Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-08-10 / 32. szám
III. évfolyam 32. szám. Ara 2.- KcS Bratislava, 1952. augusztus 10. A falusi gazdagok ellen folytatott következetes harcban sohasem szabad, hogy ser kerüljön arra, hogy a falusi gazdagok korlátozására és elnyomására irányuló intézkedések a középparasztot érintsék és hogy a középparasztot a falusi gazdaggal összetévesszék. A védnökséget vállalt „Orác" lapkiadó vállalat dolgozói hathatós segítséget nyújtottak a miloszlavovi EFSz-nek a gabona cséplés ideje alatt. Időbeni beszolgáltatás - nagyobb jövedelem Szövetkezeteink tagjai, kis- és középföldműveseink, az állami birtokok és traktorállomások dolgozói, a Párt és a nemzeti bizottságok funkcionáriusai s velük egyetemben egész dolgozó népünk figyelme ezekben a napokban a cséplés és a beszolgáltatási feladatok teljesítésére összpontosul, amelyet a meghatározott időpontig kell teljesíteni. Amint a hatalmas szovjet kombájnok EE'Sz-eink százainak segítettek elvégezni’ az aratást és ma a cséplést, úgyszólván hihetetlenül rövid idó alatt, úgy a szovjet tapasztalatok a cséplésnél, valamint a felvásárlásnál rendkívül sokat segítenek — ha jól ki tudjuk használni őket — feladataink elvégzésében. Ezt a tényt legjobban bizonyítják EFSz-eink, amelyek derék munkával és a szocialista munkaverseny széleskörű kifejlesztésével valósággá változtatták az aratásról és a felvásárlásról szóló Párt és kormányhatározatot. A sikeres aratás befejezése után nincsen örömtelibb feladat, mint az utolsó betűig teljesíteni a fentemlített Párt és kormányhatározatnak eme részét: „A gabona és más termények példás beszolgáltatása az államnak, egyenesen a cséplőgéptől, hazafias kötelessége EFSz-einknek, kis- és középparasztjainknak és az állami birtokok dolgozóinak”. Százával emlékezhetünk meg az olyan ErSz-ekről, amelyek tervszerinti beszolgáltatásukat teljesítették, sőt túl is teljesítették. A komáromi, somorjai, galántai és a pozsonyi járások mellett, amelyek büszkén jelentették, hogy 100 százalékon felül teljesítették beszolgált.atási kötelezettségüket, a pozsonyi és a nyitrai kerületekben naponta újabb járások jelentik az örömteli hírt, hogy eleget tettek hazafias kötelességüknek. Ezek a járások büszkén jelentik drága Element Gottwaid elnökünknek hazafias köteelsségük teljesítését, azzal a fogadalommal, hogy a világbéke megtartása és hazánk összes dolgozói életszínvonalának emelése érdekében a felvásárlást tovább folytatják. Kétségkívül nagy sikerek ezek, melyeket több járásunk a felvásárlásban eddig elért. Ezeket a sikereket elsősorban szövetkezeteink tagjainak, kis- és középparasztjainknak köszönhetjük, akik beszolgáltatási feladataik teljesítésével és túlteljesítésével világosan bizonyítják, hogy népi demokratikus államunk dolgozó népének jóléte és a világbéke megerősítése elsőrendű érdekük. Az ógyallai járásban lévő radványi EFSz után, a nagymegyeri járásban levő tanyi EFSz is, a tervezett időt megrövidítve, 102 százalékra teljesítette beszolgáltatási kötelezettségét. Ügyszintén a búsi szövetkezet is az elsők közé sorakozott. Továbbá a dunacsúnyi, cseklészi, hidaskürti, nagylégi, csúzi, zsitVagyarmati, tildi, tajnai, kalondai, leleszi EFSz-ek mellett felsorolhatnánk a szövetkezetek tízeit, nemcsak Délszlovákia területén, hanem az északabbra fekvő járásokban is, amelyek nemcsak, hogy eleget tettek beszolgáltatási kötelességüknek, hanem azt magasan túl is teljestíették. Nem tartozik ritkaságok közé, hogy szövetkezeteink a gazdag termés következtében 120—200 százalékra teljesítik a beszolgáltatást. A szövetkezetek a magas terméshozamokat a közös munka révén és a szovjet agrotechnika széleskörű alkalmazásával érték el. így pl. a lévai EFSz, a keresztsoros vetésű árpánál 35 mázsás hektárhozamot, míg a búzánál 37.5 mázsás hektárhozamot ért el, a rendes vetésű búzával szemben, amelyből 25—28 mázsa termett hektáronként. Hasonló eredményeket értek el a perbetei, ipolyviski, fehértemplomi és még számos EFSz-ben. Ezek a példák megcáfolhatatlanul bizonyítják a szövetkezeti