi gazdaság fejőgu­­tyása, aki 120 százalékra teljesítette kötelezettségvállalását 2732 liter tej helyett 3255 liter, Dobrovolny Antal 2811 liter helyett 3658 liter tejhoza­mot ért el, Novoszad Lajos 2573 lite­res tervét 3212 literre emelte. Csupán e három esetnél a terv túlteljesítése 2009 liter tejtöbbletet jelent, ami meg­felel 4018 serdülő gyermek napi fej­adagjának. Ebből láthatjuk, hogy mit jelent minden egyes liter tejtöbblet közellátásunk megjavítása szempontjá­ból. Még bátrabban kell alkalmazni a szovjet módszereket Amikor a sikerekről beszélünk, meg kell vizsgálnunk, hogyan jöttek létre és lehettek volna-e még nagyobbak is’ Bizony lehettek volna még nagyob­bak, még az elmúlt évi takarmányszű­ke ellenére is, ha minden egyes gazda­ságban még bátrabban alkalmaznák az élenjáró szovjet módszereket, ha ezek alkalmazása valóban minden gondozóra kiszélesedne. Tény, hogy Malinyinová módszerét egyre többen alkalmazzák, de mégsem mindannyian. A dolgozók A -^styéni állami birtok gazda­ságainak dolgozói az elmúlt napok ban leve'et kü'dte1- Antonín Zápo­­tc ký, köziársasági elnökünknek, - ’vben többek között ezeket írják: , ■ munkákat az agrotech­nikai határidők betartásával befe­jezzük. Munkánkat a szovjet tapasz­­ta’ tok a’ke’mazáF-'val végezzük. Az aratást és a csépiéit tervszerint hajtjuk vég Az ősziek vetését, k- '-«к betakarítását, a mé'yszán­­tás' ugyancsak terv szerin' végezzük el. E vállalás««1- ‘«Mentésével ka­pás«1- gabonaneműek, olajos nővé nyék s takarmányfélék hektárhoza ma lényegesen em kedik, mégpedg 1 512.653 korona értékben Négy gaz d -ágban bev«-ettük Suriková mód­szerét. mely szerint 3 200 sertést hizlalunk A sertések nevelésénél beve-Felhívás! eredméyeiket elérték. Ismertet­ni fogja az élenjáró szovjet ta­pasztalatokat, hogy azokat dol­gozóink minél szélesebb körben hasznosítani tudják, hogy minél nagyobb eredményeket érjenek el a hektárhozamoknál és az állatok hasznosságának fokozá­sában. Ezúttal kérjük az állami bir­tokok és a traktorállomások vezetőit, hogy gondoskodjanak arról, hogy minden gazdaság és minden brigádközpont dolgozói­nak kezébe eljuthasson a la­meggyözését ezért szakadatlanul to­vább kell folytatni a magasabb tejho­zam elérése érdekében, hiszen a fent­­emlitett példa világosan mutatja, hogy csupán három eset 2000 liter tejtöbb­letről tanúskodik s ilyen példa van több és lehetne még sokkal több is. Mielőtt befejeznők beszámolónkat, térjünk még vissza a növényi terme­lés kérdéséhez. Azt már elmondottuk, hogy milyen sikert értek el a zselizi ál­­iami birtok gazdaságai a tavaszi mun­kák első szakaszában, s most nézzüK meg, hogyan hajtják végre a tavaszi munkák második szakaszát. Az összes kukoricát négyzetesen vetik el A szocialista munkaverseny segítsé­gével 8 nappal lerövidítették az elsó szakasz munkáinak tervét. Ez a körül­mény lehetővé tette, hogy még jobbár, felkészüljenek a második szakaszra, s hogy ezt meg is tették, azt az bizo­nyítja legjobban, hogy a heterózis ku­koricán kívül az összes kukoricát négy­zetesen vetik el, amire már április el­ső felében megtették a szükséges elö­­készülékeket. A vetőgépek csoroszlyáit 60—70 cm távolságra állították be. A négyzetek kijelölését azután ezekkel a gépekkel végzik el keresztben-hosz­­szában, mégpedig, a korai kukorica számráa 60 cm távolságra, míg a kései kukorica számára 70 cm sortávolságra Ez mindenesetre rendkívül nagy jelen- « tőségű lépést jelent a hektárhozamok emelése szempontjából, hiszen ismere­tes. hogy négyzetes vetésű kukoricá­ból kétszerannyit, sőt még többet teher elérni, mint a rendes vetésűből Ha elgondoljuk, hogy tavaly egyetlen hek tárt sem vetettek be négyzetesen, ak­kor még jobban látjuk most, hogy mi­lyen ragyogó távlatokat tár fel szá­munkra a szocialista munkaverseny széleskörű kifejlődése. Végül még egy másik örvendete«­­eredményről is be kell számolnunk, a­­melyet a helyes felvilágosító munka és az eddig elért tavaszi sikerek hívtak életre. Arról van ugyanis szó. hogy a cukorrépa gondozásába belekapcsolód nak az összes dolgozók asszonyai is akik hatalmas részt vállalnak magukra e fontos növény gondozásában. Eddig 280 dolgozó felesége jelentkezett, hogy megfelelő területnyi cukorrépát egész az elejétől a termés betakarításáig gondoznak, hogy munkájukkal telje­mértékben hozzájáruljanak a zselizi gazdaságok dolgozóinak a gazdag cu­korrépatermés elérése érdekében ki­fejtett igyekezetéhez. Miklya János. zetjük Ljusková módszerét, amiál­­tal átlag 13 malacot érünk el egy anyakocától, 14 kg. átlagos súlyban Ezenkívül 850 malaccal többet vá­lasztunk el 714.000 korona értékben Tovább az összes gazdaságodban be­vezetjük Malyinyinová módszerét amiálta1 "?''