Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-03-29 / 13. szám
2 ПаТюЧ Földműves 1953, március 29. Л nemzetgyűlés 1953 március 21-i ülése Folytatás az els5 oldalról, bekezdése értelmében a köztársasági elnök választásáról szóló törvény második paragrafusa értelmében a köztársasági elnök választásában a képviselők több mint felének részt kell vennie. A'jelenléti listáról megállapítottam hogy a mai ülésen a Nemzetgyűlés 271 képviselője vesz részt, tehát a képviselőknek az alkotmány által megkövetelt többsége. A köztársasági elnök választásáról szóló törvény 3. paragrafusa értelmében a választást nyilvános gyűlésen, vita nélkül folytatjuk le. Ugyanezen törvény értelmében a választás megkezdése előtt a képviselők legalább száz főnyi csoportja javaslatot nyújthat -e a köztársasági elnöki tisztség jelöltjének személyére nézve. Amennyiben csak egy ilyen javaslat érkezett, az első választást kézfelemeléssel vagy felállással folytatták le. .Csak egy javaslatot kaptam, amelyet Hodinová-Spurná, dr. Dolanszky, Fiala, Való, tStyetka. Zsiak, dr. Bartusek, Burda Csulen* Pavel David, dr. Hájek, Jura, dr. Kokes, Koktán, Machacsová-Dosztálová, dr. Mouralová-Ülehlová, Prokopovái-Skrabáková. dr. sPúll. Times, Vogyicska, Vojanec, Zupka, képviselők és társaik írtak alá hogy a köztársaság elnökének választásáról szóló törvény 5. paragrafusának második bekezdése értelmében a Csehszlovák Köztársaság elnökéül Antonín Zápotocký képviselőt, a kormány elnökét válasszák meg. A Nemzetgyűlés elnöke megállapítja, hogy ez a javaslat megfelel a köztársasági elnök választásáról szóló törvény követelményeinek és egyben megállapítja azt is, hogy ez az egyetlen beérkezett javaslat. Ezért a törvény értelmében a választást kézfelemeléssel vagy felállással folytatják le. A Nemzetgyűlés eínöke kijelenti, hogy a választás karfelemeléssel történik meg és egyben felkéri dr. Pacovát, Ko’-.tánt és Klestyinszky képviselőket, hogy a Nemzetgyűlés jegyzőivel együtt számlálják össze a leadott szavazatokat. A szavazás lefolytatása után a Nemzetgyűlés jegyzői és főtitkára, állapítják meg a szavazás végeredményét. Az elnök ezután szavazásra bocsátja a javaslatot. Felkéri azokat, akik egyetértenek Hodinová-Spumá képviselőnek és társainak javaslatával, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnökévé Antonín Zápotockýt, a kormány elnökét válasszák meg, emeljék fel karjukat és tartsák felemelve, г míg a szavazatokat öszszeszámlálják. Valamennyi kar magasba lendül, valamennyi képviselő Antonín Zápotocký elvtársra adja le szavazatát. Szavaznak mindnyájunk, köztársaságunk egész dolgozó népe nevében. Ünnepi csend üli meg a prágai vár történelmi Ulászló-termét. Az egész nép jelen van ebben az annyi dicsőséget látott teremben. Itt vannak a munkások, itt vannak a parasztok, itt vannak a dolgozó értelmiség tagjai és állást foglalnak ama férfi mellett, akinek makulátlan tisztasággal ragyog a neve a népünk szabadságáért és jogaiért vívott harcok nagy történetében, állást foglalnak ama férfi mellett, aki nagv vezérünk, Klement Gottwald elvtárs leghűségesebb, legodaadóbb, legelszántabb és leghősiesebb harcostársa volt. Itt vannak mind és szavazatukat Antonín Zápotocký elvtársra adják. Az ő kezére bízzák államunk irányítását, mert tudják hogy ez a kéz biztosan elvezet bennünket