Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-11-30 / 48. szám
s 1952. november 30. A verebéiyi járás dolgozói fordítsanak nagyobb gondot a dicskeí EFSz-nek Dicske község Verebély közvetlen szomszédságában terül el. Az ember azt hinné, hogy egy ilyen községben, amely oly közel van a járási székhelyhez, minden bizonnyal meg lehet találni a járás legjobb szövetkezetét, hiszen a járási székhely nincs messze és így könnyebben megkaphat minden segítséget. ZUBRILIN A. professzor: A téli takarmányozást tegyük a nyárihoz hasonlóvá . .A szovhozok szarvasmarhaállományát 35—40 százalékkal; ezen belül a tehénállományt 70—75 százalékkal, a juhállományt 70—80 százalékkal és a sertésállományt 40— 45 százalékkal kel növelni.” „A tejhozam évi átlagának a szovhozokban, egy-egy tehénre számítva, a következő mennyiséget kell elérnie: a nem csernozjomosvidékeken 3500—3900 kg-ot, a központi csern ozjomos területeken 3000—3400 kg-ot, Szibé-riában és Kazahsztán észak területein 2400— 2900 kg-ot, a volgamenti, középázsiai és kaukázusontúli területeken, valamint Kazahsztán déli területein fekvő, törzskönyvezett állatokat tenyésztő szovhozokban pedig 2100 — 2600 kg-ot." * „A XIX.pártkongresszus utasításai a Szovjetunió fejlesztésének 1951—1955. évekre szóló ötödik ötéves tervére vonatkozólag.* Aészlet a SZK(b)P Központi Bizottságának tervezetéből.' Tudjuk, hogy a haszonállatok termelőképességének fokozásában legfőbb tényező a helyes és bőséges takarmányozás. Emellett azonban nagyon fontos az is, hogy a felhasznált takarmánynak minden egységére a lehető legfőbb állati termék jusson, vagyis e termékek minél kevesebbe kerüljenek. Ez pedig attól függ, hogy a takarmányt mennyire helyesen és észszerűen használjuk ki, milyen szakértelemmel készítjük el és etetjük fel az állattal. Következőképpen a közös állattenyésztés eredményes fejlődése a takarmányalap helyes megszervezésén és az állatok ésszerű takarmányozásán múlik. E feladat megoldását igen megkönnyíti, hogy a szocialista állattenyésztés dolgozói igen nagy termelési tapasztalatra és az élenjáró szovjet zootechnikai tudományra támaszkodhatnak. Az állatállomány növekedése mindenekelőtt attól függ, milyen eredménnyel küzdünk az állatok meddősége és a növendékállatok elhullása ellen. Egyre több és több tény tanúskodik arról, hogy a tehenek tejhozama egy éven belül 1000—2000, sőt 3000 literrel is fokozható Ezt azonban csak azok az állattenyésztési telepek érhetik el, melyeken az állatot helyesen táplálják és jól tartják. 20—25 literes napi átlagos tejhozam ma már sokhelyütt egészen közepes eredménynek számít. Az állattenyésztők előtt most az a feladat áll, hogy a téli tejhozamot a nyári színvonalra emeljék, s így a tejgazdaság nagy hozamát az egész esztendőre biztosítsák. Ha az állatot rosszul tápláljuk és rosszul tartjuk, semminemű gyógyszer nem használ a meddőség és az elhullás ellen. Az apaállat nagyfokú nemi aktivitása, csírasejtjeinek megtermékenyítő tulajdonságai, az anyaállatképessége egészséges ivadékok világrahozására — mindez elsősorban a teljesértékű tápláléktól függ. Gondoljunk azonban arra is, hogy az észszerű takarmányozáshoz még nem elég, ha a takarmány csupán fiziológiai szempontból nézve teljesértékű. Az is fontos, hogy a takarmányozás .gazdasági szempontból előnyös legyen. Ez azt jelenti, hogy az állatok nagy termelőképességét, fokozott termékenységét, valamint hosszú élettartalmát a legkevesebb takarrq^ny felhasználásával kell elérnünk. Ez különösen az abraktakarmányra áll. E feladat csak úgy oldható meg, ha a tehén, juh, sertés