ло literrel több tejet termelünk 472 tumna értékben A ’.árjáknál napi 82 dkg súlygyara­podást értünk el darabonként. — 24 borjúval választunk el többet, mint a tervünk előírja, minek kő ve eztében 24.000 koronát takarí tunk meg A vágómarhánál 37 q-val tér lelünk több hús+ 54.000 korona értékben. A tyúkoknál 70.000 koro­na többletet érünk el. s így az ál­lattenyésztési termékekből összesen 1 853 500 korona értéket termelünk ki. dolgozóihoz punk és egyúttal serkentsék a dolgozókat arra, hogy lapunk számára írjanak, hogy építő munkájuk eredménye lapunk hasábjain is kifejezésre jusson és lapunk betölthesse fontos hivatását; segítséget tudjon nyújtani mind az állami birto­kok, mind a traktorállomások dolgozóinak a szocializmus épí­tésében A Szabad Földműve? szerkesztősége és kiadóhivatala Az állami birtokok gazdaságosabbá tételéről szóló párt és kormányhatá­rozat az állami birtokok összes dolgo­zói számára nagy feladatokat jelölt ki, különösen az állattenyésztési termé­kek termelését illetően Nyomban le­szögezhetjük, hogy e határozat valóban hozzájárult a munka megjavításához, úgy a gazdaságokban, mind a munka­­csoportokban. Ugyanis a határozat nemcsak hogy kijelölte a főfeladatokat az állattenyésztésben, de megmutat­ta az utat is, hogyan lehet e felada­tokat maradéktalanul teljesíteni, ame­lyen az állattenyésztés kifejlesztése az állami gazdaságokat a szocialista nagy­termelés élére állítja. Teljesítve e határozat irányelveit e­­gyes gazdaságok állattenyésztési dol­gozói, technikusai nagyon szép ered­ményeket értek el így például első he­lyen megemlítjük a Munka-Renddel kitüntetett Jurina elvtárs csoportját, mely a tallósi gazdaságban évi 12.4 li­teres tejhozamot ér el tehenenként naponta. A zselizi állami birtokon pe­dig Kiss János fejögulyás az elmúlt évben a hozzá beosztott 12 fejőste­héntől összesen 50.000 liter tejet fejt ki, ami évi 4166 literes tejhozamnak felel meg egy-egy tehéntől. Vagy itt van Turnerová elvtársnő, a dévényúj­­falusi gazdaság fejőnőjének példája, aki 14 tehénnél napi 12.6 I tejet ér el és már április 10-én teljesítette má­jus 1. és 9 tiszteletére adott kötele­zettségvállalását, mely szerint a fenti időpontig 4000 literre! magasabb tejho­zamot keltett elérnie, Hasonló példákat sorolhatnék még fel Nagy Lomnicról. Nánáról, Várkonyról, Szénéről és még számos gazdaságból. Mindezek az eredmények a szocia­lista munkaverseny által jöttek létre, és hogy az említett dolgozók helye­sen alkalmazzák Malinyinová szovjet élenjáró fejőnő módszerét. Mégis meg keli jegyezni, hogy e nagyszerű példák ellenére még mindig nem beszélhetünk arról, hogy Malinyinová módszere meg­honosodott volna állami gazdaságain­kon. Hiszen Malinyinová módszere szá­mos gazdaságban csupán a tőgymasz­­százsból áll és megfeledkeznek egész sereg nemkevésbbé fontos tényezőről, mint például a rendszeres fejés, helyes gondozás és takarmányozás, az álla­tok kifutókba való kihajtása stb Hogy Malinyinová módszere mép nem nyert tért és nem lett tömegalapra he­lyezve, elsősorban az okozza, hogy hiá­nyos tömegpolitikai munka és főképpen a technikai káderek elégtelenül fog­lalkoznak a fejőgulyásokkal. Azután rendszerint elmulasztják kiemelni a legjobb dolgozókat, ismertetni mód­szereiket és sikereiket. Gyakran féke­zőleg ha» a munka szervezetlensége és a helytelen jutalmazás. A teheneket nem osztották szét mindenütt a fejők között és számos esetben a jutalma­zás sem aszerint történik, ki, milyen eredményt ért el, mert nem alkalmaz­zák az állattenyésztési normákig. Ebben kell keresnünk az okát, hogy állami birtokaink ez elmúlt évben Szlo­vákiában a tejbeadást csak 75 száza­lékra és ez év első negyedében 85.3 százalékra teljesítették. További ko­moly hiányosság, hogy több helyen e­­légtelen a takarmányalapról való