Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-04 / 1. szám
/ fia [из it Földműves 1953. január 4. befejezése Harminc éve alakult meg a Szovjetunió, a szovjetnépek testvéri családja 2 Vezércikk dasági nagytermelésünkben. Hiszen, ha például Bilcsik Fiilöp, a szenei állami birtok panholcl gazdaságában napi 12.67 liter tejhozamot ér el egy-egy tehéntől és a szenei állami birtok átlagosan 10 liter tehenenként naponta, minden bizonnyal a nagylomnici és az iglői állami birtokok is többet érhetnének el mint 5.9 vagy 6.12 literes tejhozamot. Ha pl. a tornaijai állami birtokon az elmúlt esztendőben a borjaknak csupán csak 5 százaléka hullott el, teljes joggal követelhetjük, hogy a pozsonyi kerületben az elhullásnak nem szabad 15 százaléknak lennie vagy végül az eperjesi kerületben 18 százaléknak. Ha a szenei állami birtok olyan állatgondozói mint Takács és Marsovszká gondozók a süldőknél naponta 72 dkg-os súlygyarapodást érnek el, Halabrin elvtárs a szenyicai állami birtokon 99 dkg-ot és hasonló eredményeket még számosán másutt, feltétlen joggal követelhetjük a hasonló eredményt azoktól az állami birtokoktól, ahol csupán 36 dkg a napi súlygyarapodás vagy ennél kevesebb Annak az útja, hogyan érjünk el javulást az állami birtokokon nem egyébb, mint azon elveknek a betartása, amelyeket az allami birtokok gazdaságosabbá tételével foglalkozó párt- és kormányhatározat von össze és jelöl ki az állami birtokok dolgozói száméra. Hasonló sikereket — amilyenekről megemlékeztünk értek el számos állami gazdaságunkban, valamint EFSz-einkben is. Gottwald elvtárs azonban joggal kritizálta a CsKP “’országos konferenciáján elmondott beszédében, hogy az elért eredmények népszerűsítése, ismertetése és alkalmazása egyenesen nem kielégítő. Mit kell végrehajtani a mezőgazdasági ismertetés terén, hogy az 1953. év nagyobb feladatait sikeresen megoldhassuk? Falvaink ezekben a napokban állami fejlesztési tervünk 1953. évre való szétírásának jegyében élnek. EFSz-eink előkészítik az új esztendő egészévi termelési és pénzügyi tervét. Szükséges tehát, hogy a szétírás alapján s ugyanúgy a termelési tervek alapján, egyidőben minden kerületben, minden járásban, minden szövetkezetben és minden községben készítsük el az ismertetési tervet, amely magában foglalja a mezőgazdasági tudomány alkalmazása, valamint a bevált tapasztalatok alkalmazása által szervezett észrevételeket. Mindezt úgy kell elkészíteni, hogy a propagandaterv elválaszthatatlan tartozékévá váljon 1953. év össztervének. Ebben az irányban a kerületi, járási nemzeti bizottságok mellett működő propaganda-csoportok hathatós segítségére várunk, amelyeknek be kell biztositaniok, hogy a szovjet tudomány, valamint hazai tudományos kutatásunk eredményei, ugyanúgy mezőgazdaságunk legjobbjainak elért sikerei és az a mód, ahogyan ezeket a sikereket elérték, úgy EFSz-einken, állami birtokainkon, mint traktorállomásainkon és még az egyéni gazdálkodásnál is, élő valósággá váljanak. Megnagyobbodott feladataink sikeres elérését illetően nagy segítséget jelent a szövetkezeti káderek állami birtokaink és traktorállomásaink kádereinek iskoláztatása, szükséges azonban, hogy ezekbe az iskolákba biztosítsuk be mindig a szükséges létszámot, mégpedig dolgozóink, szövetkezeti tagjaink Iegjobbjaiból. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítanunk az előadásszerü propagálásának falvainkon, a mintaszövetkezetekbe való tanulmányutak szervezésének stb. Ugyancsak nagyobb gondot kell fordítani a tanulságos filmek vetítésére, röplapok és plakátok kiadására, amelyeken ismertetjük a Micsurin-körök eredményeit, azoknak életét és sikereit stb. Természetesen nemcsak arról kell írnunk vagy beszélgetnünk, hogy valahol magas hektárhozamokat és súlygyarapodásokat értek el, de arról is kell beszélnünk vagy írnunk, hogy az illetők hogyan érték el ezeket az eredményeket. A legjobb tapasztalat és elért eredmény általános ismertetése szempontjából sokkal jobban ki kell használnunk a járási földvüves újságokat, amelyek rendkívül nagy jelentőséggel bírnak. Dolgozó parasztságunk munkájának sikeres elősegítésében végül is sokkal többet varunk a tudomány és a legjobb módszerek gyakorlatba való átvitelénél kutató intézeteinktől és kisérleti állomásainktól, amelyeknek ki kei! kerülniök az eddigi üvegházi kísérletezésből, hotjy a legszűkebben hozzákapcsolódhassanak a gyakorlathoz s EFSz-einket minél hathatósabban és gyorsabban segíthessék a mai feladatok megoldásában, amelyek nemzetgazdasági tervünk szemszögéből nézve a legfontosabbak. Ezt a határozott fordulatot mezőgazdasági propagálónkban csali úgy érhetjük el, ha mezőgazdaságunk összes dolgozói, főképpen az agronómusok, zootechnikusok a propagációra úgy tekintenek majd mint mindennapi munkájuk elválaszthatatlan részére. Végül sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk a feladatok teljesítésének ellenőrzésére. Munkánk csak úgy járhat sikerrel, ha nem elégszünk meg csupán a munkafeladatok kijelölésével, hanem azokat az egyéneket, akikre a feladatok teljesítését rábíztuk, állandóan ellenőrizzük. Feladataink az 1933. évben nagyok, de egyben nagyok azok az előnyök is, amelyek e feladatok teljesítéséből minden szövetkezeti tagunk, kis- és középparasztunk, állami birtokaink és traktorállomásaink dolgozói számára fakadnak. Ezért mindannyian sorakozzunk fel egyöntetűen Szívós harcra e feladatok teljesítése, sőt túlteljesítése érdekében. Ebben a harcban lelkesítenek bennünket újítóink és mezőgazdaságaink legjobbjainak ragyogó sikerei, amelyeket a gazdag szovjet tapasztalatok széleskörű és teljesértékű alkalmazása révén értek el. A Szovjetunióban körülbelül 60 különféle nép él. Ezek a népek nyelvükben és szokásaikban, történelmi múltjukban, kultúrájuk színvonalában különböznek egymástól. Egyesek közülük, mint például az oroszok, Ukránok, grúzok, örmények és mások már a régi időkben is államot alkottak és saját nemzeti kultúrával rendelkeztek. Más népek, mint például a mári, komi, esukes, even, nyenyec nép csak a szovjethatalom dején kezdte kialakítani államiságát és fejleszteni nemzeti kultúráját: némelyek pedig csak a szovjet hatalom alatt teremtették meg a saját írásukat. A szovjet népek között az egyik sokmillió lelket számlál, a másik pedig csak néhány százezret és vannak olyan népek is, amelyeknek lélekszáma csak húsz-harmincezer. A szovjet népek megalkották a maguk nemzeti-állami szervezeteit, amelyek megfeleltek nemzeti sajátságaiknak. Minden ilyen szervezet részét képezi egy nagy, egységes, sok nemzetiségű állami szervezetnek a Szovjetuniónak. Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — a Szovjetunió A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (a Szovjetunió) több népből alakult. Minden egyes nemzetiségnek meg van a maga szovjet állama és mindnyájan 'együtt egy soknemzetiségű államot alkotnak, egységes, központi hatalmi szervekkel. Ezért nevezi az Alkotmány a Szovjetuniót szövetségi államnak. Rendkívüli fontos az, hogy az össszes szövetségi szovjet köztársaságok együttesen, egységes szövetségi államot alkotnak. Ez tette lehetővé azt, hogy egyesítsék gazdasági eszközeiket és erőiket, hogy magasra fejlesszék a népgazdaságot minden egyes köztársaságban és a Szovjetunióban is, mint egészben. Ez tette lehetővé a szovjet népeinek azt, hogy egyesíthették katonai eszközeit és erejüket, hogy így megszilárdítsák a Szovjetunió honvédelmét és minden egyes köztársaságét is külön-külön. Ez tette lehetővé