vagy baromfi takarmány adagja zöld takarmányban bővelkedik. Fiziológiai szempontból nézve a növényevő állatok takarmányozásában a tápláléknak e fajtáját semminemű más táplálékfajták nem helyettesíthetik. A zsenge fűnek és sarjúnak az a sajátsága, hogy igen gazdag értékes fehérjékben, mindenféle vitaminban, provitaminban és klorofilban. A fehérjéket, vitaminokat és a klorofilt semmi más anyag nem pótolhatja. A zöldtakarmány gyakran igen nagymennyiségű életfontosságú ásványi anyagot, és könnyen emészthető szénhidrátot is tartalmaz. Szerfelett fontosak továbbá az állatokra nézve a zsírnemű anyagok: a lipoidok. A zsenge fűben ezekből is jócskán akad. Ez az oka annak, hogy ha a teheneket jó legelőn tartjuk, vagy ha az istállóban elegendő zöldtakarmánnyal látjuk el őket, naponta 25 liternyi vagy még ennél is több nagy zsírtartalmú tejet adnak, s teljesértékű egészséges borjakat ellenek. A zöldtakarmány nemcsak tisztán tápanyagforrás, melyet az állati szervezet testépítő és energiatermelő anyagként felhasznál, hanem egyúttal a biológialiag fontos aktiváló- és stimulálószerek minden fajtájának teljesértékű anyaga is. A legjobb tejgazdaságok tapasztalatai bebizonyították, hogy ha a zöldtakarmányt nyáron, a vizenyős szálastakarmányokat pedig télen helyesen használjuk fel, minden tehéntől évente 3000—3500 liter tejet is nyerhetünk anélkül, hogy abraktakarmányt adnánk nekik. Ha pedig abraktakarmányt is kapnak, 6000—7000 liternyi vagy még ennél is több tejet adnak. Fontos körülmény, hogy a tehénnek adott abraktakarmány ilyen esetben sok szovhozban mindössze 200—250 grammot tesz ki egy-egy liter tejre számítva. Az ilyen takarmányozás kétségbevonhatatlanul észszerű. Az állattenyésztőknek tehát határozottan erre az útra kell lépniök. Abraktakarmány nélkül a nagy termelőképességű tehenek tejhozama télen rendszerint csökken. Éppen innen ered az a hamis felfogás, miszerint a nagy tej hozamú tehenek A takarmányadag nem csupán azt jelenti, hogy az állat megkapja az életfontosságú tápanyagokat, tehát a fehérjéket, zsírokat, szénhidrátot és ásványi sókat. Az állatot nemcsak tápanyagokkal, hanem biológiai serkentőszerekkel is el kell látni. Enélkül a normális anyagcsere, minden szervezet életének ez az alapvető folyamata, teljességgel lehetetlen. Már pedig az állat termelőképessége és termékenysége, növekedése és fejlődése, valamint ellenállóképessége a különböző betegségekkel szemben e bonyolult biológiai folyamattól függ. Az anyagcsere sajátszerű biológiai mozgatói pedig a fermentumok. Teljesen bebizonyosodott tény, hogy a fermentumok közül igen sok a takarmány egyik alkotórészének: a vitaminoknak közreműködésével képződik. A vitaminokat azért nem lehet a tápanyagokkal (fehérjékkel, szénhidrátokkal és ásványi sókkal) öszszehasonlítani, s az állatok részére épp azért nélkülözhetetlenek, mert különböző fermentumok képzéséhez szolgálnak építőanyagul. A fermentumok pedig az emésztés és anyagcsere különböző folyamatait gyorsítják és irányítják az élő szervezetben. A legutóbbi időkben egyre világosabbá válik,hogy a klorofil is rendkívül fontos szerepet tölt be a takarmányban. A klorofil teszi lehetővé, hogy a növényevő állatok vérében hemoglobin képződjék Ha a szarvasmarhák téli takarmányában nincs elegendő klorofil, akkor vérük hemoglobintartalma rohamosan csökken. Természetes, hogy ez súlyos következményeket von maga után. Az az állattenyésztő, aki a vitaminok és a klorofil értékét lebecsüli, el lehet rá készülve, hogy a keze alatt lévő állatok szervezete igen leromlik, életerejük