Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-07-06 / 27. szám
8 1952. július 6. Bussán nincs már, aki a kulákok ajtaja előtt megalázva munkára várakozzon Leleplezték a bussai kulákok szabotálását Közel egy éve annak, hogy a kékkői járási vezetőség figyelmét felhívtuk a kulákokkal szembeni nagyobb éberségre. A járás egyik legnagyobb kulákfészke Bússá községben volt, ahol a szövetkezet a kulákok romboló munkája miatt még mindig nem alakulhatott meg. A kis- és középföldművesek már többízben megszerveztek az "előkészítő bizottságot, de a szövetkezet megalakítására nem került sor, mert a kulákok mindig találtak maguknak bérenceket, akik a szövetkezet megalakulását lehetetlenné tették. Sehogyan sem tudtak beletörődni, hogy maguk a két kezük munkájával műveljék a földet. Közülük egyesek még a múlt évben is, mással dolgoztatták földjeiket. Bizony könnyebb volt a múltban a cselédnek parancsolgatni, mint most kapálni és kaszálni. Azért ellenségei a szövetkezetnek, mert tudják, hogy ezzel megszűnik az uralmuk és maguknak kell megfogni a dolog végét. Hiába volt a kulákok aljas propagandája, hiába minden mesterkedés, a fejlődést megállítani nem lehetett. Azok az emberek, akik azelőtt a kulákoknál sötéttől-sötétig majdnem teljesen ingyen dolgoztak, ma megtalálták helyüket a kékkői járás legnagyobb ipari építkezésénél, Szidlistyén. Itt egy új város épül, ahol a három-négyemeletes lakásokban teljesen berendezett bútorzattal és központi fűtéssel ellátott, egészséges lakások várják a dolgozókat. Nincs már, aki a kulákok ajtaja előtt várakozna munkáért, mert épülő iparunk minden becsületes munkásnak rendes megélhetést biztosít. A bussai kulák uraknak így maguknak kellett volna megművelni földjeiket, csakhogy ez már nem ment. mivel a nagyhasú, elhájasodott kulák dereka^ sehogyan sem tudott hozzászokni a munkához. A 20 hektáros Na<?y Albert és a 30 hektáros Tóth Imre semmiképpen sem tudta megérteni, hoey parancsolgatás helyett, végre nekik is dolgozni kell. A földek, csak addig termettek elsőrendű búzát, míg a cseléd dolgozott rajta, amióta a kulákkéz műveli, állandóan csökken a hektárhozam. Végül is odáig jutottak, hogv a Helyi Nemzeti Bizottságnak kel'ett átvenni földjeiket megművelésre, mert a dologkerülő kulákok munkája után az elsőrendű földek csak gazt termettek. A kulákok közellátásunk minél nagyobb szabotálásáért, úgyszólván semmit sem szolgáltattak be, sőt még a kisgazdákat is igyekeztek lebeszélni hazafias kötelességük teljesítéséről. Ezzel a kulákok megmutatták igazi arcukat, a kis- és középföldművesek leleplezték a szabotáló bandát s ma már igazságosan Ítélkeznek fölöttük. Nagy Sándor 50 hektáros kulák, aki a múlt évben jóformán semmit sem szolgáltatott be, közellátásunk szabotálásáért megkapta a megérdemelt büntetést. Hasonló sorsra jutnak a többi szabotálok is, akik még mindig azt gondolják, hogy dolgozó népünket büntetlenül megkárosíthatják. Helytelen a Helyi Nemzeti Bizottságnak azon intézkedése, miszerint a volt kulák földeken, amelyet dolgozó népünk birtokába vett, továbbra is megengedik a kulákok garázkodását. A kuláknak nincs többé helye azon a földön, amelyet a maga erejéből nem tudott megművelni. Különösen pedig azért, mert ma már minden előfeltétel megvan a szövetkezet megalakítására. A községben 80 kis- és közép földműves jelentkezett tagfelvételre, akik a kulákok nélkül is elegen vannak ahhoz, hogy a kulákok által elhagyott földeket közös gazdálkodással megműveljék. Duhony elvtárs ahelyett, hogy a kulákokat alkalmazza a földek megművelésénél, inkább arra törekedjen, hogy minden kis- és középföldművest meggyőzzön a közös gazdálkodás élőn véről s úgy végre Bússá község is rátérjen a fejlődés útjára. . A múlt évi szeptember 16-i számunkban megkritizáltuk a bussai Vesna vezetőnőjét. Kritikánk nyomán a járási biztonsági szervek figyelemmel kisérték Gérec Mária, 50 hektáros kulák lányát és rájöttek azokra a szabotálásokra, mellyel dolgozó népünket akarta megkárosítani. Lakásán több vég szövetet és nagymennyiségű V