Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-04-12 / 15. szám
1953. április 12. /luAoat Földműves Gyakorlati Az EFSz-ben úgy helyezzük el a méhészetet, hogy ez a mezőgazdaság központjába kerüljön. A hely megválasztásánál fektessünk súlyt arra, hogy a méhtelep védve legyen az északi és északnyugati szelektől. Ne helyezzük a méhtelepet a község beltelkébe, mert a községek amúgy is túl vannak terhelve méhekkel és ezáltal nem lehetne sikeresen méhészkedni. A szövetkezet méhtelepének legalább 1 km távolságban kell lenni más méhészetektől. Egy telepre sohase csoportosítsunk több, mint 50—60 család méhet, mert ezzel túlterheljük a röptávolsági területet, ami a sikeres méhészkedés rovására megy. Egy helyen 100 család semmivel sem hoz több jövedelmet, mint ugyanazon a helyen 50 család, mert a virágok nektár készlete a röptávolságban nem elegendő több, mint 50 család fenntartásához. Méhekkel túlzsúfolt helyeken nincs gazdaságos méhészet. Itt évről-évre éhen pusztulnak a méhcsaládok és a hozam elmarad. Az ilyen helyeken a méhészek nem tudnak eleget tenni a reájuk rótt kötelességeiknek. Állandóan cukrot kérnek, hogy megmentsék méhcsaládjaikat az éhenhalástól. Az EFSz-ek méhészeinek ezektől a hibáktól óvakodniok kell. Ügy kell elhelyezni a méhészeteket, hogy ezeknek minél nagyobb röpkörük legyen; olyan helyen, ahol akácosok vannak és figyelembe kell venni a takarmánnyal bevetett területeket, melyeket méheinknek be kell porzaniok. A gondosan elhelyezett méhészet mézben is jövedelmező lesz, eltekintve attól a jövedelemtől, melyet a méhek a gyümölcsösök és takarmányok megtermékenyítésénél végeznek. A méhészkedés javítja a gyümölcsösök hozamát, sőt minőségileg is jobb gyümölcsöt érünk el ott, ahol a méhek a megtermékenyítésnél közreműködnek. Ez a helyzet a takarmányoknál is. Már pedig ennek óriási jelentősége van a mezőgazdaságban, mivel jó takarmányalap nélkül nincs sikeres állattenyésztés. Azok a szövetkezetek, melyek méhészettel foglalkoznak, már terveik előkészítésénél gondoljanak arra, hogy méhcsaládjaiknál minden évben rendszeresen cseréljék az építménynek egy harmad részét. A rendszeres cserével a költőtér építménye három évenként megújul, ami a sikeres méhészetnek első feltétele. A méhállomány anyád évente szintén egy harmad részben cseréljük ki. Anyákat csakis a főhordás idejében tenyésszünk, mert csak akkor tudunk kinevelni tökéletesen fejlett anyákat. Becsüljük meg a természetes anyabölcsőket azoknál a családoknál, melyek jól mézelő családokméhészkedés az tói vannak. Ezeket külön-külön anyakalitkába helyezve az anyabölcsők lezárása után költessük a nevelő családoknál. A méhésznek gyakorlatilag tisztában kell lenni a méhészet legfontosabb időszerű tennivalóival. Nagyon fontos a tavasszal megkezdett serkentő etetés. Serkenteni a jól begyakorolt méhésznek a nap bármely szakában lehet. De előnyösebb a nappali serkentés mint az esti. Napközben a méhek a répacukor-szirupoldatot könnyedén, röptűkben dolgozzák át szőlő és gyümölcscukorrá, minden testi megterhelés nélkül. Éjszaka ez az átdolgozás megterheli szervezetüket és csökken élethosszuk. Az anya — megfigyelésünk a'apján — a nappali serkentésnél sokkal több petét tesz le, mint az esti serkentésnél. Nem kell tartani a nappali serkentésnél a rablástól olyankor, ha a méhcsaládokat a nappali serkentéshez fokozatosan szoktatjuk. Először esténként serkentjük. Mikor már a serkentő adagot ezek felszívják, a serkentést fokozatosan korábban adjuk nekik. Ezt megszokva serkenthetjük őket reggel is, sőt naponta többször. A serkentő oldatot ritka állapotban adagoljuk családjainknak, ezt is fokozatosan csináljuk. A későbbi serkentéshez már 1:4 arányban