Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-08-24 / 34. szám
A beadási kötelezettségeknek a megállapított határidőre való teljesítéséért Azon jelentőségteljes intézkedések közé, amelyeknek az a feladatuk, hogy a betakarí. tás és begyűjtés gyors lefolyását biztosítsák, tartozik a begyűjtési terv teljesítésig határidejének megállapítása az egyes járásokban. Már az a tény, hogy az egyes járások elé a kormányhatározat alapján határirőt tűztek ki, rendkívüli jelentőséggel bír. A végleges határidőket hosszú tapasztalatok alapján állapították meg és emellett az egyes_ vidékek természeti feltételeiből indultak ki, úgy, hogy a begyűjtési terv teljesítése a megállapított időben csupán csak a jó politikai és szervezési munka kérdése és a kormány határozataihoz és utasításaihoz való helyes viszony bizonyítéka. A begyűjtési terv idejében való teljesítéséért folyó harc e szemszögből nézve' az új születő szocialista fegyelem, az öntudatos állami fegyelem szemléje, mivel a kormány rendelkezéseit teljesíteni a becsület dolga. Ezen intézkedés rendkívüli politikai jelentősége másodsorban abban rejlik, hogy egyidejűleg a gabonabegyűjtési terv teljesítése határidejének végleges megállapításával közzé tették azt a rendeletet is, hogy termelők a teljes gabonaárat csak azon gabonáért kapják meg, amelyet a meghatározott időben szolgáltatnak be; azért a gabonáért, amelyet a határidő után adnak be 15 százalékkal alacsonyabb árat fizetnek. Az intézkedésnek ez a része abból az elvből indul ki, hogy a kedvezményes gabonaárakból csak azok részesüljenek, akik törődnek a kormány utasításaival és rendeletéivel. Ez a rész tovább megkárosítja anyagilag azokat a termelőket, akik a gabona beadás kései teljesítésével a gabonabegyűjtést késleltetik. * AZ ÜJ INTÉZKEDÉSEK kihirdetésével kapcsolatban fontos, hogy az új intézkedést mindenütt alaposan megmagyarázzák és népszerűsítsék, mert csak így válik olyan erővé, amely tényleg elősegíti a gabonabegyűjtés gyors lebonyolítását. Ay aratás és a gabonabegyűjtés minden évben jelentőségteljes időszakot jelentenek hazánk gazdasági életében. Az aratás és begyűjtés eredményét várja a földműves, mert ilyenkor látja az egész év munkájának gyümölcsét, de várja az eredményeket dolgozó népünk is, mert a gabonabetakarítástól függ az élelmiszerellátás. Népi demokratikus országunkban a gazdaságot tervezzük és gazdaságunk fejlődésének egyik főtényezője az egyes szakaszokon a mezőgazdasági termékek begyűjtésének terve és ennek keretében a gabonabegyűjtési terv. Ahogy teljesítjük ezeket a terveket akár nálunk, akár valamelyik másik népi demokratikus országban, attól függ a dolgozók életszínvonalának emelkedése és a mezőgazdasági termékek tervének teljesítésével szorosan összefügg a nép élelmiszerellátásának megjavítása. A terv be nem tartása bármelyik szakaszon azonnal megmutatja káros hatását a nemzetgazdaság többi részében is, de különösen kedvezőtlen következményei vannak azért, mert veszélyezteti a közellátást. Kormányunk ezért rendkívül nagy figyelmet fordít arra, hogy a begyűjtési tervet idejében és teljesen teljesítsük. A tervezett gabonamennyiség az állami begyűjtési raktárakban biztosítékot szolgáltat a kormánynak arra, hogy az élelmiszerszükséglet tervének teljesítése mind mennyiség terén biztosítva legyen, hogy a terv szerint ki lehessen adni olyan intézkedéseket, amelyek a közellátás további javítására irányuljanak. EGÉSZ MÁS A HELYZET A KAPITALISTA-ORSZÁGOKBAN és egészen más volt a helyzet nálunk is az első köztársaság alatt. Hogy nézett ki akkor a „begyűjtés” kérdése? Akkor természetesen nem beszéltek a begyűjtésről a mai értelemben. A földműves és munkás mellett, aki az aratástól várta a szerény élete fenntartásához szükséges kenyeret, várta az aratást a nagybirtokos, a