pontot találtak, amelyekkel a legnagyobb feketézést űzte. Ezenkívül közel egymillió értékű dollárt és idegen valutát, amelyek eredetét az eddigi vizsgálatok során még nem sikerült megállapítani. Gérec Mária férje elhalálozása után 5000 korona havi nyugdíjat kapott népidemokratikus államunktól. Ezenkívül mint az elárusító vezetője közel 5000 korona jutalmazásban részesült. A 10.000 korona havi jövedelem mindenképpen elég lett volna ahhoz, hogy egyetlen lányával gondnélküli életet éljen, ö azonban nem elégedett meg ezzel, mert mint a többi „jó kulák“, ő is a dolgozó nép megkárosítására törekedett. Számítását azonban keresztülhúzta a dolgozók ébersége, mert leleplezték most elnyeri méltó büntetését. Mindezekből láthatjuk, hogy Pártunk és Kormányunk felhívása a kulákokkal szembeni éberségre nem volt hiábavaló s ezért a jövőben még fokozottabban kell őrködnünk, hogy megakadályozzuk a kulákok kártevéseit. Lavrik Mihály A szocialista munkaverseny meggyorsítja az aratást a búcsi EFSz-ben A búcsi EFSz tagjai szorgalmas és fáradtságot nem ismerő munkája éppen az aratás kezdetén csúcsosodott ki, a szomszédos bátorkeszi szövetkezettel folytatott versenyben. Ugyanis minden tavaszi munkát időben elvégeztek, ami bizony nagyon meglátszik a szövetkezet 236 hektárt kitevő kukorica tábláján. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy a búcsi EFSz kukorica ültetvényese páratlan az országban. A föld helyes megművelése folytán, valamint az agrotechnikai intézkedések betartása révén a kukorica már túlhaladta az egy méter magasságot. Természetesen ebből a szépen fejlett kukoricából jó termég is várható, hiszen tavaly is 32 mázsát takarítotak be hektáronként, hogyne takarítanának ebben az évben még többet, mikor minden tag szívből azon dolgozott, hogy még nagyobb hektárhozamot, több jövedelmet biztosítsanak saját maguk és a szövetkezet részére. Ámde nemcsak az ültetvényeseknél általában a növénytermelésben vannak kimagasló eredményeik, hanem odaadó munkájuk gyümölcse a gabonaneműeken is meglátszik. A hatalmas gabonatáblák már messziről azt a benyomást keltik a látogatóban, hogy minden gondozást megkapott ez a gazdag termést ígérő buzatenger s meglátszik, hogy minden munkát időben elvégeztek, ami a jó termés legfőbb biztosítéka. Amint a többi munkálatokat, úgy az aratást is példásan megszervezték. Munkatervet dolgoztak ki az aratás sikeres elvégzésére. A terv szerint ebben az évben 900 hektár vár betakarításra, amelyet rövid időn belül, a tervük szerint 10 nap alatt aratnak le és 15 nap kicsépelnek. Hogy lehetséges ilyen rövid idő alatt ilyen nagy területet learatni, azt jó aratási munkatervüknek köszönhetik. Ebben azonban hathatós segítségükre van három önarató cséplőgép és kilenc önkötöző, amelyek a munkák nagyrészét végzik el. Ha ehhez hozzászámítjuk a privigyei gépállomás segítségét, amely újabb öt önkötözővel siet segítségükre, akkor nyugodtak lehetünk, mert az aratás gyors menete biztosítva van. A munkaerő kérdése is helyesen megvan oldva, ebben a tekintetben is biztosították az aratás gyors befejezését. A négy állandó munkacsoport 200 tagot nyújt az aratáshoz, akik a legutóbbi — az aratásra való előkészületi — gyűlésükön vállalták, hogy a munkálatokat az aratás tartama alatt úgy végzik, ahogyan a gabona gyors betakarítása kívánja. Tavaly még nem volt ilyen munkaterve a szövetkezetnek és kisebb területen arattak, mégis 13 napba került a betakarítás Ebben az évben azonban a jó aratási munkatervek és az állandó munkacsoportok egészséges öszszetétele révén a munkaverseny kiszélesítésével még hamarább betakarítják az Ígérkező gazdag termést. Az aratás időbeni elvégzését nagyban elősegíti a szomszédos bátorkeszi szövetkezettel folytatott munkaverseny, amely az összes munkákra kiterjed és magába foglalja a magas termésért folyó harcot, valamint a muftkák minőséges elvégzését. Mivel az eddigiek folyamán az újabb kiértékelés is a búcsi szövetkezet tagjainak javára hajlik, az aratás lesz a főpróba, ahol eddigi eredményeiket megerősítik és