boldog szocialista jövőnkbe. A Nemzetgyűlés jegyzői összeszámolják a szavazatokat és a számlálás eredményét átadják dr. Oldrich Johnnak, a Nemzetgyűlés elnökének. A szavazás eredményének megállapítása után dr. Oldrich John emelkedik szólásra. — Megállapítom, hogy a szavazás eredménye értelmében a javaslat mellett 271 képviselő, tehát a Nemzetgyűlés valamennyi jelenlévő tagja foglalt állást. Az összes jelenlévő képviselők tehát egyhangúan Antonín Zápotocký képviselőt választották a Csehszlovák Köztársaság elnökévé. Dr. Oldrich John szavai után leírhatatlan lelkesedés tölti be a termet. A képviselők felállnak helyeikről és ütemesen tapsolva éltetik államunk új elnökét, Antonín Záootocký elvtársat. A prágai vár fölött a zászlórúdon felkuszik köztársaságunk lobogója. A vár udvarán felcsendülnek az állami himnusz fenséges akkordijai. Hangjai egybefolynak a képviselők lelkes tapsával. Megválasztották a Csehszlovák Köztársaság elnökét, Dr. Oldrich John felkéri Široký elvtársat, értesítse a köztársaság új elnökét megválasztásáról és szólítsa fel, hogy az alkotmány 75. paragrafusa értelmében tegye le a hivatali esküt a Nemzetgyűlés színe előtt. A# köztársasági elnök megérkeztéig az elnök negyedórára felfüggeszti az ülést. * * * Prága fölött eldördülnek a tüzérség üdvlövései. A csehszlovák himnusz után felcsendülnek a szovjet himnusz hangjai. Kifejezik azt a hűséges barátságot és szövetséget, amely minden időkre megbonthatatlanul egybekapcsolja köztársaságunk népét a testvéri nagy Szovjetunióval, Leninnel és Sztálinnal, a kommunizmust építő országával. Néhány perc múlva megérkezik a nép képviselői körébe köztársaságunk új elnöke. Népünk már másodszor választ munkást a köztársaság elnökévé: Antonín Zápotockýt, a forradalmárt és rettenthetetlen harcost, a munkásság vezérét, övé valamennyiünk tisztelete és bizalma. Szeretettel és hálával fordulunk az államférfi felé, akinek neve mindig népünk szívében élt. Zápotocký elvtárs minden harcban résztvett, amelynek cél4a a munkásosztály jogainak biztosítása, a dolgozó parasztság boldogabb életének megteremtése, népünk alkotó erejének fejlesztése volt. Egész élete küzdelem volt. Mint fiatal kladnói diák és kőfaragó inas tudta, hol a helye: a munkások között a munkásság soraiban. Es ő harcolt örökbe kapta ezt a harcot atyjától, Ladiszlav Zápotockýtól, a cseh munkásmozgalom egyik megalapítójától és hűséges harcosától. Küzdött a zsizskovi proletárok soraiban, küzdött a vörös Kladnón, sztrájkokban és május elsejei felvonulásokon. Mosztban és Osztraivában. A roletariátus soraiban a forradalom odaadó, áldozatkész, harcosává edződött. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ragyogó példája még jobban megszilárdította a munkásosztály ügyének igazságába és végső győzelmébe vetett hitét. Hangja mindig szilárdan. megalkuvást nem ismerőén csengett a népgyűléseken és a parlamentben egyaránt. ,,A munkásokat egy hatalmas hadseregbe tömörítjük és elérjük, hogy egész Csehszlovákiában megvalósítjuk a szakszervezetek egységét!” — hirdette. Szilárdságát nem törte meg a börtön, nem törte me" a fasiszták koncentrációs tábora. Es 1945 nyarán megvalósult a szakszervezetekben tömörült munkásság egysége, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom. Elnökévé a munkásság ügyén-1- régi, bevált