gabonaspekuláns, akik diktálták akkoriban „a begyűjtés ütemét”. Az a főerő, amely meghatározta a mezőgazdasági termékek felvásárlásának folyamatát, a nyereség utáni hajsza volt. Az a hely, ahol az árak felett döntöttek a kapitalista tőzsde volt, az a korbács, amely a földművest hajtotta, a nyomorúság volt, az eladósodott ház, a végrehajtó, aki a földművesre azonnal az aratás után rácsapott, hogy kiszopolyozzon tőle, amit tud. A földműves akkor alig csépelt el,' máris vitte a gabonát eladni, mert nyomta az adósság, mert nem volt a házban egy korona sem. Mennyit adtak akkor a kapitalisták a földművesnek a gabonáért, amelyet egyenesen a cséplőgéptől vitt eladni? Csak felét adták annak az összegnek, amelyet aztán később a nagybirtokosok és a nagygazdák kaptak gabonájukért, mert nekik nem kellett sietniük az eladással, mert az aratás után nagy volt a gabonakínálat az eladósodott kis- és középföldmüvesek részéről. A kisparaszt az aratás után fillérekért adta oda gabonáját, birtokos legalább mégegyszer annyit kapott árújáért — ez volt az akkori kormány politikája. Elég, ha megemlítjük Gottwald elvtárs szavait, amelyeket 1931 május 19-én mondott parlamenti beszédében, amikor a nagybirtokosoknak és a szociáldemokrata uraknak, akik a kormányt a munkásellenes és parasztellenes politikában támogatták, a következőket mondotta: „Az agrárok „biztosították” az aratás után a kisparasztoknak az aratást. Az agrárpárt Irta: Jozef Krosnár, begyűjtési miniszter tagjai a pártkongresszuson ebbe beleegyeztek. Röviden mindegyikük gondoskodni akart a kisföldművesekről. De mi történt? Az aratás után az árakat lenyomták Is most jóval magasabbra emelték azokat. Egy-két szám: piros búza az aratás után 120 koronába került, most 168—172 korona az ára, sárgabúza ára az aratás után 100 korona volt, most 155 —160 korona. A rozs ára 72 korona volt, most 150—155 koronába kerül. Az árpáért 115 koronát fizettek, most 140—145 koronát adnak. AZ ARATÁS UTÁN, amikor a kisföldműves nyakán ült a végrehajtó, amikor el kellett adni a gabonáját bármilyen alacsony áron is, az árakat lenyomták. Most, az aratás előtt, amikor a kenyeret és a lisztet nemcsak a munkásnak és a kisiparosnak kell vásárolniok, hanem sok kísparasztnak is, az árak rohannak felfelé”. Az akkori államnak nem volt érdeke, hogy biztosítva van-e a dolgozó nép közellátása, ez nem volt politikájának célja. Ma nálunk nincs munkanélküli, sőt ellenkezőleg, állandóan fokozzuk az ütemet, a szocializmus építésének műveit hazánkban. A gabonaárak kihirdetése, a szerződésen felüli gabonaárak közlése és azok az intézkedések, melyek szerint a kedvezményes árakat csak a határidő előtt beadott gabonáért fizetik ki, egyidejűleg az állam új viszonyát mutatják a földművesekhez. Az állam biztosítja a földművesek számára a mezőgazdasági termékek eladását, eltérően az előző helyzettől, amikor az árakat a kapitalista tőzsde a kis- és középföldművesek rovására állapította meg. Ma, aki gyorsan és idejében eleget tesz az állam iránti kötelezettségének, kedvezményes árakat kap, míg azelőtt a jó termés a földműves számára csak annyit jelentett, hogy a gabona ára alacsonyabb lesz, addig ma a jó termés lehetővé teszi a földművesnek, hogy szerződésen felül adjon be gabonát és hogy ezért a rendes árnál magasabb összeget kapjon. A felülfizetés a rendes felvásárlási ár 50 százalékát is meghaladja. Ilyen módon értékeli most a népi demokratikus állam a kis- és középföldműves munkáját. Tudatában kell lennünk annak, hogy a gabona begyűjtését abban az időszakban szervezzük, amikor a falvaink a szocializmusra térnek át. A kis- és középföldművesek már nincsenek a nagybirtokosok és a végrehajtók „oltalma” alatt, nincsenek az adócsavar huza-vonjába, hanem kihasználják a gépesítés előnyeit, valamint az új