Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-11-09 / 45. szám

4 1952 november 9. szövetkezet még mindig elmaradt a búza vetésével, mert csak a leleplezés után derült ki, hogy sz előirányzott ve­tési tervből hiányzik még 30 ha búza­vetés. Amikor a tagok a takarmányfélék si­lózását sürgették, azzal igyekezett a tagokat félrevezetni, hogy a szövetke­zetnek bőségesen van takarmánya és nincs is szükség a silózásra. Ahelyett, hogy a munkálatok megszervezésénél segített volna, önkényesen osztogatta a A farkasdi példa A jó gazdálkodás előfeltételeihez tarto­zik, hogy helyesen ki tudjuk használni a helyi anyagforrásokat, a kihasználatlan helyiségeket s igyekszünk közös állatállo­mányunk számára minél gyorsabban és ol­csóbban megfelelő istállókat előteremteni. Nagy mértékben ettől függ különösen az új szövetkezetek vagy kibővült szövetkezetek állattenyésztésének fejlődése. A jó állattenyésztés azonkívül, hogy dol­gozóink számára több tejet, húst, stb. bizto­sít, lényegesen növeli a szövetkezet jöve­delmét s. a tagság jólétét is. Ezért minde­nütt szem előtt kell tartani az új tagok ál­latállományának azonnali összpontosítását, mert a hasznosság csakis a közös tenyész­tés révén fokozható. Számtalan példa mu­tatja, hogy a szövetkezetek tagjai meny­nyire felismerték ennek a jelentőségét. így a szimői szövetkezet építkezési csoportja 250 darab sertés számára, csupán 18.000 korona költséggel kitűnő ólat készített né­hány oszlopból és vesszővel átfont sorfalból. Ez annyit jelent, hogy a kitermelt hús elő­állítása ebben a hizlaldában lényegesen ke­vesebbe kerül, mintha ez az ól pl. egy millió koronába került volna s egyben a szövetkezet is nagyobb tehertől mentesül. A farkasdi EFSz tagjai is sokat gondol­koztak azon, hogy az egyre növekvő állat­állományuk részére, hogyan készítsenek jó és olcsó istállót. Hiszen 100 darab szarvas­­marha résiére mintegy 1.600.000 koronába kerül egy épület, míg ötven számára több mint felényibe s ez még mindig éppen elég sok. No az építkezési csoport tagjai nem nyugodtak addig, amíg meg nem oldották a kérdést. Kristóf András szövetkezeti tag, az egyik csata vezetője »addig vizsgálgatta a talajt, amíg bebizonyosodott afelől, hogy alkalmas döngölt fal építésére. A többi az­után már szépen ment. Kristóf bátyja veze­tésével 9 ember nekilátott a fal döngölésé­­hez és három hét múlva már rá is húzhatták a tetőt. A döngölést mindig körbe csinál­ták s mire visszatértek a kiindulási helyre, a fal már száraz volt és a munkát tovább le­hetett folytatni. Olyan simára sikerült a A szövetkezeti tagok és a traktorosok együttműködése szép fejlődéshez segítette a gömörí EFSz-t Szinte jól esik megpihentetni tekintetünket a gömöri határon. Gondosan megművelt szántóföldeket és 'a domb tetején szépen zöldelő bevetett területeket látunk. Már csak ritka esetben vannak hellyel-közzel olyan földek, ahol még nincsenek elvégezve az őszi munkák. Ezek főleg olyan földterületek, ahol a szövetkeze ti tagok ez évben kapás növé­­ket termeltek. parancsokat az egyes tagoknak. így ma­radt kint még most is a szövetkezét kukoricájának egy része, mert a volt elnök állítása szerint még van idő min­denre. Ezekkel a szabotálásokkal akarta Gáspár József aláásni a szövetkezet eredményes igyekezetét és így akarta megkárosítani dolgozó népünket. A tanyi kis- és középparasztok azon­ban leleplezték aljas tevékenységét, amiért most felelni fog. A bírósági tár­gyaláson szót akarnak emelni azok a dolgozók, akiknek munkája gyümölcseit könnyelműen elfeketézte. A szövetkezet tagsága meg van győződve arról, hogy aljas cselekedeteiért megkapja majd a megérdemelt büntetést, amely tanul­ságként fog szolgálni mindazoknak, akik azt gondolják, hogy a szövetkezet vagyonával könnyelműen