Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-04-19 / 16. szám

1953. április 19. 3 •fialtad Földműves A Moszkvában járt amerikai újságiró nyilatkozata Széleskörű mozgalom az Egyesült Államokban a Rosenberg-házaspár megmentésére А „Г Humanité” hírt ad arról, hogy az Egyesült Államok nyugati vidékén széleskörű mozgalom bontakozott ki a Rosenberg-házaspár megmentésére. Los Angeles CIO szalcr .ervezeti székhazában éjjel-nappal ügy- retet tart a Rosenberg-házaspár me, .maritésére alakult bizottság. A bízottsághoy szün­telenül érkeznek táviratok, tiltakozó ívek. A néger és mexikói munkások kö­rében kü önösen nagy visszhangra ta­lált a Rosenbergék megmentésére irá­nyuló küzdelem. A küzdelemből mind jobban kiveszik részüket az asszonyok. Hétezer asszony elhatározta, hogy öt levelet küld. a­­mely a címzettet felszólítja további öt levél elküldésére. A levelekben fel­szólítják a címzettet, hogy foglaljon állást a Rosenberg-házaspár ügye mel­lett. A? eredmény nem maradt el San Francisco vidékén egy hét alatt 160 bi­zottság alakult a békeharcos házaspár védelmére. Adenauer amerikai úfjának főcélja a német kérdés békés meg­oldásának elgáncsolása Adenauer bonni kancellár, aki háromnapos washingtoni tartózko­dása után, pénteken reggel tovább utazott San Franciscóba, Eisenho wer elnöknél tett látogatása után az amerikai politik ’-okkal, a külügy minisztérium vezető tisztviselőivel é' a monopoltőke képviselőivel foly­tatott tárgyalásokat ' denauer szerdán Washingtonban sajtóértekezleten kije'entette, hogy' a ^nyugatnémet Kormány kitart ed­digi politikai irányvonala mellett”. A háborús szerződések erőszakba! keresztülhajszolt ratifikálására cé- 1 zva, hangoztatta, hogy a „bonni kormány továbbra is hűséges part­nere lesz Amerikának”. Adenauer végül felszólította az úgynevezett európai védelmi közös­ség tagjait, hogy a bonni példát kő vetve, ratifikálják a háborús egyez­ményeket. Mértékadó német politikai körök véleménye szerint Adenauer mosta ni amerikai útjának fő célja a nem zeíközi feszültség megszüntetését szolgáló, esetleges négyhatalmi ér­tekezlet létrejöttének elgáncsolása. ' A „La Tribune des Nations” Ade nauer amerikai látogatásával foglal kozva, megírja, hogy a bonni kan­celár „egy katonai tervet vitt ma­gával, amely nagy szerepet biztosít a Bonnban helyreállított katonai klikknek”. A lap szerint e terv leg­érdekesebb része — és ez az, ami a franciákat a leginkább nyugtala­nítja, — amely „javasolja, hogy a német hadosztályok felállításával párhuzamosan fokozatosan váltsák le a francia csapatokat, ame yek Németországban feleslegessé vál­tak” Mint a lap írja. Adenauer ezt azzal indokolja, hogy ez „a leváltás, lehetővé teszi, hogy Franciaország fokozza erőfeszítéseit Indokínába ”. Az a tíz amerikai újságíró, aki egy hetet a szovjet fővárosban töltött, az Egyesült' Államokba vezető útja során csütörtökön Berlinbe érkezett. Az amerikai újságírók a német fővá­ros nyugati övezetében tartott sajtó­­értekezleten számoltak be moszkvai tapasztalataikról. James Wick, a csoport vezetője és a többi amerikai újságíró kijelentette, hogy valamennyi szovjet embert, aki­vel találkozott, mélységes békevágy hatja át. James Wick a többi között a követ­kezőket mondotta: . — A Szovjetunió lakossága békét . akar. A Szovjetunió népei békét akar­nak, éppen úgy mint a világ többi né­pe. Eugene Simon a sajtóértekezleten