Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-07-06 / 27. szám
6 1952 július 6. Jó meggyőző munka eredménye Izsán a közös aratás-cséplés Az izsai határ bizony elég nagy területen fekszik, egy részét a Duna hömpölygő vize nyaldossa, míg másik része a síkságba néz. Amerre csak szemünk ellát, aranysárga, érett, hatalmas gabonatáblák hullámzanak a napfényben, mintha tárt karokkal kínálnák bő termésüket: „Takarítsatok be mihamarabb, hogy egyetlen szem se vesszen kárba“. A hatalmas táblák némelyike mellett szegényesen, kicsinyen húzódnak meg az egyénileg gazdálkodók táblái, mintegy figyelmeztetésül —, milyen 'nagy kár, hogy még nem olvadhattak bele ebbe a bőséget nyújtó tengerbe. Amikor első ülésre jött össze az arató bizottság* * Hajtmann János elnök —, aki még három hektáron egyénileg gazdálkodik —, arca felhős volt a gondoktól, vájjon miképpen valósíthatja meg könnyebben a Párt és a Kormányhatározat útmutatásait a közös aratásról? Ö maga már rég elintézte ezt a kérdést s örömmel felhasználta az kaimat, hogy együtt arasson a szövetkezetéi, de még meg kell győznie azokat a kis és a középparasztokat a közös aratás nagyszerűségéről, akik éppen úgy mint ő, még nem találták meg az utat a közös gazdálkodáshoz Ez valóban gond volt. de csak addig, amíg munkához láttak, mert csakhamar kiderült, hogy az egyénileg gazdálkodó kis és középgazdák látva a szövetkezet példáján a közös munka előnyét, már a tavaszi munkálatoknál, valamennyien megragadták az alkalmat, hogy az idei aratást a Szövetkezettel karöltve minél gyorsabban, könnyebben és szemveszteség nélkül elvégezhessék Nézzük csak, hogyan érte el az arató bizottság ezt a nagy sikert: Még mielőtt szó esett volna a közös aratásról, a Nemzeti Bizottság összehívta a falu példás kis és középgazdáit. mint Hajtmann Jánost Német Lászlót. Kiss Gyulát,, Kuruc Imrét és még többet az egyénileg gazdálkodók soraiból. Ezekből megalakították az arató bizottságot, akiknek legfőbb feladata a közös aratás megszervezése a kellő számú gépről való gondoskodás és a beszolgáltatás sikeres megszervezése. A bizottság valamennyi tagja kivette részét a Jelvilágosító, meggyőző kampányból. Megmagyarázták az aratás gazdasági politikai jelentőségét és a helves betakarítás fontosságát. A tervek kidolgozása után, melyet a nyilvános közgyűlés megerősített, két munkacsoportba osztották. az aratásban résztvevő gazdálkodókat. Megállapították az összes számításba jövő igavonók és arató gépek számát s azokat egyenlő részben a két csoport között felosztották. A gépállomás részéről egy önkötöző gép áll még rendelkezésükre, amely a nagyobb parcellákon végzi el az aratást. Á cséplést illetően pedig úgy döntöttek. hogy két rakodó helyen csépelnek s négy cséplő garnitúra ál] rendelkezésükre. Hogy a munkálatok gyors ütemben folyhassanak, elhatározták, hogy kora reggeltől estig dolgoznak A beszolgáltatási kötelezettségüknek pedig nyomban a cséplőgéptől kívánnak eleget tenni. A Román Népköztársaság legkorszerűbb tengerjáró halászhajóját, a „Vörös Október“-t a szovjet halászhajók mintájára készítették és rendezték be. Ezt a hajót Fekete-tenger partjának lakói „úszó gyárnak“ nevezik A „Vörös Október“ dolgozói éjjel-nappal halászszák a delfineket, tőkehalakat, rájahalakat, kékheringeket és más kisebb ha-^ lakat. A halászbárkák éá csónakok segítségével a hajóra szállítják a zsákmányt. ahol megkezdődik annak feldolgozása. Az „úszó gyárban“ halkonzerveket, a delfinek és tőkehalak májá-A gabona betakarítása mellett sok szó esett az első félévi beszolgáltatások teljesítéséről is. Megállapítást nyert, hogy a kis- és a középparasztok teljesítik beadásukat, de a kulákok messze elmaradnak a teljesítésektől és arra próbálnak hivatkozni, hogy nincs elég számú állatállományuk. Mindenesetre, ha nincs meg a tervezett állatállományuk a termésük sem lehet megfelelő az istálló trágya