Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-11-16 / 46. szám

4 1952. november 16. hézségel küzdve, de mégis jó eredménnyel vé­gezték a munkát. Országos méretben a harmadik helyen A szocialista munkaverseny elmélyítése, amely­ben csaknem minden dolgozó résztvett és a Párt és a CsISz meggyőző politikai munkája, meg - hozta a kívánt sikert, mert a traktorállomás ma­gasan túlteljesítette felajánlásait. Az őszi mun­kák tervét 13 náppal rövidítették meg. Ez azt jelenti, hogy a nemesócsai traktorállomás 1952. november 3.-án délben 12 órakor 100 százalék­ban teljesítetté tervét és ezzel köztársaságunk­ban a harmadik helyre került. Öröm és büszke­ség tölt el minden dolgozót. A siker közös, mert együtt küzdöttek érte. Tudják azonban, hogy a harc még nem ért véget. Tovább kell menni az újabb sikerek fe­lé, mert sok hektár földterület vár még az őszi mélyszántásra. A járás területén több új szövetkezet alakult, azonkívül a meglevők is je­lentősen megerősödtek. Ezek a földterületek, amelyeket az új szövetkezeti tagok hoztak, nem voltak a traktorbrigád tervében és így még 10.000 hektár szántóföldet kell megművelni az ősszel terven felül. A traktorosok nem pihennek babérjaikon. A győzelem még jobb munkára ser­kenti őket és keményen megragadják a volánt azzal a gondolattal, hogy november 20.-ra a tervenfelüli 10.000 hektáron is elvégzik az őszi mélyszántást. Ez előreláthatólag meg is lesz, mert 1952. november 7.-ig 110 százalékot értek el. A nemesócsai traktorállomáson új munka­hősök és jó kommunisták nőnek ki, akik öntu­datos építői a munkások és parasztok hazájá­nak. Az üzemi pártszervezet csaknem 20 fiatal traktoros és gépjavító előtt nyitotta meg a Párt kapuját. A traktorállomás büszkesége Kuszy Pál, kom­bájnvezető. aki munkateljesítményével orszá­gunk legjobb kombájnvezetője lett. Kuszy elv­társ napi 5 ha helyett 15—16 hektárt aratott le, ami 2 és fél—3 vagon gabonát tett ki. Terv­szerint gépjére 100 hektár volt előírva, ő azon­ban 406 hektárt aratott le. Ezért a gyönyörű teljesítményért Zápotocky elvtárs vendégül lát­ta a prágai várban. Kuszy elvtárs sokat tanult a szovjet kombájnvezetöktől és ahogy mondja, ót is elfogta a vágy azután, hogy munka­hőssé váljon. Munkasikereihez nagyban hozzá­járult Minajev szovjet kombájnvezető látogatása. Most a téil iskolázást arra fogja felhasználni, hogy munkamódszereit átadja a többi kombájn­vezetőknek is, hogy a jövő évben ők is magasan túlteljesíthessék a tervet. Proksz Eta Később összüzemi gyűlést rendeztek, ahol a dolgozók újabb javaslatokat tettek a terv idő­­előtti teljesítésével kapcsolatban. A gyűlés alap­ján a vezetőség egy űj munkatervet fektetett le, amely hozzásegítette a traktorosokat a jobb eredményének eléréséhez. A legnagyobb súlyt a szoc. munkaverseny elmélyítésére fektet­ték, mert tudják, hogy a munkaverseny a terv teljesítésének a hajtóereje. Traktorosok, gépjavítók, irodai dolgozók egy célért! A következő napokban megmozdult az egész traktorállomás. Egyik versenykihívás a másikat követte. Tizenhat brigád állt versenyben a „leg­jobb elnevezésért. A traktorosok tömegesen kapcsolódtak be az egyéni munkaversenybe. Mindez a Párt meggyőző munkájának eredmé­nye volt. A CsISz szervezet is alaposan kivette részét az agitációs munkából és az ő érdemük volt, hogy a műhely dolgozói is felsorakoztak a traktorosok mellett. A traktorállomás irodai alkalmazottai látták azt a lelkesedést, amely a traktorosokat és a műhely dolgozóit áthatot­ta, s ők sem akartak különválni a többi dolgo­zóktól, hanem együtt vitték előre a verseny sikerét. Minden tisztviselő valamelyik trakto­rosbrigád oktatójává vált és nappal a mezőkön, éjjel a hivatalokban végezték munkájukat. Kinn a földeken előadás formájában beszámoltak a brigád tagjainak a napi eseményekről és moz­gósították őket a terv teljesítésére. Ilyen együtt­működéssel új viszony alakult ki a traktorosok és az irodai alkalmazottak között és elválaszt­hatatlanul egybekovácsolta őket a mindennapi munka. A legközelebbi gyűlésen egyöntetű kötelezett­ségvállalást tettek Gottwald elvtárs születés­napja alkalmából, hogy az őszi munkák tervét november 20.