megnyerik méltó ellenfelükkel azt a becsületbeli versenyt, amelyet a szövetkezetük megerősítéséért, a békéért és a szocializmus felépítéséért folytatnak hazánkban. pontosan megöntözi az egész kertészetet, ami elősegíti a növények gyors fejlődését. Most éppen a dinnye harmadik kapálását végzik s ezzel már az összes kertészeti növények háromszor be lesznek kapálva. • — Én a palántázásnál is szép eredményeket értem el, — mondja Nagy Sándor elvtárs — és a munkámért mindig megkapom a bőséges jutalmazást. A múlt hónapban is 4500 koronát kaptam, mint előleget. Hol lett volna nekem ennyi jövedelmem, mikor egyénileg gazdálkodtam, az egészévi jövedelmem sem volt sokkal több, mint most egy hónapi a szövetkezetben. Mindnyájan megkapjuk az elvégzett munka arányában a jutalmazást s a növényápolásnál mégis 400 munkaegységet takarítottunk meg. Tudjuk, tavaly óta mit jelent a munkaegységek megtakarítása s így most már mi is megértettük, hogyha több munkaegységet fogyasztunk, mint amennyi tervbe van véve, csökkentjük a munkaegységek értékét s ezáltal az évvégi elszámolásnál többfelé kell os2tani a jövedelmet. Tavaly az évvégi elszámolásnál nem kaptunk egy fillért sem, mert nem a munkával törődtünk, hanem csak a sok munkaegységgel. Tavaly előfordult az is, hogy annyi munkaegységet írtak be az irodában, amennyit akartak, de most ez nem történhet meg, mert mi ellenőrizzük, mivel tudjuk, milyen munkáért hány munkaegység jár. Növelni akarjuk a szövetkezet jövedelmét, mert javaiból az elvégzett munka arányában kapjuk meg részünket, ezért mindnyájan megunkénak tekintjük a szövetkezetei Vojtek Gizella. Mikszáth regény az MKBK könyvsorozatában A csehszlovákiai magyar dolgozók népszerű könyvvállalata a Magyar Könyvbarátok Köre uedves meglepetésben részesítette olvasótagjait. Idei könyvsorozatát, a magyar haladószellemű irodalom egyik legkiválóbb alkotásával, Mikszáth Kálmán: „Különös házasság” című regényével nyitotta meg. Mivel ennek a Mikszáth regénynek nagysikerű filmváltozatát nemrégen mutatták be mozgóképszínházaink, külön élményt jelent eredetiben is elolvasni ezt az érdekes és fordulatos történetet. * * * Mikszáth ezt a könyvét hiteles forrásokból vett adatok alapján, a XIX. század utolsó éveiben írta. Az érdekes történet hátterében a monarchiabeli főpapság igazi arculatát rajzolja meg s rávilágít a feudalizmus és az egyház láthatatlan szövetségére, mely eltiporta az ifjú emberek tiszta szerelmét is, ha a mindenható egyházi érdek úgy kívánta. A regény bonyodalma Zemplénben, a Döry kastélyban kezdődik, ahol az elkény észté tett bárókisasszony viszonyt folytat a ház plébánosával. A gőgös apa, hogy elkerülje a szégyent, vendégül hívja az ifjú Buttler grófot és fegyveres hajdúinak segítségével erőszakkal összeesketteti leányával. Az ifjúnak eljegyzett menyasszonya van s ezért mindent elkövet, hogy megsemmisíttesse a jogtalan házasságot. Hatalmas pör keletkezik, azonban a pör kimenetelétől az egyház tekintélye is csorbát szenvedhet s ezért a boldogságáért küzdő ifjú pár igazságos ügyének buknia kell. A szép kivitelű, egészvászon kötésű regény MKBK tagok részére mindössze 75 Kés-ba kerül. Azok a dolgozók, akik még nem tagjai a Magyar Könyvbarátok Körének, kérjenek belépési nyilatkozatot, melynek kitöltése után azonnal megkaphatják az első MKBK tagkönyvet. Az MKBK tagság semmiféle külön anyagi megterheléssel nem jár, mindössze négy tagkönyvet kell 75 Kés egységáron évente átvenni. A Magyar Könyvbarátok Körének címe : Bratislava, Dunajská ul. 23. A Szövetkezeti Termelés falvaink szebb életéért harcol Mezőgazdasági termelésünk sikeres fejlődésének és az ötéves terv teljesítésének elengedhetetlen követelménye, hogy valamennyi mezőgazdasági dolgozónk, főleg pedig a szövetkezetek és állami birtokok minden dolgozója, fokozza munkája termelékenységét. Közös munkával, valamint a korszerű agrotechnika érvényesitésével továbbá a haladó szovjet mezőgazdaság tudományos ismereteinek és tapasztalataijiak értékesítésével keressék meg a hektárhozamok fokozásának és az