hiányában, ami pótolhatatlan a jó termés elérésénél. A Helvi Nemzeti Bizottság azonban nem hagyta annyiban a dolgot, hanem névszerint megállapították a spekulánsok és a kulákok névsorát, akik nem tartották be az állattenyésztés tervét és egyben elrendelte, hogy a hiányzó állatokat mén június végéig az összesített tervnek megfelelően pótolják, hogy a község beszolgáltatási terve biztosítva legyen. ból pedig gyógyolajat készítenek. A „Vörös Októberinek önálló villanytelepe van, amely árammal látja el a hűtőszekrényeket és a különleges ventilátorokat. A. hajó legénysége kitűnő feltételek mellett végezheti munkájú. A halászok gumiruhákat, csizmákat, vízhatlan köpenyeket és órákat kapnak. A hajón élénk kulturális élet folyik: előadásokat műsoros esteket és könyvankétokat szerveznek. A halászoknak és a tengerészeknek önálló énekkaruk és színjátszócsoportjuk is van. Egy úszó gyár Két búzakalász Azon az estén, amikor először akarták megtárgyalni a közös aratás ügyét, sokan odahaza mqradtak Ez azonban csak az első este történt, azóta már lefolyt a harmadik tyűlés is, ame.lyről csak azok maradtak távölt, akiket nem bírt a lábuk, vagy más komoly ok miatt nem jöhettek. Röviden, a harmadik gyűlésen már ott volt úgyszólván az egész falu. Mindenki jelen volt, akinek érdeke az aratás gyors lefolyása és a szemveszteség nélküli betakarítás. Most arról kellene írni, hol tartották meg ezt a gyűlést továbbá hány csoport fog dolgozni az aratásban és hány nappal hamarább fejezik be ezt a fontos munkát s szépen be■egezhelnénk a cikket Ez azonban nagy hiba lenne, mert akkor sohasem tudnánk meg, hogyan győződtek meg a falu parasztjai ar>•<51. hogy a közös aratás előnyösebb mint az egyéni, merthiszen közösen a munka sokkal lobban megy s így napokkal hamarább be ehet fejezni, sőt mint némelyek mondják, két héttel hamarább is s a magnak nem marad ideje kiszóródni. Egyszóval mindannyijuknak kevesebb munkájuk, több gabonájuk s így több pénzük is lesz. — Ez bizony szép dolog, — mondhatja olvasónk, — de most már azt szeretnénk tudni, honyan jutottak el idáig? 'Éppen azt akarom elmondani... * * * Mikor a szenei járás kiküldöttje és a pozsonyi patronátus üzem megbízottja azon a nevezetes estén belépett a községi vendéglő termébe, hogú a parasztsággal megvitassa az aratással kapcsolatos fontos kérdéseket, még sok hely maradt üresen a teremben és bizony azok is elfértek volna, akik a kissé kinyitott udvari ajtó mögm kandikáltak be a terembe, hébe-hóba bekiabáltak valamit az ajtó mögül és azután „külön gyűlésen” vitatták meg a ,,hozzászólást”. Az ajtón kívülállók egy részét csak a résen kiszűrődő fénysáv világította meg, de némelyek a sötétségien még az orruk hegyét sem látták. Ha igaz is, hogy az egyénileg gazdálkodó >arasztok közül többen voltak az udvarranyíló ajtó mögött, mint odabent, fontos, hogy iddbent is voltak egynéhányan a szövetkezeti tagokon kívül és megmondták a magukét. Mikor a járás képviselője a jelenlevőket '■ovidén megismertette a Párt és a kormányhatározat útmutatásaival s konkrét példákkal bizonyította a pusztafödémesi, magyarbéli és más szövetkeze.eiotenaMaasat, nyomban élénk Vita fejlődött ki. Valaki bekiáltott kintről: — Tudjuk, hogyan gazdálkodott tavaly a szövetkezet nálunk. Mindig segítségre szorultak —... Ami igaz, az igaz. Ha a megjegyzés az ajtó mögül is hangzott, fején' taláita a szöget és mindjárt is adott választ arra, miért nem léptek be új tagok a. szövetkezetbe. Mi-, nek szépítsük a dolgot, tavaly sehogyan sem ment a munka. Munkaszervezésről szó sem volt s bár a szövetkezet htolt elnöke kényelmetlenül fészkelődik a helyén, hallgat mint a sír Pedig ő sokat beszélhetne arról, hogy miért ment tavaly rosszul a munka, mivel ő tett a legkevesebbet a jó munkamegszervezés érdekében. A patronátus megbízottja az ajtónyílás felé fordította meleg tekintetét, majd odaszólt