Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-04-26 / 17. szám

4 flatted Földműves ' 1933 áPH,!s 2fí Több figyelmet az állattenyésztésben Az új módszerek alkalmazásával emeljék az állatok hasznosságát a nagyodi EFSz-ben báit, de ugyanezt nem tette meg az állattenyésztésben, ami a közös g z­­dálkodás egyik legjövedelmezőbb termeié;! ága. Az állattenyésztés ugyanis sok javítani valót kíván a nagyodi szövetkezetben. Az állat tenyésztés alacsony színvonala mi­att nem tudták teljesíteni 100 száza­lékosan az első negyedévi sertés­­hűsbeadásukat. A tervezett 69 má­zsa helyett csak 47 mázsa sertés­húst adtak be Ezt a tényt a szö­vetkezet tagjai azzal próbálják ki­magyarázni. hogy tavaly beadásu kát az utolsó negyeďévben teljesí­tették. azonkívül sertésvész is pusz­tított a faluban. Ügy látszik, hogy a szövetkezet tagjai, de még a ve­zetőség sem látja a bajok igazi okát, mindenfé'e nehézségekre hivatkoz­nak ahelyett, hogy jobban szétnéz­nének a szövetkezeti Ъ«ок háztáji gazdálkodásában, ahol még számos anyasertést és a mintaszabályzattal e'lentétben több malacot tenyészte­nek A másik, egyben alapvető ok, a sertésállomány he’ytelen. hanyag gondozásában ta’álható. Míg Ta­nács István sertésetető, aki az anya­kocákat és az elválasztott malaco­kat kezeli, gondos és jó munkát végez, tisztán tartja a sertésólakat, a vályút, addig Frecska Mihály ser­tésgondozó igen felületesen kezeli a gondjaira bízott növendék és hízó­sertéseket. Az ól, amelyben a disz nók vannak, inkább pocsolyához hasonlít. Az állatok összekenődve. viszkosan fekszenek. A szövetkezet vezetőségének, különösképpen pe­dig az ellenőrző bizottságnak na­gyobb súlyt kellene helyezniük az etetés ellenőrzésére, a fenti állapo­tok nagyban veszélyeztetik a sző­­vetkezet húsbeadásának második negyedévi teljesítését. A tagokkal folytatott beszélgeté­sünk során megtudtuk azt is, hogy a szövetkezet mindezideig nem állí­totta fel a közös baromfitenyésztést, ami természetszerűleg meg is lát­szik a tojás beadási tervének ala­csony teljesítésében, annak ellenére, hogy saját maguk a szövetkezet tagjai szintén igyekeznek kisegíteni a szövetkezetei a tojásbeadásban. Éppen ezért a szövetkezet tagjai igen helyesen állították májusi kö­telezettségvállalásuk első pontjául a baromfifarm megszervezését, me­lyet májusban üzembe helyeznek. A szövetkezet tagjainak látniok kell ^ népidemokratikus rendszerünk erejét és szilárdságát, igyekezzenek előre számbavenni szövetkezeti gaz­daságuk, valamint családjuk szűk ségleteit. azt, hogy miből, mennyit kell termel niök,- hogy necsak a ter­vezett feladataikat teljesítsék, ha­nem minél nagyobb eladható feles leggel rendelkezzenek. Csakis ezál­tal teljesíthetik a szövetkezetek prágai kongresszusán elfogadott és jóváhagyott alapszabályzat pontjait hogy szövetkezetük gazdaggá, ők pedig vagyonosokká váljanak. (Szómba th). A földműves sajtóra való előfizetési verseny eredményei A lévai járásban lévő nagyodi szövetkezet leszűrve a tanulságot az elmúlt év hiányosságaiból, ezen a tavaszon sokkal szervezettebben, és jói fe készülve fogott hozzá a ta­vaszi munkák elvégzéséhez. Lénye­ges javulás állott be a munkafegye­lem betartása terén is Mindenek e;őtt az egyéni felelősségérzet kér­dése is jobban érvényesült, ami egvik része volt a tavaszi munkák időben való e'végzésének. A régi közmondás azt mondja: „Más kárán tanul az