lehet hazár­­dírozni. Lavrik Mihály fal, mintha tiszta cementből lenne s olyan erős, hogy talán csákánnyal sem lehetne szétverni. Ennek a jelentőségét akkor látjuk leg­jobban, ha ismeretes, hogy az 50 darab szarvasmarha befogadására való istálló fel­építéséhez legkevesebb 40.000 téglára lenne szükség. No, így elegendő volna az az 5.000 tégla, amit az alapba raktak le. Csupán a téglánál mintegy hetvenezer koronát taka­rítottak meg. Az egész építkezés 397 mun­kaegységet emésztett fel, ami előlegekben 23.820 koronát tesz ki. Az egész istálló, te­hát az anyaggal és minden berendezéssel együtt mindössze 250.000 koronába került a szövetkezetnek, míg egy új, az építkezési vállalat által épített istálló ötven darab ál­lat részére csaknem egy millió koronába került vcrlna. A farkasdiak az istálló építésnél igen kö­rültekintően jártak el, mert már a gödrök kiásásánál gondoltak a silózásra s így a fal felépítéséhez szükséges föld kitermelésével egyidőben három kitűnő silógödröt építettek s így természetesen megtakarították azo­kat a munkaegységeket, amelyek az istálló­gödrök kiásására kellett volna fordítaniok. A farkasdi szövetkezeti tagok követendő példát mutatnak, hogy lehet jól és gyor­san építkezni, s emellett százezreket megta­karítani. —m— A Csehországban lévő protivíni álla­mi gazdaságban egy kísérleti ha-ról 970 mázsás takarmányrépa termést értek el. Mindezt az agrotechnikai határidők betartása révén és a modern szovjet technika felhasználása mellett sikerült elérniök. Ez további bizonyítéka annak, hogy földjeinket mindjobban termőké­pessé tehetjük, ha helyes munkával műveljük meg. Gáspár József volt cselédjei, Szigo­nya elvtárs és társai, akik együtt ro­botoltak Gáspár József kulák keze alatt, világos képet adnak arról, hogy mint gazdasági cselédek milyen sorsban ré­szesültek. Mégis akadtak olyanok, akik azt gondolták, hogy Gáspár József ki­vétek képez azok között, .akiknek a dolgozó néphez sohasem volt semmi kö­zük, sőt ha lehetett, még a bőrt is le­nyúzták a munkásnépről. Sokan azt gondolták, hogy a tanyi EFSz eddigi si­kerei Gáspár Józsefnek, a szövetkezet elnökének az érdeme, mert mint föld­műves szakiskolát végzett egyén, nagy­szerűen ért a gazdálkodáshoz. Ezt azonban csak azok hitték, akik­nek semmi betekintésük sem volt a szövetkezet munkájába és nem vették észre, hogy Gáspár József, az EFSz el­nöke mellett olyan régi harcosaink, mint Fitos elvtárs, a szövetkezet alelnöke, milyen megfeszítő munkát végzett an­nak érdekében, hogy a szövetkezet fej­lődését előbbre vigye. Vájjon milyen érdemeket szerezhetett az az egyén a szövetkezet fejlődésénél, akit a falu né­pe ritkán látott józan állapotban? Jár­­hat-e jó példával elől az olyan elnök, aki egész működése alatt csak az ivás­­sal volt elfoglalva? A legsúlyosabb hiba .iedig az, hogy elvtársaink nem vették észre azt, hogy Gáspár József nem a két keze munkájának gyümölcséből iszik, hanem a szorgalmas szövetkezeti tagok rovására. Tény az, hogy mint elnök napi két munkaegységet kapott a szövetkezet­től. amelyből családjával nagyon szé­pen meg tudott volna élni, mert hiszen a tanyi EFSz csupán egy munkaegység 50 százalékos előlegként 75 koronát fi­zet ki a tagoknak, ezenkívül mindenki pontosan megkapta a természetbeni já­rulékot is. Más ember ebből szépen megél, de Gáspár Józsefnek ez nem volt elég, mert ebből' nem jutott volna min­dennap a torkát öblögetni, s azért a szövetkezeti tagokat károsította meg. Feketén adta el a hízott sertéseket és szabotálta az őszi vetési tervet Gáspár József súlyosan visszaélt a tanyi kis- és középparasztok bizalmával, mert többízben megkárosította a szö­vetkezetét. összejátszott Valuk János volt sertésgondozóval és vele egyetér­tésben feketén eladta a 140—150 kg-os