Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-04-19 / 16. szám
1953. április 19. ЛоЬоа ^ Földműves 7 Iг!\ A méhek táplálkozása A méh alaptápláléka a méz. A kifejlett méh élete fönntartására elsősorban mézet kíván. Pusztán mézen is hosszasan elél. Tudjuk már, hogy abból meríti a repüléshez, izommotorja üzembetartásához szükséges cukrot is. A méz könnyen fölszívódó, (vagyis a bélből könnyen a szervezetbe jutó szénhidrát (cukor) forrás. Csupán egyik-másik mézharmatméz cukrai között van nehezebben emészthető, sőt olyan is akad, melyet a méh nem tud megemészteni, hanem csak fölöslegesen terheli vele a belét. A fejlődő fiasitásnak, a Hasítást etető méhnek és a petéző anyának sok fehérjére szüksége is van. A viasztermelő méh sok mézet és kevesebb fehérjét igényel. Fehérje (virágpor) nélkül is termel viaszt, de súlya (teste fehérjetartalma) megcsappan. A zsírt a méhek nélkülözhetik, mert mézből (cukorból) tudnak zsírt készíteni. Zsírt (olajat) különben a virágporban találnak. A virágpor emésztése nagyobb föladat, mint a mézé. Emészthető tartalmát (fehérjét, olajat, keményítőt, cukrot) emészthetetlen kemény héj burkolja, mint a konzervet a bádogdoboz. A tartalomhoz az emésztőnedvek két módon férkőznek hozzá: 1. a méh a virágporszemek egyrészét rigóival felnyitja. 2. az ép virágporszemek héján apró nyílások tehetnek, ezeken hajt ki a virágpor termékenyítésekor, és ugyanott hatolnak be az emésztőnedvek is. A méh a virágporszemek tartalmát nagyon sokszor nem emészti meg mind. valósággal elpazarolja, a héjban etóg sok fehérje, olaj és keményítő maradhat. Az ásványi anyagok fő forrásában, a virágporban különösen a kálium és foszfor mennyisége jelentős, tehát éppen azoké az anyagoké, melyek a méhek testében is az ásványi anyagok legnagyobb részét alkotják. Az ember és háziállataink táplálékában az ásványi anyagok között fontos szerep jut a különféle mészvegyületeknek, mert ezekre a csontváz fölépítéséhez nagy szüksége van. A fejlődő méhálcák étrendjében ellenben a mészvegyületek kisebb jelentőségűek, mert csontvázuk nincs. A meszet azonban a méh nem nélkülözheti. Különösen emésztőbelének falában feltűnő. fénylő szénsavas mész-szemecskék halmozódnak fel. Rendeltetésük ismeretlen. A meszet a méh valószínűleg vízzel kapja. A vízszükséglet nagy. Bizonyltja ezt. hogy 1 kg méhben 690 g, tehát 2 harmad súlyrész víz van. A méh néha trágyáiéból is szív. A méhek vitamin-igényét kevéssé ismerjük. Virágporán és pempőben bőséges vitamin van, mézben nincs, vpgy csak kevés. A méh kalóriaszükséglete a hőmérséklettel és a tevékenységgel változik Egy kg nyugvó méh 18 C fokú hőmérsékleten óránként 0,3 kalóriái kíván, tehát az ember szükségletének eoyharmad részét. Magas hőfokon és nagyobb tevékenységgel. pl. repüléskor a kalóriaszükséglet erősen fokozódik. Virágpor szerepe fiasííáskor A virágpor elsősorban a fiasításkor szükséges. A méhek többre becsülik a friss virágport, mint a régit. A tehén tőgyének is előbb meg kell duzzadnia, csak akkor lehet fejni. A- zoknak a mirigyeknek, melyek a munkásméh fejében a fiasítás eleségét termelik, szintén meg kell duzzadniok működésükhöz. Virágporos táplálkozás okozza ezt. A tehén tejében minden anyagnak meg kell lennie a fiatal borjú fejlődéséhez. A méhálca táplálékában is benne kell lennie minden olyan anyagnak, mely a tökéletes fejlődéshez szükséges. Ezeknek az anyagoknak nélkülözhetetlen forrása a virágpor. Ezenkívül a virágpor természetesen a kifejlett méh saját testének táplálására is szolgál. Tehát: A virágpor három szerepe: 1. A kifejlett méhet táplálja, 2. a dajkaméhek garatmirigyét megduzzasztja, működésre képessé teszi, vagyis az álcák eleségének mennyiséget biztosítja. 