megállapította: minden szovjet ember, akivel beszélgetett, meg volt győződ­ve arról, hogy a szocialista és a ka­pitalista országok békésen megférnek egymás mellett. Az amerikai újságírók elmondották, hogy moszkvai tartózkodásuk nagy mértékben hozzájárult azoknak az elő­ítéleteknek eloszlatásához, amelyeket a tőkés országokban a Szovjetunió el­len folyó féktelen rágalomhadjárat ül­tetett el bennük. Daladier volt francia miniszterelnök a „La Tribüne des Nations" című lap­nak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy továbbra is fenntartja a radiká­­■lis párt kongresszusán hangoztatott álláspontját, továbbra is ellenzi az „európai védelmi közösségről" szóló szerződést. Daladier a pótjegyzőkönyvekkel kap­csolatban kijelentette, „véleményét ezek sem változtatták (neg, mert jól tudja, mennyi alkudozás folyik még majd ezek körül". „Különben is — mondotta — ezek a jegyzőkönyvek nem változtatják meg igazán sem a szerző­dés szövegét, sem annak szellemét”. A továbbiakban Daladier, hivatkozva Adenauer revansista kijelentéseire, a Nyugat-Németország újrafelfegyverzé­­sével kapcsolatban megnyilvánuló fran­cia aggodalmak jogosságáról beszélt. Idézte Adenauer kijelentését, hogy „az önálló Németország... az egye­düli mód arra, hogy visszaszerezzük t elvesztett földterületeket”. Emlékez­tetett Adenauernak arra a fenyegetőző kijelentésére is. hogy a tizenkét né­met hadosztály lehetővé teszi, hogy a német kormány érvényesítse a szerző­désekre vonatkozó értelmezését”. Da­ladier ezzel kapcsolatban felhívta a fi­gyelmet arra. hogy „az európai védel­mi közösségről szóló szerződés ameri­kai támogatással azonnali hatalmat ad Nyugat-Németországnak, Franciaorszá­got és a Francia Uniót azonban hátrá­nyos helyzetbe juttatja”. A „La Tribune des Nations” munka­társának arra a kérdésre, hogy elkép­zelése szerint hogyan lehetne a leg­eredményesebb módon fenntartani a békét, Daladier a következőket vála­szolta : „Elsősorban azt tartom lényegesnek. Eugene Simon megállapította: — Aki megfordult a Szovjetunióban, meggyőződhetett arról, mennyire más ott a valóság, mint amilyennek azt a Nyugat hivatalos propagandája festi. Az amerikai újságírók ismételten hangsúlyozták, hogy Moszkvában a leg­teljesebb mozgási és tájékozódási sza­badságot élvezték. James Wick. az uj­­ságírócsoport vezetője kijelentette: — Megkérdezték tőlünk, mit aka­runk látni. Ё srnindent, kivétel nélkül mindent megmutattak nekünk, amit látni kívántunk. Martha Hoyles kijelentette: Mosz­kvában senki sem próbálta az ameri­kai újságírókat rávenni arra. hogy a valóságnál kedvezőbb színben tüntes­sék fel a Szovjetunióban látottakat. Marcel Dariaux hozzáfűzte: — A hivatalos tolmácsok kísérete nélkül is tetszésünk szerint járhat­tunk, kelhettünk a szovjet fővárosban. Bennett Knudson hangoztatta, hogy az a rengeteg fényképfelvétel, amelyet az újságírók Moszkvában készítettek, mindennél ékesszólóbban bizonyítja, hogy a sajtótudósítók szabadságát a Szovjetunióban nem korlátozzák. A sajtóértekezleten Marcel Dariaux egy nyugatberlini újságíró kérdésére válaszolva, hogy milyen benyomást hogy ne hagyjunk figyelmen kívül egyetlen olyan lehetőséget sem, amely a Kelet és a Nyugat közötti békés ren­dezésre kínálkozik”. „A magam részéről — mondotta — boldog lennék, ha az én országom A Francia Kommunista Párt szajna­­megyei székházának homlokzata és termei pénteken