Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-08-10 / 32. szám

III. évfolyam 32. szám. Ara 2.- KcS Bratislava, 1952. augusztus 10. A falusi gazdagok ellen folytatott kö­vetkezetes harcban sohasem szabad, hogy ser kerüljön arra, hogy a falusi gazdagok korlátozására és elnyomására irányuló intézkedések a középparasztot érintsék és hogy a középparasztot a falusi gazdaggal összetévesszék. A védnökséget vállalt „Orác" lapkiadó vállalat dolgozói hathatós segítséget nyújtottak a miloszlavovi EFSz-nek a gabona cséplés ideje alatt. Időbeni beszolgáltatás - nagyobb jövedelem Szövetkezeteink tagjai, kis- és kö­zépföldműveseink, az állami birtokok és traktorállomások dolgozói, a Párt és a nemzeti bizottságok funkcionáriusai s velük egyetemben egész dolgozó né­pünk figyelme ezekben a napokban a cséplés és a beszolgáltatási feladatok teljesítésére összpontosul, amelyet a meghatározott időpontig kell teljesíte­ni. Amint a hatalmas szovjet kombáj­nok EE'Sz-eink százainak segítettek el­végezni’ az aratást és ma a cséplést, úgyszólván hihetetlenül rövid idó alatt, úgy a szovjet tapasztalatok a cséplés­­nél, valamint a felvásárlásnál rendkívül sokat segítenek — ha jól ki tudjuk használni őket — feladataink elvégzé­sében. Ezt a tényt legjobban bizonyít­ják EFSz-eink, amelyek derék munká­val és a szocialista munkaverseny szé­leskörű kifejlesztésével valósággá vál­toztatták az aratásról és a felvásárlás­ról szóló Párt és kormányhatározatot. A sikeres aratás befejezése után nin­csen örömtelibb feladat, mint az utolsó betűig teljesíteni a fentemlített Párt és kormányhatározatnak eme részét: „A gabona és más termények példás be­szolgáltatása az államnak, egyenesen a cséplőgéptől, hazafias kötelessége EF­­Sz-einknek, kis- és középparasztjaink­nak és az állami birtokok dolgozóinak”. Százával emlékezhetünk meg az olyan ErSz-ekről, amelyek tervszerinti be­szolgáltatásukat teljesítették, sőt túl is teljesítették. A komáromi, somorjai, galántai és a pozsonyi járások mellett, amelyek büszkén jelentették, hogy 100 százalékon felül teljesítették beszolgál­­t.atási kötelezettségüket, a pozsonyi és a nyitrai kerületekben naponta újabb járások jelentik az örömteli hírt, hogy eleget tettek hazafias kötelességüknek. Ezek a járások büszkén jelentik drága Element Gottwaid elnökünknek haza­fias köteelsségük teljesítését, azzal a fogadalommal, hogy a világbéke meg­tartása és hazánk összes dolgozói élet­­színvonalának emelése érdekében a fel­vásárlást tovább folytatják. Kétségkívül nagy sikerek ezek, me­lyeket több járásunk a felvásárlásban eddig elért. Ezeket a sikereket elsősor­ban szövetkezeteink tagjainak, kis- és középparasztjainknak köszönhetjük, akik beszolgáltatási feladataik teljesí­tésével és túlteljesítésével világosan bi­zonyítják, hogy népi demokratikus ál­lamunk dolgozó népének jóléte és a vi­lágbéke megerősítése elsőrendű érde­kük. Az ógyallai járásban lévő radvá­­nyi EFSz után, a nagymegyeri járásban levő tanyi EFSz is, a tervezett időt megrövidítve, 102 százalékra teljesítet­te beszolgáltatási kötelezettségét. Ügy­szintén a búsi szövetkezet is az elsők közé sorakozott. Továbbá a dunacsúnyi, cseklészi, hidaskürti, nagylégi, csúzi, zsitVagyarmati, tildi, tajnai, kalondai, leleszi EFSz-ek mellett felsorolhatnánk a szövetkezetek tízeit, nemcsak Dél­­szlovákia területén, hanem az észa­kabbra fekvő járásokban is, amelyek nemcsak, hogy eleget tettek beszolgál­tatási kötelességüknek, hanem azt ma­gasan túl is teljestíették. Nem tarto­zik ritkaságok közé, hogy szövetkeze­teink a gazdag termés következtében 120—200 százalékra teljesítik a beszol­gáltatást. A szövetkezetek a magas ter­méshozamokat a közös munka révén és a szovjet agrotechnika széleskörű al­kalmazásával érték el. így pl. a lévai EFSz, a keresztsoros vetésű árpánál 35 mázsás hektárhozamot, míg a búzánál 37.5 mázsás hektárhozamot ért el, a rendes vetésű búzával szemben, amelyből 25—28 mázsa termett hektá­ronként. Hasonló eredményeket értek el a perbetei, ipolyviski, fehértemplomi és még számos EFSz-ben. Ezek a pél­dák megcáfolhatatlanul bizonyítják a szövetkezeti