nagytermelés nagy fölényét, az egyéni gazdálkodással szemben, de egyben azt is bizonyítják, hogy a szövetkezeteknek a hazafias kötelesség teljesítésében az őket megillető első helyen kell lenniök. E szép eredmények mellett nem feledkezünk meg azonban azokról a kis- és középföldműveseinkről sem, akik maholnap átlépik a szövetkezetek küszöbét és minden igyekezetükkel azon vannak, hogy mezőgazdaságunk szocialista szektorának kiváló építőjévé váljanak. így pl. a vágsellyei járásban lévő, szládecskovcei Mihalik, kisparaszt, aki 2.5 ha-on gazdálkodik, 125 százalékra teljesítette beszolgáltatási kötelességét, Vörös János pedig 123 százalékra. A hasonlóan derék kis- és középparasztok százait sorolhatnánk még föl, nemcsak a vágsellyei járásban, de a többi járásokban is. Természetesen a gyors beszolgáltatás a fentemlített járásokban elsősorban EFSz-eink érdeme, amelyek a jó Munkában megkérgesedett paraszti kezek kemény elhatározással fogják a ceruzát, hogy aláírják az EFSz-be való belépési nyilatkozatot. Van, aki határozott vonásokkal gyorsan túl van ezen a nagyjelentőségű pillanaton, van olyan, aki kezébe veszi a tollat és tétován meg-megáll — no még egy kérdés: „Mi lesz az öregekkel?” „Mennyi tartozása van a szövetkezetnek?” és a türelmes válaszolgatások közepette félóra hosszat áll a toll a papírra helyezve, amíg végre mély lélekze tv étellel aláírja a nevét. Egeg községnek ezt a szép napját, amikor a falu becsületesen dolgozó kis- és középparasztjai a szocializmus útjára léptek, nehéz viharos idők előzték meg. Az eseményeket vissza kell vezetni az aratás befejezését követő gyűlésre, amikor összehívták a falu dolgozóit, a közös behordás és cséplési munkálatok megtárgyalására. A napirendi pontok megtárgyalásánál a megjelent parasztok úgy vettek már részt a vitában, mintha szövetkezeti tagok lennének. Bezák elvtárs, a szövetkezet könyvelője ismertette a könyvekből a szövetkzet vagyoni helyzetét, állatállományát stb. s ezen jelentésekből rádöbbentek a kis- és középparasztok, hogy az eddig lebecsült, alig 32 tagot számláló szövetkezetnek szép vagyona van. Az egybegyült parasztok még azt is megtudták, hogy a 135 hektár szántóföldön gazdálkodó szövetkezet egy tagjára 4 egész és egy negyed ha megvűvelése jut s egy ha-ra 3 darab állat, — addig az egyéni gazdálkodók 443 ha földjéből egy dolgozóra 1 és egy negyed ha föld megművelése és egy ha-ra csak 1 és fél állat jut. E gyűlés hatására Gégéi László, 11 hektáros középparaszt és Uhrin József 6 hektáros kisparaszt belépett az EFSz-be. A reakció vereséget szenved Ez az esemény nagy vihart váltott ki a faluban. A reakció támadásba lendült, hogy visszatartsa a falu parasztságát a szövetkezetbe való tömeges belépéstől. A támadás éle az újonnan belépők ellen irányult. A falu megbolygatott méhkashoz hasonlított. Az emberek a házakban és az utcán csoportokba verődve egyetlen kérdésről, az EFSz-röl beszéltek. Megindult az ellenagitáció. Azonban ebben a harcban is, mint minden harcban, a fejlődőnek, az újnak, a halandónak, a jobbnak kell győznie. Ügy itt is a szövetkezeti ügy győzött. Minden meggyőző munkánál jobban hatott az, amikor az egyénileg gazdálkodók a szépen érett gabonatáblák mellett elhaladtak és sajátjukkal összehasonlítva meg kellett állapítaniok, hogy a szövetkezet gabonaföldjei dúsabb termést hoztak. Mindannak ellenére, hogy az egegi szövetkezet földjei 70 darabban voltak széjjelszórva, amiáltal a gépeket nem lehetett jól kihasználni és a keresztsoros vetés szovjet módszerét alkalmazni, a gabona kicséplése után, mégis olyan eredményt mutatott, amely döntő befolyást gyakorolt a gazdálkodókra. Szakszerű gazdálkodásuk 22 mázsás terméshozamot biztosított, míg az egyéni gazdálkodók hektáronként átlag 13 mázsát termeltek. A terméshozam különbség 9 mázsa, ez átszámítva az egyénileg gazdálkodók 443 ha szántóföldjére 3987 métermázsa gabonaveszteséget mutat. így ért meg lassan a szövetkzeti gazdálkodás gondolata a kis- és középparasztokban. Éjjel-nappal ez foglalkoztatta őket s ösztönszerűen arra vágyódtak, hogy