Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-09-21 / 38. szám

8 1952. szeptember 21. A szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdalgodók... (Folytatás a 6. oldalról) ismerik el számára a járadékot, akkor 11 hó­nap alatt megtérül a befizetett összeg. Az 5—7 hektáros földműves, a négy év alatt befizetett biztosítási díjakat 8 és fél hónap alatt kapja vissza. Szociális járadékok Az eddig elismert szociális járadékok vál­tozatlanok maradnak s a jövőben is az eddig érvényben lévő előírások szerint lesznek el­ismerve. Kivételt képeznek azok a biztosí­tott személyek, akik saját hibájukból nem szerezték meg a járadékra való igényt köte­lező biztosításukra ezen rendelet értelmében. Nem lesz szociális járadékra joga pl. annak a biztosított személynek, aki a biztosítási dí­jak nemfizetése miatt nem nyerte meg a be­tegségi vagy rokkantsági járadékra való jo­gosultságot, akár szövetkezeti tagról, akár egyénileg gazdálkodókról, akár iparosról van szó. Hasonló eset áll fenn, ha a biztosított személy, akire ez a rendelkezés vonatkozik, azért nem érte el a négy évi biztosítás alap­­feltételét, mert munkatevékenységét komoly ok nélkül megszakította. Minden többi eset­ben, ha valaki 1952 október 1-e után nem tudta megszerezni a biztosításból a járadék­­jogosultságot, a szociális járadékot az eddigi feltételek szerint fogják elismerni (kor, rok­kantság, szükség). Ha a biztosított személy rendesen fizette a biztosítási díjat és a biz­tosításból járadékot ismertek el számára, ez nem lesz akadálya annak, hogy hozzátarto­zója, aki teljesíti a törvényes feltételeket, ugyancsak megfelelő magasságú szociális já­radékban részesüljön. A szociális járadékok jelentős vívmánya te­hát a jövőben is érintetlen marad. Az új in­tézkedésekkel azonban lehetetlenné válik, hogy bárkit is elvonjanak fizetési kötelezett­ségének teljesítésétől abban bizakodva, hogy a szociális járadékot úgy is elismerik. Hogyan kell eljárniok a biztosított személyeknek A szövetkezeti tagok és az önállóan gaz­dálkodó személyek járadékbiztosításának új jelentőségteljes rendezése után e személyek saját érdeke, hogy jogosultságaikkal és kö­telezettségeikkel jól megismerkedjenek és hegy magatartásukkal meg ne károsítsák sa­ját magukat és családjukat. A szövetkezeti tagok mindenekelőtt október 1-ig meghatá­rozzák a járadék magasságát, amire kíván­ják biztosításukat. Hogy megtartsák eddig szerzett igényeiket, a szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó földművesek, a kéz­­műiparosok és iparosok saját érdekükben megfizetik a hátralékos biztosítási díjakat, mégpedig a kormányhatározatban kitűzött határidőig. ,, ,, . . . A járadékbiztosítás megvalositasaert fele­lős a járadékbiztosítás állami hivatala Prágá­ban, amely már kiadta a szükséges utasítá­sokat a járási nemzetbiztosítasi intézeteknek. Ezekkel a biztosítási intézetekkel lesznek ügyeik intézésében a biztosított személyek állandó érintkezésben. Azokban az esetek­ben, amelyekben az egészségi állapot a dön­tő, a kérvényeket megtárgyalják a kérvénye­ző jelenlétében a járadékbiztositást vélemé­nyező bizottságok. Ezekben a demokratikus szervekben az orvosokon kívül ott lesznek a dolgozók kiküldöttei is és amennyiben mező­­gazdasági kérvényezőről van szó, jelen lesz mezőgazdasági dolgozó is. Szükséges, hogy a szövetkezetek segítsenek tagjaiknak a biztosításban reájuk varo leg­közelebbi feladatok teljesítésében és hogy a jövőben idejében befizessék a biztosítási di­jakat a szövetkezeti tagok helyett a járási nemzetbiztosítási intézeteknél, hogy senki se legyen megkárosítva járadékjogosultsaganak élvezésében. Az új intézkedések jelentősége A szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdáh kodó földművesek és iparosok járadékbizto­sításának új rendezése nemcsak messzemeni szociális jelentőséggel bír, hanem