Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-11-09 / 45. szám
4 1952 november 9. szövetkezet még mindig elmaradt a búza vetésével, mert csak a leleplezés után derült ki, hogy sz előirányzott vetési tervből hiányzik még 30 ha búzavetés. Amikor a tagok a takarmányfélék silózását sürgették, azzal igyekezett a tagokat félrevezetni, hogy a szövetkezetnek bőségesen van takarmánya és nincs is szükség a silózásra. Ahelyett, hogy a munkálatok megszervezésénél segített volna, önkényesen osztogatta a A farkasdi példa A jó gazdálkodás előfeltételeihez tartozik, hogy helyesen ki tudjuk használni a helyi anyagforrásokat, a kihasználatlan helyiségeket s igyekszünk közös állatállományunk számára minél gyorsabban és olcsóbban megfelelő istállókat előteremteni. Nagy mértékben ettől függ különösen az új szövetkezetek vagy kibővült szövetkezetek állattenyésztésének fejlődése. A jó állattenyésztés azonkívül, hogy dolgozóink számára több tejet, húst, stb. biztosít, lényegesen növeli a szövetkezet jövedelmét s. a tagság jólétét is. Ezért mindenütt szem előtt kell tartani az új tagok állatállományának azonnali összpontosítását, mert a hasznosság csakis a közös tenyésztés révén fokozható. Számtalan példa mutatja, hogy a szövetkezetek tagjai menynyire felismerték ennek a jelentőségét. így a szimői szövetkezet építkezési csoportja 250 darab sertés számára, csupán 18.000 korona költséggel kitűnő ólat készített néhány oszlopból és vesszővel átfont sorfalból. Ez annyit jelent, hogy a kitermelt hús előállítása ebben a hizlaldában lényegesen kevesebbe kerül, mintha ez az ól pl. egy millió koronába került volna s egyben a szövetkezet is nagyobb tehertől mentesül. A farkasdi EFSz tagjai is sokat gondolkoztak azon, hogy az egyre növekvő állatállományuk részére, hogyan készítsenek jó és olcsó istállót. Hiszen 100 darab szarvasmarha résiére mintegy 1.600.000 koronába kerül egy épület, míg ötven számára több mint felényibe s ez még mindig éppen elég sok. No az építkezési csoport tagjai nem nyugodtak addig, amíg meg nem oldották a kérdést. Kristóf András szövetkezeti tag, az egyik csata vezetője »addig vizsgálgatta a talajt, amíg bebizonyosodott afelől, hogy alkalmas döngölt fal építésére. A többi azután már szépen ment. Kristóf bátyja vezetésével 9 ember nekilátott a fal döngöléséhez és három hét múlva már rá is húzhatták a tetőt. A döngölést mindig körbe csinálták s mire visszatértek a kiindulási helyre, a fal már száraz volt és a munkát tovább lehetett folytatni. Olyan simára sikerült a A szövetkezeti tagok és a traktorosok együttműködése szép fejlődéshez segítette a gömörí EFSz-t Szinte jól esik megpihentetni tekintetünket a gömöri határon. Gondosan megművelt szántóföldeket és 'a domb tetején szépen zöldelő bevetett területeket látunk. Már csak ritka esetben vannak hellyel-közzel olyan földek, ahol még nincsenek elvégezve az őszi munkák. Ezek főleg olyan földterületek, ahol a szövetkeze ti tagok ez évben kapás növéket termeltek. parancsokat az egyes tagoknak. így maradt kint még most is a szövetkezét kukoricájának egy része, mert a volt elnök állítása szerint még van idő mindenre. Ezekkel a szabotálásokkal akarta Gáspár József aláásni a szövetkezet eredményes igyekezetét és így akarta megkárosítani dolgozó népünket. A tanyi kis- és középparasztok azonban leleplezték aljas tevékenységét, amiért most felelni fog. A bírósági tárgyaláson szót akarnak emelni azok a dolgozók, akiknek munkája gyümölcseit könnyelműen elfeketézte. A szövetkezet tagsága meg van győződve arról, hogy aljas cselekedeteiért megkapja majd a megérdemelt büntetést, amely tanulságként fog szolgálni mindazoknak, akik azt gondolják, hogy a szövetkezet vagyonával könnyelműen lehet hazárdírozni. Lavrik Mihály fal, mintha tiszta cementből lenne s olyan erős, hogy talán csákánnyal sem lehetne szétverni. Ennek a jelentőségét akkor látjuk legjobban, ha ismeretes, hogy az 50 darab szarvasmarha befogadására való istálló felépítéséhez legkevesebb 40.000 téglára lenne szükség. No, így elegendő volna az az 5.000 tégla, amit az alapba raktak le. Csupán a téglánál mintegy hetvenezer koronát takarítottak meg. Az egész építkezés 397 munkaegységet emésztett fel, ami előlegekben 23.820 koronát tesz ki. Az egész istálló, tehát az anyaggal és minden berendezéssel együtt mindössze 250.000 koronába került a szövetkezetnek, míg egy új, az építkezési vállalat által épített istálló ötven darab állat részére csaknem egy millió koronába került vcrlna. A farkasdiak az istálló építésnél igen körültekintően jártak el, mert már a gödrök kiásásánál gondoltak a silózásra s így a fal felépítéséhez szükséges föld kitermelésével egyidőben három kitűnő silógödröt építettek s így természetesen megtakarították azokat