erősen csökken, termékenységük hanyatlik s 'elvesztik ellenállóképességüket a különböző betegségekkel szemben. Helyes takarmányozás esetében ilyesmi nem fordul elő. takarmányadagjában semmi se pótolhatja az abraktakarmányt. A valóság azonban az, hogy nem az abraktakarmány, hanem a zöldtakarmány pótolhatatlan a tehén takarmányozásában. Csakis a zöldtakarmány alkalmas arra, hogy a növényevő állatot teljesértékű táplálékkal lássa el, mivel a zöldtakarmány i (ugyanúgy, mint a fiatal növendékállat esetében a tej) a növényevők egyedüli tápforrásul is szolgálhat. Ez persze nem annyit jelent, hogy tudni se akarunk az abraktakarmányozásról. Éppen ellenkezőleg: a feladatot, hogy maximális tejhozamot minimális abraktakarmány-felhasználással érjenek el, azért tűzzük az állattenyésztők elé, hogy e takarmányokat hatékonyabban használják fel. A szemes- és egyéb abraktakarmányoknak az a minőségi tulajdonságuk, hogy könnyen emészthetők s nagymennyiségű fehérjét meg keményítőt tartalmaznak. E takarmányok hatása azonban, hogy úgy mondjam, egyoldalú. Csupán arra szolgálnak hogy az állatot tej-, hús- és zsírképző anyagokkal lássák el. Egészségi állapotának erősödését azonban nem szolgálják. Ellenkezőleg: az állat egészségét inkább alá is ássák. Az abraktakarmányok ugyanis egyáltalán nem tartalmaznak egynéhány igen fontos vitamint, vagy nem eleget tartalmaznak belőlük; nincs, vagy kevés bennük a klorofil, nincs vagy kevés bennük az életfontosságú ásványi anyag. Az állattenyésztés termelőképességének és termékenységének, magától értetődően, az a legfontosabb előfeltétele, hogy a téli takarmányozás a lehető legjobban hasonlítson a nyárihoz. Sőt azt is biztosan állíthatjuk, hogy a takarmánytermesztéssel és az állatok észszerű takarmányozásával összefüggő egész munkánknak, a szocialista állattenyésztés jelenlegi szakaszában, ez a középpontja. Az élenjáró szovhozok dolgozóinak azt a feladatot kell maguk elé tűzniök, hogy a tehenek évi tejhozamát, jelentéktelen mennyiségű abraktakarmány felhasználásával, 4500— 5000 literre növeljék. Ha ilyen eredményeket abraktakarmány nélkül érnek el, s ezután a teheneknek még abraktakarmányt is adnak, akkor majd észreveszik, hogy a jószág termelőképességében még további lehetőségek is rejlenek, s a szovhozok állattenyésztése ezen az úton egy újabb,magasabb fejlődési fokra emelhető Mindenfajta jószágot, legfiatalabb korától kezdve, lássunk el bőséges zöldtakarmány-A dicskei EFSz esetében azonban nem így áll a dolog. Úgyszólván a járás szemei előtt történt, hogy a szövetkezet megalakulásakor. olyan emberek kerülhettek be az EFSz-be mint Várady Kelemen 120 holdas, Komáromy Ernő 45 holdas, Vörösmarthy Tibor 88 holdas kulákok, akik a szövetkezetben elbújva igyekeztek megszabadulni dolgozó népünk iránti kötelességüktől. Ezek a kulákok már belépésük után a szövetkezet bomlására törekedtek, ezt az a tény bizonyítja a legjobban, hogy a szövetkezetben sohasem dolgoztak, majd később egyszerűen elhagyták az EFSz-et és másfelé mentek dolgozni. Persze a jól jövedelmező szőlőjüket nem adták át a szövetkezetnek, mert akkor mivel is kínálhatnák azokat az embereket, akiket céljaiknak igyekeznek megnyerni, ha nem volna odahaza boruk. A kulákok befolyása még most is nagyon érezhető. Nem elég, hogy a szövetkezet nyakába sózták földjeiket, amelyeken maguknak kellett volna gazdálkodniok, de ha hébe-hóba hazatérnek, tovább agitálnak a szövetkezeti gondolat ellen. Arról azonban nem beszélnek, hogy földjeikről azért mondtak le „mert most már nem akad olyan ember, aki kihagyná magát