Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-11-30 / 48. szám

III. évfolyam 48. szám. Ara 2.- Kcs Bratislava, 1952. november 30. A Szláns7ky által vezetett összeeskü­vő központ szétzúzása, hatalmas csapás a háborús gyújtogatókra és egyben fé­nyes győzelme a béke ügyének. Szlánszky összeesküvő bandája a biróság előtt Igazságos büntetést kapott az árulók, kémek és szabotőrök bandája A prágai Allambiróság tanácsa csütörtökön meghozta az Ítéletet a Rudolf Szlánszky vezette áilamellenes összeesküvő központ tagjai felett. A tárgyalási termet hasonlóan, mint az előző napok során, a dolgozók küldöttei, valamint a belföldi és külföldi újságírók zsúfolásig megtöltötték Röviddel 10 óra előtt elő vezették a vád­lottakat, ezt követöleg elhelyezkedtek a vádlottak védői, valamint a vád képviselői is. Pontosan 10 órakor lépett a terembe az Állambíróság tanácsa dr. Jaroslav Novak tanácselnök vezetésével, aki ismertette az államellenes összeesküvő központ tagjai felett a köztársaság nevében kimon­dott Ítéletet. A vádirat értelmében az Állambíróság az összes vádlottat bűnösnek mondotta ki árulás, kémkedés és szabotázs bűntettében, azonkívül Szlánszkyt, frankot és Reicint katonai árulás bűntettében és ezért Rudolf Szlánszkyt, Bedrich Gemindert, Ludvig Frejkát, Jozef Frankot, Vladi­mir Clementist, Bedrich Reicint, Karel Svábot, Rudolf Margoliuszt, Otto Fischlt, Otto Síinget és Andrej Simonét halálra, Artur Londont, Vavro Hajdút és Evzsen Lobit életfogytiglani szabad­ságvesztésre Ítélte. Az összes vádlottnál az Állambíróság kimondotta a vagyonelkobzást. A vádlottak az íté­letbe belenyugodtak. Jaroslav Novák az Állambíróság elnöke az ítélet indokolása során hangsúlyozta: Szlánszky, Geminder, Frejka, Frank, Clementis, Reicin, Sváb, Margoliusz, Fischl, Síing és Andrej Simone esetében indokolt a halálos ítélet a vádlottak árulásának súlyossága a dolgozó nép ellen elkövetett árulásuk, a bűncselekmények aljassága és különlegesen veszedelmes voltuk miatt, amely bűntetteket a szocializmust építő, valamint a világbékéért és demokráciáért küz­dő békeszerető népek ellen elkövettek. Ami Artur Londont, Vavro Hajdút és Evzsen Lobi vádlottak büntetését illeti, az Állam­bíróság elnöke a következőket hangsúlyozta: Bár Artur London, Vavro Hajdú büncsel ekményei a társadalom szempontjából nagyon is súlyosak, még sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az államellenes összeesküvő központban vezető helyet nem töltöttek be, annak ellenére, hogy Szlánszky a felelős külügyminiszter helyet­tesi tiszségbe helyezte őket. Éppen emiatt a bíróság figyelembevette egyrészt, hogy a bűncse­lekmények elkövetésére parancsokat kaptak Bedrich Gemindertől és Rudolf Szlánszkytól, más­részt közvetlen felettesüktől Vladimir dementi stöl. Az áilamellenes összeesküvő központban cselekedeteiket nem fejtették ki saját kezdeményezésükből, mindketten összekötő kapcsai vol­tak egy nagykiterjedésű bűnszövetkezetnek. Artur London büntetésének kiszabásánál a bíróság figyelembe vette, hogy tevékenységét rövidebb idón át fejtette ki, mint a többi vádlottak. Vé­gül, ami Evzsen Lobi vádlott büntetését illeti, bíróság mindenekelőtt tekintetbe vette, hogy a vádlottat, mint a bűnszövetkezet első tagját még 1949 november 24-én letartóztatták, a vádlott letartóztatása után spontán módon tett beismerést es jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a bűnszövetkezet többi tagjait is leleplezzék. Pusztán az a tény, hogy Karel Sváb és Ru­dolf Szlánszky visszaélve hivatalukból eredő