keverjük az oldatot, vagyis 1 kg cukorhoz 4 liter vizet adunk. Serkenteni csakii olyan családokat lehet, melyeknek elegendő mézkészlete van. Ha készletük nincs, ezt etetéssel pótoljuk nagy adagokban és az etető oldatot 1:1 arányban keverjük. Készlet hiányában a serkentésnek értelme nincs, mert az ilyen család nem fejlődik. A serkentő cukoroldatot nem forraljuk, mert ez felesleges munkamegterhelés. Langyos vízben oldjuk a cukrot és langyosan adagoljuk ezt méhcsaládjainknak. A mézet pedig 40 C foknál melegebbre nem szabad felhevíteni. mert nagyobb meleg esetén a méz veszít szőlő és gyümölcscukor értékéből utána pedig a méhehnek ugyanúgy át kel! dolgozniok ezt, mint a répacukrot Emlékezzünk vissza az 1945. évre. mikor a természet gondoskodott méhcsaládjaink serkentéséről. Abban az évben kiváló eredményeket értünk el úgy mézben, mint rajokban Ezt a természetes serkentést némileg megközelíthetjük a rendszeres serkentéss“! es így reményünk lesz gyöngébb években is mézhozamra. Méheinket a tavaszi fejlődésnél csakis a legszükségesebb esetekben bontsuk Szükséges a tavaszi átnézés, meg kell győződnünk a méhcsalád méz-EFSz-ben készletéről és az anyáról; később azonban csak akkor bontsunk családot, ha ennek fészkét kerettel bővítjük, vagy pedig, ha valami rendellenességet veszünk észre a méhcsaládnál. Fonto ezt betartani a fejlődés időtartama alatt, mert minden bontásnál megzavarjuk az anyát petézésében, lehűtjük a méhcsaládot, ami által nagyobb mézfogyasztásra van szüksége. Azonkívül elillan a kipárolgott méhméreg-illat, ami nehezen és csak lassan pótolható a méhcsaládnál. Népesebb családjainkat több eleséggel látjuk el és ezeket nagyobb ada^jkkal is serkentjük. Több gondot fordítsunk a népes családokra, mint a gyengékre, mert ezek fáradozásunkat és befektetésünket dúsan visszafizetik. Kevésbbé népes családoknál rendszerint nagy mézkészlet van, innét el kell vennünk egy keret mézet és ezt odaadjuk a népes családnak. De az ilyen cserét csak akkor alkalmazzuk, ha tudjuk, hogy méhállományunk egészséges, mert betegség esetén a keretcserével terjeszthetnénk a betegségeket. Kora tavaszkor és ősszel leszűkített családjainkat akkor bővítjük keretekkel, amikor ezek már födik a bent lévő összes keretet. A bővítésnél adunk a családnak mézes keretet, melyet meleg helységben felmelegítünk és beadás előtt lefedelezünk. Nagyon népes családoknál, ahol már nincs hely bővítésre és az anya ezáltal akadályozva van a petézésben. a bővítést Taranov szovjet méhész tanítása alapján végezzük. A költőtérből kiveszünk 2—3 lefödött flasításos keretet méhekkel együtt és ezeket a mézürbe helyezzük. A kivett keretek helyébe műléppel ellátott keretet adunk a családnak. A mézűrbe behelyezett három keretet leszűkítjük és az üres helyet kipárnázzuk. Ezt az intézkedést mindaddig ismételhetjük, míg a főhordás be nem következik. A mézürbe helyezett keretekből a méhek kikelnek és helyükre a méhek mézet tudnak raktározni. A költőtérbe a fiatal méhek mindig el vannak foglalva a fiasítás etetésével és így a tápnyáp elhasználódik náluk. A tápnyál elhasználása azért jó a fiatal méheknéi, mert nem kapnak rajzás! ösztönt. A méheknéi a rajzási ösztön akkor lép fel, mikor a fiatal méhek a tápnyálat saját maguk használták fel, vagyis nagyobb mértékben van fiatal méh. mint méhálca. E módszer alkalmazásánál Prokopp rácsot használunk, hogy az anya a mézürbe ne petézhessen. Sinkovics Béla, Ipolynyék Mikor rabol a méh A rablás azoknak az időszakoknak a veszedelme• amikor a méhek röpködhetnek, de nektárt nem gyűjthetnek. A méhek idegen családokból szereznek mézet. Nem gátolja ezt az sem, ha bőséges mézkészletük van. A rablás leggyakoribb híg elevaló etetéskor. \z ''leség illata és a fölpezsdült méhek zsongása odacsődíti a szomszédos családok méheit. Az etetés félbemarnóásakor maga az eddig etetett család is ’ " -•«>« rabolni kezd. — Könnyen rablás kerekedik• ha *•dásí 1 n időben mézet, cukorszörpöt csöpöqtetnek él, vagy kaptárt bonta dk a méhek röpködésekor. Külö-'^nes rablóméh nincs. MÍT>d-n küáró méh rabolhat. A rablók közt gyakori az öreg, kopott szőrű. Szőrük híjján kisebbeknek, karcsúbba1 к látszanak, kopasz páncéljuk csillog és színét szőrözetük nem takarja. Ezeket gondolják tévesen hivatásos rablóknak. A rablás jelei. A rablást sokszor kutatás előzi meg A kutatóméhek a kijárónál’ repedéseknél. szellőztető nyílások elzárójánál tétován keringenek, de az őrök szemh'•fr,rdulásakor elrebbrnnek. A kutatás nem mindig fajul rablássá’ Rabláskor a nép harcra kel betolakodókkal A munkásak ö’-n-oa-'-mpaszkodva harapják és szúrják egymást, sebesen pörögnek a. kijáróban és földre hullva a kaptár előtt. Az agyonszúrt méh prtroha rendesen zsugozodott, szárnya szétmered. A rablók durvám nagy darabokban, tépik le a mézessejtek fedelét, aradványai rongyosak. A mézessejtek oldalát is megrágják. A család ellerhen saját készletéből pró darabkákban és tisztán, a bontás nyomait etüntetve szedi le a fedelet. A rablás jelentősége. A támadók és védők közül sok méh elpusztulhat a küzdelemben. A rabolt csolád elnéptelenedhetik. A rabló1 utolsó csövpig elhordhntják a mézet. A rablás fertőzött beteásén teriesztöje is lehet. A né*' elen, beteg -salád könnyű préda. A rablók ha-ahurcolják a fertőzött mézet, a rá^ió család is átterjesztheti a b' ‘-" éret’ ’ ^-rtőzött. Védekezés. A rablást könnyebb megelőzni, mint megszüntetni. Gyenge és anyátlan családot nem szabad tűrni, mert nem tud jól ellenállni a rablóknak. Olyankor, amikor a nihek gyűjtés hí jján ' '—a hajlamosak a méhészkedés csak a legszükségesebb műveletre szorítkozzék. — Kutatáskor és *•láskor r—k korán reggel bontunk kontárt, tehát olyankor• mikor a méhek gyengén röpködnek. Tla kutató méhek jelentkeznének marosan be kell fejezni a munkát. Híg eleséggel sak estefelé etetünk Méznek, cukorszörpnek elcsepegni nem s-abad 4a mégis megesett• *>i>omát is el kell takarítani, vagy ha hirtelenéhen nem ahevógps. p’. lakástól távoli méhészetben’ vastagon be kell takarni földdel. A k'aptárrendszer nem közömbös rablásl'^r Felső k-—'?sű kaptárral hamarább lehet végezni, a lépeket nem kell keretbakra kirakni, a kaptár rövidebb ideig marad nyitva a rablóknak. A felső kezelésű kaptár védelmét rablásra a” aImas időben fokozhat ha kezeléskor csak 2 éputcát terfn-k szabadon, a többit kendövéi takarjuk. A kendő lehet karbolos is, az a rablókat tá* útartja, a füstöt is helyettesíti. A felső kijáró kedvezőbb a védekezésre. A népes csolád legtöbbször megbirkózik a rablókkal. Segíthetjük védekezését, ha a kijárót rostaszövettel vagy Hkacos bádoglemezzel szűkítjük. Így a bejárat kisebb, a levegőzés azonban bőséges. Ha a marakodás hevesebb, permetezővel, szóró fecskendővel záport lehet árasztania- kijáró fölé. Ez azonban nagy telepen, ha egyszerre több család is szorul védelemre: terhes. A karbolos rongy hatásos. Ümi függesztjük a knptár homlokára, hogy a méhek a kijó óit közlekedhessenek. A kaptár lakói is szenvednek tőle, de a rablók eltaka rodnak. Különösen súlyos rabláskor a megtámadott családot is és ha lehet a rablót is pincébe visszük, kijáróját rostaszövettel zárjuk, vagy a v’ndorkaptár ki járóját becsukjuk és szellö tetőjét kinyitjuk. A rubló családot meg lehet ismerni, ha > kijárónál küzdő méheket finom liszttel vagy ' t sszel meghintjük és megfigyeljük- hová térnek haza. (2evel eveiezotn k írják A perbetei fiatalok májustköszöntő