harcosát, Antonín Zápotockýt választották. Es amikor Klement Gottwaldot Csehszlovákia köztársasági elnökévé választották, népi demokratikus államunk kormányának elnöke Antonín Zápotocký lett. Néhány napja, amikor a prágai Vencel-téren búcsúztunk szeretett vezérünktől és atyánktól Klement Gottwald elvtárstól, koporsója fölött Antonín Zápotocký hűséget esküdött a nagy halott örökének, Klement Gottwald utódjaként ma ő veszi kezébe országunk és népünk sorsának irányítását. Megszólalnak a harsonák. A Csehszlovák Köztársaság új elnöke, Antonín Zápotocký megérkezr'k a prágai várba. A vár udvarán elhalad a díszőrség sorfala előtt. Közeledik az Ulászló-terem bejárata felé. A Nemzetgyűlés viharos, lelkes tapssal köszönti Antonín Zápotocký köztársasági elnököt. aki Viliam Široký miniszterelnökhelyettes" kis Iretében lép a terembe. A terem ősi falai megremegnek az éljenzés és a taps viharában. Dr. Oldrich John közli, hogy folytatják a Nemzetgyűlés felfüggesztett ülését. A napirend második pontja a köztársasági elnök eskütétele. A Nemzetgyűlés elnöke a következő szavakkal fordul Zápotocký elvtárs felé: „Tisztelt Köztársasági Elnök elvtárs! A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése, mint a csehszlovákiai dolgozó nép törvényes és alkotmányos képviselete, önt egyhangúan a Csehszlovák Köztársaság elnökévé választotta. Felkérem, hofw jobbját a Csehszlovák Köztársaság Alkotmányára téve, tegye le az Alkotmány 75. paragrafusában előírt esküt és ezzel erősítse meg. hogy elfogadja a választása és esküje által önre ruházott kötelességeket.” Antonín Zápotocký köztársasági elnök jobbját az Alkotmányra téve esküszik: ,,Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy kötelességeimet a népi demokratikus államrend szellemében. a nép akaratából, a nép és a köztársaság jóléte érdekében fogom teljesíteni és tiszteletben tartom alkotmányát és törvényeit.” Ismét felcsendül a csehszlovák állami himnusz, majd a Szovjetunió himnusza. Ezután Oldrich John, a Nemzetgyűlés elnöke, újból a köztársaság elnökéhez fordul: ,.Köztársasági elnök elvtárs! Letette az alkotmányban előírt esküt és mi, a nép választott képviselői ezt az esküt a nép nevében és a népért tudomásul vesszük, ön egész népünk köztársasági elnöke nemzeteink köztársasági elnöke. Az ön—vezetésével szilárdan tömörülve a csehek és szlovákok megújhódott Nemzeti Arcvcnnlában, élén Csehszlovákia dicső Kommunista Pártjával, tovább haladunk előre, felépítjük boldog, valóban szabad. szocialista hazánkat, megszilárdítjuk és elmélyítjük füg"~n°nségünk zálogát, hű szövetségünket a Szovjetunió népeivel. Tovább fejlesztjük szilárd barátságunkat a nagy Kína népével és a népi demokratikus országokkal. A demokrácia egész legyőzhetetlen táborával vállvetve védelmezni fogjuk a világ békéjét és valamenny5 —izet baráti együttműködését. Lenin és Sztálin zászlaja alatt Klement Gottwald művéhez híven, előre a szocializmusért, A Nemzetgyűlés nevében őszinte szerencsekívánataimat fejezem ki önnek és kérem, hogy velem, a minisztertanács elnökségének tagjaival, a belügyminiszterrel, a Nemzetyúlés főtitkárával és az elnöki iroda képiselőjével együtt jöjjön el az erre a célra kijelölt külön heh''’-' be. hogy régi szokás szerint írásban is megerősítse azt a fogadalmat, amelyet most ünnepélyesen tett a Nemzetgyűlés