-ra teljesítik. Ezután feldolgozták a tervet és. minden dolgozó pontosan megkapta, hogy naponta mit kell elvégeznie, hogy a kitű­zött hatáidöre eleget tehessen a felajánlásnak. Ezt mindennap elenőrizték. Józsa Jenő példát mutat , A kollektív felajánlást egyéni kötelezettség­vállalások követték. A legelső értékes felaján­lást Józsa Jenő, az alistáli traktoros-brigád ve­zetője tette: „Annak örömére, hogy ebben az évben dicső néphadseregünk tagja leszek, a haza és a Párt iránti szeretetemből a következő felajánlási te­szem: brigádom az őszi munkák tervét novem­ber 20. helyett október 17.-re, vagyis 35 nap­pal hamarább teljesíti.” Józsa elvtárs példáját többen követték. Majd nemsokára híre kelt az SzKP XIX. kongresz­­szusának. • Józsa elvtárs ekkor űjabb kötelezett­ségvállalást tett, amelyet így szövegezett meg: „A Szovjet Kommunista Párt XIX. kongresz­­szusának tiszteletére, amely történelmi jelentő­ségű a vi+ég haladó emberei számára és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója alkalmából vállalom, hogy brigádommal az őszi munkák tervét november elsejéig 125 száza­lékban teljesítem, Ezt úgy szándékszom elérni, hogy a bevonulás előtti szabadságot mellőzve, tovább dolgozom.” Józsa elvtárs felajánlásai nem maradtak pa­píron. Bevonulása előtt brigádja a 16 brigád kö­zül 128 százalékkal az eisö helyre került. A traktorállomás dolgozói „Szocialista Munkahős­ként” emlegetik Józsa brigádvezetőt és példa­képül állítják a traktorosok elé. Példáját kö­vetve 134 traktoros vállalt egyéni kötelezettsé­get és csaknem a műhely minden dolgozója. Valóságos munkalázban égtek a dolgozók, ami­kor megtudták, hogy munkateljesítményükkel magasan felülmúlták Galántát. A két traktorállomás pontos jelentést adott; egymásnak a heti munkáról. Ezt személyesen kiértékelték a helyszínen. Nem elégedtek meg azzal, amit a kimutatásban láttak, hanem a ha­tárban is meggyőződtek az igazságról. A műhely dolgozói is új munkamód­szert vezettek be A traktorosok éjjel-nappal dolgoztak és gyak­ran történtek kisebb hibák, amelyek javítást kö­veteltek. A műhely dolgozóira sok rnunka^ várt abban az időben. Mayer János vasesztergályos most, úgy dolgozott, hogy 12—13 óráig sem állította meg a gépét, de sokszor éjszakákat is dolgozott fáradhatatlanul a közös sikerért. Jó munkát végeztek jnég Halász János, Csoltkó Sándor és Paulovícs István motorszerelők, akik nem hagyták el úgy a műhelyt, hogy valamilyen alkatrész javítatlan maradt volna. Pauiovics elvtárs szeret olvasni. Szovjet szak­könyvekből fejleszti tudását. Az egyik alkalom­mal „Uzlová” módszeréről olvasott és gondol­kozni kezdett — mi is be tudnánk vezetni ezt a módszert — gondolta magában és beszélgetni kezdett 'a műhelyben az elvtársakkal. Hosszú meggyőző munka után áttért a műhely Uzlová szaiagtermelési módszerére. így tehát a régi munkamódszert felváltotta az űj, a haladó, szov­jet termelési módszer. A műhely dolgozói cso­portokra oszlottak és bár kezdetben sok ne­(TPP) — A téli időszakban elsőrendű fel­adatunk a mezőgazdaságunkban dolgozó ve­zetők és fontos helyet betöltő dolgozók is­koláztatása. Az állami birtokok, traktorállo­mások dolgozóiról és az EFSz-ek tagjairól van szó. A Földművelésügyi Megbízotti