sertéseket, a szövetkezet pénztárblokk­ján pedig^ úgy tüntette fel, hogy azok 15—18 kg-os malacok voltak. Ezeket persze hivatalos áron számolta el ^ szö­vetkezetnek és a többi pénzt zsebre vágta. Ügyszintén elfeketézte a tagok részere kiutalt cserepet is, melyet a já­rási NB-tól kaptak. A kiutalást magánál tartotta s aztán eladta a távolabb fek­vő községben az egyénileg gazdálko­dóknak. Amikor a cserép vásárlóit fe­lelősségre vonták, hogy hol szerezték a cserepet, azok kivallották. Amikor ez Gáspár Józsefnek tudomására jutott, a dolgot úgy akarta elkendőzni, hogy a cserepet magának szavaztatja meg a tagsággal. Csupán a párttagok ébersé­gének volt köszönhető, hogy ebben a spekulációs munkájában is tetten ér­ték és nem szavazták meg neki. Ettől fogva a szövetkezeti párttagok már sokkal nagyobb éberséggel figyel­ték Óáspár József munkáját. Feltűnő volt, hogy az őszi vetési tervet sem a tagokkal, de még a munkacsoport ve­zetőkkel sem ismertette s csak az ő személyes utasításai szerint folytak a munkálatok. A vetési tervet a vezető­ség tagjai sem ismerhették, mert ál­landóan a zsebében hordta. Az őszi ta­karmánykeverékekből a térvezett 20 ha helyett mindössze 6 ha-t vetettek el, mert Gáspár József azt állította, hogy a tervben ennyi van előirányozva. A A gömöri határban ez évben 1120 hektár szántóföld várt az őszi munkák elvégzésére. Ezen terület megművelését Gergely Kálmán traktorbrigádja egy Sztálinyec S-80-sal, két Skodával és egy Zetor-géppel végzi. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a traktorosok már két éve dolgoznak a gömöri szövetkezet föld­jein és ezalatt az idő alatt már jól kiismer­ték magukat a határban. Ügyszólván össze, nőttek a földdel és alaposan megismerték a határ minden zeg-zúgát. Évről-évre fokoza­­tpsan kitapasztalták a földek tulajdonságait és ugyanakkor megismerték egyes földterüle­tek hiányosságait. A fokozatosa^ emelkedő hektárhozamok bizonyítékai annak, hogy a traktorosok szaktudása bővült s ugyanakkor jó munkaviszony alakult a traktorosok és a szövetkezeti tagok között. A szövetkezeti tagok nagyon meg vannak elégedve Gergely elvtárs traktorosbrigádjá­val és büszkék arra, hogy a gömöri trakto­rosbrigád második helyen áll a járásban. A jövő évben még jobb termést várnak, mert az agrotechnikai intézkedéseket pontosan be­tartották. A szántás előhántós ekével vé­gezték, mert tudják, hogy az előhántós eke alkalmazása jól bedolgozza a talaj felső szer­kezetét, ami ha-hozamok emelkedését jelenti. Időben elvégezték az ősziek vetését is, ami nagyon fontos volt, mert a gömöri szövetke­zet a járás legjobb szövetkezetei közé tarto­zik és az ő példamutatása szerint dolgoznak a környékbeli újonnan megalakult EFSz-ek is. A gömöri szövetkezet munkaeredményeit nagy figyelemmel kisérték a járás egyénileg gazdálkodói. Az EFSz földjei a szárazság el­lenére is 20—25 mázsát termeltek hektáron­ként, míg az egyénileg gazdálkodók alig tud­tak 10—12 mázsás hektárhozamot elérni. Ezek az eredmények bebizonyították, hogy a szö­vetkezeti gazdálkodással jobb eredményeket lehet elérni. S ennek köszönhető, hogy az ez­­évi aratás után a járás egy-két községének kivételével mindenütt megalakult a szövet­kezet. AZ EFSz-tagok és a traktorosok meg­érü’; egymást A terménybetakarítás után azonnal megje­lent a hatalmas Sztálinyec és megkezdte a szántást. A tizes eke agregátra szerelt boro­nákat vontatott maga után. A szövetkezeti ta­gok pedig lovasfogatokkal végezték a vetést. Ilyen munkaszervezés mellett naponta 25-39 hektáron végezték a szántást és a vetést. A traktorosok közül a legjobban Lác Márton, vált ki, akinek a terv szerint 720 hektáron kellett elvégeznie az őszi munkát. A két műszak bevezetésével a Sztálinyec 1952 okt. 31-ig 48 hektárral