nagytermelés nagy fölé­nyét, az egyéni gazdálkodással szem­ben, de egyben azt is bizonyítják, hogy a szövetkezeteknek a hazafias köteles­ség teljesítésében az őket megillető el­ső helyen kell lenniök. E szép ered­mények mellett nem feledkezünk meg azonban azokról a kis- és középföld­műveseinkről sem, akik maholnap átlé­pik a szövetkezetek küszöbét és min­den igyekezetükkel azon vannak, hogy mezőgazdaságunk szocialista szektorá­nak kiváló építőjévé váljanak. így pl. a vágsellyei járásban lévő, szládecskov­­cei Mihalik, kisparaszt, aki 2.5 ha-on gazdálkodik, 125 százalékra teljesítette beszolgáltatási kötelességét, Vörös Já­nos pedig 123 százalékra. A hasonlóan derék kis- és középparasztok százait sorolhatnánk még föl, nemcsak a vág­sellyei járásban, de a többi járásokban is. Természetesen a gyors beszolgálta­tás a fentemlített járásokban elsősor­ban EFSz-eink érdeme, amelyek a jó Munkában megkérgesedett paraszti kezek kemény elhatározással fogják a ceruzát, hogy aláírják az EFSz-be való belépési nyilatkozatot. Van, aki határozott vonásokkal gyorsan túl van ezen a nagyjelentőségű pillanaton, van olyan, aki kezébe veszi a tollat és této­ván meg-megáll — no még egy kérdés: „Mi lesz az öregekkel?” „Mennyi tartozása van a szövetkezetnek?” és a türelmes válaszolgatások közepette félóra hosszat áll a toll a papírra helyezve, amíg végre mély lélekze tv étellel aláírja a nevét. Egeg községnek ezt a szép napját, amikor a falu becsületesen dolgozó kis- és középpa­rasztjai a szocializmus útjára léptek, nehéz viharos idők előzték meg. Az eseményeket vissza kell vezetni az aratás befejezését kö­vető gyűlésre, amikor összehívták a falu dol­gozóit, a közös behordás és cséplési munká­latok megtárgyalására. A napirendi pontok megtárgyalásánál a megjelent parasztok úgy vettek már részt a vitában, mintha szövetke­zeti tagok lennének. Bezák elvtárs, a szövet­kezet könyvelője ismertette a könyvekből a szövetkzet vagyoni helyzetét, állatállományát stb. s ezen jelentésekből rádöbbentek a kis- és középparasztok, hogy az eddig lebecsült, alig 32 tagot számláló szövetkezetnek szép vagyona van. Az egybegyült parasztok még azt is megtudták, hogy a 135 hektár szántó­földön gazdálkodó szövetkezet egy tagjára 4 egész és egy negyed ha megvűvelése jut s egy ha-ra 3 darab állat, — addig az egyéni gazdálkodók 443 ha földjéből egy dolgozóra 1 és egy negyed ha föld megművelése és egy ha-ra csak 1 és fél állat jut. E gyűlés hatásá­ra Gégéi László, 11 hektáros középparaszt és Uhrin József 6 hektáros kisparaszt belépett az EFSz-be. A reakció vereséget szenved Ez az esemény nagy vihart váltott ki a fa­luban. A reakció támadásba lendült, hogy visszatartsa a falu parasztságát a szövetke­zetbe való tömeges belépéstől. A támadás éle az újonnan belépők ellen irányult. A falu megbolygatott méhkashoz hasonlított. Az em­berek a házakban és az utcán csoportokba verődve egyetlen kérdésről, az EFSz-röl be­széltek. Megindult az ellenagitáció. Azonban ebben a harcban is, mint min­den harcban, a fejlődőnek, az újnak, a ha­landónak, a jobbnak kell győznie. Ügy itt is a szövetkezeti ügy győzött. Minden meggyőző munkánál jobban ha­tott az, amikor az egyénileg gazdálkodók a szépen érett gabonatáblák mellett elhalad­tak és sajátjukkal összehasonlítva meg kel­lett állapítaniok, hogy a szövetkezet gabona­földjei dúsabb termést hoztak. Mindannak ellenére, hogy az egegi szövetkezet földjei 70 darabban voltak széjjelszórva, amiáltal a gépeket nem lehetett jól kihasználni és a keresztsoros vetés szovjet módszerét alkal­mazni, a gabona kicséplése után, mégis olyan eredményt mutatott, amely döntő be­folyást gyakorolt a gazdálkodókra. Szaksze­rű gazdálkodásuk 22 mázsás terméshozamot biztosított, míg az egyéni gazdálkodók hek­táronként átlag 13 mázsát termeltek. A ter­méshozam különbség 9 mázsa, ez átszámítva az egyénileg gazdálkodók 443 ha szántóföld­jére 3987 métermázsa gabonaveszteséget mu­tat. így ért meg lassan a szövetkzeti gazdálko­dás gondolata a kis- és középparasztokban. Éjjel-nappal ez foglalkoztatta őket s ösztön­­szerűen arra vágyódtak, hogy valakitől se­gítséget