színe előtt. Dicsőség népi demokratikus köztársaságunknak és elnökének!” Oldrich John beszéde után a képviselők hosszan ünnepük és éltetik Antonín Zápotocký köztársasági elnököt. A prágai vár ormán magasan leng az elnöki lobogó. Magasan ’eng egész országunk fölött. Hirdeti, hogy megválasztottuk köztársaságunk e'nokét, --mement Gottwald méltó utódját, aki hűségesen őrködni fog népünk és államunk érdekei fölött és dolgozóinkat új, dicső győzeln ekre vezeti. Dr. Oldrich John a Nemzetgyűlés elnöke forrón, szívélyesen kezet szorít Antonín Zápotocký köztársasági elnökkel. Anezska H dinová-Spurná, a Nemzetgyűlés alelnöke felkéri a képviselőket, maradjanak helyükön, amíg a köztársaság1 elnök írásban megrősííi esküjét és elhagyja a prágai vár Ulászló-termét. A Nemzef»vűlés tagjai és az ülésen résztvevő vendégek néma csendben várakoznak a köztársasági elnök visszatértére. Majd ismét felcsattan a taps az éljenzés. A köztársasági elnök aláírta esküjét Antonín Zápotocký köztársasági elnök, a szomszédos kis szalonba megy, hogy fogadja legközelebbi munkatársainak szerencsekívánatait. Felharsannak az ünnepi harsonák. Anezska Hodinová-Spurná, a Nemzetgyűlés alelnöke, berekeszti a Nemzetgyűlés ülését. Antonín Zápotocký, a Csehszlovák Köztársaság elnöke elhagyja a történelmi nevezetességű Ulászló-termet. A prágai vár udvarán vezényszavak hcr"-”'^"V p díszőrség tiszteleg. megszólalnak a harsonák. A köztársaság elnökének dr. Alexej Csepicska hadseregtábornok, hadügyminiszter te'- jelentést. Ismét felcsendülnek a himnuszok hangjai, újra megdördülnek az á^uk. Udvlövéseikkel népi demokratikus hadseregünk köszönti a Csehszlovák Köztársaság elnökét, Antonín Zápotockýt. A vár udvarán felsorakoztak a díszőrség osztagai. Tiszeteletüket fejezik ki a köztársaság elnökének. A'díszőrség parancsnoka jelentést tesz: .,Elnök elvtárs! A prágai helyőrség díszőrsége felvon--'!,, hogy üdvözölje nt megvátlasztása alkalmából. A díszőrség parancsnoka. Kotera őrnagy.” Antonín Zá -otocký köztársasági elnök, dr. Alexej Csepicska hadseregtábomok hadügyminiszter kíséretében ellép a felsorakozott díszőrség arcéle előtt. Megemeli kalapját. a díszőrsé- zászlaja előtt és köszönti katonáit. A katonák dörgő éljennel válaszolnak. A prágai vár fölött a csehszlovák légihaderő gépei keringenek. A díszőrsér meg?"',T"’í'1-'' után Antonín Zápotocký köztársasági elnök visszatér a prágai vár termeibe, hogy fogadja a diplomáciai testület tagjai--1' szerencsekívánatait. Az elnökválasztás történelmi aktusa véget ért. Március 28-án lesz 85 éve, hogy Nyizsnyij-Novgorodban (a mostani Gorkij) született a legnagyobb proletár író Alexej Maximovics Gorkij (Peskov). Apját Maxim Peskov-nak hívták és átvette apja nevét. Az irodalomban azonban Maxim Gorkijnak ismerjük. Gorkij legnagyobb érdeme, hogy az irodalomban megalapította a szocialista realizmust. Ismeretes, hogy Gorkij előtt is számos kiváló -és haladó író működött O- roszországban. Azonban ezek az írók műveikben csupán élesen kritizálták a cári Oroszország rendszerét, ostorozták a kizsákmányolást és hű képet adta!