felajánlásai A perbetei szövetkezetben a tavaszi munkák első szakaszát már befejeztük. Ugyancsak befejeztük a burgonyaültetést is, amelyet gépek segítségével végeztünk, összesen 35 hektár burgonyát ültettünk el. Jól folynak a tavaszi munkák kertészetünkben is. Dohánypalántáink olyan gyönyörűek, hogy máris ki kellene őket ültetni. Egy hektárt már be is ültettünk dohánypalántával. A szőlömetszést ugyancsak elvégeztük, összesen 10 000 szőlőtövet metszettünk meg. A karózásban is jól haladunk. Hogy a tavaszi munkák zökkenőmentesen folynak szövetkezetünkben’ az nem kis mértékben köszönhető a traktorosok áldozatos munkájának. Csaknem mindegyikük túlteljesítette tervét. így Malik András 180 százalékra’ Kovács Pál 130, Jakab Lajos 140. Gábor Ernő 18 0, Jakab Ernő 160, Uzsáp Ferenc 135, Kovács György pedig 125 százalékra teljesítette eddig a tavaszi munkák tervét. Most pedig szeretnék beszámolni községünk ifjúságának munkíjá ról. A fiatalok lelkesedéséről mi sem tanúskodik jobban, mint azok a kötelezettségvállalások: amelyeket kollektíván vagy egyénileg május 1-je tiszte1e 're tettek. így például, a 20 CsISz tagból álló bri' gád kötelezte magát, hogy a kok-sagin kapá- I í. sónál és a dohányül-I tetésnél ledolgoz 300 brigádórát. A növénytermelésben dolgozó jia, tatok osztaga vállalta: II így lófogattal bevet 10 hektár területet ke, resztsoros módszerrel. A vetés tervezett ide. ét 2 nappal megrövidíti. Ezt a vállalást a fiatalok már teljesítették. Ezenkívül elültetnek 1 I hektár burgonyát• **• >’y\nek határidejét fél nappal megrövidítik. Azt a kötelezettségvállal ásukc1 hogy elvetnek 15 hektár cukorrépát és 14 hektár takarmányrépát a határidő 1 napos megrövidítése mellett, már teljesítették. A CsISz szervezet kultúrtéren is értékes kötelezettségvállalásokr tett. Mfájus 1-ig betanul egy ha’adószeller, lü színdarabot, melyet Szentpéteren és Naszvadon is előad. Ezenkívül teaestét rendez g,izdao ' ultúrműsorrnl öszszekötve. Ez alkalommal ünnepélyes keretek között védnökséget •állal a helyi középiskola felett. Az összes sző - - kepeiben dolgozó fiatalokat beszervezik a CsISz-be. Május l-ig 12 eivtérsat megnyernek az orosz nyelvtanfoly - mokra. Végül pedig я CsISz szervezet kötelzzi magát, hogy 1 vagón hulladékvasat guűjt össze. Aegyéni kötelezettségvállalásokból meg kell említenünk В telik I György ifjú sertésgon- I dozó vállalását, aki túl! teljesíti a sertések térj vezett súlygyarapodá- i sót. Hajnal Pál tehénj gondozó arra vállalt kö- I telezettséget, hogy beve! zeti Malininová módszerét és emeli a tejhozamot napi 1 és fél literrel. Varga András, a j helyi CsISz szervezet elnöke kötelezettséget \ vállalt, hogy két fa^aJ-t megnyer a szövetkezet ‘Pnttenyésztésébe. — Ezenkívül egy CsISz tagot beszervez az ' ^Sz Micsurin-körébe. Végül 20 tagot szerez a Had(sereggel Együttműködő i Szövetségbe és maga is j mintatagjává válik ezen szervezetnek. Kovács Mihály, mint a fiatalok sportfelelőse vá’laltahogy minden fiatalt bekapcsol valamelyik sportágba. Strieborný Mária egyéb kötelezettségvállalásai mellett a szöve^-zzetben ledolgozik 30 brigádórát vrgy a kok-sagin kapálásánál vagy a dohányültetésnél, Végül Sudár János kötelezettséget vállalt. hogy minden fiatalt beszervez az EFSz ifjúsági munkacsapatába. A perbetei fiatalok — amint az a fentiekből Is kitűnik — értékes kötelezettségvállalásokat tettek május 1-je tiszteletére. Dicséretreméltó az, hogy a fiatalok e vállalásaikat becsülettel teljesítik, amivel előbbreviszik szövetkezetünk fejlődésének ügyét. Sütti József- Perbete, A csoportok közötti verseny segített Az 1953-as év nagy feladatok elé állította szövetkezetünket. A fokozott feladatok teljesítésére jól felkészültünk. Pontos tervet dolgoztunk ki, amelyet részletesen megbeszéltünk a taggyűléseken. Hat növénytermelési munkacsoportunk van Ezek szocialista munkaversenyt folytatnak egymással A tavaszi munkákat már február végén megkezdtük. A talaj előkészítése után hoz7áláttunk a vetéshez. 