azt, hogy a Szovjetunió népei minden Irányban fejlődhetnek. Ezt az egyesülést a bolsevik párt bölcs vezéreinek, Leninnek és Sztálinnak köszönheti a Szovjetunió népe, akik a szovjet hatalom megalakulásakor minden szovjet nép szoros együttműködésére törekedtek. A Szovjetunió ereje azonban nemcsak abban keresendő, hogy több nép egységes szövetségi államát alkotja. A Szovjetunió ereje és szilárdsága abban is leli magyarázatát, hogy a legdemokratikusabb, valóban népi alapokon épült fel. A sok nemzetiségű államok rendszerint erőszakos úton jöttek létre. így például Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, a fegyverek erejével ragadtak magukhoz, hódítottak meg és csatoltak magukhoz óriási óceánontúli országokat, amelyekben sok százféle nép lakik. Az Amerikai Egyesült Államok elfoglalták a Csendesóceán számos szigetét, meghódították Észak- Amerika őslakosságát és nagyrészt ki is irtották a számos, alapjában véve fegyvertelen indián törzset. Nagy-Britannia, Franciaország, az Egyesült Államok és más hatalmak ilyen úton váltak soknemzetiségű állammá. A Szovjetunió egészen másképpen keletkezett. Fegyvernek község dolgos, lüktetőéletű hétköznapjai után vasárnaponként vidáman szórakoznak, pihennek a falu dolgozó földművesei, a szövetkezeti gazdálkodás szorgalmas építői. Vasárnap nagy forgalom van a kultúrotthonban. A derűs, otthonos olvasóterem asztalainál ifjak és öregek, a szövetkezet tagjai hajolnak az újságok és a könyvek fölé, mások csöndesen beszélgetnek s itt-ott hangos nevetés hallatszik. Néhányan figyelmesen lapozgatják az újságokat s arcukról le lehet olvasni, hogy keresnek valamit. — Nézd meg jól Pista, nincs-e benne a mi szövetkezetünk is — szól huncutul a sarokból egy pirospozsgásarcú menyecske. — Éppen én is erre vagyok kiváncsi — szólt vissza Pista és tovább lapozott. A terem végében az egyik hosszú asztalnál már komolyabb emberek váltogatják egymásközött a szót. Ennél az asztálnál szórakozik Jávorka István is, a szövetkezet alig 30 éves elnöke. Mindenkit érdekel amit mond. Hogyne is érdekelné, amikor az eltelt esztendő alatt jól végezte feladatát, szép termést értek el, lényegesen gyarapodott a szövetkezet vagyona és a tagok jövedelme is. Nem szeretnénk az 1953-as esztendőben sem lemaradni — szakítják meg hárman is az elnök mondóké ját. A fiatal elnök elgondolkozik, majd végül is kitér a válasz elől és hozzáteszi. — Az aratás-cséplés, az őszibegyüjtés és a vetés példás elvégzéséért járásunkban megnyertük az elsőséget. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ebben az esztendőben is az élen maradunk. Még jobban meg kell szerveznünk a munkát és fokozottabban kell elvégeznünk a reánk eső feladatokat, A szovjet népek önkéntes egyesüléséből jött létre egyetlen szövetségi állam. Ezt a határozatot egyhangúlag elfogadták a szovjet népek szabadon választott képviselői, akik 1922 december 30-án gyűltek össze a szovjetek közös kongresszusára. Mi lehetne igazságosabb és megbízhatóbb, mint egy soknemzetiségű szövetségi állam ilyen módon való megalakulása! A Szovjetunió szovjetéinek I. kongresszusán, 1922-ben képviseltette magát az Orosz, az Ukrán, a Belorussz, a Kaűkázuson-túli Szovjet Szocialista Köztársaság. Azóta a szövetséges szovjet köztársaságok száma 4-ről 16-ra emelkedett. Ma a Szovjetunió kötelékében találjuk a következő köztársaságokat (a köztársaságokat lakőságuk létszámának sorrendjében soroljuk lel): Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztárság, Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, Belorussz Szovjet Szocialista Köztársaság, Uzbek Szovjet Szocialista Köztársaság, Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság, Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság, Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársaság, Litván