3. az álcák eleségének kellő összetételét: jó minőségét biztosítja. Egy nagy család évente 20—50 kg virágport gyűjt. Nagyobb részét a fejlődés időszakában fogyasztja el. 60 000 gyüjtőméh nevelésére annyi virágpor kell. amennyi 3 nagy Boczonádi, vagy 10 kis lépet megtölt. A különféle virágok pora nem egyértékü. A füféléké keveset ér. Az erdei fenyő virágpora nem duzzasztja meg a daikaméh mirigyét. A mogyoróé közepes táplálóértékű, mégis fontos, mert olyankor található, amikor a friss virágpor még ritka. A korai virágporok között igen tápláló az égeré. Nagy zsírtartalmú a repce és a gyermekláncfű virágpora. Az ásványi anyag tartalom is változatos. A szárazon tartott virágpor sokat veszít értékéből. A méhek azonban konzerválják. A virágport a sejtben olyanféle változás éri, amilyen savanyítás- | kor (silőzáskor) a takarmányt: tejsavas erjedés. Értéke így hosszasabban megmarad. A méhek sokszor még mézet is töltenek tetejére. A virágporgomba. A sejtben elraktározott virágpornak különleges kártevője a „virágporgomba”. A virágpor megkeményedik tőié, felülete hófehér, ritkábban fekete. A sejtből kipiszkált kemény vfrágportömeg megtartja a sejt hatszegletű alakját. A virägporgomba egyik virágporos sejtből a másikba terjed. A megtámadott virágpor értéktelen. A méhek még a sejtet is lerágják, hogy a „megkövesedett” virágport kihurcolhassák. A virágporomba erősebb elszaporodása a Hasítás etetésére káros. Ki kell piszkálni a kpmény virágport és a sejteket lekaparni a középfalig Az erősen megtámadott léprészletből a rossz virágporo-darabot ki kell vágni. A virágport még több penészgomba is megtámadhatja, A méhcsalád fokozottabb mézfogyasztása a tisztuló repülés után Indul meg a fiasítás gyarapodásával nő. Április második feléig vagy május elejéig szükséges ellátni a családokat mézzel, mert a gyűjtött nektár nem fedezi a fogyasztást. A szükséges mennyiség a család nagysága, és vidék szerint változó. Mégis általánosságban azt mondhatjuk, hogy a fogyasztás márciusban 3—6 kg, áprilistól akácvirágzásig (május közepéig) 4—9 kg. Nemcsak az a fontos, hogy a családnak éppen annyi elesége legyen, amennyivel nagynehezen eltengődik a főhordásig. Csak az a család fejlődik jól, mely bővelkedik eleséggel. A méz pótlása. Ilyenkor már folyékony mézzel, vagy, ha nincs, cukor1 de ezek nem jellegzetesek és csak nedves kaptárban hatalmasodnak el. A segítség ugyanaz. A virágpor pótlása. A méhek szükségből, ha nem találnak virágport, lábukra csomózva hazahordják helyette a lisztet, őrölt paprikát, olajpogácsa porát, sőt az értéktelen fűrészport, szénport és a növények leveléről a rozsdagomhák spóráját is. Ezen okulnak a méhészek, amikor a méhes előtt széltől védett napos helyen ládában, fiókban, tálcán lisztet vagy paprikát raknak ki magában vagy cukorporral keverve. Ha kell, a méheket egy kis mézzel csalogatják oda. A fiókát némelyek kb. 5 cm-es körlyukakkal sűrűn átfurkált deszkalappal fedik, hogy a méhek a lisztet szét ne szórják, hanem védetten szeri ;ók magukba A családok buzgón gyűjtik is a pótszert, míg az igazi virágporgvűjtés meg nem indulhat, attól kezdve azonban rá sem néznek. szörppel is lehet etetni, mert a méhek röpködhetnek. A viz már nem káros, hanem hasznos. A folyékony eleség az anya petézését is fokozza. Csakhogy a folyékony eleséggel való etetés könynyen rablást okoz ebben az időben. Tehát: 1. Mézzel vagy cukorszörppel etetünk. ha rablás nincs és a családok elég népesek. 