már a korareggeli órákban ünnepi díszt öltöttek. A Fran­cia Kommunista Párt központi bizott­ságához a levelek és üdvözlő táviratok áradata indult meg, a párt tagjai, a francia dolgozók lelkesen köszöntötték Maurice. Thorez hazatérését. Péntek délután a Francia Kommu­nista Párt központi bizottságának épü­letében két romainville-i asszony je­lent meg és egy levelet adott át. A levél hangot ad annak az örömnek, amelyet a párt tagjai és Franciaország dolgozói éreznek most, amikor a párt főtitkára egészségesen hazaérkezett. „Maurice Thorez hazaérkezése azt jelenti, hogy egészsége helyreállt — mondja a levél. — Örömmel és bol­dogsággal tölt el bennünket a párt főtitkárának hazaérkezése. Ittléte a győzelem ígérete számunkra. Bizonyo­sak vagyunk abban, hogy hazatérése új lendületet ad harcunknak és a köz­ségi választások győzelmet hoznak majd a párt számára". Az üzemi pártszervezetek küldöttei is megjelentek a központi bizottság székházában. A küldöttek ajándékként jó munkájuk eredményeit, a „sztálini szerzett Moszkva lakosairól, kijelen­tette : — A moszkvaiak nagyon boldogok­nak, elégedetteknek és egészségesek­nek látszanak. Rebecca Gross, amerikai újságíró el­mondotta, hogy a Szovjetunióban leg­utóbb végrehajtott árleszállítás vidám vásárlók töltötték meg az áruházakat, amelyeknek atkalmazottai az első na­pokban óriási munkát végeztek. Helen Biddle ezt a következőkkel e­­gészítette ki: „A moszkvaiak rendkívül sokat vá­sárolnak, nemcsak élelmiszert, hanem ruhaneműt, sőt luxuscikkeket is, mint például szőrmekabátot, aranyórát, e­­züst cigarettatárcát stb. Az amerikai újságírók több kérdésre válaszolva elmondották, hogy az utób­bi hónapokban egyre több moszkvai lakos szerzett be televíziós készüléket. Elmondották továbbá, hogy Moszkvá­ban óriási méretű építkezések folynak. A Lenin-hegyen épülő moszkvai egye­tem és a földalatti vasút különösen mély benyomást tett az amerikai sajtó képviselőre, akik moszkvai tartózkodá­suk alatt megtekintettek több gyárat és kolhozt, estenként pfedig színházi előadásokon és hangversenyeken vettek részt. tenne kezdeményezést a Kelet és Nyu­gat közötti találkozásra. Ez a találko­zás nyugalmi időszakot biztosítana, ami alatt minden nép számára könnyebb lenne a tartós béke eszközeit ková­csolni”. behivő”-kat hozták, amelyek bizonyít­ják, hogy az üzemek, gyárak és iro­dák dolgozói, a haladó értelmiség tag­jai közül egyre többen kívánnak be­lépni a Francia Kommunista Pártba, Maurice Thorez pártjába. A központi bizottsághoz érkezett üd­vözlő táviratok közül az elsők között érkezett meg a szajnamegyei, a vauc­­luse-i, a pas-decalais-i, a bouches-du­­rhone-i, a finistére-i, a nimes-i, oyo­­max-i és roanne-i pártszervezet távi­rata. Angliában felemelik a kenyér és a péksütemény árát Az angliai péküzemek tulajdonosai­nak országos szövetsége a lisztárak nemrégiben végrehajtott emelésével kapcsolatban közölte, hogy valamennyi kenyérfajta és péksütemény árát 14 —20 százalékkal felemelik. Ugyancsak megdrágulnak a tortafélék és lisztből készülő egyéb cukrászati cikkek. Április 7-én. emelték a postai külde­mények szállítási díját is. Van még néhány náci... Adencuer bonni kance'I ár, az Egyesült Államokban tett látogatá­sa alatt felkereste s egy meglehe­tősen hosszú beszéddel tisztelte meg a washingtoni sajtóklubot. Ade auer élénken tiltok< tt az ellen a közkeletű vélemény el- n, amely