zsákmányolni”. No a szövetkezet elnöke sem igen járult hozzá, hogy a közös gazdálkodást az EFSz minden tagjával megkedveltesse, de' nem is mutatott jó példát, hogyan kell bekapcsolódni a közös munkába és Így gyarapítani a szövetkezet vagyonát. Hasonlóképpen Jarolín János, a szövetkezet agronómusa is vajmi keveset törődik a munkák elvégzésével, mert leköti a túlméretezett háztáji gazdálkodása. Igen jól kispekulálták odahaza a dolgot, mert míg Jarolín János a szövetkezetben „agronómuskodik”, addig a felesége állítólag hallani sem akar a szövetkezetről s így a szövetkezet agronómusa minden igyekezetével feleségé három holdnyi földjét műveli. A rossz példa ragadós detlen a vezetéssel és hogy is lehetne, amikor két hektár cukorrépa még mindig kint van a szántóföldön, ugyancsak két hektárnyi csalamádé ment veszendőbe kint a határban, mert nem volt aki betakarítsa. Azt hisszük nem sokáig kell keresni a bűnöst, mert hiszen, ha a szövetkezeti elnök, agronómus és a többi nem törekszik a gazdálkodás megjavítására, az magától nem javul meg. Szinte érthetetlen, hogy olyan szövetkezetben, amely több mint két éve áll fenn, még mindig nincsenek állandó munkacsoportok, holott, ha mindenki belekapcsolódna a munkákba, a szövetkezet 500 ha-nyi területére a megfelelő mennyiségű munkacsoportot igen hamar össze lehetne állítani. Természetesen a kulákoknak saját maguknak kell megművelniük az elhagyott földeket s ugyancsak gondoskodnak kell a megfelelő állatállományról. Nagyobb gondot kell fordítani az ellenőrzésre Számos szövetkezetünk bebizonyította dolgozó kis- és középparasztjainknak a szövetkezeti nagytermelés előnyét. Ezek a szövetkezetek a munka jó megszervezése révén, valamint a szovjet tapasztalatok felhasználásával egyre jobban fokozzák termelékenységüket s így a tagság jövedelmét is. Minderre megvan a lehetőség Dicskén is. A tagságnak azonban olyan vezetőséget kell választania, akik bírják a tagság bizalmát és valóban védelmezői a szocialista vagyonnak s képesek arra, hogy a szövetkezeti gazdálkodást minden téren fellendítsék s így tagjaink számára bebiztosítsák mindazokat az előnyöket, amelyek a szövetkezeti nagytermelésból fakadnak. Éppen azért a verebéiyi járás vezetőinek sokkal nagyobb gondot kell fordítaniok a Helyi Nemzeti Bizottság ellenőrzésére és ragaszkodnia kell a hiányosságok haladéktalan kijavításához. Mindez természetesen és bizony Polák János raktárnok sem tud ellenállni annak, hogy’ ne művelje szövetkezeten kívül anyósának két holdnyi földjét. Miért nincsenek állandó munkacsoportok így tehát igazán nem lehet csodálkozni azon, hogy a szövetkezet tagságra elégenyal, illetve ennek konzervált tremékeivel. Ez azért fontos, mert így végeredményben újtípusú állatokat tenyészthetünk ki. Az ilyen állatok ebből a táplálékból maximális menynyiséget lesznek képesek áthasonlítani s termelőképességük igen nagy lesz Tudjuk, hogy a nagy tejhozamú állatoknak mindegyik fajtája olyan vidékeken fejlődött ki, ahol jó természetes takarmányalap állt rendelkezésre. Ha azt akarjuk elérni, hogy a téli takarmányozás a lehető leginkább hasonlítson a nyárihoz, erre a célra kizárólag a széna, a silótakarmány és a fehérje-vitaminpép felel meg. Ne felejtsük el azonban, hogy az átlagszéna szárazanyaga tápérték tekintetében körülbelül felét éri az eredeti takarmány szárazanyagának. Egy-egy hektárra átszámítva, a kész széna mindig kevesebb szárazanyagot tartalmaz,. mint a lekaszált fű. Ennek az a magyarázata, hogy szárítás közben, kedvezőtlen időjárás esetén, a levél és a virág tekintélyes része