árpolitika és a közszolgálat előnyeit, amelyekről azelőtt még csak álmodni sem mertek. Ma már nem harcolnak a csupasz életlehetőségek megtartásáért, mert életük színvonala lényegesen magasabb, jobban étkeznek, jobban ruházkodnak, szóval jobban élnek, mint az első köztársaságban. A helyzet ma lényegesn megváltozott. Népi demokratikus kormányunk, hogy biztosítsa a dolgozók életszínvonalának emelke. dósét, a kormány, amely biztosítja a földmű-Ez év augusztus 15-ig már 36.523 gazdasági egység ment át a szövetkezeti gazdálkodásba, ebből az eperjesi kerületben 13.575, a kassai kerületben 7.838, a besztercebányai kerületben 7.227, a pozsonyi kerületben 2.891 a zsolnai kerületben 2.818 és a nyitrai kerületben 2.374. v Az utóbbi időben, három nap alatt legnagyobb növekedés a besztercebányai és a pozsonyi kerületben volt. Pl. a pozsonyi kerületben, a nagymegyeri járásban augusztus 14- én egy nap alatt 100 földműves gazdasági egység tért át a szövetkezeti gazdálkodásra, ebből a legtöbb Medve, Kulcsod, Alistál és Ekecs községekben. A nagymegyeri járásban augusztus 8-ig még csak 71 földműves gazdasági egység írta alá a III. és IV. típusú gazdálkodást, ez a szám azonban augusztus 15- ig 385-re emelkedett, melyek 1.982 ha földet vittek az EFSz-be. A Párt és a népiszervek dolgozói az agitkettősökkel együtt szép eredményeket értek el a dunaszerdahelyi járásban is, ahol ugyanazon a napon, mint a nagymegyeri járásban A kormány ülésén, amelyen dr. Jaromír Dolanszky kormányelnökhelyettes elnökölt, dr. Antonin Gregor külkereskedelemügyi miniszter javaslatára jóváhagyta a Csehszlovák Köztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti árúcsereforgalmi és fizetési szerződés érvényességének további egy évre szóló meghosszabbítását. Václav Kopecky tájékoztatásügyi miniszter tájékoztatta a kormányt a csehszlovák-mongol barátsági hét sikeres lefolyásáról, amelyet a Mongol Népköztársaságban tartottak meg. A barátság hetében a mongol dolgozók nagy részvétele mellett csehszlovák filmfesztivált, kiállításokat, hangversenyeket, irodalmi estéket és a Csehszlovákiában járt egyénekkel tartott gyűléseket rendeztek. A veseknek a jobb életet és a boldog szocialista jövő perspektíváját tárja elibük, begyűjti termésük eredményét a terv szerint szilárd és kedvezményes árakért. Az egzisztenciaharc, az éhség és a nyomor borzalmait ma a földművesnek egészen új viszonya váltja fel az államhoz. A beadási kötelezettségek teljesítésével a földműves hozzájárul a szocializmus kiépítéséhez hazánkban, a beadási kötelezettségek teljesítése mutatja a földműves hazaNas viszonyát az új államhoz, mutatja, hogy a földműves soha többet nem akarja a kapitalista társadalmi rend visszatértét. Súlyos hiba lenne azonban, ha azt hinnénk, hogy ez az új állam iránti viszony egy éjszaka született, vagy, hogy ez a viszony már teljesen ki van fejlődve minden földművesnél. Látnunk kell mindenekelőtt, hogy a falvakban létezik még a kulák, aki az új rendszerünknek elkeseredett ellensége, mert az ő kizsákmányolási lehetőségei szorosan összefüggnek a kapitalista rendszerrel. Ezért iparkodik ma a kulák a lehető legtöbb gabonát meghagyni, hogy azután érvényesíteni tudja a kis- és középföldművesekre befolyását, ezért szabotálja az állam iránti kötelezettségek teljesítését, ezért igyekezik kárt és zavart okozni a begyűjtés folyamatában és ezért akarja megakadályozni a begyűjtés sikeres befejezését. Hogy eltitkolja ellenséges mivoltát nagyon szívesen elrejtőzik a kis és középföldművesek mögé, de emellett iparkodik meglassítani a begyűjtést, hogy elég ideje legyen a gabonával való spekulálásra. A gabona a kulák vére és azért terjeszti az olyan nézeteket, hogy nem kell túlságosan sietni a gabonabeadással. Nézeteit iparkodik a kis- és középföldművesekre is