a közbeszólónak: — Gyere be elvtárs, majd idebent jobban megbeszéljük a dolgot és bizonyára valamiben segítségünkre is lehetsz. — Még többen is invitálták a „szégyenlős” vitázót, de hasztalan, mert a kővetkező pillanatban az ajtó jobban bezárult és kint fojtott suttogássá szelídült a hangosködás. Kosík elvtársnő azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Nem akarta, hogy a szövetkezetét csak a tavalyi eredmények alapján ítéljék meg és azt mondta: — Elvtársak, ha tavaly le is maradoztunk a munkában, az idén már minden másképpen megy. A régi, hanyag elnök helyébe olyan embert állítottunk, aki szereti a szövetkezetei és szeret minket is. Ebből láthatjátok, hogy senki sem diktálja nekijnk kit válasszunk meg. Az vezet bennünket, akiben bizalmunk Van. Épúgy minden más dologban is magunk határozunk a legjobb belátásunk szerint. Azt is elhatároztuk, hogy munkánkat jobban megszervezzük, mini iav<' i. Kijelöltük egyrnás parcelláit a cukorrépában, kukoricában, krumpliban és megnézhetitek, hogy megy a my.nka. Minden készen van, úgyhogy azt is mondhatnánk, hogy aratásig jóformán nincsen mit csinálnunk, pedig csak 18-an vagyunk és 226 hektár földünk van. Nézzétek meg a cukorrépánkat. Háromszázötven métermázsás termést várnuk hektáronként. Aztán a búzánkat is megtekinthetitek. Nincsen a környéken olyan szép búza, mint a miénk. Még sokat beszélhetnék, de hadd beszéljenek mások is s főként arról, hogy végezzük el a közös aratást. Már nekünk nem kell külső segítség, de mi nagyon szívesen segítünk a többi dolgozó parasztnak, hogy könnyebben betakaríthassák a termésüket és megismerhessék a közÖ3 munka nagyszerűségét. Mindenki a felszólaló elvtársnőre figyelt és csak amikor újra helyet foglalt, vették észre, hogy néhány üres hely betelt azokkal, akik közben beóvakodtak az udvari ajtón s csendben helyet foglaltak. Mert annyi szent, hogy az asszonynak igaza van és bizony nem árt, ha legalább egy lépéssel közelebb lesznek a szövetkezet tagjaihoz. — Ha már a búzáról beszélünk, akkor nekem is volna egy pár szavam, — emelkedett fel a lócáról az egyik jelenlevő. Napégette arcáról nyugodtság sugárzott és látszott rajta, hogy fontos mondanivalója van. Mindenki ráfigyelt, már annál is inkább, mivel jó gazda hírében állott és 7 hektárnyi földjén példásan gazdálkodott. — Hát az igaz, hogy a környéken nincs szebb búzája senkinek, — kezdte és a kalapja után nyrílt, amely ott hevert lábainál a földön. Látni lehetett, hogy a kifakult kalap búzakalásszal van díszítve. A felszólaló hangja eleinte megületődött. volt, majd később határozottá edződött: — Mindig büszke voltam a búzámra, most sem rossz, de a szövetkezeté jobb. Nem hittem volna, hogy ez így 'esz, mint ahogyan nem hittem még tavaly sem, hogy ahol sok Nagyobb figyelmet kell szentelni az amerikai szövőlepke irtásának (TPP). — Annak ellenére, hogy az amerikai szövőlepke hernyói pokhálószerű csomóikkal figyelmeztetik a gyümölcsfa tulajdonosokat a hernyó pusztításának nagy veszélyére, nagyon sok esetben a Járási Nemzeti Bizottságok és a gyümölcsösök tulajdonosai nem szentelnek kellő figyelmet a káros hernyó pusztításának. Ilyenkor, amikor az amerikai szövőlepke hernyói pókhálószerű burkot vonnak maguk köré, legkönnyebben irthatok, mert létezésüket a pokhálóburokról észre lehet venni. Nyitrán pl. az utcai és ligeti fák úgyszólván teljesen át vannak szőve, az amerikai szövőlepke hálójával s ennek ellenére nem történik intézkedés a hernyó pusztítására. Semmivel sem jobb a helyzet a nyitrai és a zselizi járásban sem. Ugyancsak a lévai Járási Nemzeti Bizottság sem biztosította be kielőgítően az amerikai szövőlepke elleni védekezést. Hasonló a helyzet a szeredi járásban is. ahol úgyszólván egész fák vannak átszőve az amerikai szövőlepke hálóiával Fölsorolhatunk még egy pár iárást. — így a Járási Nemzeti Bizottságnak