Hiva­tal iskolaügyi főosztálya a gazdasági isko­lákkal karöltve gondosan előkészítette a tan­folyamok programmját. A tanfolyamokon a növényi termelés, állattenyésztés, gyümölcs­­termelés és baromfigazdálkodás szerepel. Ezenkívül tanfolyamot rendeznek a szövetke­zeti könyvelők, kombajnisták és a traktoros­­brigád-vezetők számára is. E tanfolyamokon résztvevő tagok toborzására, amelyek novem­ber 10-én kezdődtek el, november 7-ig a résztvevők toborzási tervét csak a pozsonyi és az eperjesi kerület teljesítette. Ebben a munkában különösképpen elmaradt a besz­tercebányai, a zsolnai és a kassai kerület. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy ezek­ben a kerületekben igen kevés figyelmet szentelnek a -kádernevelés kérdésének. így pl.- a besztercebányai kerületben 16 traktor­állomási dolgozó helyett a fent említett idő­pontig csak 3 hallgatót szereztek. Hasonló a helyzet a zsolnai és a kassai kerületben. A IX. osztály dolgozóinak úgy a kerületekben, mint a járásokban tudomásul kell venniök, hogy milyen nagy segítséget jelent majd na képzett káderekkel rendelkeznek és hogy szocialista mezőgazdaságunknak szüksége van új, politikailag és szakszempontból jól felké­szült dolgozókra. Ami az egyes tanfolyamokat illeti a tag­toborzás a hosszabb ideig tartó tanfolyamok­ra a leggyengébb. így pl. szövetkezeti elnö­kök 5 hónapos, valamint a csoportvezetők 4 hónapos tanfolyamára. Ugyanez a helyzet a juh- és a baromfitenyésztők tanfolyamára is. Ezért szükséges, hogy a tanfolyamra való tagtoborzásnak az illetékesek sokkal nagyobb figyelmet szenteljenek, merthiszen a juh- és a baromfitenyésztés igen fontos része lesz mezőgazdasági termelésünknek. Megdöbbentő, hogy az új káderek iskoláz­tatására a legkisebb figyelmet fppen a mező­gazdasági iskolák gazdaságéi fordítják. Ez­ért úgy az iskolagazdaságok főosztályának dolgozói, mint a gazdaságok vezetői, vala­mint a gazdasági iskolák mellett működő ROH csoportjai sokkal nagyobb figyelmet szenteljenek alkalmazottaik iskoláztatására. Természetesen nem elegendő, ha a tagtobor­zást végrehajtjuk és nem fordítunk gondot arra, hogy a jelentkezők valóban meg is je­lenjenek az iskoláztatáson. A kerületek és a IX. osztály dolgozóinak á legnagyobb igye­kezetei kell kifejteniük annak érdekében, hogy mindazok, akik a tanfolyamra jelent­keztek, időben és teljes létszámban megje­lenjenek ezeken a tanfolyamokon. Ennek ér­dekében kitartó meggyőző munkát kell végez­ni. Az állami birtokok .traktorállomások dogo­­zóinak, akik aláírták a jelentkezési ívet, tu­domásul kell venni, hogy abban az esetben, ha az iskolázáson nem jelennek meg saját­­magúkat és üzemüket, vagy szövetkezetüket károsítsák meg s ugyanakkor az ő hibájuk­ból a tanfolyamon és az internátusbán az a hely, amely számukra biztosítva lett, kihasz­nálatlanul maradt. Számos üzemünk munkásai már teljesítet­ték ötéves tervünk négyéves feladatait. Es vájjon ti a kassai, zsolnai és besztercebányai kerületek kerületi és járási dolgozói hogyan teljesítitek mezőgazdaságunk dolgozóinak is­koláztatási tervét? Ügylátszik, hogy megfelelő mértékben nem veszitek tudomásul az isko­láztatás nagy fontosságát és ezért nem szen­teltek megfelelő figyelmet ennek. Elvtársak! A kassai kerület IX. osztályának nevelési dolgozói emeljétek eddigi 52 százalékos tel­jesítményieket a tagtoborzás terén. Ugyanúgy meg kell javítani a munkát a besztercebá­nyai kerületben is, ahol ezt a tervet 65 szá­zalékra s zsolnai kerületben, ahol 83 száza­lékra teljesítették. ÜNNEPI EST A BUDAPESTI OPERÁBAN A budapesti Állami Operában a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa ün­nepi nagygyűlést rendezett, amelyen résztvett Rákosi