gazdasági jelentőséggel is. Ez év október 1-e után meg­kezdik a járadékok kifizetését az újonnan biztosított személyeknek a dolgo^k megne­vezett köreiből. A kormányrendelet biztosíték arra hogy a járadékbiztosítás eszközei azok kezébe kerülnek, akik rá vannak szorulva eSNépik kormányunk szociális politikája sok nagy vivmányt hozott már az uj társadalmi rend építésének első éveiben. Ezt a kapitális ták és birtokosok kizsákmányoló rendszere feletti győzelemnek és államosított ipari te - melésünk hatalmas fejlődésének, valamint fejlődésnek indult mezőgazdasagi termelé­sünknek köszönhetjük. Ezen agak egyre gaz­dagabb termékei nélkül, vagyis a mezőgazda­sági munka magasabb, szövetkezeti íoirnai­­nak fejlődése nélkül lehetetlen lenne a továb­bi ipari fejlődés és a szocializmus, orszá­gunk dolgozói jobb életének megvalositasa is. S Klement Gottwald elnök elvtarsunk újévi beszédében ezt mondotta: „A dolg°^k élel­miszerellátásban előfordult nehézségek - küzdéséhez lényegesen magasabbnak ken lenni a mezőgazdasági termelésnek és ez egyes-egyedül a mezőgazdasági szocialista nagy termelés, a szocialista falu kiépítésének alapján valósulhat meg. Csak és kizárólag így tudja mezőgazdaságunk utolérni az ipart es csak így tud lenni az iparnak egyenloerteku társa. Az idevezető út az egységes földműves Az Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére 12 nappal hamarább fejezik be az őszi munkát a palárikovói EFSz tagjai (TPP) A Földművelésügyi minisztérium m ég augusztus hónapban felhívta az EFSz-eket arra, hogy a téli időszakra való takarmány alapul biztosítása érdekében jelentkezzenek széna betakarításra a határszéleken. Az érse kújvári járásban levő palárikovói szövetkezet tagjai nagy örömmel ragadták meg az alka Imát, mivel közös állatállományuk 584 darab, ból áll és bizony nem rendelkeztek elegendő mennyiségű takarmánnyal. Ezért nyomban jelentkeztek a Kerületi Nemzeti Bizottságon, Nyitrán, hogy minél ha­marább bebiztosíthassák a takarmányt álla­taik számára. A jelentkezés után Zelenák István, a szö­vetkezet elnöke, nyomban 36 tagú brigádot szervezett, melynek élén a helyszínre uta­zott. A brigád 14 nap alatt 600 q szénát ka­szált le és nyomban meg is szárította. Eddig 500 q már meg is érkezett a szövetkezetbe. A szövetkezet tagjai egyébként jól felké­szültek az őszi munkálatokra, és a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 35-ik évfordu­lója alkalmából kötelezettségvállalást fogad­tak el, mely szerint a 39 napra tervezett őszi­munkálatokat 12 nappal hamarább végzik el. Szeptember 10-ig például már 54 hektáron el­végezték a középszántást. A vetést 900 hek­táron 13 nap alatt hajtják végre, mivel a traktorosok két műszakban fognak dolgozni. A mélyszántást előhántós ekével végzik és a talajt lesimítózzák, hogy a jövő aratáskor az egész területen alkalmazhassák a kombáj­nokat. Ezenkívül 100 ha területen kereszt­­sorosán vetnek s 150 q szemcsésműtrágyát készítenek. A szövetkezet tagjai ez évben egy kisebb táblán, ahol kerésztsoros vetés volt, hektáronkint 31.5 q árpatermést értek el, míg rendes vetéssel átlag 16 q hektárho­zamuk volt. A cukorrépa betakarítását és elszállítását 149 hektárnyi területen hajtják végre. A be­takarításba és a szállításba belekapcsolódnak az összes szövetkezeti tagok, mert az év ele­jétől mindegyik 21 árnyi területet művel és jutalmat terméseredmény szerint kap. Ilyen szervezés mellett a cukorépa betakarítása is lényegesen meggyorsul s így ezzel a mun­kával 10 nap alatt végeznek. A magyarbéli EFSz emeli az állatállomány hasznosságot A szenei járás dolgozói lázasan készülődtek a járási Pártnapra. Ezen a napon a járási Pártbizottság kiértékelte a járás összes szövetkezeteinek a nyári mun­kák elvégzésénél elért eredményeit és ván­dorzászlóval ajándékozta meg azt a szövet­kezetei, amelyik a legjobbnak tűnt