Szencen. Nagyszombaton, . Somorján. Dunaszerdahelyen. Pezinokon is iv°n gyenge e legnagyobb kártevő ellen való gondoskodása. Ezzel szemben igen jó „eredményeket értek el az irtásban a galántai járásban, ahol Tallóson. Diószegen és másutt, kevés kivétellel mindenütt eltávolították a hernyófészkeket és így milliószámra irtották ki a veszedelmes kártevőt ami által megmentették a fák leveleit a pusztulástól, Ügy a járási, mint a Helyi Nemzeti Bizottságoknak mindent meg kell tenniök a lakosság megszervezésére a kártevő ellen. Hiszen egyetlen lepkének 300.000—600.000 hernyóutódja lehet. E nagymennyiségű hernyó képes 12 nagy fa levelét felfalni, éppen ezért fontos a hernyófészkek^ két időben levagdosni és elégetni, ■ Ezzel elejét vesszük az amerikai lepke további szaporodásának és megmentjük gyümölcsfáinkat a pusztu* lástól. a gazda, jobban menjen a munka, mint ahol egy van. Kosiknénak igaza van. Jobb vezetés, jobb munka, a jobb munka meg jobb eredményeket és több pénzt jelent. . Lassan kihúzta a két kalászt. Mindaketlő szép volt, de amikor egymásmellé tette őket, látszott, hogy az egyik tömöttebb és jóval nagyobb mint a másik. — Ez az én búzámból van, — ismerte be, — ez pedig — mutatott a szebb kalászra, — a szövetkezeté, Ez a különbség legalább öt métermázsát jelent ha-ként. S ez meggyőzött teljesen a közösgazdálkodás előnyéről. Most pedig arra kérlek benneteket, hogy osszatok be az egyik csoportba. Veletek akarom learatni a búzámat... Elhallgatott, de kintről megint bedörrent a hang. — Meg fogod még bánni Laci!... A felszólaló szemében harag villant fel: — Hiába dugod el a képedet, úgy is tudjuk ki vagy, nem tetszik neked az új rendszer, mivel a 16 hektárod mellől elvették tőled ezt a korcsmát s most még embert sem fogadhatsz, mert senki sem megy neked dolgozni. Mindenkinek van valami kellemetlen emléke veled kapcsolatban. Meglátod. Imre, rövidesen még azok is elhagynak, akik még kint maradtak veled a sötétben. A kuldk megkapta a magáét, — súgták öszsze az emberek, néhányon még jót is nevettek. Abban pedig Lászlónak teljesen igaza volt, hogy a többiek is otthagyják a kulákot, mert alig egy perc múlva, két megszégyenült ember lépett be az utca felől. Kerülővel jöttek a terembe és szónélkűl helyet foglaltak. A két búzakalász kézről-kézre járt Ha szövetkezeti tag kezébe kerültek a kalászok, mosolygó szemek néztek rájuk, ha pedig egyéni gazdálkodóhoz jutottak, csodálkozó kifejezés ült az arcokon. — Valóban legalább öt mázsával jobb búza s a minősége sem lesz messzi a 85-től, hang- v zott fel itt is, ott .is Az udvari ajtó mögött még egy darabig ott szöszmötölt a kulák, majd valaki becsukta az ajtót, mintegy jelezve, hoay a kóláknak valóban a rendes emberek társaságán kívül van a helye. Ez az első megbeszélés története, a harmadikból meg már tudjuk, hogy közösaratás lesz a faluban. A két kalász közötti különbség többet mondott minden ékesszólásnál. Miklya János. Az EFSz íó példával iár elől a beszolgáltatásban is torosoknak is, akiknek ugyanúgy, mint a tagoknak, már a tavasszal fél hektár földet juttattak. A traktorosbk ugyan kettő kivételével tagjai is a szövetkezetnek s ezért érdekeltebbek az aratásban, mert mint az EFSz vezetősége mondotta, valamennyien megkapiák a gabona fejadagot. Az aratást kellő számú munkaerővel a két állandó munkacsoport biztosítja, akik pontos aratási terv alapján végzik munkájukat. Szombath Míg az egyéni gazdálkodás szektorában lemaradást észlelünk a beszolgáltatások teljesítésében, addig az EFSz már az első félévi kötelezettségét is 100°/o-osan teljesítette minden termékből. Sőt sertéshúsból a ■ szomszédos hetényi EFSz-t is kisegítették több mint tíz mázsával. Az aratásra ugyancsak jól felkészültek. Biztosították kellő számban az önkötözőgépeket is, amelyek segítségével gvorsan végezhetnek az aratással. Külön nagy figyelmet szenteltek az aratásban résztvevő trak-