^ az orosz nép súlyos nyomoráról. Müveikben azonban nem mutatták meg a kiutat ebből a nehéz életből, nem mutattak rá arra, hogy hogyan szabadulhat a nép embertelen nyomorától. Voltak írók ezek között, akik új vallást, visszatérést az ókorhoz, vagy egyéb reakciós nézeteket terjesztettek és ezt jelölték meg a kivezető útnak a boldog élethez. A szocialista realizmus csak akkor „(újorkij a fejlődhetett ki, mikor már kifejlődött a proletariátus, mint egy új forradalmi erő, a proietariátus forradalmi elmélete alapján. A szocialista eealizmus nemcsak kritizálja a viszonyokat, de megmutatja a kiútat — a proletárforradalmat — sőt tovább megy a szocializmus és a kommunizmus építésének távlatait is kihozza. A szocialista realizmus a győzelmes osztály irodalmi iránya éppen ezért tele van optimizmussal. Ez az irodalmi irány rávezeti az irodalmat, hogy visszatükrözze a proletariátus harci és építő győzelmeit, hogy vezesse és nevelje a tömegeket. Kétségtelen, hogy a szocialista realizmus, amely ma jelenleg a szovjet és a mi irodalmunk művészi módszere, ahogy A. A. Zsdanov mondotta: „A leghaladóbb és legforradalmibb valamennyi irodalmi iránynál.” Ennek az irodalmi iránynak megalapítója volt Maxim Gorkij. Apja asztalos volt és amikor a kis Maxim négy éves korában megbetegszik kolerában, apja éjjel nappal ápolja és a gyerek meg is gyógyul, azonban apja elkapta tőle a betegséget és belehalt. Amikor Gorkij a harmadik elemibe jár, nagyapja, akinek addig egy festö* műhelye volt, tönkrement. Gorkij nem tudott tovább tanulni és most olyan élet kezdődik számára, amelyen keresztül rengeteg embert ismert meg és bejárta egész Oroszországot. A fiatal Gorkij különféle szakmát tanult. Egyik sem elégítette ki. Már nem tér vissza nagyszüleihez, bejárja a Volga-vidéket. A Volga-mentén ezekben az években a legnehezebb életkörülmények között edződött Gorkij jelleme, tapasztalatai gyarapodtak, erősödött a néphez való kapcsolata. nagy nép 1884-ben Kazánban él. Itt ismerkedik meg a forradalmi körökkel és itt teszi magáévá a forradalmi irodalmat, elolvassa Marx „Kapitálját”. Hatalmas energiával dolgozik, hogy képzettségét fejlessze, tanulmányozza az orosz és a külföldi klasszikusokat. 1889-ben megírja első művét egy költeményt prózában, „Az öreg tölgyfa élete” címmel. Ezt a művét megmutatta a híres orosz költőnek, V. G. Koralenkonak, akit már akkor személyesen ismert. A kritika lesújtó volt. Gorkij elhatározta, hogy abba hagyja az Írást és két évig nem iis írt. 1881-ben óriási útat tesz meg gyalog, keresztül az egész országon. Bejárja a Volgát, a Dont, Ukrajnát, Beszarábiát és a Kaukázust. Ez az út hatalmas forrásává válik első műveinek, úgy mint a „Makál-Csudra", „Cselkás”, „Az öreg Izergil asszony”, „Emelján Piljej” és sok más. Életének ezen éveit később már mint világszerte ismert iró megírja a híres trilógiájában. 1902 februárjában Gorkijt a legnagyobb rnegtisztelés érte: megválasztották áz Akadémia tiszteletbeli tájának. Amikor a cár erről tudomást szerzett, parancsot adott ki, hogy ezt a kinevezést azonnal vonják vissza. Csehov és Korolenko azzal válaszoltak erre a parancsra, hogy kiléptek az akadémia tagjai sorából, hogy ezzel a lépésükkel kifejezést adjanak felháborodásuknak. 1902—1904-ben írja Gorkij híres színdarabjait. „A fenéken” című ismert színdarabját kétszázszor adták elő, Berlinben és Európa más városaiban. Ekkor már Gorkij neve ismert volt az egész világon. 