ráerőszakolni, sőt felelős funkcionáriusokra is mindenféle nemzetgazdasági okoskodással, mint például a veszteségtől való félelem, a raktárhelyiséghiány, stb”. Ismeretesek az elmúlt évből az olyan példák, sőt az idén is fordultak elő ilyen esetek, hogy ott, ahol halogatták a begyűjtést, a kulákok megpróbálták a gabonát elrejteni. Végül pedig nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy még több egyénileg gazdálkodó kis- és középföldművest nevelnünk kell az öntudatos viszonyra az állam iránti kötelelezettségek teljesítésével kapcsolatban, harcolnunk kell a kapitalista előítéletek ellen, a spekulációs törekvések ellen, valamint az egyes gazdasági termékeknek a feketepiacon való eladása ellen. Váljon a beadási kötelezettségeknek a határidőre való teljesítésért folyó harc minden egyes földműves becsületbeli kérdésévé, valamint mutassa az állam iránti kötelezettségekhez való hazafias viszonyukat és jelentsen éles fegyvert a kulákság ellen! Legyen az idei gabonabegyűjtés a szocialista fegyelem nagy iskolája, további lépés az állami fegyelem megszilárdításában és dolgozó népünk élelmiszerellátásának teljes biztosítása. egy nap alatt 115 gazdasági egység lépett a szövetkezetbe. A dunaszerdahelyi járásban augusztus 8-ig csak 13 gazdasági egység tért át a szövetkezeti gazdálkodásra, de augusztus 15-ig már 345-re emelkedett, melyek 2.096 ha földet vittek be a szövetkezetbe. Azok a földműves gazdasági egységek, amelyek a III. és IV. típusú gazdálkodást írták alá, ez év június 1-től augusztus 15-ig Szlovákia területén 229.370 ha földet vittek a szövetkezetbe. Ebből a pozsonyi kerületben 11.913 ha, a nyitrai kerületben 10.597 ha, a besztercebányai kerületben 46.253 ha, a zsolnai kerületben 12.636 ha, a kassai kerületben 47.298 ha, az eperjesi kerületben 100.673 ha újabb földterülettel gyarapodott a szövetkezeti gazdálkodás. Augusztus 15-ig Szlovákiában összesen 376 újabb III. és IV. típusú szövetkezet alakult meg. Ebből a legtöbb az eperjesi kerületben 181, Besztercebánya 82, Kassa 68, Zsolna 30. Ezenkívül a régebbi, alacsonyabb típusú EFSz-ekből Szlovákia területén 88 EFSz tért át a magasabb típusú gazdálkodásra. kormány megelégedéssel tudomásul vette a tájékoztatásügyi miniszter jelentését. A villanyerővel való folyamatos ellátás zavarainak minél nagyobbmértékű korlátozása érdekében és hogy a villanyáramot jobban használják ki az üzemekben, a kormány ing. Jozef Pucsik miniszternek, az állami tervhivatal elnökének javaslatára megállapította az egyes minisztériumok 1952 szeptemberidecemberi árammennyiségét az egyes kerületekre való szétosztás alapján. A külkereskedelemügyi miniszter javaslatára a kormány beleegyezését adta az Argentínával való új kereskedelmi és pénzügyi keretszerződés megkötéséhez és néliány más kereskedelmi-politikai jellegű ügyet tárgyalt meg. Jelentés a Megbízottak Testületének üléséről A Megbízottak Testületé Július Gyuris elnök vezetésével kedden tartotta meg rendes ülését. A Megbízottak Testületé megtárgyalta Marek Csulen földművelésügyi megbízott jelentését az aratás, a cséplés, EFSz-ek alapításának és az őszi munkák előkészületeinek lefolyásáról. Egyes kerületekben és járásokban lemaradnak az aratásban és különösen a cséplésben. A gép- és traktorállomások egyes járásokban lemaradnak a tervteljesítésben és a nemzeti bizottságok feladata, hogy azonnal intézkedéseket tegyenek tervteljesítése érdekében, főleg hogy biztosítsák a cséplőgépek teljes kihasználását a cséplés gyors elvégzésére. Szükséges továbbá, hogy a nemzeti bizottságok fokozott figyelmet fordítsanak a len és kender tépésére, magtalanítására és áztatására. A Megbízottak Testületé intézkedéseket fogadott el az újonnan alapított EFSz-ek istállóhelyeinek gyors biztosítására és a föld mezőgazdasági-műszaki