hatalmukkal, az államellenes összeesküvő központ érdekében megakadályozták a bűncselekmények kivizsgálásának feltárását, okozta azt, hogy a bűnszövetkezet tagjainak leleplezése csak később következett be. Az említett tények és minő­sítés alapján a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a törvény által megszabott büntetés azon bűncselekményekre vonatkozóan, amelyekkel Artur Londont, Vavro Hajdút és Evzsen Lobit marasztaltak el a többi vádlott bűnéhez mérten aránytalanul súlyos lenne, ezért a bíróság e vád­lottaknál a büntető törvénykönyv 29. paragrafusának 2. bekezdését alkalmazta és életfogytig­lani szabadságvesztéssel sújtotta e vádlottakat. Az igazságos Ítélet utolérte a bűnszövetkezet, a legundorítóbb népellenség, a Rudolf Szlánszky vezette áilamellenes összeesküvő banda alávaló tagjait. A csehszlovák nép vasökle lesújtott a gaz árulókra, akik a történelem kerekét akarták visszafordítani és népünket a ka­pitalizmus rabszolgasorsába visszataszítani. Dolgozóink az áruló Szlánszky és kémbandájának szigorú megbüntetéséért Dolgozó népünk a legnagyobb elégtétellel fogadta a jelentést, hogy Szlánszky gonosz­tevő bandája a bíróság előtt felel az állam és a nép ellen irányuló aljas hazaáruló tevé­kenységéért. Országszerte felháborodással és gyűlölettel olvasták az újságokban s hallgat­ták rádión keresztül az összeesküvők bandá jónak bűntárgyalását. — Ezenkívül azonban minden beküldött határozatból és levélből, amelyek az üzemekből, EFSz-ekböl és mű­helyekből érkeznek az állambírósághoz, érezhető az a szilárd elhatározás, hogy dolgozó népünk szilárdan áll a párt és elnökünk, Gottwald elvtárs mellett. Ennek alapján a krusovi szövetkezet tagjai taggyűlés keretében vitatták meg az össze­esküvő központ tagjainak káros tevékenysé­gét, amely a gyárosok, földbirtokosok, falusi gazdagok és a bankárok hatalmának vissza­állítására irányult. A krusovi EFSz tagjai szeretetüket és hálájukat fejezik ki a CsKP és bölcs vezetője, Gottwald elvtárs iránt, Szeretetüket és határtalan ragaszkodásukat értékes kötelezettségvállalásokkal erősítették meg. Hasonlóképpen a Szövetség Vasüt dolgozói is elitélik az árulók és kémek bandáját. Ha­tározatukat, amelyben a bűnösök szigorú megbüntetését követelik, eljuttatták a prágai Állambíróság Tanácsához, amelyben megfo­gadták, hogy az ötéves terv negyedik évének feladatait idő előtt, december 21.-ig teljesítik. Dolgozó népünk ökle lesújt az árulókra — írják a pozsonyi kábelgyár dolgozói, amikor a Szlánszky és áruló bandája perének meg­kezdéséről értesültek. A munkatermelékeny­ség emelésével adnak választ az árulók gaz­tetteire, akiknek piszkos terveiket pártunk és közbiztonsági szerveink időben ártalmat­lanná tették. Az apátfalusi Polana textilüzem valameny­­nyi műhelyében röpgyűlésen vitatták meg a Szlánszky által vezetett összeesküvő csoport tagjai ellen folyó bírósági tárgyalást. Hatá­rozatuk pontjai egyebek között a következő­ket mondják ki — Szlánszky és felforgató bandájának működését megéreztük a műhely életében s érezhető volt ez EFSz-eink építé­sében és az ipar kialakításában is. — Meg­győződésünk — mondja a határozat, — hogy a CsKP szülőpártunk vezetésével, élén szere­tett Gottwald elvtársunkkal, hazánkban fel­építjük a szocialista társadalmat. Végül a határozat kimondja, hogy a tervek időelötti teljesítésével és a szovjetemberek tapaszta­latainak szélesebbkörű alkalmazásával vála­szolnak Szlánszkyék összeesküvő kísérletei ellen. November 20-án, csütörtökön megkez­dődött Prágában a Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ elleni búnper. Népünk felháborodása és haragja lavinaként zúdult az alávaló go­nosztevők fejére, akik ezekben a napokban felelnek gaztetteikért. A bíróság előtt ott áll a titói-trockista, cionista, burzsoá-na­­cionalista árulók bandája, akik gyűlölték népünket, népidemokratikus berendezé­sünket és szocializmushoz vezető utunkat. E bandának tagjai eladták magukat az amerikai imperialistáknak és népünk szá­mára a rabszolgaságot készítették elő. Gottwald elvtárs a CsKP Központi Bi­zottságának 1951-i ülésén rámutatott arra, hogy a Párt belsejében egy összeesküvés­ről van szó, amelynek az volt a célja, hogy megváltoztassa a Párt politikáját, hatal­mába kerítse az állam vezetését és népün­ket visszataszítsa a kapitalizmushoz veze­tő útra, arra az útra, amely az imperialista táborral való szövetségre vezetett volna. Igen, ezen összeesküvő központnak, az volt a célja, hogy eltorlaszolja népünk előtt a boldog szocialista jövőhöz vezető utat és megsemmisítse mindazt, amiért népünk hosszú esztendőkön át harcolt és amiért népünk legjobb fiai és leányai éle­tüket adták. Fel akarták ujitani a kizsák­mányolok rendszerét, amelyben ismét a gyáros urak, a bankárok és nagybirtoko­sok kezében lett volna a hatalom, amely­ben tombolt volna a nyomor, egyre nőtt volna a munkanélküliek tábora, szaporo­dott volna az éhségtüntetések száma és kénye-kedvére tombolhatott volna a véres rendőri terror. E gonosz célt követve a banda tagjai a Párt legfontosabb helyeire helyezték né­pünk leggonoszabb ellenségeit. Különféle szabotálásokkal igyekeztek gátolni a szo­cializmus építését hazánkban. Segítséget nyújtottak a felforgató tevékenységhez, milliárdos értékektől lopták meg népünket és ezeket az értékeket ellenségeink kezére játszották. Ezek a gonosztevők virágzó hazánkat el akarták szakítani a Szovjetuniótól, a mi felszabadítónktól, függetlenségünk és sza­badságunk legfőbb őrétől és az amerikai tőkések gyarmatává akarták alakítani or­szágunkat, hogy így népünk be legyen kapcsolva az amerikai háborús terveibe, amelynek főképpen a Szovjetunió és a né­pidemokratikus államok ellen irányulnak. Azt akarták, hogy a tífusz és a kolera tá­bornokai, az SS tábornokok és a haláltá­borok parancsnokai keze alá kerüljünk. Ez volt tehát Szlánszky semmirekellő áruló bandájának a „programmja”, amely tele volt gyűlölettel népünkkel, a szocializmus­sal és a Szovjetunióval szemben. Szlánszkyék összeesküvő bandájának esete nem áll egyedül, ugyanolyan árulók­ról van szó, mint amilyenek Rajk, Kosz­­tov, Dzodze, Gomulka és mások voltak. Ugyanolyan árulókról van szó ez esetben is, akik nemzetközi összeesküvésbe szö­vetkeztek a béke, a demokrácia és a szo­cializmus tábora ellen. Hazánkban 1948 februárjában az impe­rialisták a legális pozíciókban lévő ügynö­kökre támaszkodtak, akiknek élén Benes, •ft imperialisták régi, kipróbált ügynöke állott. Ide tartoztak Zenki, Ripka, Laus­­man, Srámek, Lettrich és a többiek, első­sorban ezekre támaszkodott Benes. Benes és Szlánszky politikai elgondolása között nem volt lényeges eltérés. Mind a ketten a kapitalizmus feltámasztására törekedtek, úgyhogy hazánk az amerikai imperializmus jármába kerüljön. Mindenesetre az impe­rialisták szétosztották ügynökeik felada­tait. 1948 februárjában, amikor népünk szétzúzta az imperialisták látható ügynök­ségét, elfoglalta helyét az imperialisták második tartaléka a Szlánszky által veze­tett összeesküvő központ, amelynek az volt a feladata, hogy megsemmisítse népi­demokratikus köztársaságunkat. „Amikor