2. Cukorlepénnyel etetünk, ha rablástól kell tartani, vagy rablók ellen gyengén védekező kis tartalékcsalád élelmét kell pótolni hirtelen. A kemény cukorlepény azonban már nem jó. A méhek lemorzsolják, kiszórják, mert kevesebb a páralecsapódás és nem tudják mindig feloldani. Puha (gyúrt vagy főzött) cukorlepényt kell tehát készíteni. Mézfogyasztás Szovjet tapasztalatok a méhészetben Méhek a sarkkörön túl A murmnnszki kerület micsurinista aaronómusai és zootechnil dsai sokat doboznak a sarkvidéki földművelés és állatenvésztés fejlesztésén. A Sarkki'-ön túl ma már nemcsak üvenházakat és melegágyakat láthatunk, hanem gyümölcsösöket is. bogyós gyümölcsű ültetvényeket szántóföldeket és kövér gulyákat. Most ■ edig a murmanszki kerület kolhozai é^ szovhozai bevezetik a méhészkedést is. 1949-ben Avetyissjan G. A. kezdeményezésére néhány méhcsaládot hoztak be ide, 1950-ben pedig már 100 kaptárban hoztak méheket a moszkvai kerületből. A kísérlet teljes sikerrel járt. A w'ár a Sarkvidéken rövid, de napos. A nappalok melegek, derűsek. Érdekes, hogy júniusban, mikpr a nap itt egyáltalán nem nyugszik le, a méhek naponta több mint 20 órát dolgoznak. A röptevékenységs csak éjjel 12—3 óra között szünetel, amikor a levegő hőmérséklete nagyon lehűl. Ezelőtt az Indusztria, Arktyika, Poljarnüj szovhozok és más gazdaságok üvegházaiban az uborka megporzását kézi erővel végezték. Ezsok munkát igényelt és mégsem adn 1elégítő eredmén Itt most méhészeteket szerveztek, A méheket jó eredménnyel alkalmazzák zárt területen — üvegházakban — termesztett növények megporzására. Az Industria szovhozban az uborka méhmegporzássbl "'*rt terméktöbblete ~ak az elmúlt évben 120. 00 rubelt tett ki. Vadon is sok mézelő növény tenyészik. Fűzcserjék, vad rozmaring, füzike, berkenye, hanga, fekete áfonya és más növények adnak bő hordást. A h- •szú sarki napva'-'k időszakában a rnT*i hozam családonként 7—8 kg-ot ' elér. A méhek a sarki telet jól bírják Ezek az első eredmények arró7 nusftftdnak, bogi/ sikerült lerakni a sarki íki méhészet alapjait és a méhek a Sarkkörön túl új oť-homa találni.’-. ( (levelezőink írják IHffiHi, lllllülllllhi. Túlteljesítették tavaszi tervüket Az Ipolysági állami gazdaságról még az elmúlt évben is úgy beszéltek, mint valamilyen szerencsétlen tanyáról. Sőt maguk a munkások is kedvezőtlenül nyilatkoztak munkahelyükről. Az idén lényeges változás állott be. A dolgozók egészen más szemmel nézik a gazdaságot. Ennek következtében lényegesen megjavult a munkamenet. A tavaszi munkákat idejében megkezdték. A terv szerint április 18-ig * kellett volna befejezni a tavaszi munkák első szakaszat. De éppen u jó munkaszervezés és példás munkalendület következtében már április 2-án végeztek. Elvetették az összes tavaszi gabonaneműt, takarmányt, sőt a cukorrépát is. Ugyancsak befejezték a burgonyaültetést is. A szovjet tapasztalatok alkalmazására is nagy gondot fordítottak. 