Szovjet Szocialista Köztársaság, Moldva Szovjet Szocialista Köztársaság, Lett Szovjet Szocialista Köztársaság, Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság, Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársaság, Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság, Turkmen Szovjet Szocialista Köztársaság, Észt Szovjet Szocialista Köztársaság, Karel-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság. Mindezek a köztársaságok a köztársaságban lakó nép kívánságára alakultak és léptek be a Szovjetunió kötelékébe. Az egyesülés önkéntes volta — egyike azoknak az alapoknak, amnlyeken a Szovjetunió keletkezett, megszilárdult és hatalmas erővé nőtt, Sztálin elvtárs a következőket mondja: „... A népeknek egyetlen szövetsége, egysé-A bugymericei gazdaság dolgozói szombaton este, az ünnepséggel kapcsolatosan zsúfolásig megtöltötték a kultúrhelyiséget és nagy figyelemmel hallgatták végig a Sztálin elvtárs életéről és munkájáról szőlő előadást, majd az ünnepség végén, amely a Sztálin elvtárs iránti hűség és ragaszkodás jegyében folyt le, kiértékelték a szocialista munkaversenyt és a kötelezettségvállalások teljesítését. A kiértékelés a jól elvégzett munka örömteli mérlege volt, amit a gazdaság dolgozói éppen a szovjet tapasztalatok teljesértékű alkalmazásával' és a szocialista mert csakis így lehetünk járásunkban ismét az elsők soraiban. Ámde ne gondoljuk, hogy a fegyverneki szövetkezet elsősége csak a munkálatok időben való elvégzésén múlott, nagy szerepe volt ebben az üj termelési módszerek alkalmazásának iá, egyebek között a keresztsoros vetési rendszernek. Ezáltal búzából 21 q, ősziárpából 28 q és rozsból 25 mázsás termést takarítottak be hektáronként. Az is igaz, hogy amikor már benne voltak a vetésben, akadtak olyanok is, akiknek elment a kedve az új vetési módszer alkalmazásától, mivel ez munkatöbbletet okozott. Bezzeg megváltoztatták véleményüket a cséplés után, amikor kihirdették a terméseredményeket, 6 mázsával értek el nagyobb termést, mint a közönségben elvetett gabonánál. Mint fentebb mondottuk, a szövetkezet tagjai igen nagy jelentőséget tulajdonítanak az új termelési módozatok alkalmazásának és igen nagy érdeklődéssel tanulmányozzák az állattenyésztés hasznossága emelésének kérdéseit is. S hogy mit jelentettek a szovjet tapasztalatok például csak a tejhozamnál is, azt akkor tudjuk értékelni, ha tudjuk, hogy az 1952-es év tavaszán átlag tejhozamuk alig haladta meg a 4 litert tehenenként. Zsova Sándor, állatgondozó szintén sokat tudna beszélni az új etetési és fejési módszer bevezetéséről, mert míg a négy literes tejhozamnál csak másfél munkaegységet szerzett naponként, addig a napi 8 literes tejelési átlag elérése őta három munkaegységet vezetnek be teljesítménykönyvébe. Kvassík József, aki szintén az állattenyésztésben dolgozik nem egykönnyen akarta elhinni, hogy a rendszeres etetés bevezetése és a háromszori !jes állammá való egyesülése sem lehet szilárd, ha annak alapját nem a teljes önkéntesség képezi, ha maguk a népek nem akarnak egyesülni.” Az önkéntes szövetségbe tömörült szovjet köztársaságok egyenjogúak. A szovjet hatalomban nincsenek „mama kedvencei” és „mostohák”. A Szovjetunióban nincsenek uralkodó, kiváltságos nemzetek és nincsenek alárendelt, elnyomott népek, mint ahogyan ez ma is látható a sok nemzetiségű burzsoa államokban. A Szovjetunió népei jogaik tekintetében teljesen egyenlők, a szövetséges köztársaságok mindegyike — független attól, hogy milyen nép alkotja azt, hogy mennyi a lakossága, milyen nagy a terűlete — egyenlő jogokat élvez az összes szövetséges köztársaságokkal együtt. Az orosz nép felbecsülhetetlen szolgálatokat tett