Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-07-13 / 28. szám
2 1952. július 13. Megkapták méltó büntetésüket a pozsony-püspöki EFSz szabotáló! AZ EFSz KARÁN GAZDAGODOTT A SZABOTÁLÓ KULÁK Jó úton halad a nagyemökei EFSz ünnepélyesen megnyitották az első Vágvölgyi csatornát Szombaton, július 5-én ünnepelték a kosztolnai első vágvölgyi csatorna munkásai, mesterei és műszakijai nagy munkagyőzelmüket. E napon reggel 8 óra 32 perckor a trencsénpüspöki zsilipekre a kosztolnai vízierőmű vízgyűjtőcsatornájában beleengedték az első vízáradatot. A vízgyűjtő csatorna 48000 méter hosszúságban való elárasztásával a Hidrosztav dolgozói befejezték a kosztolnai vágvölgyi építkezés első fejezetét és teljesítették Viliam Siroky elvtárs 50. születésnapjára vállalt kötelezettségüket. három hektárnyi területen, amelyet maguknak szántak. Az ő sógorának, Nagy Józsefnek tevékenységével, aki a mezei munkacsoport vezetőjévé vált, két teherkocsi burgonya és két vagon cukorrépa maradt begyűjtetlen a mezőn. A szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok ezen ellenségei 9 hektárnyi területen szándékosan hagyták megrothadni a borsót és ezzel az EFSz 153.000 korona kárt szenvedett. gyék és a földet ismét a földbirtokosok és a falusi gazdagok kaparintsák meg. Megerősíti ezt főleg Kucsera József kijelentése, amit a főtárgyalás során mondott: „Nem tudtam kivárni az amerikaiakat, beléptem az EFSz-be, amelyben úgy dolgoztam, hogy szétessen“. A vádlott Kucsera József a bizonyítékok súlya alatt vallomásában beismerte azokat a gonosztetteket, amelyeket a szövetkezeti tagok közös birtokán követett el, mint kérlelhetetlen osztályellenség. A vádlottak vallomásai és a tanúk kihallgatása után, akik teljes terjedelmében megerősítették a vádat, g járásbíróság szenátusa igazságos ítéletet hozott. Kucsera József falusi gazdagot 9 évi szabadságvesztésre 50.000 korona pénzbüntetésre ítélte, kimondotta egész vagyona elkobzását és örök időkre eltiltotta a Püspökiben való tartózkodástők Nagy József kártevőt 7 évi szabadságvesztésre, 30.000 korona pénzbüntetésre ítélte, kimondta egész vagyona elkobzását és eltiltotta a Püspökiben való tartózkodástól. Sándor Károly kártevőt 5 évi szabadságvesztésre, 10.000 korona pénzbüntetésre és polgári jogainak ötévi elvesztésére ítélte. lélös. A tagolt is közölhetik tapasztalataikat, amit szintén nyilvánosságra hoznak az újság hasábjain. A tömegpolitikai munka kiszélesítése mellett ismertetik a szövetkezeti tagok ledolgozott munkaegységeinek számát és az ezek után járó természetbeni járulékokat, ami szintén nagy előnyt jelent a tagsági alap gyarapodásában. A nagyemökei EFSz tagjai éppen most jöttek erre a jó gondolatra, mely az aratásnál igen fontos kívánatos lenne, ha példájukat a többi szövetkezetek is követnék. Molnár Pál, Nyitra. A vád, amelyet Anti Ferenc járási ügyész képviselt és a Püspökin megtartott nyilvános tárgyalás lefolyása, amelyen résztvettek a pozsonyi kerület szövetkezeti tagjai, kis- és középparasztjai, leleplezte a falusi gazdagok és spekulánsok igazi arcát, a kis- és középparasztok megrögzött osztályellenségeit. Kucsera József falusi gazdag a múltban 25 hektár földön gazdálkodott vízimalom társtulajdonosa volt, ő maga a földjén sohasem dolgozott, ahelyett azonban öt és több napszámoserőt zsákmányolt ki. Jelentős vagyonra tett így szert. Tizenhat szarvasmarha és egy pár ló volt istállójában, évente 15 —20 malacot nevelt fel, amelyekkel üzérkedett. Amikor a kis- és középparasztok Püspökin megalakították az EFSz-t, agyafúrt módon Kucsera József is belefurakodott. Sikerült becsapni a szövetkezeti tagokat és rokonai segítségével 1951-ben elnökként a szövetkezet élére került. Ebben a