50 hektár árpát és 35 hektár zabot keresztsorosan vetettek el. Ezenkívül 5 hektárt előcsiráztatott tavaszi búzával vetették be. Szemcséstrágyával 90 hektárt trágyáztak meg. 15 hektáron mésziszapot használtak. Hogy a tavaszi munkák első szakasza teljesen zökkenő nélkül folyt le, ahhoz természetesen szükséges volt, hogy a munkaerőket jól beosztják. Csoportokat alakítottak. Az első csoportba tartoztak a traktorosok, akik jó felszereléssel végezték a talajelőkészítő munkákat. A második csoportot a fogatosok alkották. Ök a dombosabb helyeken végezték a munkákat. Hogy a lovak túlságosan ki ne fáradjanak, a következő beosztást foganatosították: Félnapig a lovak egyik fele nehéz munkát végzett. Délben kicserélték őket olyanokkal, amelyek könnyebh munkában nem fáradtak lei annyira. Délután pedig a fáradtabb lovak végeztek könnyebb munkát. A harmadik csoport gyalog munkásokból állt. A gyalogosok ugyancsak hozzájárultak a munka gyors elvégzéséhez. Meg akarták mutatni, hogy a? ipolysági gazdaság sem elmaradott, hanem ellenkezőleg, hogy ott is lehet kitűnő sikereket elérni, ami elsősorban is a dolgozóktól függ. Mindenek előtt a traktorosok kiváltó munkájának tartozunk elismeréssel. Az előző években 6—7 traktor is állt Határidő ető Az ipolyhidvégi szövetkezetben még a tavaszi munkák megkezdése előtt szocialista kötelezettséget vállaltunk hogy a tavaszi munkákat az eredetileg tervezett 14 nap helyett 7 nap alatt elvégezzük. Ezt a válalást túlteljesítettük, mert a tavaszt munkák első szakaszát 6 nap alatt befejeztük. Vetésterületünk felén alkalmaztuk a keresztsoros vetési módszert. A vetésben különösen jó munkát végzett Bengó Lajos és Zavara János, akik egy pár tóval naponta elvetettek három és negyed hektár gabonát. Ugyancsak jól folynak a munkák a kertészetben is A melegágyakban szépen zöldül a palánta. A már kiültetett a gazdaság rendelkezésére és mégsrm tudták maguk elvégezni a munkát, hanem segítséget kellett kérni a traktorállomástóL Az idén célszerű agregátokat állítottak össze, aminek következtében úgy ment a munka, mint a karikacsapás. Külön ki kell emelnünk Oroszlán és Fric elvtársakat, a fogatosok közül pedig id. Oroszlán elvtársat és Hemük Istvánt. Lényeges javulás állott be az Ipolysági állami gazdaságon a beadási kötelezettsgéek teljesítésében is. A tejbeadást 112. a sertéshúsbeadást 138, marhahúsbeadást 109, a tojást pedig 65 százalékra teljesítették. Amint látjuk, a tojás kivételével mindenben túlszárnyalták áliamíránti kötelességüket. Most minden erejükkel arra törekednek, hogy a tojásbeadásban is megjavítsák a helyzetet, ami minden bizonnyal sikerülni is fog a' gazdaság dolgozóinak. Áprilisban a tejhozam csökkeni kezdett kissé. Ennek az az oka, hogy a tehenek száj- és körömfájást kaptak. Amint a betegség elmúlik, ismét magas tejhozamokat fognak elérni. Ennek minden előfeltétele megvan, mert ahol olyan lelkiismeretes dolgozó gondozza az állatot, mint Pál Lajos, ott nem lehet hiba. Pál elvtárs 12 tehenet gondoz. Naponta 80—84 liter tejet fej ki tőlük. A gondjaira bízott tehenek szépek. Munkája visszatükröződik keresetében is. Havonta 7—8.000 koronát Is megkeres. Boldogan dolgozik. Hogyis ne, mikor most igazán magának építi a szebb életet. Házat