veszendőbe megy. Ugyanekkor a lekaszált növényekben a fermentumok hatására lezajló bonyolult folyamatok következtében a tápanyagoknak egy része is elpusztul. Több silótakarmányt a Mivel helyettesíthetjük hát télen a zöldtakarmányt? Elsősorban kiváló minőségű silótakarmánnyal. Silótakarmányt nemcsak esetről esetre kell adni a jószágnak, hanem rendszeresen, naponta, az egész istállózási időszak alatt. Az évelő és egynyári füvekből készült silótakarmány ugyanúgy, mint a zöldtakarmány, nemcsak a nagy tejhozamú tehenek fehérje, szénhidrát, ásványi só és vitamin forrásul szolgálhat, hanem a sertés etetésre is alkalmas. Ha a jószág bőségesen kap silótakarmányt, akkor termelőképessége fokozott erőre kap, tejhozama ugrásszerűen emelkedik, életereje fokozódik, teje és húsa lényegesen jobb minőségűvé válik, az ivadékok egészségesek lesznek, az anyaállatok nem maradnak medcsak akkor vezet sikerhez, ha e intézkedések végrehajtását a párt részéről is sokkal hatékonyabban fogják támogatni, ft dicskei szövetkezetnek megvan minden előfeltétele ahhoz, hogy jó vezetés által a járás legjobb szövetkezetévé fejlődjék (SZ) 600—700 kg-os, napi 20—25 liter tejet adó nagy tehenek naponta 80—100 kg füvet fogyasztanak el. Teljesen nyilvánvaló, hogy ennyi füvet nem helyettesíthetünk télen közepes minőségű szénával. 100 kg fű 20—25 kg szárazanyagot tartalmaz. Ahhoz, hogy ezt a mennyiséget közepes minőségű szénával pótoljuk, a tehénnek naponta 50—60 kg-ot kellene ez utóbbiakból adni. De még a nagy tehenek se képesek naponta 25 kg szénánál többet elfogyasztani. Ez az oka, hogy a nagy termelőképességű tehenek téli táplálékul abraktakarmányokat és gyökértakarmányokat is adnak. Ezek magukba véve persze szintén nem pótolhatják teljesen a zöldtakarmányt. A gyökértakarmányok azért értékesek, mert igen gazdagok könnyen emészthető szénhidrátokban és pektinanyagokban, kedvezően befolyásolják az emésztést s étványgerjesztő hatásúak. Ennek következtében azután, ha a táplálékban elegendő fehérje is van, ez fokozza a tejtermelőképességet. A gyökértakarmányokban azonban kevés a fehérje, az A-provitamin, vagyis karotin, valamint a klorofil, viszont igen sok a kálium. Márpedig a túlsók kálium károsan hat az állati szervezet idegműködésére. takarmányadagban dők, az apaállatok nem lesznek terméketlenek. / A takarmányok silozása a legjobb módszer arra, hogy a jószág téli takarmányozását a nyárihoz hasonlóvá tehessük. Igen fontos körülmény az is. hogy a silótakarmányok hatására az állati termékek télen is ugyanolyan minőségűek, mint nyáron. Nyomatékosan hangsúlyoznunk kell, hogy a télen és nyáron fejt tej, a szokásos takarmányozás esetében, két egészen különböző termék, s annál jobban különböznek egymástól, minél inkább különbözik egymástól a nyári és a téli takarmányozás. A nyári tej lényegesen gazdagabb vitaminokban és különféle biológiai aktiváló anyagokban, baktériumölő képessége jóval nagyobb, és sokkal több értékes zsírt és fehérjét tartalmaz. A zöldtakarmány jelentősége és hatékonysága Szabad Földműves a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal: Bratislava, Krízková 7. — Telefon 332-99. — Szerkesztőseg- Bratislava, Krízkova 7. — Telefon: 243-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja: az „Orác” lap- és könyvkiadó vállalat. — Nyomja: Nyugatszlovákiai nyomdaüzemek n. v. alapuzeme, Bratislava, Ul. Nar. povstania 41. — Irányító postahivatal: Bratislava 2. — Előfizetés egy évre: 100.— Kés, félévre 50.— A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. — Eng. szám.: PIO 566/52. IV.2'