gon­doskodás. A párt és kormányhatározat­nak különösen ama részét nem telje­sítik számos helyen, amely meghatá­rozza, hogy mindenütt takarmányos­­csoportokat, osztagokat létesítsenek, melyek feladata egész évre terjed ki. Ugyancsak hibául kell felróni hogy az állami birtokok nem ellenőriztek minden hónap végén a takarmánnyal való gazdálkodást és nem biztosították a tervezett súlygyarapodást az illat­állománynál. Ugyanokkor nem vizsgál­ták át a takarmányszükségletet, mint például Kalondán, ahol 1 kg súlygya­rapodásra 13 kilogramm takarmányt használtak el. Itt is meg kell említeni, hogy szá­mos gazdaságban igen szép eredménye­ket értek el a sertéstenyésztésben és hizlalásban, mint például Tabacsek elv­társ a galántai, Tirpák elvtárs a lele­szi gazdaságban a malacok elválasztá­sánál meg Balázs elvtárs a farkastor­ki gazdaság sertésgondozója, vagv Bá­nást elvtársnő , a bankeszii gazdaság sertésgondozója ér el nagy sikereket. Az ilyen eredményeknek köszönhető, hogy Szlovákiában az állami birtokok sertéshús első negyedévi beszolgálta­tását 127 százalékra teljesítették. Min­dennek ellenére a sertéstenyésztésben is komoly hiányosságaink vannak. Ma­gas a malacok elhullása, aminek okát abban kell keresni, hogy az anyakocák­ról való gondoskodás elégtelen, de e­­legtelen a malacokról való gondosko­dás is. Nagyon ritka az az eset, ami­kor kosarat, vagy egyébb óvintézke­dést alkalmaznak a szopósmalacok vé­delmére. Ugyancsak az állatok elhelye­zésével, valamint a munka megszer­vezésével is sok baj van. További komoly hiányosság az, hogy a súlygyarapodásnál sem értük el a tervet A határozatban megállapított napi 54 dkg súlygyarapodás helyett csak 33 dkg súlygyarapodást értünk el átlagosan. A hiba itt is a helytelen gondoskodásban van. Hogy az állami birtokok termelésé­nek gazdaságosabbá tételéről szóló párt­ós kormányhatározat irányelveinek tel­jes mértékben érvényt szerezzünk, minden gazdaságban sokkal jobban, mint eddig alkalmazzuk a szovjet mód­szereket, főképpen Malinyinová, Suri­ková, Ljuskovová stb. módszereit. Otí, ahol eddig nem vezették be a helyes munkaszervezést, ezt a hiányosságot minél gyorsabban ki kell küszöbölni. Meg kell minden dolgozót ismertetni a feladatokkal és biztosítani kell a munka érdemszerinti jutalmazását. A szlovákiai állami birtokoknak is meg vannak előfeltételei, hogy telje­sítsék az állami tervben meghatározott feladatokat az állattenyésztési termé­kek termelésében is. Szükséges, hogy különösen a kommunisták tudjanak harcolni az úgynevezett objektív nehéz­ségek elten és elsó vonalban harcol­janak a terv teljesítéséért, hogy az állami birtokok állandóan növeljék az állatállomány hasznosságát, csökkent­sék az állatok elhullását, a termelési kiadásokat és igv az állami gazdasá­gok valóban a szocialista nagyterme­lés mintájává váljanak. Ezekben a napokban minden gazda­ságban széles alapokra helyezett tö­megpolitikai munkát kell kifejteni é‘ а X. pártkongresszus tiszteletére tel­jes mértékben kifejleszteni a szocia­lista munkaversenyt és megteremteni az összes előfeltételeket a párt és kor­mányhatározatban megjelölt feladatok maradéktalan teljesítésére. (S) SORSJEGYEK a Štátna sporiteľňa-nál Bratislavában kapható Első húzás 1953 május 15-én. Az о sztálysorsjáték 55.0000 sorsjegye közül a fele nyer. Az 1,000.000 Kčs-t kitevő prémián kívül 1 drb. 500.000.-, 2 drb. 250.000. —, 1 drb 200.000.—, 2 drb. 1 50.000.—, 1 drb. 120.000.—, 3 drb. 100.000. — stb. összesen 56,520.000,— nyereményt sorsolnak ki. A nyereményeket készpénzben minden levonás nélkül fizetik ki. Az osztálysorsjáték öt osztályra van beosztva A sorsjegyek ára osztályon­ként: 1 nyolcad Kés 42.—, 1 negyed Kés 84.—, fél Kés 168.— és egy égést Kés 336.— ....................................Ttl levágni é9 borítékban elküldeni...................................... Az 1. osztályra megrendelek: ...........................................drb ayo ead ______________________drb negyed ............................................drb fél ______________________drb egész sorsjegyet. Olvasható név Pontos cím ... Az állami birtokok és traktorállomások A püstyéni állami birtokok dolgozóinak levele Antonín Zápotocký köziársasági elnökhöz

Next

/
Thumbnails
Contents