minden más népnek a szovjethatalom kivívása és megszilárdítása tekintetében, az egyenlő jogú köztársaságok önkéntes szövetségbe való tömörülése terén az új, szabad, biztosított kulturális élet megalkotása tekintetében. A Nagy Honvédő Háború idején az orosz nép a legcsekélyebb ingadozás nélkül hozta meg hatalmas áldozatait a hatalmas fasiszta Németország legyőzésére. Tiszta esze, szilárd jelleme és türelme következtében az orosz nép a Szovjetunió minden népe előtt kiérdemelte, hogy elismerjék a Szovjetunió vezető erejének. Most pedig nézzük meg, hogy élvez-e az orosz nép — amely ebben a köztársaságban a lakosság többségét képezi, — bármilyen különös jogokat és előnyöket a többi szovjet népekkel szemben? Természetesen, nem. Az oroszországi szovjet föderatív köztársaságnak éppen olyan jogai vannak. mint bármely más szövetséges köztársaságnak, amelynek lényegesen kevesebb lakosa van és jelentősen kisebb a területe, A szövetségi köztársaságok egyenjogúsága — íme az az a második alap, amelyen a Szovjetunió megalapult, megszilárdult és hatalmas erővé fejlődött. munkaverseny széleskörű kifeljesztésével értek el. Egész évi húsbeszolgáltatási tervüket már november 22.-én 107.380/0-ra teljesítették, a tejbeszolgáltatást 1080/0- ra, az őszi munkálatokat pedig öt nappal korábban fejezték be, 1000/0-ra. Az elért szép eredmények fényes bizonyítékul szolgálnak arranézve, hogy a szovjet tapasztalatok felhasználása révén, valamint a szocialista munkaverseny kifejlesztésével gyorsabbá, olcsóbbá és jobbá tehetjük a termelést s ugyanakkor a dolgozók jövedelme is lényegesen emelkedik s így természetesen életszínvonaluk is. fejés mellett 1.60 munkaegységről 2.90-re emelkedjen jövedelme. Amint tudjuk, az emberek húzódoznak az új módszerek bevezetésétől, de ha már bevált, szívesen beszélnek és olvasnak is róla. S ez történik minden vasárnap és sokszor hétköznapokon is a falusi olvasóteremben, minden szövetkezeti tagot érdekel a terméshozam emelkedése, mert ezáltal saját jövedelmét is gyarapítja. Nem véletlenül értek el szép sikert a kertészetben és a dohánytermelésnél is. A tanulás tette lehetővé, hogy a kertészetből három millió korona hasznot hajtottak, mert minden , munkát az agrotechnikai határidők szigorú betartása mellett végezték el, sőt a nyári aszály elleni védekezést is ä mezőgazdasági szakkönyvekből tanulták meg és ismerték fel alkalmazásának szükségességét. Az előhántós eke alkalmazásának jelentőségét szintén az újságokból ismerték fel és ezzel is lényegeden emelik a hektárhozamokat. Ebben az esztendőben még fokozottabb mértékben sajátítják el a szovjet mezőgazdasági dolgozók a kolhozparasztság bevált termelési tapasztalatait, hogy az ötéves terv ötödik |vét is olyan sikerrel zárják le, mint az eltelt esztendőt. Ebben nagy segítségükre van a szövetkezetek mintaszabályzat tervezete, amely megmutatja az utat a szövetkezeti gazdálkodás megerősödésére és a szövetkezeti tagok életszínvonalának állandó emelkedésére. A lehetőség annál is inkább adva van a községben az eredmények és a hasznosság kiaknázására, mivel a falu döntő többsége már bekapcsolódott a nagyüzemi gazdálkodásba. A párt- és a kormányhatározatdk betartása révén a fegyverneki kis- és középparasztság előtt űjabb perspektívák nyílnak az új esztendőben, a kollektív gazdálkodás és nehéziparunk győzelmes évében. Szombath A fegyverneki EFSz továbbra is az elsők között akar maradni A szenei állami birtok dolgozói méltóképpen megünnepelték Sztálin elvtárs 73. születésnapját A szenei állami birtok összes gazdaságainak dolgozói méltóképpen ünnepelték meg Sztálin elvtárs 73. születésnapját, amely alkalommal kiértékelték a Sztálin elvtárs születésnapjára adott kötelezettségvállalásaik teljesítését.