okos”. Ha ez a közmondás igaz vo't valaha, ah kor e mondhatink. hogy a nagyodi szövetkezet tagjai a saját kárukon tanulták meg. hogy csakis jobb munkával, az agrotechnikai határ­idői betartásával iárulhatnak hozzá lénvegesen a hektárhozamok nőve kedéséhez. Fe'ismerték az új ter­melési módszerek ielentőségét is Az idén már több újítást vezettek be A'ka'mazták a keresztsoros vetést és kukoricájuk fe'ét négyzetesen ve­tették el. Ami a munkaszervezést illeti, el­mondhatjuk hogy a szövetkezet tag jai nem jártak el helyesen amikor 560 hektár fö'dterü'etükre csak egy á'landó munkacsoportot alakítottak Ebben a munkacsoportban csaknem 50 személy van s ezáltal igen hátrá­nyos a munka elosztása, sőt szinte lehetet1 en az ellenőrzése Révész Géza csoportvezető, aki egyébként tehetséges szövetkezeti tag. mégsem tud teljes áttekintést nyerni az el­végzett munkákról Természetes kö­vetkezménye persze mindennek az­tán az. hogy itt-ott hibák csúsznak ’ <» a munkákba. E’öfordu't például, hogy a csoDort tagjai mie'őtt -befé­­jezhették volna a tavaszi vetések hengerelését, Révész csoportvezető i - munkába irányította Így csak félmunkát véeeztek. Ezért cé'szerű lenne ' ha még egy munkacsoportot alakítanának, hoev arányosan fel­oszthassák közöttük a szövetkezet szántóterületét Annál is inkább fontos ez hogy biztosítsák a riö vényápoási munkák sikeres elvég­zését. Tartsuk be az alapszabályokat. Mint említettük, ebben az évben a szövetkezet kijavította tavalyi hi-A fféSi EFSz teljesítette májusi kötelezettség­vállalását Л tavaszi munkák során elért sikerek mellett szép eredmények vannak a féli szövetkezet állattnyésztéschen is. A szövetkezetben az EFSz-ek mintasza­bályzata szerint való gazdálkodásának megszervezésével lényeges javulás ál­lott be. Mindenekelőtt az állatállomány tervét teljesítették. Az állati termé­kek termelését úgy tervezték, hogy az állammal szemben vállalt kötelezettsé­­" geihet az elsők között teljesítik. Ez­által biztosítják szövetkezetük tagjai életszínvonalának állandó emelkedését. A féli szövetkezet tagjai terv szerint az első negyedévben 15 mázsa marha- és "68 mazsa sertéshús beadására kö­telezték magukat Ezenkívül 22 000 to­lást és 21 000 liter tejet adnak a köz­ellátásnak Terveik átvizsgálásakor ar­ra a meggyőződésre jutottak, hogy be­adásukat nemcsak teljesíteni képesek, hanem túl is lépni Ebből az alkalom­ból május 1. és 9 tiszteletére értékes felajanlá»» tettek, hogy negyedévi be­adásuk mellett tervüktől eltérően meg 10 mázsa marhahúst, 10 mázsa sertés­húst és 1 000 darab tojást adnak líoz­­ellai asunknak. Ma már nemcsak vállalásokról, de azok teljesítéséről beszélhetnek. Val­latásukat sertéshúsból magasan — 100 mázsával — teljesítették túl. Az első negyedévben csak a tejjel marad­tak adósak A szövetkezet tagjai a­­zonban nem maradnak adósai az állam­nak. Elhatározták, hogy a hátralévő 5.000 liter tejbeadásukat májusban ki­egyenlítik. A szocialista falu kiépítésének egyik nagyon fontos eszköze a szocialista sajtó Ennek tudatában a Földművelés­­ügyi Megbízotti Hivatal az Állami Me­zőgazdasági Kiadóvállalattal karöltve a téli kampány keretében széles alapo­kon megszervezett előfizető toborzás­ba kezdett, amelyet versennyel kötött egybe. Azokban a kerületekben, ahol ennek , az akciónak figyelmet szenteltek, ahol a népi szervek dolgozói a napi elf<xj­­laltságukon kívül foglalkoztak előfize­tők