tisztségében és a többi vádlottakkal való megállapodás értelmében rafináltan és szándékosan fejtette ki kártevő tevékenységét. ROSSZ GAZDÁLKODÁSSAL ÉS EGYENES SZABOTÁLÁSSAL be akarta bizonyítani a becsületes szövetkezeti tagoknak, hogy az EFSz-ben nem tudják elérni a jobb és szebb életet és a magasabb hektárhozamokat. Ezért az EFSz elnökévé való megválasztása után az 1951. évi tavaszi munkák során a Bajdl-parcellára 60—70 mázsa burgonyát vitetett ki, amelyből csupán 30 mázsát ültetett el, a maradékot majdnem 20 napig hagyta rothadni a földön, hogy az EFSz ne tudja felhasználni ültetés céljaira. így 5 hektárnyi burgonyára kiszemelt földterület megműveletlen maradt. 30 hektárnyi területen kukoricát is ültetett, habár jól tudta, hogy a kis erdővel körülvett távollévő parcellán a kukoricában kárt tesznek az erdei vadak. Ezen a 30 hektárnyi területen az EFSz nem ért el semilyen termést. A többi földeken, ahol kukoricát vetettek el, az elégetlen megművelés miatt 560.000 korona kárt okozott a szövetkezetnek. E szándékos kártevő tevékenységre Kucsera József rávette Sándor Károlyt, a szövetkezet agronómusát is, aki az ő befolyása alatt nem gondoskodott az EFSz rendes munkamegszervezéséről, az állandó dűlők, élő és tárgyi leltár kiosztásáról a mezei munkacsoportoknak. Nem gondoskodott a szocialista munka verseny fejlesztéséről és a csoportvezetőket felelőtlen, felületes munkára riányította, ami óriási károkat okozott a szövetkezetnek. A szövetkezeti tagoknak nem volt áttekintésük gazdálkodásukról, senki sem vezetett nyilvántartást a marhaállományról, nem vezettek felfegyzéseket az elraktározott takarmányról, gabonáról és az EFSz más terményeiről sem. Kucsera József falusi gazdag és Sándor Károly agronómus olyan parancsokat adtak ki, amelyek ellentétben álltak az EFSz jó gazdálkodásával és óriási károkat okoztak. így mindkét vádlott tevékenysége következtében 17 hektárnyi területen nem művelték meg tökéletesen a dohányt, ami által több mint 693.000 korona kárt idéztek elő. KALÁSZÉGETÉS a mezön Az aratási munkák során Kucsera József és Sándor Károly csak a föld egy részén gyűjtették össze az elhullott kalászokat, az összegyűjtött gabonakupacokat azonban nem szállították el, hanem a mezőn elégették. A 900 hektárnyi földterület nagyrészét egyáltalán nem gereblyéztették össze, hanem parancsot adtak a traktorosoknak, hogy gereblyézés nélkül szántsák föl. Ezekből az összegyűjtött gabonakupacokból az EFSz öt teherkocsi gabonát nyerhetett volna és így 337.563 korona kárt szenvedett. Szabotálás, kártevés a munkafegyelem szándékos megbontása, ezek a falusi gazdagok tevékenységének jellegzetes vonásai és Kucsera Józsefnél is fennálltak ezek. Szándékosan nem gondoskodott a lucerna begyűjtéséről A szélesen kifejlődött szocialista munkaverseny és az új munkaformák segítségével a betonozó és az építőmunkások 4 hónappal megrövidítették a csatornaépítés határidejét és most a legnagyobb igyekezettel dolgoznak az építés második részén: a tulajdonképpeni vízierőmű építésén, mert kötelezettséget vállaltak, hogy hat hónappal előbb, azaz november 7-ig, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára üzembe helyezik. A csatorna megnyitásának ünnepélyén résztvettek dr. Jozef Kiszely kormányelnökhelyettes, Pavel Dávid, nemzetgyűlési képviselő és dr. Ján Púll, az SzKP Központi Bizottságának titkárai, a Megbízottak Testületének tagjai Jozef Mjartan alelnökkel az élükön, a pozsonyi konzuli testület képviselői Ivan Fedorovics Berjezinnel, a Szovjetunió főkonzuljával és A. P. Bajdanov alkonzullal az élükön, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségi tagja, dr. Ivan Rohal-Ilkiy alelnök és Anton Granatier, Rudolf Martanovics nemzetgyűlési