Mátyás, a párt Központi Bizottsága politbürójának tagjai, valamint a magyar közélet és politikai élet képviselői. Az ünne­pi ülésen résztvett J. D. Kiszelev, a Szovjet­unió magyarországi nagykövete is . Az ünnepi ülést Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére az ünnepi beszédet Nagy Imre, a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Bizottsága politbürójá­nak és titkárságának tagja mondotta. Beszéde végén éltette a szovjet nép és az egész haladó emberiség vezérét és tanítóját, a magyar nép legjobb barátját, J. V. Sztá­lint. A gyűlés résztvevői viharos lelkesedés­sel éltették Sztálin elvtársat. Ezután az ünnepi gyűlés résztvevői nagy lelkesedéssel egyhangúlag jóváhagyták a J. V. Sztálinhoz intézendő távirat szövegét. A Szovjetunió népével a békéért Ezelőtt két évvel, 1950-ben, éppen az aratás idején abban a megtisztelte­tésben részesültem, hogy alkalmam volt megismerni a szovjet mezőgazda­ság hatalmas vívmányait. A gyorsvo­nat, amely a csehszlovák delegációt vitte, megállás nélkül futott a szovjet főváros, Moszkva felé. A szovjetföldön végtelen búzatáblák között vígan csat­togott a szocializmus nagy vívmánya, a szovjetember segítőtársa, a kombájn. Itt élnek azok az emberek, akik fé­lelmet és fáradságot nem ismerve, csil­logó szemekkel űzték ki hazájukból a német fasiszta betolakodókat és a hit­leri fenevadat a saját barlangjában semmisítették meg. Ezzel milliók szá­mára nyitották meg az utat a boldo­gabb élet felé. Csoportunk Ukrajna síkságain járt és módunkban volt megismerni a szov­jetembert munka közben a földeken, a gyárakban és az irodákban. A szovjet kolhozok látogatása alkalmával szere­tettel fogadtak bennünket és valójában ott lehetett megismerni a szovjetem­bert, aki örömmel tájékoztatott minket a mezőgazdaságban elért eredményeik­ről. „Ez mind a mi népünk közös mun­kájának eredménye“ — hangzott a vá­lasz — s ez a szó „mienk“ megragadta figyelmemet, mert itt kezdődik a pa­rasztság soraiban a testvéri együttmű­ködés. A szovjetnép' a kollektív mun­kával megszüntette a parasztok elnyo­­morodását. A magántulajdon, vagyis az „enyém“ szó, amelyért a tőkések ki­zsákmányolása következtében százmil­liók éheztek, eltűnt az orosz szótárból. E szó alapján zsákmányolták ki és még ma is zsákmányolják ki a kapitalista országok és a gyarmatok dolgozó né­peit, hogy vagyonukat minél jobban gyarapíthassák. Ezt a rendszert döntötte meg az 1917-es dicső Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom és a szovjetnép a romo­kon felépítette az első szocialista hazát. A szovjetemberek örömtől sugárzó árc­­cai építik hazájukat. Jellemző rájük. hogy forrón szeretik hazájukat és min­denkor hűek a Szovjet Kommunista Párthoz és kormányhoz és féktelen gyűlölet tölti el őket a szovjethaza el­lenségei iránt. A szovjetemberek szeretik hazáju­kat, mert a kitermelt javakat nem zsákmányolja ki tőlük senki, hanem azt sajátmaguk élvezik. Minden üzem­nél és a kolhozban kultúrház, olvasó­terem, külön rádiószoba, ovoda és többféle iskola van, vagyis minden, ami egy szabad ember életéhez szüksé­ges. Ilyen feltételek között nevelte a szovjethaza a fiait. A Szovjetunió Kommunista Pártja minden viharon keresztül vezetni tudta és ma is vezeti a szovjetnépet a nagy alkotás a kojm­­munizmus kiépítése felé. Az SzKP a népek börtönéből virágzó országot te­remtett. Ä nemzetiségek között ledön­­tötték a válaszfalat s a Kárpátoktól a Csendes-óceánig embertestvérek száz­milliói találnak egymásra, akik egyfor­mán örülnek a dicső hazában elért nagy győzelmeknek. Ugyanakkor el vannak szánva, hogy ezt a hazát életük feláldozásával is megvédik. Most, amikor a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónapot ünnepeljük, hazánk minden becsületes polgárára az a fel­adat hárul, hogy dolgozó népünket kö­zelebb hozza a szovjetnéphez. Felada­tunk megmagyarázni a Szovjetunióval kötött barátságunk nagy jelentőségét, a szovjet tapasztalatok felhasználásá­nak jelentőségét hazánk szocialista épí­tésében. Meg kell magyarázni kis- és középföldműveseinknek a mezőgazda­ság kollektivizálásának nagy jelentősé­gét, s ezért Pártunk tagjainak és fal­­vaink minden becsületes polgárának következetes harcot kell folytatni. Ez­zel bizonyítjuk be a legjobban, hogy a béketábor rendíthetetlen katonái va­gyunk, szeretett vezérünkkel, Gottwald elvtársunkkal az élén. Mi, akiket a di­cső Vörös Hadsereg felszabadított, mindnyájan elmélyítjük barátságunkat a nagy Szovjetunió népével és e barát­ság fölött örökké őrködni fogunk. Bozó Jenő, a központi iskola hallgatója A nemesócsai traktorallomas dolgozol a szocialista munkaverseny elmélyítésével országos viszonylatban a harmadik helyre kerültek Nyárvége leié közeledett az idő. A nemes ócsai traktorállomás dolgozói az őszi munkák Megkezdésére készülődtek, ameylnél szocialista munkaversenyben álltak a galántai traktorállo­más dolgozóival Nem akartak elmaradni a versenyben és gondolkozni kezdtek, hogyan szer­vezzék meg a munkát. Az üzemi pártszervezet, a CsISz és a szakszervezet gyakran ülésezett akkoriban. Minden ilyen összejövetel haszonnal já rt a munka termelékenységenek emelésénél, de még mindig nem találták meg a helyes utat, amely a biztos sikerhez vezethetett volna. tak, hogy az elválasztott malacoknál 540 kg. húst termelnek ki terven felül. Kötelezett­ségvállalásuknak eleget tettek és ezzel 17.401 korona jövedelmet hoztak a gazdaságnak. Nem maradtak le a szarvasmarhagondozók sem. Vállalták, hogy minden fejőstehénnél 5 dcl-rel emelik a tejhozamot, amit 1 dcl-rel túlteljesítettek. A lovasfogatosok kötelezték magukat, hogy az őszieket 100 százalékban keresztsoros vetési módszerrel vetik be s emellett szemcsés műtrágyát alkalmaznak. A munkacsoportok is kivették részüket a munkából. A dohánytermelő női csoport vál­lalta, hogy a dohánytörést a tervezett határ­idő előtt két nappal előbb elvégzi, amivel megtakarít 9.000 koronát. Ugyanezt vállalta a répaszedőcsoport is. Gazdaságunk ezideig a rizsaratást végzi. Ez­zel a munkával a kedvezőtlen időjárás mel­lett kissé elmaradtunk, azonban igyekszünk ezt minél előbb behozni, hogy minél több rizst biztosítsunk dolgozóink asztalára. Varga Ferenc, Lelesz A leleszi állami birtok dolgozói szép köte­lezettségvállalást tettek a dicső Kommunista Párt XIX. kongresszusának alkalmából. Ezek a kötelezettségek nem maradtak csak papíron, hanem lelkiismeretesen teljesítve voltak. A kötelezettségvállalások kiértékelése ok­tóber negyedikén volt. Ifjú Tirpák József, sertésgondozó, magasan túlteljesítette köte­lezettségvállalását. Tirpák elvtárs vállalta, hogy sertésként szeptember 15-től okt. l.-ig a napi rendes, bevezetett normán felül 8 dkg-os súlygyarapodást ér el. Kötelezett­ségvállalásának 240 százalékban eleget tett, mert naponként 9 dkg.-os súlygyarapodást ért el. Mindezt úgy tudta elérni, hogy az is­­tálókban példás tisztaságot tartott és beve­zette a négyszeri etetést naponta. Étkezés után a sertéseket minden zaj elől elzárta. Tirpák elvtárs összesen 107 darab sertést gon­doz. Szeptember 15-től október 1-ig terven fe­lül 853 kg. húst termet ki, ami készpénzben 27.304 koronát tesz ki. Szép felajánlást tettek Gernyi Ferenc és Farkas József sertésgondozók is, akik vállal-Eleget tettünk Ígéretünknek Az állami birtokok, traktoráilomások dolgozóinak és az EFSz-ek tagjainak téli iskoláztatása

Next

/
Thumbnails
Contents