szerint nácizmus a bonni állam és Ameril a ' mhatósága alatt újjászületőhen van. „Bizow'os — mondotta — hogy van még lé­­hány náci. De ugyanígy van más országokban '• például Fr- '‘•.or­szágban és Nagy-Britanniában, hiszen a Naumann banda ennan kaptc a pénzügyi támoga*ást..." (A Naumann-banda: újabban fel­fedezett náci-szervezet, amelynek vezetőit a nyugaf ’metországí an­gol megszálló hatóságok nemrégi­ben őrizet' vették, majd átadták Adenau тек, aki sietett egy részü­ket nyomban szabadlábra helyez­ni.) „Van még néhány náci" — mamiin tehát Adenauer úr Hát ' i­­zony van. Égj futó pillantás a bonni kormányhivatalokra elegen­dő ahhoz, hogy bárki efelől meg­győződjék. Köztudomású — és ta­valy az egész nyugati sajtó részle­tesen bes ámolt róla — hogy a bonni külügyminisztérium tisztvi­selőinek 85 százaléka: volt hitle­rista. A bonni dip'omaták között olyan fasiszta *(szpéldányokat ta­lálunk, mint Hasso von Etzdorf, aki a múltban SA Obersturm' ann­­führer volt. Blankenhorn, aki Rib­­bentrop mellett minisztériumi igaz­gatóként működött, Becker, aki magasrangú SS-tiszt volt és így tovább. A bonni belügym.inisz é­­riumban minisztériumi igazgató­ként dolgozik Uans Egidi, aki 1933 óta Hitler pártjához tartóéit és már Ramcke háborús bűnös mel­lett is mmisztériumi igazgató volt. Volt náci tábornok az úgynevezett ,, szövetségi határrendőrség” fel­ügyelője is, továbbá a belügyi i­­nisztérium „légvédelmi osztályá­nak” vezetője és még számom más katonai funkcionáriusa ennek a minisztériumnak. Ami pedig az úgynevezett Blank-hivatalt — ' > mmében a hadügyminisztériumot — illeti, az a szó legszorosabb ér­telmében náci tábornokok és kü­lönböző fasiszta háborús bűnösök gyülekezőhelye. Van még néhány náci... Hogyis ne volna, amikor a mai Nyugat Németország mértékadó tényezői, tengerentúli patrónusaxkkal együtt, versengve keresik a volt hitleristák kegyeit, s egyáltalában nem e'ég­szenek meg azzal a puszta „udva­riassági” intézkedéssel, hogy sza­­badonbocsátják a háborús bűnösö­ket. A háborús bűnösök számára a bonn' állami és gazdasági élet vezető tisztségeibe ma már egye­nes és kitaposott út vezet. A :e­­váns és a népelnyomás, a szovjet­­ellene- 'a és a testvérgyilkos 1 á­­borúra "aló készülődés bonni rend­szere nem nélkülözheti a manstej­­nokat és kesselringeket, a ramek - kát és a guderiánokat. Daladier nyilatkozata az „európai védelmi közösségről1' A francia dolgozók határtalan lelkesedéssel fogadták Thorez elvtársat „Az új élet építőinek munkalendülete44 békés alkotómunkájukkal nagy mér­­szüntelenül erősítve a népi demokra­tikus rendszer megdönthetetlen alap­ját. a munkás-paraszt szövetséget — a nép erőfeszítéseit a társadalmi élet minden területének forradalmi átala­kítására irányítják. A kommunista és munkáspártok a proletárinternaciona­­lizmus és a népek barátsága, a haza­­szeretet, az új társadalom építésének nagy ügye iránti odaadás, az osztály­ellenség ármánykodásaival szemben a forradalmi éberség, az öntudatos fe­gyelem, a munka iránti szocialista vi­szony nemes érzéseire nevelik a dol­gozókat. Az új életért, a szocializmusért ví­vott harcban új emberek nevelődnek, akiknek a munka — az építés bármi­lyen szakaszán is dolgozzanak — derűs és örömteli. A néptömegek munka­szeretete. a munkáról, mint a legfon­tosabb állami ügyről alkotott új véle­mény, ragyogóan megnyilvánul a nép­­gazdasági tervek