képviselő, a kerületi nemzeti bizottság elnöke, valamint Ján Srámek, a pozsonyi központi nemzeti bizottság elnöke. A Vág vizének a vízgyűjtő csatornába való eresztése ünnepélyes aktusát Jozef Lukacsovics tanár, építészeti iparügyi megbízott végezte. Ez alkalommal a kosztolnai munkaterepen ünnepi manifesztációt tartottak a dolgozók, amelyen beszédet mondott dr. Ján Púll, az SzKP Központi Bizottságának titkára. Hangsúlyozta e vízierőmű nagy jelentőségét, amely fontos tartozéka Szlovákia szocialista iparosításának és dolgozóink lelkes munkája folytán néhány hónap múlva többmillió kilowatt villamosenergiát fog szolgáltatni rohamosan fejlődő szlovákiai iparunknak. Az SzKP Központi Bizottságának nevében dr. Ján Púll ez alkalomból jókívánságait fejezte ki a Hidro- I stav dolgozóinak e siker eléréséhez, amely a szlovák és cseh dolgozó nép alkotó munkájának eredménye. Ugyanezen alkalomból a vágújhelyi vízierőmű építőinek képviselői kijelentették, hogy a vízierőmű építését egy hónappal, a felsőszerdahelyi építkezést pedig 14 nappal rövidítik meg. Az árvái duzzasztógát építői ünnepélyes kötelezettségvállalást tettek, hogy a legnagyobb vízierőműt 1953 május í-ig befejezik, hogy így biztosítsák a vágmenti vízierőműtelepek folyamatos üzemképességét. E kötelezettségvállalásokat a manifesztáció résztvevői Klement Gottwald köztársasági elnökhöz és Viliam Siroky kormányelnökhelyettes külügyminiszterhez intézett táviratban jelentették ki. A vádlott, Kucsera József szabotáló tevékenysége mellett és az okból is, hopv megkárosítsa a szövetkezetét, az EFSz kárán meggazdagodott, mégpedig úgy, hogy 1951 júniusában a somorjai vízgazdászati szövetkezettől az EFSz számára 8000 korona összegben szénát vásárolt, amelyet azután 15.500 koronáért eladott és a tiszta nyereséget magának tartotta meg. Önkönvesen eladott 12 mázsa lucernát, valamint 50 mázsa szalmát az egyénileg gazdálkodóknak az EFSz vezetőségének beleegyezése nélkül és a bevételt nem adta át a szövetkezetnek. A legnagyobb kárt, 1,196.000 korona összegben az EFSz a vádlottaknak az állattenyésztésben végzett kártevő tevékenységével szenvedte. Ezek nem gondoskodtak a marhaállomány összpontosításáról, sőt szándékosan megakadályozták, habár a szövetkezetnek a marhaállomány összpontosítására alkalmas építmények állottak rendelkezésére. Kártevő tevékenységükkel a püspöki szövetkezetei szándékosan 4,800.000 koronával károsították meg. így tették tönkre a szövetkezeti tagok derék és lelkiismeretes munkájának eredményeit. Ezzel valósították meg szándékukat, hogy a szövetkezetei tönkrete-A szövetkezeti tagok a munkák lényeges feljavítása érdekében „Otthonunk hírei" címmel, villámújságot adnak ki. Ebben az újságban ismertetik a szövetkezet munkáját és bírálat alá veszik a hiányosságokat, különösen azokat a tagokat kritizálják, akik nem kapcsolódnak be rendszeresen a munkába. Úgyszintén megdicsérik a legeredményesebb dolgozókat, akik munkájukkal szép eredményeket értek el. Nagy segítségükre van a villámújság a taggyűlések összehívásánál és a faluba érkezett f ilmek népszerűsítésénél is. Az újságért a szövetkezet vezetősége fe-Közös arafás Poiyánban Ahogy mondani szokás, ott volt a falu apraja-nagyja. Mikor nyolcat ütött az óra, Bálint elvtárs a pólyáni NB elnöke megnyitotta a gyűlést. Már hogyne jöttek volna el, mikor olyan fontos megbeszélése volt mint a közösaratás a falu egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztjainak a szövetkezeti tagokkal. Akit ez nem érdekel, az nem akarja elősegíteni a veszteségnélküli, gyors terménybetakarítást, márpedig ez érdeke minden becsületes kis- és középgazdának. Ragány elvtárs, járási mezőgazdasági előadó ismertette a jelenlevőkkel az