a nyári munkák elvégzésénél. Mint legjobb EFSz a magyarbéli szövetke­zet került az élre. A magyarbéli szövetkezeti tagok nemcsak jól megszervezetten és idő­ben végezték el a nyári munkálatokat, ha­nem a Párt- és a kormányhatározat szerint magasan túlszárnyalták az állatállomány be­tervezett mennyiségét. A szövetkezet dolgozói büszkék arra, hogy e járás vándorzászlajá­nak a birtokosai lettek. Egyben Ígéretet tesz­nek Pártunknak, hogy a jövőben még jobb munkával fogják építeni a szövetkezetei. Az állatállomány két gondozója: Pipa és Zsigoné elvtársak szeretettel gondozzák a szövetkezet állatait. Ódon, jellegzetes kaktély áll a falu mellett, azon régi idők tanúja, amikor még az urak járma alatt nyögött a nép. Viharvert falai a falu új korszaka születésének a ta­núi. Valamikor ebben a kastélyban kiöltözött grófok és dámák lopták a napot. Ezek a munkást emberszámba sem vették. De ez a világ örökre letűnt, a szovjet hősök meghoz­ták a szabadságot és új élet kezdődött. Az öreg kastély a falu törekvő népének' lett a központja. A szövetkezeti tagok birtokává lett és itt építették fel a sertésistállókat is. Az udvaron és a kastély körül ahová valami­kor csak a kiváltságos osztályba tartozó egyé­nek léphettek be, most szorgalmas kezű szö­vetkezeti tagok munkálkodnak. Mindenütt új élet pezseg. A korareggeli órákban sietős léptek verik fel az udvar csendjét. Az ismerős léptek fel­költik az éhes állatokat. Az állatok türelmet­lenül követelik a reggeli eledelt. A szövetke­zetnek közel 300 sertése van itt elhelyezve. A két állatgondozó tudja, hogy a szövetke­zet sikere az ő sikerük is. Ezért odaadással dolgoznak saját és az egész ország boldog jövőjéért. A terv szerint ez évben 150 ma­lacot kell felnevelni a szövetkezetnek. Ezt a számot már idáig is túlteljesítették. Arra törekszenek, hogy december végéig megkét­szereződjön a betervezett állatállomány. Ez­­ideig rt)—14 malacot választottak el egy-egy anyától. A két állatgondozó megelégedetten él. Tudják, hogy munkájukkal a saját élet­­színvonalukat is emelik, mert minden száza­dik elválasztott malac után egy nekik jár, jutalomképpen. így biztosítva van családjuk elegendő hússal és zsírral való ellátása, azon­kívül természetbeni járandóságot és előleget is kapnak. Napi munkájuk után két munka­egységet írnak be a könyvecskébe. A jövő­ben könnyebben fogják elvégezni a mun­kát, mert felépülnek a korszerű, új sertés­­hizlaldák. A magyarbéli szövetkezeti tagok gondos­kodnak arról, hogy közellátásunk megfelelő mennyiségű húst juttasson dolgozóink aszta­lára, ezért a sertéshús beszolgáltatást 40 má­zsával túlteljesítették. Szabit Vendel, Magyarbél. A lévai EFSz nagy gondot fordít az agrotechnikai határidők betartására A lévai EFSz tagjai, miután gabonabeszolgáltatási kötelezettségüknek 130% tettek ele­­get, új munkakedvvel fogtak az őszi munkálatokhoz. Legelőször a középszántást végezték el s utána nyomban megkezdték a mélyszántást. A tagok a jövő évben még jobb termést akarnak elérni mint az idén és ezért nagy súlyt helyeznek arra, hogy minden mUnkát a: agrotechnikai határidőn belül fejezzenek be.. így a kiadós eső után nyomban elvetették az őszi repcét, most annál könnyebben ve­téshez foghattak, mivel az istállótrágyát ide- | jében kihordták a mezőre s a kapások beta­karítása csak néhány nap múlva következik. A szövetkezeti tagok igyekeznek jól kihasz­nálni az időt, hogy az előre elkészített terv szerint végezhessék el a kapásnövények gyors betakarítását. A II. munkacsoport például a napokban megkezdi a kukoricatörést. A csoport tagjai örömmel kezdik meg a mun­kát, mert a kukorica gazdag termést Ígér s nincsen egy szár sem, melyen legalább két kukoricacső ne lenne. Most látni legjobban, mit jelent, ha a mezőgazdasági munkálatokat idejében hajtjuk végre. A jó kukoricatermés annak az eredménye, hogy a