az osztályharc kiélesedik — mondotta Gottwald elvtárs 1951-ben — amikor a burzsoázia egymásután veszíti el pozícióit, az osztályellenség akkor termé­szetesen igyekszik kidobni utolsó, de egy­ben legfőbb kártyáját. Ez annyit jelent, hogy mozgósítja ügynökeit a Kommunista Párt belsejében — ezért összpontosította gonosztevő tevékenységét hazánk agyvele­jére, szivére, a Kommunista Pártra. Na­gyon jól tudták — éppenúgy ahogy mi —, hogy a szocializmus építésében döntő té­nyező a Párt és ezért minden erővel azon igyeke*ztek, hogy megbénítsák hatóerejét, jelentőséget és megzavarják politikai egy­ségét, összekuszálják és deformálják a pártmunka bolsevista módszereit. Továbbá azon igyekeztek, hogy megzavarják hűsé­gét Pártunk a lenin-sztálini tanítást ille­tően és hűségét a Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránt. A vádirat a legapróbb részletekig meg­mutatja, hogy ezek a fenevadak nem szé­gyenlettek felhasználni akármilyen esz­közt, csakhogy céljukat elérjék. Népünk határtalan haraggal olvasta a vádiratot arról is, hogy a gonosztevő Szlánszky, ho­gyan szőtte terveit s hogyan készítette elő gonosz terveit Gottwald elvtárs erő­szakos eltávolítására. Szlánszky bandája jól tudta, hogy amíg népünk által olyan nagyonszeretett Gottwald elvtárs szilárdan tartja kezében népidemokratikus köztár­saságunk kormányát és amíg Gottwald elvtárs áll népünk élén, addig az összees­küvők tervei hajótörést szenvednek. Ugyancsak nagy felháborodással vette tudomásul népünk, hogy a gonosztevő Szlánszky okozta nemzeti hősünk, Jén Sverma halálát és hogy a Gestapo ügynö­kei Reicin játszotta a Gestapo kezére s okozta halálát nemzeti hősünknek Julius Fuciknak s a Rudé Právo még más szer­kesztőinek is. E banda szinte hihetetlen gaztettei révén ugyanazt akarta elérni, amit a Tito banda elért Jugoszláviában. Ámde az imperialistáknak és ügynökeinek rövid volt a keze. A Szlánszky által veze­tett összeesküvő központ szétzúzása kö­vetkeztében új döntő vereséget szenved­tek. Hatalmas csapás ez a háborús gyúj­togatókra és egyben fényes • győzelme a béke ügyének. Hála Gottwald elvtárs böl­csességének és határozottságának, hála a Központi Bizottság egységének és Gott­­wald elvtárshoz való ragaszkodásának, há­la népünk odaadó szeretetének a Párttal, a kormánnyal és Gottwald elvtárssal szemben és hála népünk törhetetlen hűsé­gének a Szovjetunióval szemben, az össze­esküvés le lett leplezve és lehetetlenné lett téve. A gonosztevő terv nem sikerült. A nyo­morult gazembereket és amerikai kémeket elérte végzetük. Most a nép bírósága előtt állanak, amely igazságosan, de szigorúan elitéli őket. A nép bírósága megerősíti Gottwald elvtárs ama szavait, hogy nálunk semmilyen ügynököknek, kémeknek, áru­lóknak a fái nem nőnek az égig és végül minden gazember le lesz leplezve. Cseh­szlovákiából nem lesz második Jugoszlá­via. Népünk telítve van tántoríthatatlan elszántsággal és lehetetlenné tesz minden áskálodást és gaztettet, amely szabadsága és boldogsága, ellen irányul. Népünk nagy megnyugvással fogadta a Szlánszky és tár­sai bünperének megkezdését. Most még szilárdabban ragaszkodik s zárkózik fel szülőpártunkhoz, a Párt Központi Bizott­ságához és szeretett elnökünkhöz Gott­­wald elvtárshoz. Szülőpártunk és Gottwald elvtárs bölcs vezetése alatt a legyőzhetetlen Szovjet­unióval és a béketáborral szövetkezve s a nagy Sztálin iránti hűr^ggeí népünk meg­­védelmezi függetlenségét és szabadságát s még gyorsabban kiépíti a boldog szocia­lista holnapot.

Next

/
Thumbnails
Contents