kapjanak belső harcuk megvívására és elindítsa őket az egyetlen helyes úton, amelynek eredményeként a szebb és boldo­gabb jövő részesei lesznek. • Tömeges belépések az EFSz-be Ezt a várt segítséget meg is kapták, a har­cokban edzett dicső Kommunista Pártunktól és vasárnap, augusztus 3-án összehívott gyű­lésen megtört a jég és Egeg kis- és közép­­paraztjai beléptek az EFSz-be. így a szövet­kezet 350 új munkaerőt nyert. Azonkívül 535 hektár földterülettel és 300 háziállattal gya­rapodott. Ez a munkáslétszám, földterület és vagyon közös forrása lesz az egegi dolgozó­parasztok nyugodt és boldog életének. A tömeges belépés izgalmas «napján a késő­délutáni órákig vitatkoztak a szövetkezeti tagok, egészséges javaslatokat tettek a szö­vetkezeti munka jobb megszervezésére. Vál­tig hangoztatták, hogy sok éves tapasztala­taikat a szövetkezet javára fogják felhasz­nálni. Üj szövetkezeti tag, keményvágású paraszt meg is jegyzi hangosan: „Igaz, hogy sokat gondolkodtunk, keményfejűen álltunk ellen, de most, amikor már jól meggondolva és megfontolva beléptünk a szövetkezetbe, meg­fogadjuk, hogy odaadó, hű, dolgos tagjai le­szünk az egegi EFSz-nek” . Major Sándor munkaszervező» révén nagymértékben hozzájárultak a sikerhez. Amint már említettük a nagy siker főrészesei a szovjet kombájnok, amelyek az aratás­sal egyidőben elvégezték a cséplést is. Ott, ahol önkötözögépek dolgoztak, esetleg kézikaszálással végezték el az aratás egy részét, döntő jelentőséggel bír, hogyan szervezték meg a cséplést. Az alsóköröskényi EFSz tagjai pl. a Bredjuk módszer alkalmazása követ­keztében 15 óra alatt 625 máisa gabo­nát csépeltek ki, a vistuki szövetkezet tagjai pedig ugyancsak a Bredjuk­­módszer alkalmazásával 310 mázsa ga­bonát. A surányi járásban levő Kér köz­ségben az egyéni gazdálkodók úgy gyorsították meg a cséplés munkálatait, hogy jóelőre megszervezték a közös cséplést. A nagyszombati járásban lé­vő ruzsindoli EFSz tagjai azzal gyorsí­tották meg a cséplés munkálatait, hogy éjszakai műszakokat rendeztek, amely alatt 14 vagon gabonát csépeltek ki. Igen szép példát mutattak a búsi EFSz tagjai, akik, amikor elvégezték a saját munkájukat, segítségre siettek ver­senytársuknak, a bátorkeszi EFSz-nek. Ügyszintén a verebélyi járásban is, ki­tartó felvilágosító munka útján több helyrti megszervezték a közös cséplést, aminek következtében 457 kis- és kö­zépparaszt két héttel korábban tehe­tett eleget beszolgáltatási kötelessé­gének. Szövetkezteink tagjai, kis-» és kö­zépföldműveseink, akik időben teljesí­tették, teljesítik, sőt túlteljesítik be­szolgáltatási kötelességüket, nemcsak, hogy hozzájárulnak dolgozóink jobb el­látásához s így erősítik a békét, de az időben beszolgáltatott gabonáért teljes árat is kapnak, minden levonás nélkül. Ezekkel a gyönyörű és örömteli e­­redményekkel szemben sajnos egyes helyeken némely EFSz-eink, különösen kis- és középparasztjaink nagy hiá­nyosságokat mutatnak. Elsősorban pe­dig az ógyallai, párkányi és a vágsely­­lyei járásban, amelyek annak ellenére, hogy felvásárlási határidejük már le­járt, még mindig nem tettek eleget 100 százalékban beszolgáltatási köte­lességüknek. Ez figyelmeztetés azon járások számára is, melyeknek augusz­­(Folytatás a második oldalon) Egeg község történelmi nagy napja Vasárnap a falu valamennyi kis-és középparasztja belépett a szövetkezetbe Örömteli percek ezek! Egeg falunak kis- és középparasztjai beléptek az EFSz-be. — Mintha lidércnyomás alól szabadultak volna, megkönnyebbülés, bizakodás és derűlátás az arcukon. Feszíti őket a munka vágy, már tele vannak a kezdeményezéssel. Tervezgetik a másnapi teendőket. Mintha be akarnák hozni azt a késedelmet, amit az ingadozás és ellen­séges propaganda következtében elmulasz­tottak. Kis csoportokba verődve barátkoznak az új tagok, a régebbi szövetkezeti tagokkal és csodálatosképpen mintha megrendezve len­ne, türelmetlen hangon követelik a barázdák felszántását”. Fölöslegessé vált a földek ta­gosítása, szántsák fel a traktorok a határt keresztül-kasul” hangzik mindenfelől. A jó gazdájkodás - legmeggyőzőbb érv

Next

/
Thumbnails
Contents