épít, amiben a gazdaság is a legmesszemenőbben támogatja. A fenti sikerek nem azt jelentik, hogy hiányosságok már egyáltalán nincsenek az ipolysági állami gazdaságon. Szabó Miklós például abban lát nagy hiányosságot, és indokolva, hogy a gépjavítómühely nincs rendesen felszerelve. Hiányzik a rendes gyalupad, úgyhogy komolyabb javításokat Zselizre kell vinni. Ott pedig néha 3 hónapig is eltart, míg a szükséges alkatrészt megjavítják. Köpönczei Lajos, Ipolyság. t elvetettünk palánták is szépen fejlődnek, úgyhogy rövidesen a dolgozók asztalára kerülhetnek. A kertészetben jó munkával elsősorban is Kovács György tűnik ki, aki nem csak tudását, de a szivét Is beleadja a munkába. A burgonyaültetést ugyancsak befejeztük, 5 hektáron előcsiráztatott burgonyát ültettünk Itt Bosó Józsefet, a szövetkezet 19 éves kocsisát, valamint a 15 éves Zavara Katalint kell megemlíteni, akik egy nap alatt elültettek 1 hektár és 30 ár burgonyát. A szőlőmunkákban Karácsonyi Mária mutatott példát. Naponta 15—16 ár szőlőt bekapált. Zavara Jánosné, Ipolyság. Terven felül a dolgozók asztalára A szódói szövetkezet kertész áben szép sorjában foglalnak helyet a palántákkal beül'tetett ágyak, a. clyékből már több mint 2.000 darab korai salátát, karalábét, és egyéb zöldségfélét adtak a szövetkezet t - ja; a FRSz-ntlz, hogy nnan az elárusító helyekre és végül is a fotíjasz >k asztmára kerüljön. A szőve'ke-etnek fiatal é.nöhe van. Bu ’ ■ János élvtárs 23, éves korát meghazudtolva, erős kézzel vezeti a szövetkezetét. Erről mi s<-m tanúskodik jobban, mint az, hogy a tavaszi munkák első szakasza minden fennakadás nélkül megvalósult. — A tavaszi vetést 5 nappal a határidő előtt befejeztük — monaja Buda cť’társ, majd ÍQi folytatja: — A burgonyaültetés különösen jól haladt, mert génét használtunk. Virágkertészet — jó bevétel Iskolánkból tanulmányi kirándulásra mentünk az abafalusi EFSz-be. Különösen a szövetkezet kertészete kötötte le figyelmünket. Amint megudtuk, «2 EFSz sokat árult cserépvirágokból és rózsákból. A tavaszi vetést április hatodikán befejezték Hatvan százalékban keresztsorosán vetettek. Harminc mázsa szemcséstrágyát is főidbe tettek. Jó munkájuk után. bizonyosan nem marad el az eremény. Rubec Béla, Kövecses. Most is bebizoz-'osodott, hogy milyen nagy segítség számunkra a gép. — A tovr" 1 ■’’*ban megtudjuk, hogy a szövetkezet beadási kötelezettségének is példásan eleget tesz. A tojást 100 százalékra beadták. A sertéshúsbeadást 6 mázsával, a tejbeadást pedig 122 literrel túlteljesítették. Hogy a szódói szövetkezet jól halad а тип1 okkal, az nem kis mértékben köszönhető a traktoroSLknak is. Tóth József és Nagy Lajos traktorosok tavaszi tervüket 145— 138 százalékra. teb'°'f*efté’c. Április 20.-án kiültetjük a dohány Azelőtt sohasem olvastam ''"rigót. Vájjon mi jót .írt volna egy ' or italista ujsáa a magamfajta munkása- újság éppen nekünk ír, szívesen olvasok. E lm on Ahatom, hogy nagyon sokat tanulok belőle. Az ulsáaban szerzett tapasztalataimat felhasználom mindennapi munkámnál és btzr hasznát látom. En a dohánytermelésben dolgozom. F zladntom gondoskodni 201) fm dohán■ -ól és emellett 50 fm fűszerpaprikár'V Dohánypalántáink nagyon szépek. Kiültetésüket április 20.-ra t.rvezzvk. Dohánykertészet-nk összegen 75 hektár. ”uolc dohánykertész gondoskodik Esek József, Cstíz.