határidő előtti telje­sítéséért és túlteljesítéséért indított versenyek méreteiben. A népi demokratikus országokban a munkakaverseny a munkásosztály túl­nyomó részét átfogó igazi tömegmoz­galommá vált, Lengyelországban pél­dául a múlt évben már a munkások és alkalmazottak több mint 75 százaléka résztvett a munkaversenyben. Romá­niában a munkások több mint 70 szá­zaléka, Bulgáriában több mint 80 szá­zaléka veszi ki részét a szocialista munkaversenyből A népi Kínában — amely most lépett a széleskörű gazda­sági építömunka időszakába — a ter­melés és a takarékosság fokozásáérc folyó versenyben a fő iparágak dolgo-A moszkvai „Pravda” április 13-i számában vezércikket közöl „Az új élet építőinek munkalendülete” cím­­» mel. A cikk teljes szövege a követ­kező: A népi demokratikus országok dol­gozói, — akik a kommunizmus szov­­jetunióbeli építésének nagy példájától lelkesülve tántoríthatatlanul haladnak előre az új társadalom építésének út­ján, a kommunista és munkáspártok vezetésével újabb és újabb sikereket aratnak a népgazdaság és a kultúra fejlesztésében, a nép jólétének emelé­sében, ál'amaik megszilárdításában. E szabad népek sikerei az európai és ázsiai népi demokratikus országok­ban létrejött társadalmi és államrend­szer fölényén alapulnak. A népi demo­kratikus rendszer a sorsuk urává, az új élet megteremtőjévé vált emberek tízmillióit ösztönözte aktív tevékeny­ségre. Ma már mindenki látja, mily nagyszerűen gyümölcsözik az imperia­lista rabigától megszabadult néptöme­gek önfeláldozó munkája és alkotó kezdeményezése. A népi demokratikus országok dol­gozói a Szovjetunió testvéri segitségé­­vel, leküzdve a fejlődés nehézségeit, sikereséh oldják meg az iparosítás feladatait, kitartóan harcolnak, hogy országaik — amelyeknek többsége a tékben hozzájárulnak a béke és a nemzetközi biztonság megsziláraításá­­nak ügyéhez. Az új életet építő népek élén a har­cokban megedzett kommunista és munkáspártok állanak. A kommunista és munkáspártok — a munkásosztály köré tömörítve minden dolgozót és múltban a földbirtokosok és tőkések uralma idején agrárország volt — mi­nél gyorsabban élenjáró, iparilag fej­lett állammá váljanak. A szabad népek zóinak és alkalmazottainak milliói vesznek részt. A népi demokratikus országokban a verseny nemcsak szélességében, hanem mélységében is fejlődik. Az élenjáró kollektívák, munkások és munkásnók nem elégszenek meg azzal, hogy kö­telezettséget vállalnak a termelés fo­kozására, hanem harcolnak a gyárt­mányok minőségének javításáért és az önköltség csökkentéséért, az anyagta­karékosságért, a gyári berendezések jobb kihasználásáért,, a munkaszerve­zési módszerek tökéletesítéséért is. A haza javára végzett szabad mun­ka, az új élet és a béke nevében vég­zett munka újabb és újabb húsokét nevel a munka frontján. A népek az olyan élenjárók munkahőstetteivel büszkélkednek, mint amilyen Csen Szikun, a neves kínai mozdonyvezető, a Munka Hőse, Paul Benko, a gyors­öntés csehszlovák mestere, Szczepan Blaut, a híres lengyel bányász, Szodo­­rai István magyar gyorsvágóesztergá­lyos, Stefan Ivacioni neves román bá­nyász, Elena Geraszimova Dimitrov­­díjas bolgár szövőnő, Franz Franik, a Német Demokratikus Köztársaság bá­­nyászűjítója és sok más, önfeláldozóan dolgozó élenjáró munkás. E dolgozók hőstetteit lelkesen támogatja az egész munkásosztály. Hőstetteik ismertek a széles tömegek előtt. A