294 ha tavaszi árpát március 3.—12. között elvetettünk. Ebből 200 hektáron alkalmaztuk a keresztsoros vetési módszert Elvetettünk továbbá 20 hektár zabot, 5.75 hektár cukorborsót, 3 hektár mákot és 40 hektár napraforgót Jő eredményeinket nagy mértékben elősegítették traktorosaink, akik közül elsősorban Varga Dániel érdemel dicséretet, aki 1 nap alatt 30 hektár árpát vetett el. A cukorrépavetést 63 hektáron március 23-án kezdtük meg. Ezt a munkát egy és negyednap alatt elvégeztük. A győztes itt Juhos Dezsfr csoportja lett, aki egy nap alatt elvégezte munkáját. Elmondhatjuk, hogy a cukorrépavetésnél különösképpen megmutatkozott a csoportok közötti verseny jelentősége úgy a? időmegtakarítás. mint a munkák jő minőség ö elvégzése térné. Tisztában vagyunk azzal, hogy a sikeres állattenyésztés első feltétele a bőséges takarmányalap. Ezért 106 hektáron takarmánykeverékeket és 48 haron pedig lucernát vetettünk. Ezt a munkát 3 nap alatt elvégeztük. Habara Pál, Nádszeg. Betartjuk а г agrotechnikai határidőket Számos élenjáró EFSz példája nyomári a bélai szövetkezetben is azon vagyunk, hogy mielőbb elvégezzük a tavaszi munkákat. Eddig általábanvéve jő eredményeket értünk el. Igyekezetünk betartani az agrotechnikai intézkedéseket. Keresztsorosan 24 hektár árpát vetettünk el. sajnos nagyobb területen nem tudtuk alkalmazni e nagyhorderejű vetési módszert, mert határunk túlnyomó része dombos. Kísérleteztünk 1.25 hektáron előcsiráztatott árpával is, amelyet sürűsorosan vetettünk el. A répavetést március 23-án ugyancsak befejeztük. A proszenicei mozgalomban 3 hektár cukorrépával veszünk részt. Erre a földre különös qondot fordítunk, hogy a versenyben ne maradjunk le. Az őszi vetések ápolását fontos feladatnak tartjuk. A hengerezést agregátok segítségével végeztük. Ebben a munkában napi teljesítményünk 30—40 hektár. A tavaszi munkákat két növénytermelő munkacsoport végzi. Ezek szocialista munkaversenyt folytatnak egymással, ami szinte hajtómotorként hat a tavaszi munkák gyors elvégzésében. Tudjuk, hogy az agrotechnikai határidők betartása nagy mértékben befolyásolja a terméseredményeket. Ezért nagy gondot fordítottunk az agrotechnikai határidők betartására, ami eddig sikerült és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a hátralévő munkánkban is sikerüljön. Ivanics Béla, a bélai EFSz agronőmusa. Korai zöldséget a dolgozók asztalára A nádszegi EFSz kertészetében lázas munka folyik. A két munkacsoport, Seszták és Juhos elvtársak vezetése alatt minden munkát verseny keretében végez. A verseny szépen kibontakozott már a melegágyak építésénél is. Itt a Seszták-csoport győzött.mert a munkát jóval előbb megkezdte és nem ijedt meg az időjárástól. A Sesztákcsoport továbbra is megtartotta az elsőséget, mert a retkPt és a salátát már márciu.shan a közellátás rendelkezésére bocsátotta. Beadási kötelezettségének 120 százalékra eleget tett. A kertészetben, a korai palánták 95 százalékát kiültettük. Körülbelül 150 ezer karfiol, kel, saláta, korai és nyárikáposzta került kiültetésre. Az elkövetkezendő napokban elültetünk 2 ОСC paradicsompalántát. A korai karalábé és karotta kertészetünkből pár nap múlva a dolgozók asztalára kerül. Seszták elvtárs csoportjának azért sikerült az első helyre kerülni, mert idejében elkezdte a munkát. A másik, kertészeti csoportnak alaposan meg kel! emberelnie magát, hogy utolérje Sesztákékat. Sándor Gábor, Nádszeg