gyűjtésével Is, nagyon szép ered­ményeket értek el Ennek bizonyítéka számos előfizető szerzése a „Roľnícke Noviny, Družstevná Výroba, Szabad Földműves, Za vysokú úrodu. Náš chov. Mechanizácia pôdohospodárstva és más egyéb földműves lapokra. A verseny értékelése után az e1«ő öt díjat a következőképpen osztottak szét: Az I. díjat Cafík Béla szögyéni lakos nyerte, aki 2.500 korona értékben ér­tékes könyveket kapott. Cafík Béla 120 előfizetőt szerzett. А II. dijat Gálát Gyula rimaszombati lakós kapta, aki 93 előfizetőt szerzett és ezért 2.000 korona értékű könyv­­jutalomban részesült. А III. díjat Bedécs Gyula, a leleszi mezőgazdasági iskola tanítója nyerte, aki 1.500 korona értékben kapott köny­veket. Bedécs Gyula 84 előfizetőt szer­zett. А IV. díjat 1.000 korona könyvérték­ben Zsák István, főrévi lakos kapia, aki 63 előfizetőt szerzett, Canárik Jó­zsef árvaaljai lakós, aki 54 előfizetőt szerzett, elismerő oklevelet kapott. A nyitrai KNB mezőgazdasági osztá-A búcsi szövetkezeti tagok széles körben alkalmazzák a szovjet tapasz­talatokat, hogy segítségükkel emeljék a terméshozamot. Nagy gonddal ápol­ják a magtermelési parcellákat,' hogy jóminőségű vetőmagot nyerjenek. 40 hektár árpát, 87 hektár búzát és 10 hektár zabot fejtrágyáztak és elvégez­ték rajtuk az ápolási munkákat. A magtermelési parcellákról rendes fel­jegyzéseket vezetnek. A 40 hektár cu­korrépát ugyancsak az agrotechnikai határidőben elvetették. Az első kapá­lást április 20-án megkezdték. Mint a lya 210 előfizetőt szerzett, amiért 5 000 korona értékű könyvtárral jutalmaz­ták. А IX. osztályok közül a második helyre a homonnai kerület került, a­­mely 204 előfizetőt szerzett és 4 000 korona könyvjutalomban részesült Harmadik helyen a zsolnai KNB áll 198 előfizetővel 3.000 korona értékű köny­veket kapott. Közigazgatási szerveink az első há­rom dijat nem kapták meg azért, mert a verseny feltételeit nem teljesítették Az említett díjakon kívül 10 JNB el­ismerő oklevelet kapott. Éspedig Pár­kány. Szobránc, Pozsony, Éiptószent­­miklós. Besztercebánya. Érsekújvár, Királyhelmec. Szered, Surány és Vra­nov A KNB 10 dolgozója, akik külö­nös érdemeket szereztek az előfizetők gyűjtésében, dicsérő oklevelet kaptak. Ezek közé tartozik: Lukács József Hu­nionná, Melles András Zsolna, Rostár Zoltán Szobránc, Duspk Lajos Ny Ura, Klem Ede Besztercebánya, MiskoviY, János Érsekújvár, Capkó János Lőcse. Szaraka János Vranov, Piffko J. Lip­­tószentmiklós, Zvolenszky Dániel Sel­mecbánya. Ez az előfizető-szerzési verseny be­bizonyította, hogy milyen lehetőségek rejlenek a jól megszervezett előfizető­­szerzési versenyben. Éppen ezért a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal az Állami Kiadóhivatallal karöltve az előfizetési versenyt ismét megszerve­zi, hogy ezáltal kis- és középparaszt­jaink, valamint szövetkezeti tagjaink a földművessajtó állandó előfizetőivé váljanak és ennek segítségével falvain­­kon a szocializmust minél előbb kié­pítsék. cukorrépát, éppúgy a kukorica meg­művelését is szétosztották olyan mó­don, hogy a szövetkezeti tagok egy­­egy csoportja egészen a betakarításig gondozza a növényt egy parcellán. A kukoricánál 77 hektáron alkal­mazzák a négyzetes vetést. A 25 tag­ból álló csoportok két nap alatt 25 és fél hektárt bevetnek. Hogy az állatállomány számára ele­gendő takarmányt biztosítsanak, és hogy ez a takarmány változatos