tagok idejében elvetették a magot, valamint idejében ka­pálták meg a növényt. Ehhez még hozzájá­rult az is,' hogy a kukoricaföld a tagok kö­zött szét lett osztva s így mindenki igyekezet minél jobban megművelni a rábízott parcel­lát. A csoport minden tagja azon igyekszik, hogy a kukorica minél hamarább bekerüljön a raktárba. Ez nem is csoda, hisz minden re­mény jnegvan arra, hogy a szövetkezet ku­koricában is túlteljesíti beszolgáltatási kö­telezettségét, amiáltal a tagok jövedelme nö­vekedik, Épúgy mint a második munkacsoport, a III. csoport is nagy igyekezettel végzi feladatát A III. csoport a napraforgó termést takarít­ja be. Egynéhány nap múlva már a rizstermelő csoport is megkezdi a rizs aratását. A 10 hektárnyi területen jó termést várnak. Ta­valy 60 mázsás termést értek el hektáron­kint s úgy számítják, hogy az idén inkább több lesz a terméshozam, mint kevesebb. A rizstermelő ' csoport, hogy minél jövedelme­zőbbé tegye a termelést, tavasszal apróhalak­kal népesítette be a rizsföldet, a kisújjnyi nagyságú halak a tavasz óta szépen kifejlőd, tek és nagy részük már a piacra is került. A szövetkezet most már az állattenyésztés­ben is előrelendült, mert míg a tavasszal még nem volt meg a tervezett állatállománya, _zt a hátrányt a célszerű és helyes gondozással, valamint a szovjet tapasztalatok nagyobb mértékű alkalmazásával sikerült behoznia, ami annyit jelent, hogy a beszolgáltatás 100 százalékos teljesítése mellett, most már meg van a tervezett állatállomány is s így a to­vábbi növekedés lehetősége ugyancsak biz­tosítva van. Az elért eredmény Novoszán és Priekopa állatgondozók érdeme, akik nagy odaadással és szakértelemmel végzik mun­kájukat Nem csoda, hogy nagy kedvvel dol­goznak, hiszen a jó munkáért szép jutalma­zásban részesülnek. így például Novoszán és Priekopa etetők a természetbeni járulék ki­osztásánál 12 q búzát és 6 mázsa árpát kap­tak fejenként. Vojtek Gizella. szövetkezetek, az állami traktorállomások és az állami birtokok megszilárdításának to­vábbfejlesztése”. A fentiekből országunk minden öntudatos •polgára számára világossá válik, hogy egy­séges földműves szövetkezeteink fejlődése egész dolgozó népünk életérdeke és hogy a szocializmus győzelmének egyik alapfeltétele Ezért népidemokratikus kormányunk minden módon támogatja a szövetkezeti tagokat és most a kormányhatározattal jelentős előnyö­ket biztosít nekik a járadékbiztosítással. Ez mindannyiunk javát szolgáló politika, amely falvainkat a jólét, a kultúra, a szociális biz­tosítás és a szocializmusnak hazánkban való kiépítéséhez vezeti. A földek technikai rendezésével látnak az őszi munkálatokhoz a fügéi EF$v fag a: A közelmúltban hírt közöltünk Füge köz­ségről, Tonhajzer Mária levelezőnk írásából, aki megírta a falu fejlődését és arról szá­molt be, hogy a község 90%-a a közös gaz­dálkodás útjára lépett. A falu spekulánsai­nak és kulákjainak mint Gyuránéknak és Oszvaldéknak, akik a szövetkezet nyílt el­lenségei, nem tetszik a szövetkezet fejlődése és különösen a középgazdálkodókat igyekez­nek befolyásuk alatt tartani. Ezzel szemben sem a Párt helyi szervezetei sem pedig a Helybeli Nemzeti Bizottság nem tett meg mindent abból a célból, hogy az egynéhány kívülálló kis- és középparasztokat meggyőz­ze a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Ennek ellenére a falu parasztsága, aki meg­értette a közös gazdálkodás szükségességét, ma már ott tart, hogy a földterületeket nagy táblákká alakította át, a technikai rendezés által. Így már kilenc hatalmas parcellán vég­zik el az őszi munkálatokat. Míg magángaz­dálkodásuk idején régi módon, állataikkal dolgozták be földecskéjüket, addig ma a kö­zös szövetkezeti táblákon, hatalmas Sztali­­nyec erőgép vontatja az ekét és alapozza meg a jövő évi gazdag termést. Az új tagok min­denekelőtt állataikat szeretnék