elrendezésének gyors végrehajtására azokban a községekben, ahol a kis- és középparasztok magasabb típusú EFSz-t alapítottak. A földművelésügyi megbízott hivatalnak feladatul tűzték ki intézkedések tételét a vetőmagok gyors kitisztítására, a vetőmagok minősítésének meggyorsítására és beszolgáltatására az őszi vetéshez. Jozef Gireth megbízott jelentést tett a Megbízottak Testületének a gazdasági szerződések megkötéséről és teljesítéséről. A gazdasági szerződéseknek a termelésből eredő árúk elosztásba beszolgáltatásának megjavítását kell szolgálnia, valamint biztosítani kell, hogy a fogyasztók idejében és folyamatosan jóminőségű árúhoz és ha szükséges, árúválasztékhoz jussanak. Peter Marusiak élelmiszeriparügyi megbízott jelentést tett a Megbízottak Testületének a konzervgyárak számára való gyümölcs- és zöldségfelvásárlás teljesítésének lefolyásáról. A konzervgyárak, felvásárló szervek és nemzeti bizottságok feladata, hogy a községekben jobban ^biztosítsák a konzervgyárak számára való zöldség- és gyümölcsfelvásárlást és hetente kiértékeljék a felvásárlás lefolyását. Az élemiszeriparügyi megbízott továbbá a kereskedelemügyi megbízottal együtt jelentést tett a lakosság kenyérrel és péksüteménnyel való ellátásáról. A Megbízottak Testületé további intézkedéseket fogadott el a lakosság kenyérrel és péksüteménnyel való ellátásának további megjavulása érdekében, a kenyér és péksüteménytermelés és száiytá$R* megjavítása által. K.tásl Emília Janecsková-Murinová munkaerőügyi megbízott jelentése alapján a Megbízottak Testületé az állami munkaerőtartalékok kiépítéséről szóló párt- és kormányhatározat szervezeti biztosításáról tárgyalt és ezirányban intézkedéseket fogadott el. Végezetül a Megbízottak Testületé megtárgyalta Vojtech Török egészségügyi megbízott jelentését az egészségügyi káderek neveléséről. Az egészségügyi káderek nevelésével biztosítjuk dolgozóink egészségügyi szolgálatának megjavítását és bővülését. Pereszlényben a község kétharmada már szövetkezeti tag A párttagok felvilágosító munkája nyomán Pereszlényben egyre több kis- és középparaszt lép a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A legutóbbi három hét alatt összesen 90 új tag írta alá a belépési nyilatkozatot, s így a szövetkezet földje 650 ha-ral szaporodott. Az elmúlt napokban megtartott taggyűlésen megválasztották az új vezetőséget, amelynek elnökévé Holos András, 10 ha-os középparasztot választották. Holos elvtárs megválasztása után Ígéretet tett, hogy a Párt vezetése alatt mindent elkövet a szövetkezet megerősítése érdekében. (Levelezőnktől.) A vezércikk befejezése (Folytatás az első oldalról). kis- és középföldművesek látogatásait, szakkirándulásait a példás EFSz-ekbe. Falvainkon ezen látogatások iránt nagy az érdeklődés. Ha kommunistáink ezt az érdeklődést „szaván fogják”,a látogatásokat helyesen megszervezik s a kiküldött földművesek tapasztalatait terjesztik és kihasználják, úgy nem lesz nálunk falu, amely nem teljesítené Pártunk és kormányunk történelmi jelentőségű határozatát az EFSz-ek megszilárdítására és továbbfejlődésére vonatkozólag. Kis-és középföldmüveseink eddig 376 új szövetkezetét alakítottak (TPP) — A falu kollektivizálása feltartóztathatatlanul folyik, mert kis- és középparasztjaink nap-nap után mindjobban meggyőződnek a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Egyre világosabbá válik előttünk az a tény, hogy a szebb és boldogabb életet csakis a közös munkával alapozhatjuk meg. A párttagok és a népi szervek meggyőző munkája kiváló eredményekhez vezetett. E hó 12—15-ig az agitkettősök meggyőző munkája nyomán a földművesek további ezrei léptek a közös gazdálkodás útjára, akik a harmadik és negyedik típusú gazdálkodást írták alá. Jelentés a kormány üléséről 2 Ji* 1952. augusztus 24.