is legyen, 3 hektáron takarmánytököt ter­melnek, amit aztán elsilóznak. Búcson négyzetesen vetik a kukoricát Védekezzünk a tavaszi fagyok ellen A földművelésügyi megbízotti hiva­tal felhívja a kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságok mezőgazdasági osz­tályát, valamint minden gyümölcs, zöld­ség. szőlő, dohány és más kényes nö­vények termelőit, tegyék meg a szük­séges intézkedéseket a tavaszi fagyok ellen, mégpedig: 1 Kísérjék figyelemmel a rádió 19. és 22. órai adását, amikor meteoroló­giai jelentésben közli az esetleges fa­gyok lehetőségét az egyes vidékekén. 2. Ha várható a fagy, kísérjék figye­lemmel a veszélyeztetett hely hőmér­sékleti adatait. 3. Ha a hőmérséklet csökkenni kezd és az éjjeli órákban plus 3 Celsius fokra csökken, a faluban védekezési készültséget kell hirdetni a helyben megszokott módon, (rádió, harang, do­bolás stb.). 4. Ha a hőmérséklet a későéjji és a korareggeli órákban a nap felkelte e­­lőtt plus 1 Celsius fokra csökken, a­­zonnal meg keli kezdeni a füstölést. 5. Füstölés céljából a veszélyeztetett helyekre előre oda kell készíteni az a­­nyagot (nedves fűrészport, trágyát, különböző növényi hulladékot stb ) na­gyon jő a kátrány és a nafta. A füs­tölést a levegő áramlásának irányában kell végezni eléggé sűrűn, hogy a ve­szélyeztetett hely egészen be legyen füstölve. A füstöt a nap felkelte után legalább 1 óráig meg kell tartani, ha a hőmérséklet a fagypont alá esik. 6. Ha az technikailag lehetséges, úgy Is védekezünk a fagy ellen, hogy betakarjuk a növényeket védőanyag­gal (papír, szalma, fa). Ezen intézkedések betartásával si­keresen védekezhetünk a fagyok ellen, és így biztosítjuk dolgozóink számár.? a tervezett zöldséget, gyümölcsöt, szó­tőt és más fontos cikket. A muzslai asszonyok lelkes munkájukkal elősegítették, hogy a szövet­kezet idejében véazett tavaszi műnk ák első szakaszát: Л és a kukorica négyzetes vetésével. A muzslai EFSz-ben fokozatosan térnek át až állatok zöldtakarmányozására A tavalyi kedvezőtlen, csapadék­szegény időjárás következtében a takarmánytermés nem volt olyan bő, mint más esztendőkön. A mu^s­­lai EFSz tagjai azonban nem nyu­godtak bele mindebbe — nem tar­tották magukat ahhoz a régi, elavult közmondáshoz, hogy „Ahol nincs, onnét az isten se vehet” — hanem tevékenyen beavatkoztak a takar­mányalap biztosítása körül mutat­kozó hiányosságok kiküszöbölésébe. A szövetkezet tagjai nem voltc-k restek. Egy szép napon tizenketten jelkerekedtek és elmentek Cse’ or­szágba füvet kaszálni. így mintegy 150—160 mázsa szénával bővítették meglévő, szűkös takarmányalapju­kat. Hogy leleményesek voltak, — nem várták a süh galambokat a szájukba — arra Sulczi elvtárs, a szövetkezet elnökének szavai adják meg a meg­felelő választ: — A szép, tiszta búzaszalmát nem használtuk fel álmozásra. hanem fel­szecskáztuk és ezt az oroszkai a­­korgyárból beszerzett melasszal íze­sítettük. hogy jobb étvággyal fo­gyasszák állataink. Nagyra értékelik a silótakarmányt A muzslai EFSz-nek igen nagy se­gítségére volt az állatok áttelelteté­­sénél a silótakarmány. Annak ehe­­nére, hogy tavaly csak mintegy 650 köbmétert silóztak. a takarékos be­osztás mellett még ma is van siló­takarmányuk. A tavalyi mennyisé­get most az idén megtízszerezik, vagyis 7000 köbmétert terveztek, amit be is tartanak. — Faragó elv­társ, a szövetkezet zootechnikusa, tréfásan megjegyzi