népi hatalom, a kommunista és munkáspártok szüntelenül gondoskod­nak a munkásokról, anyagi jólétük és kulturális színvonaluk állandó emelé­séről. A népi demokratikus országokban a munkásosztály életkörülményeinek megjavítása és kulturális színvonalá­nak emelése, az élenjáró technika meghonosítása és elsajátítása a szov­jet munkamódszerek alkalmazása alap­ján, az új, képzett káderek fejlődése — mindez a szocialista verseny továb­bi fellendüléséhez vezet. A népi demo­kratikus országok munkásai között fel­nőnek az olyan emberek, akik hiány­talanul el tudják sajátítani az új tech­nikát, akik ellenségei a tunyaságnak, a maradiságnak, igazi újítói a terme­lésnek. Egy műszak alatt 14 norma — így dolgozik Kopetin Géza román bá­nyász. Muszka Imre magyar esztergá­lyos több mint 10 normát teljesít na­ponta. A népi demokratikus országok mun­kásainak, műszaki értelmiségének meg­­növekedett öntudatát és aktivitását az észszerüsitési javaslatok és találmá­nyok egyre növekvő áradata bizonyít­ja. A népi Kína dolgozói 1951-ben 400.000 észszerüsitési javaslatot nyúj­tottak be. A javaslatok többségét meg­valósították. E javaslatoknak komoly gazdasági hatásuk van. Lengyelország­ban 1952-ben 125.000 észszerüsitési javaslatot terjesztettek elő. A népi demokratikus országokban most széles méreteket ölt a május 1-i munkaverseny. A dolgozók nemzetközi ünnepének tiszteletére az üzemek, bá­nyák. gyárak és erőművek kollektívái fokozott kötelezettséget vállalnak. A munka termelékenysége növelésének újabb tartalékait tárják fel. Az új élet alkotói és építői a munka frontján ara­tott győzelmeikkel erősítik a népi de­mokratikus államok hatalmát, gyara­pítják a béke, a demokrácia és a szo­cializmus táborának erejét. A népi demokratikus országok saj­tója kiemeli, milyen döntő jelentőségű a szocialista verseny fellendítésében, az új ember kialakításában a Szovjet­unió példája és baráti segítsége. A szovjet újítók könyvei, a szovjet újí­tók látogatásai a népi demokratikus országokban és a népi demokratikus országok dolgozóit képviselő küldött­ségek látogatása a Szovjetunióban, a szovjet szakemberek által nyújtott se­gítség, a tapasztalatok kölcsönös kicse­rélése az alkotó kezdeményezés életet adó forrását, a békés alkotás nagysze­rű iskoláját jelentik. A népi demokra­tikus országok dolgozói nagy szerete­­tet éreznek a Szovjetunió, az új élet építésének biztos támasza iránt: „Még nem is olyan régen — mondta nyilatkozatában Rudnicki lengyel kok­szoló-üzemi technikus — segédmunkás voltam. Hála pártunknak és népi ha­talmunknak, szakképesítést szereztem és ma technikusként dolgozom. Hála a szovjet emberekkel való barátsá­gunknak, megtanultunk úgy dolgozni és harcolni, ahogyan a szovjet embe­rek munkálkodnak és küzdenek hazá­juk javáért, az egyetemes béke meg­szilárdításáért!” A szocialista tábor szabad népeinek fejlődő, erősödő barátsága és kölcsö­nös segítsége új erőt ad a népi demo­kratikus országok dolgozóinak. A népi demokratikus országok dolgozói, a kommunista és munkáspártok köré tömörülve éberen őrzik nagy vívmá­nyaikat, leleplezik és keresztülhúzzák az imperialisták és az imperialista ügynökök ármánykodásait és fondorla­tait. A szabadságsz.erető népek az új élet építésének útján haladva megsok­szorozzák erőfeszítéseiket a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért ví­vott harcban. N

Next

/
Thumbnails
Contents