összpontosí­tani, de még nincs megfelelő közös istálló, azonban mint a taggyűlésen tett határozatuk­ból kitűnik, hamarosan erre is sor kerül, mert saját forrásukból felépítik a közös is­tállót, ahová elhelyezik az állatállományt. A falu kulákjai, mint Oszvald és Gyurán, még mindig azon •'kísérleteznek, hogy a szö­vetkezet fejlődésével szembeállítsák az új ta­gokat, de a tervük nem sikerül, mert a falu parasztsága ismeri őket a mattból, amikor kíméletlenül kizsákmányolták a náluk dol­gozó munkásokat és kisparasztságot. Jó munkával az őszi munkálatok időbeni elvégzésével felelnek a szövetkezet tagjai a kulákság mesterkedéseire, de kívánatos len­ne, ha a Helyi Pártszervezet nagyobb támo­gatást nyújtaná a szövetkezetnek az osztály­­harcban, hogy maguk a tagok is felismerhes­sék a soraikban megbújt ellenséget és ered­ményesebben tudják felvenni a harcot a kül­ső ellenséggel szemben. Az osztályharc kié­lezése és sikeres megvívása előbbre viszi a szövetkezetei azon az úton, amelyet Pártunk és Kormányunk mutatott parasztságunknak a boldogulás érdekében. (Sz—) A sertések védőoltása A lakosság hússal való ellátásának megja­vításával foglalkoz Párt- és kormányhatáro­zat teljesítésének keretein belül a Földműve­lésügyi Megbízotti Hivatal a sertések fertőző megbetegedései ellen tömeges oltást szervez, hogy így elkerülhessük a sertésmegbetegedé­sek következtében előforduló károkat. Az ol­tást az államdíjas ,Dr. Braumer Iván vezetésé alatt, a Biovety kollektív által elkészített 61- tóanyaggal végzik. Az oltást a zsolnai és az eperjesi kerület északi járásaiban kezdik még leghamarább, mégpedig szeptember második felében, a besztercebányai, kassai kerületekben október első felében, míg a nyitrai és pozsonyi kerü­letekben október második felében kerül sor az oltásra. Az oltás idejében való elvégzése érdekében szükséges, hogy a sertéstartók a legpontosabban "betartsák azokat az utasítá­sokat, amelyeket az oltás ideje alatt a He­lyi Nemzeti Bizottságok kiadnak. A védő in­tézkedéseket mindenütt el kell végezni és az ólakat már az oltás megkezdése előtt legalább egy nappal fertőtlenítsük és alaposan tisz­títsuk ki, hogy az esetleges fertőző betegsé­gek már csírájában el legyen fojtva. Továb­bá azért, hogy ennek a nagy fontosságú ak­ciónak a lefolyása ne legyen fékezve, szük­séges, hogy a sertéstartók a legmesszebb me-’ nő segítséget nyújtsák az oltást végző köze­geknek. Az egész akciónak mindenütt, az előre meghatározott terv szerint kell lefoly­nia. Az oltásért járó díjakat a sertésállomány tulajdonosai fedezik. Bizonyára minden sertéstartó tudatában van annak, hogy az oltási akció milyen nagy jelentőséggel bír a sertésvész leküzdésének érdekében. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal elvárja, hogy a Helyi Nemzeti Bi­zottságok állatgondozási szolgálata a legna­gyobb megértésre talál majd az állattenyész­tőknél, annál is inkább, mert a védőoltás elsősorban a sertéstartók érdekében történik. Együttes munkával sikerül majd a sertés­vész mihamarábbi leküzdése. (TPP) CEsKOSLOVENSKA FOISTOVNA, NEMZETI VÄLLALAT. Ma már könnyű naponta 3 koronát félretenni, hogy 20.000.— koronás életbiztosításhoz jussunk. Ezt az összeget 20 év múlva, vagypedig a biztosított ha­lála eseten azonnal kifizetik. CESKOSLOVENSKÁ POISÍOVNA, NEMZETI VÁLLALAT Szabad Földműves a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal: Bratislava, Krizková 7. — Telefon: 332-99. —^Szerkesztőség: Bratislava, Krízková 7. _ Te­lefon: 243-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja az „Óráé” lap- és könyvkiadó vállalat — Nyomja: Concordia nyomda Bratislava, Ul. Nár. povstanie 44. — Irányitó posta­­hivatal; Bratislava 2. — Előfizetés egy évre: 100.—Kés, félévre 50.— Kés. — A lap felmondható minden év végén okt elsejéig. — Eng. sz. PIO 566/52. IV 2.

Next

/
Thumbnails
Contents