állatállomány magasabb termelékenységének lehetőségeit, hogy ezáltal emeljék a maguk és dolgozótársaik életszínvonalát. Ebben az igyekezetben mezőgazdasági dolgozóink hűséges segítőtársat és tanácsadót találnak maguk mellett, mégpedig a Szövetkezeti Termelés című újságot. A szocialista falu építőinek ez az újságja elsősorban a szövetkezetek, állami birtokok és gépállomások dolgozói számára készül, de értékes tartalma sok tanulságot nyújt az egyénileg gazdálkodók, a mezőgazdasági problémákkal foglalkozó funkcionáriusok, iskolák stb. számára is. A 32 oldalas, színes borítékú és érdekes képanyaggal tarkított lap havonta egyszer jelenik meg. Előfizetési évente 100.— Kcs. Lépjetek be a lap előfizetőinek és olvasóinak táborába; a ti lapotok ez, amely mezőgazdaságunk szocialista fejlesztésénél és valamennyiünk szebb jövendőjének építésénél a legmegbízhatóbb iránymutató szereoét tölti be! (itt levágandó!) Megrendelő lap Szövetkezeti Termelés kiadóhivatala BRATISLAVA, Krízkova 7. Alulírott megrendelem a Szövetkezeti Termelés cimű folyóiratot . • • • • ...............-tói kezdve. A lapot az alabbi címre kérném küldeni; Név...........................»»»»»»»»• • Lakhely...........................»»»»»''• Posta................................. • ' • 1 ’ * ’ Kelt...............................I952- - > • ' '-án’ (sajátkezű aláírás) Szabad Földműves a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja — Kiadóhivatal: Bratislava, Krizková 7. — Telefon: 332-99. — Szerkesztőség: Bratislava Krízkova 7. — Telefon: 243-46. — Főszerkesztő Major Sándor — Kiadja az „Óráé” lap- és könyvkiadó vállalat. — Nyomja Concordia nyomda Bratislava, Ul. Nár povstanie 41 — Irányító postahivatal: Bratislava 2. — Előfizetés egy évre: 100.— Kfis, félévre 50.— Kés. — A lap felmondható minden év végén okt elsejéig. — Eng. sz. PIO 566/52. IV 2. A hetényi EFSz tagok június 25-én délután 2 órakor kezdték meg az ősziárpa aratását. Teljesen kijavított önkötöző gépek sorakoztak fel a táblán s előttünk négy pár szövetkezeti tag kerűlkaszálta az árpaföldet. A két aratógép alig kerülte meg kétszer a táblát, a nyolc szövetkezeti tag már össze is hordta utánuk a kévéket. Mintha csak a földből nőttek volna ki a keresztek a tagok után. A két gereblyéző alig bírta őket utolérni. A gereblyézők után, nem messze, talán egy-két méterre két szövetkezeti tag az összegereblyézett árpát kötötte kévékbe. így aztán a traktor nyugodtan bánthatta a learatott tarlót, nem volt előtte semmi akadály. Gyors betakarítással a jó gazdálkodás eredményének megvédéséért Az aratási tervet úgy dolgozták ki, hogy minden egyes önkötözőgép után négy szövetkezeti tag dolgozik. Az első aratógép után az első csoport második osztaga, a másik gép után a második csoport első osztaga rakja össze a kévéket. Ez a két osztag versenyben áll egymással a kévehordásban. Szinte futnak a kévék után, mert egyikük sem akarja elveszteni a versenyt. Mivel a második csoport első osztaga ügyesebben dolgozott s egy félhektárral nagyobb területen hordta össze a kévéket, mint a másik csoport, így ő nyerte meg a versenyt. De a második csoport első osztaga sem adta fel a reményt, azt tartják, hogy még csak 8 hektárt arattak le és még sok aratnivaló van ezen a nyáron, ha még jobban dolgoznak megelőzhetik az első csoport második osztagát. Ha az ősziárpa aratását bevégzik, mindjárt arathatják a többit, mert már az egész határ vetése aranyszínűre érett. Az aratást most nyugodtan végezhetik, mert a többi munkákkal nincsenek elmaradva. Mór a kertészetben is a növények harmadik kapálását végzik. Tavaly ilyenkor úgy el voltak maradva a munkákkal, hogy a répát és a kukoricát egyszer sem bírták bekapálni. Ez évben 55 hektár kertészetük van. A kertészeti növényeken meglátszik, hogy a szövetkezeti tagok szorgosan ápolják őket, mert már az uborkáról az első termést még a hónap elején elszállították. A karfiol, paradicsom és a paprika a jövőhéten már szintén szedésre kerül. Nagy Sándor elvtárs, aki az öntözőberendezésnél dolgozik, mindennap