valakitől segítséget kapjanak belső harcuk megvívására és elindítsa őket az egyetlen helyes úton, amelynek eredményeként a szebb és boldogabb jövő részesei lesznek. • Tömeges belépések az EFSz-be Ezt a várt segítséget meg is kapták, a harcokban edzett dicső Kommunista Pártunktól és vasárnap, augusztus 3-án összehívott gyűlésen megtört a jég és Egeg kis- és középparaztjai beléptek az EFSz-be. így a szövetkezet 350 új munkaerőt nyert. Azonkívül 535 hektár földterülettel és 300 háziállattal gyarapodott. Ez a munkáslétszám, földterület és vagyon közös forrása lesz az egegi dolgozóparasztok nyugodt és boldog életének. A tömeges belépés izgalmas «napján a késődélutáni órákig vitatkoztak a szövetkezeti tagok, egészséges javaslatokat tettek a szövetkezeti munka jobb megszervezésére. Váltig hangoztatták, hogy sok éves tapasztalataikat a szövetkezet javára fogják felhasználni. Üj szövetkezeti tag, keményvágású paraszt meg is jegyzi hangosan: „Igaz, hogy sokat gondolkodtunk, keményfejűen álltunk ellen, de most, amikor már jól meggondolva és megfontolva beléptünk a szövetkezetbe, megfogadjuk, hogy odaadó, hű, dolgos tagjai leszünk az egegi EFSz-nek” . Major Sándor munkaszervező» révén nagymértékben hozzájárultak a sikerhez. Amint már említettük a nagy siker főrészesei a szovjet kombájnok, amelyek az aratással egyidőben elvégezték a cséplést is. Ott, ahol önkötözögépek dolgoztak, esetleg kézikaszálással végezték el az aratás egy részét, döntő jelentőséggel bír, hogyan szervezték meg a cséplést. Az alsóköröskényi EFSz tagjai pl. a Bredjuk módszer alkalmazása következtében 15 óra alatt 625 máisa gabonát csépeltek ki, a vistuki szövetkezet tagjai pedig ugyancsak a Bredjukmódszer alkalmazásával 310 mázsa gabonát. A surányi járásban levő Kér községben az egyéni gazdálkodók úgy gyorsították meg a cséplés munkálatait, hogy jóelőre megszervezték a közös cséplést. A nagyszombati járásban lévő ruzsindoli EFSz tagjai azzal gyorsították meg a cséplés munkálatait, hogy éjszakai műszakokat rendeztek, amely alatt 14 vagon gabonát csépeltek ki. Igen szép példát mutattak a búsi EFSz tagjai, akik, amikor elvégezték a saját munkájukat, segítségre siettek versenytársuknak, a bátorkeszi EFSz-nek. Ügyszintén a verebélyi járásban is, kitartó felvilágosító munka útján több helyrti megszervezték a közös cséplést, aminek következtében 457 kis- és középparaszt két héttel korábban tehetett eleget beszolgáltatási kötelességének. Szövetkezteink tagjai, kis-» és középföldműveseink, akik időben teljesítették, teljesítik, sőt túlteljesítik beszolgáltatási kötelességüket, nemcsak, hogy hozzájárulnak dolgozóink jobb ellátásához s így erősítik a békét, de az időben beszolgáltatott gabonáért teljes árat is kapnak, minden levonás nélkül. Ezekkel a gyönyörű és örömteli eredményekkel szemben sajnos egyes helyeken némely EFSz-eink, különösen kis- és középparasztjaink nagy hiányosságokat mutatnak. Elsősorban pedig az ógyallai, párkányi és a vágselylyei járásban, amelyek annak ellenére, hogy felvásárlási határidejük már lejárt, még mindig nem tettek eleget 100 százalékban beszolgáltatási kötelességüknek. Ez figyelmeztetés azon járások számára is, melyeknek augusz(Folytatás a második oldalon) Egeg község történelmi nagy napja Vasárnap a falu valamennyi kis-és középparasztja belépett a szövetkezetbe Örömteli percek ezek! Egeg falunak kis- és középparasztjai beléptek az EFSz-be. — Mintha lidércnyomás alól szabadultak volna, megkönnyebbülés, bizakodás és derűlátás az arcukon. Feszíti őket a munka vágy, már tele vannak a kezdeményezéssel. Tervezgetik a másnapi teendőket. Mintha be akarnák hozni azt a késedelmet, amit az ingadozás és ellenséges propaganda következtében elmulasztottak. Kis csoportokba verődve barátkoznak az új tagok, a régebbi szövetkezeti tagokkal és csodálatosképpen mintha megrendezve lenne, türelmetlen hangon követelik a barázdák felszántását”. Fölöslegessé vált a földek tagosítása, szántsák fel a traktorok a határt keresztül-kasul” hangzik mindenfelől. A jó gazdájkodás - legmeggyőzőbb érv