túlteljesítette a tervet. Lác elvtárs a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 35. évfordulójának tiszteletére vállalta, hogy idő után, vagyis terven felül 15 hektáron elvégzi az őszi mélyszántást és minden hek­tárnál egy liter üzemanyagmegtakarítást ér el. Kötelezettségvállalásához csatlakozott Karkusz András traktoros is. A traktorosok jó munkájuk után megkapják a megérdemelt jutalmazást is. Például Lác elvtárs a múlt hónapban tisztán 8000 koronát vitt haza. Az új gazdasági év megkezdésével már a gömöri traktorosok is a kidolgozott munka-KÉPEK AZ ANDODI EFSZ-BÖL 1. ) Az andódi EFSz, 20 vágón silótakox­mányt ■ készít a szövetkezeti állatállomány számára. Az állattenyésztési csoport tagjai a silótakarmányt szemlélik. 2. ) Az andódi szövetkezet élenjár a sertés­­tenyésztésben is. Egy anyakocától átlag 9—10 malacot választanak el, sőt képünkön lát­ható anyakocától 16 malacot választottak el. 3. ) Természetesen á jó állattenyésztés biz­tosítja a beszolgáltatás teljesítését is. Az an­­dődiák'ebben is példát mutatnak. Foto: Miklya Állatni gazdaságaink Szlovákiában be­fejezték az ősziek vetését. Ezeket a kiemelkedő eredményeket a munkák csoportok szerint való elosztásával és a szovjet módszerek alkalmazásával ér­ték el. Mindezek mellett nagymérték­ben használtak szemcséstrágyát is, sőt a keresztsoros eljárást sem mellőzték. egységek után kapják a jutalmazást. Ök ugyan már régebben kezdeményezték az új fizetési módszer bevezetését, azonban a szö­vetkezeti tagok ezt nem hagyták jóvá, mivel a betervezett munkaegységeket nem akarták túllépni. A gömöri traktorosok között ott látjuk Szu­­hay János traktorost is, aki még csak pár napja tért vissza a néphadseregből. Szuhav elvtárs katonai szolgálata előtt is traktoros volt és alig várta, hogy ismét traktort vezet­hessen. A gépjavító műhelyben találtuk, amint alaposan nekigyűrközve egy traktor­kerék kicserélésén dolgozott. Megkérdeztük tőle, hogy milyen változást lát két év után. — Amikor bevonultam még minden kezdet­leges volt, úgy a szövetkezet, mint a traktor­állomás munkája. Akkoriban még nem vol­tak brigádok alakítva és mindannyian a traktorállomás központjából voltunk irányít­va a napi munka elvégzésében. így termé­szetesen a traktoros munkaminősége nem ütötte meg a kellő mértéket. A traktorosnak nem számított, hogy mennyit dolgozott és ho­gyan végezte el a munkát, mert a következő napon már más helyre lett irányítva s nem a végzett munka után kapta a fizetést. A mai munkaszervezés mellett nem fordulhatnak elő azok a dolgok, amelyek két évvel ezelőtt — mondotta Szuhay elvtárs. A jó eredmények eléréséhez nagyban hoz­zájárult a szocialista munkaverseny is. A traktorosok versenyben állanak a runyai bri­gáddal, amelyben a gömöriek vezetnek. Fon­tos azonban, hogy a jövőben necsak kollek­tív versenyben álljanak, hanem mélyítsék el az egyéni munkaversenyt is. Ha ezt már eb- i ben az évben bevezették volna a traktorosok, lehet, hogy nem Gömörpanyit állana az első helyen. A jövőben ezt kell Gergely elvtárs­nak Szem előtt tartani, mert a terv teljesíté­sének a szocialista munka verseny a hajtó­ereje. Proksz Eta Leleplezték a tanyi EFSz kulák elnökét Már jó ideje annak, hogy a tanyi pártszervezet figyelmét lapunkon ke­resztül felhívtuk a szövetkezet elnökével szembeni éberségre. Gáspár József, mint falusi gazdag 15 hektár föld tulajdonosa és 50 hektár bérlője, nemcsak közönséges kulák, de falusi gazdag kizsákmányoló volt. Gáspár József ki­játszva a szövetkezeti tagság éberségét befurakodott a szövetkezetbe és mint a szövetkezet elnöke alattomos módon hátráltatta a szövetkezet fejlődését. Már a múltban is több ízben bebizonyította, milyen nagy ellensége dolgozó népünknek.

Next

/
Thumbnails
Contents