1905-ben forradalmi ténykedéséért letartóztatták Gorkijt és az egész világ harcolt a kiszabadításáért. Gorkij aktivan nagy fia" résztvett az 1905-ös felkelésben. Ebben az évben találkozott először Leninnel, akihez ettől a pillanattól fogva szoros barátság fűzte. A forradalom elnyomása után Gorkijt az a veszély fenyegette, hogy a cári hatóságok végeznek vele, és ezért a Párt parancsára külföldre ment és Olaszországban Kapri szigetén élt. Később Amerikába is áthajózott és a „Sárga ördög városa” című szatirikus írásában, élesen kritizálja Amerika burzsoa rendszerét. 1906-ban írja meg leghíresebb regényét, az „Anyá”-t. 1913-ig tartózkodott külföldön, t. i. ekkor a világ közvéleményének nyomása alatt a cári udvar beszüntette Gorkij üldözését. Visszatérése utáni években írja meg híres alkotásait, mint a „Okurov-városka”, „Matvej Kozsenijakin", „Nyár”, „Mesék Olaszországról” stb. Az első világháború éveiben mint nagy humanista jelentős munkát végez leleplező a háború imperialista jellegét. Az Októberi Forradalom első napjaitól kezdve Gorkij aktívan résztvesz az új szocialista kultúra felépítésében. Megalapozza a „Világirodalom” kiadót. A megfeszített munka következtében kiújul régi tuberkulózisa, arriely már évek óta kínozta az írót. Lenin elvtárs tanácsára Gorkij Olaszországban Sorrentóba keres gyógyulást. Itt írja meg „Az Artamonovok” és „Kiin Szagmia élete” világhírű regényeit és mindezeken kívül még egy egész sorozatát visszaemlékezéseinek Tolsztojról, Kolonkoról, Jeszenyinről, Biokról és más írókról. Gorkij külföldön is legszorosabb kapcsolatot tartott hazájával. Élénk levelezésben állott a fiatal szovjet írókkal, akiknek fejlődése nagyon érdekelte őt. Külföldön, mint a Szovjetunió képviselője lépett fel és harcot folytatott a reakció ellen, amely a Szovjetuniót rágalmazta. 1928-ban Gorkij hazatért. És 1932-ben megünnepelte az egész szovjet nép irodalmi működésének 40-ik évfordulóját. Visszatérése után Gorkij hatalmas munkához fog hozzá. Ismét bejárja az országnak azon részeit, ahol fiatalkorában kóborgott. Látja az óriási változást és haladást, aktívan dolgozik mint újságíró és iró. Amikor Európában fellángol a fasizmus veszélye, Gorkij bátor szava elhallatszik az egész világba. A nép ellenségei, a trockisták már a régi időktől gyűlölték Gorkijt és előkészültek eltávolítására. 1934 májusában megölték szeretett fiát A. A. Peskovot, abban a hitben, hogy ezzel teljesen megtörik Gorkijt. Azonban Gorkij hatalmas szelleme nem tört meg, továbbfolytatta munkáját. 1934-ben még felolvassa híres referátumát a szovjet irodalomról, a szovjet írók első kongresszusán. Ekkor Gorkij az egész szovjet kultúra központjában állott. Gorkij tekintélye az egész világon óriási volt. Mint írónak, mint a fasizmus leleplezőjének és mint békeharcosnak. Sajnos azonban, az ellenség Gorkijt egy halálos betegségbe kergette, lassan ölő méreggel sietették halálát és 1936 június 18-án Gorkij meghalt. Molotov elvtárs Gorkij sírja fölött tartott beszédében azt mondotta: „Lenin után ez a legnagyobb veszteség, amely a szovjet népet és az egész világ népeit érte . .. ... Gorkij nagysága abban csúcsosodik ki, hogy ragyogó tehetsége, fényes elméje, a néphez való kapcsolata és önfeláldozó gigantikus munkája a/ emberiség kultúrájának fejlesztése terén a dolgozók legjobb és legőszintébb barátjává tették és a nép lelkesítőjévé vált a kommunizmus ügyéért folytatott harcban. Túri Iván \