a következőket: — Ha annyi silótakarmányunk volna, hogy újig kitartana, bíz’ isten örömünkben még a bokánkat is ösz­­szevernénk. — Ez a példázódás so­katmondó. Megértjük belőle, hogy Faragó elvtárstól telhetőén mindent elkövet, hogy az állatok hiányt ne szenvedjenek semmilyen téren. De tiszták is az állatok. Ez gondozói lel­kiismeretes munkáját bizonyítja. Jól előkészítik az állatokat a legeltetésre A lege'tetésre való átmenethez nagy szüség van elsősorban arra, hogy az állatokat hozzászoktassuk a levegő és környezetváltozáshoz. Fo­kozottabban kell sze'lőztetni az is­tállókat, csak arra nagyon ke'l vi­gyázni, hogy huzatmentesen végez­zük azt. Napközben, a me'egebb dé­li órákban először rövidebb, majd hosszabb ideig hajtsuk ki a legel­tetésre kijelölt áTatokat a szabad levegőre. Járassuk meg őket, hogy megszokják a mozgást. Nem a kihaitás előtt való napok­ban, hanem két-három héttel előtte. e1 kell szednünk az állatok megnyúlt körmeit, hogy járás közben ne aka­dályozzanak, le ne repedjenek stb. Ezt a csekélységnek tűnő, de fontos munkát a muzslai EFSz állatgondo­zói a megfelelő időben elvégezték. A teheneket, borjakat már az is­tállóban előkészítik a lege'tetésre olymódon, hogy fokozatosan több zöldtakarmányt vegyítenek a szecs­ka közé. Így e’kerühk az állatok szervezeténe! megbetegedését, meg­óvják őket a kihajtás napjaiban elő­forduló hasmenéstől. Így az állatok szervezete már az istállóban meg­szokja a zöldtakarmányt és a ki­hajtáskor nem eszi mohón a zsenge friss füvet, me’vből rendszerint fel­fúvódás adódik. Kovács István. Lovas István csoportja az első . . . j A nádszegi EFSz-ben a tavalyihoz mérten minden vonatkozásban lé­nyeges fejlődés tapasztalható. Külö­nösen megmutatkozik ez abban, hogy a munkához való viszony megja­vult. Mindenekelőtt ez annak tud­ható be, hogy a szövetkezet új ve­zetősége nagy Súlyt fektet á mun­kák jó megszervezésére. Hozzájárul továbbá az is, hogy a munkacsopor­tok között szocialista munkaverseny folyik, ami tavaly nem volt. Egész­séges versenyszellem van kialakuló­ban, amit a munkaeredmények is visszatükröznek. A cukorrépát kézi kapával sarabohák meg, amit úgy­szólván еду-két órás különbséggel végeztek el az egyes csoportok. Eb­ben a munkában Lovas István mun­kacsoportja vágta ki a rezet, mert elsőnek végzett. A 84 hektár cukor­répából reáeső részt április 18-án délután 3 órakor befejezte. A máso­dik helyen Gombos Imre munka­­csoportja végzett, délután 5 órakor. Nem sokkal utána Kovács Vilmos csoportja is jelentette, hogy kész a munkával. Lemaradt a versenyben Juhos De­zső, Kesiár András és Sándor Vil­mos munkacsoportja. De ezen cso­portok is április 20-án hétfőn befe­jezték a még sarabolásra váró 7 hektárnyi cukorrépát. A fentiekből kitűnik, hogy a szo­cialista munkaverseny — ha azt jól megszervezzük és irányítjuk, vala­mint rendszeresen ellenőrizzük az elvégzett munkát úgy mennyiségi, mint minőségi téren, akkor az tény­legesen a termelés hajtómotorjává válhat. A nádszegiek ettől már nem álla­nak messze. Hiba azonban az, hogy a verseny eredményeit nem népsze­rűsítik eléggé. Sokkal bátrabban kell e cél érdekében felhasználniok a helyi hangszórót és legyen ver­senytáblájuk is. A verseny további fejlődése és sikere érdekében hozzák be a nádszegiek ezt a hiányt. (—k—{—) Állatállományunknak az 1953. 2.90/o-al kell emelkedni/» V

Next

/
Thumbnails
Contents