összejövetel célját. — Elvtársak, elvtársnők! Azért jöttünk össze, hogy a falu dolgozóival megbeszéljük a közös aratás előkészületeit. Ezt azért tesszük, mert nem akarunk különválni tőletek. Segíteni akarunk nektek, mert mi szorosan összetartozunk. Egy a célunk, szabad emberként élni, aki már nincsen ráutalva a falusi gazdagok „segítségére”, nép állama segít minket gépekkel, amelyek felszabadítják dolgozó parasztságunkat a nehéz fizikai munkák végzésétől. Rajtatok áll tehát, hogy könnyítsetek munkátokon és ne hagyjatok elveszni egy szemet sem munkánk gyümölcséből. A jelenlévő kis- és középgazdák sorra jelentkeztek a közös aratásra. A szövetkezeti tagok örömmel fogadták a kis- és középparasztok csatlakozását és azonnal megalakították a közös aratás munkacsoportjait. A község területén 220 ha kalászos vár aratásra, amelyre a község dolgozói 10—10 tagból álló öt munkacsoportot alakítottak. Minden csoportnak vezetője ^>an,_ aki irányítani fogja a munka menetét és felelős a munka idejében való elvégzéséért. Mindenről napi jelentést ad a helyi NB-nek. Az aratási munkákat, a kidolgozott terv szerint 6 nap alatt szándékoznak elvégezni, egybekötve az azonnali tarlóhántással, a másodnövények vetésével. Négy nappal az aratás után megkezdik a kalászosok kazlakba rakását, ennek végrehajtását egy napra tervezik. A Helyi Nemzeti Bizottságok x íeiadafa az aratásban és EFSz-eink fejlesztésében tFolytatás az 1. oldalról.) rasztot sikerült megnyerni a közös aratás számára. Csakis ilyen munkamódszereknek köszönheti pl. a Párt és a Helyi Nemzeti Bizottság a poltári járásban, hogy a Beszterce községben 13 kis- és középparasztot, Csehberekben-9 parasztot, Vel’ká Suchá községben filet, Selicén 18-at és Mládzsovon több mint 30 kis- és középparasztot nyert meg ' a közös gazdálkodás számára. Fontos, hogy a Nemzeti Bizottságok összes dolgozói, akik már elmentek, vagy később jutnak el a falvakra, állandóan szemük előtt tartsák Sztálin elvtárs ismert tanítását: „Itt éppen úgy mint a munkásoknál, szükséges felvilágosítást adni a Párt és a szovjet hatalom utasításairól. Figyelmesen és türelmesen kell felvilágosítást adni, hogy az emberek megértsék, mit akar a Párt és hová vezeti az országot. Ha nem értik meg ma, — igyekezzetek felvilágosítani őket holnap. Ha nem értek meg holnap, — igyekezzetek felvilágosítani őket holnapután. Enélkül nem lehet most semilyen vezetés“. Ez a lényege nemcsak Pártunk, de Nemzeti Bizottságaink munkamódszerének is. E módszereket át kell vinni a Nemzeti Bizottságok minden dolgozójára, akik megjelennek falvainkon, hogy mint kis- és középparasztjaink fáradhatatlan segítői, valóban segítséget nyújtsanak az aratás és a felvásárlás nagy sikerének érdekében és EFSzeink további fejlesztésében. Ez elsősorban a Nemzeti Bizottságokban dolgozó kommunisták felelősségteljes feladata. Az az ügy, amiért falvainkon az ezévi aratásnál harcolunk messzemenő jelentőséggel bír. Hiszen itt népünk élelmezésének bebiztosításáról, gazdasági s egyben védelmi erőnk megszilárdításáról, továbbá falvaink jobb életéről s a világbéke megőrzéséről van szó. Ha a Nemzeti Bizottságaink minden dolgozója ezekben a napokban szem előtt tartja ezeket a gyönyörű és nemes célokat, nem lehet kétségünk afelől, hogy elvégeznek mindent, ami erejükből telik, nagy békeharcunk a veszteségnélküli betakarításért győzelmesen befejeződik és hogy falvaink további ezreiben minél hamarább új, egészséges, virágzó EFSz-ek kezdik meg örömteljes munkájukat. A Pozsony-környéki járásbíróság szenátusa előtt dr. Ladislav Starke elnökletével szombaton kártevő- és szabotázstetteikért feleltek Kucsera József, Nagy József pozsonypüspöki falusi gazdagok és cinkostársuk, Sándor Károly.