a munkaegységeket, amelyek az istállógödrök kiásására kellett volna fordítaniok. A farkasdi szövetkezeti tagok követendő példát mutatnak, hogy lehet jól és gyorsan építkezni, s emellett százezreket megtakarítani. —m— A Csehországban lévő protivíni állami gazdaságban egy kísérleti ha-ról 970 mázsás takarmányrépa termést értek el. Mindezt az agrotechnikai határidők betartása révén és a modern szovjet technika felhasználása mellett sikerült elérniök. Ez további bizonyítéka annak, hogy földjeinket mindjobban termőképessé tehetjük, ha helyes munkával műveljük meg. Gáspár József volt cselédjei, Szigonya elvtárs és társai, akik együtt robotoltak Gáspár József kulák keze alatt, világos képet adnak arról, hogy mint gazdasági cselédek milyen sorsban részesültek. Mégis akadtak olyanok, akik azt gondolták, hogy Gáspár József kivétek képez azok között, .akiknek a dolgozó néphez sohasem volt semmi közük, sőt ha lehetett, még a bőrt is lenyúzták a munkásnépről. Sokan azt gondolták, hogy a tanyi EFSz eddigi sikerei Gáspár Józsefnek, a szövetkezet elnökének az érdeme, mert mint földműves szakiskolát végzett egyén, nagyszerűen ért a gazdálkodáshoz. Ezt azonban csak azok hitték, akiknek semmi betekintésük sem volt a szövetkezet munkájába és nem vették észre, hogy Gáspár József, az EFSz elnöke mellett olyan régi harcosaink, mint Fitos elvtárs, a szövetkezet alelnöke, milyen megfeszítő munkát végzett annak érdekében, hogy a szövetkezet fejlődését előbbre vigye. Vájjon milyen érdemeket szerezhetett az az egyén a szövetkezet fejlődésénél, akit a falu népe ritkán látott józan állapotban? Járhat-e jó példával elől az olyan elnök, aki egész működése alatt csak az ivással volt elfoglalva? A legsúlyosabb hiba .iedig az, hogy elvtársaink nem vették észre azt, hogy Gáspár József nem a két keze munkájának gyümölcséből iszik, hanem a szorgalmas szövetkezeti tagok rovására. Tény az, hogy mint elnök napi két munkaegységet kapott a szövetkezettől. amelyből családjával nagyon szépen meg tudott volna élni, mert hiszen a tanyi EFSz csupán egy munkaegység 50 százalékos előlegként 75 koronát fizet ki a tagoknak, ezenkívül mindenki pontosan megkapta a természetbeni járulékot is. Más ember ebből szépen megél, de Gáspár Józsefnek ez nem volt elég, mert ebből' nem jutott volna mindennap a torkát öblögetni, s azért a szövetkezeti tagokat károsította meg. Feketén adta el a hízott sertéseket és szabotálta az őszi vetési tervet Gáspár József súlyosan visszaélt a tanyi kis- és középparasztok bizalmával, mert többízben megkárosította a szövetkezetét. összejátszott Valuk János volt sertésgondozóval és vele egyetértésben feketén eladta a 140—150 kg-os sertéseket, a szövetkezet pénztárblokkján pedig^ úgy tüntette fel, hogy azok 15—18 kg-os malacok voltak. Ezeket persze hivatalos áron számolta el ^ szövetkezetnek és a többi pénzt zsebre vágta. Ügyszintén elfeketézte a tagok részere kiutalt cserepet is, melyet a járási NB-tól kaptak. A kiutalást magánál tartotta s aztán eladta a távolabb fekvő községben az egyénileg gazdálkodóknak. Amikor a cserép vásárlóit felelősségre vonták, hogy hol szerezték a cserepet, azok kivallották. Amikor ez Gáspár Józsefnek tudomására jutott, a dolgot úgy akarta elkendőzni, hogy a cserepet magának szavaztatja meg a tagsággal. Csupán a párttagok éberségének volt köszönhető, hogy ebben a spekulációs munkájában is tetten érték és nem szavazták meg neki. Ettől fogva a szövetkezeti párttagok már sokkal nagyobb éberséggel figyelték Óáspár József munkáját. Feltűnő volt, hogy az őszi vetési tervet sem a tagokkal, de még a munkacsoport vezetőkkel sem ismertette s csak az ő személyes utasításai szerint folytak a munkálatok. A vetési tervet a vezetőség tagjai sem ismerhették, mert állandóan a zsebében hordta. Az őszi takarmánykeverékekből a térvezett 20 ha helyett mindössze 6 ha-t vetettek el, mert Gáspár József azt állította, hogy a tervben ennyi van előirányozva. A A gömöri határban ez évben 1120 hektár szántóföld várt az őszi munkák elvégzésére. Ezen terület megművelését Gergely Kálmán traktorbrigádja egy Sztálinyec S-80-sal, két Skodával és egy Zetor-géppel végzi. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a traktorosok már két éve dolgoznak a gömöri szövetkezet földjein és ezalatt az idő alatt már jól kiismerték magukat a határban. Ügyszólván össze, nőttek a földdel és alaposan megismerték a határ minden zeg-zúgát. Évről-évre fokozatpsan kitapasztalták a földek tulajdonságait és ugyanakkor megismerték egyes földterületek hiányosságait. A fokozatosa^ emelkedő hektárhozamok bizonyítékai annak, hogy a traktorosok szaktudása bővült s ugyanakkor jó munkaviszony alakult a traktorosok és a szövetkezeti tagok között. A szövetkezeti tagok nagyon meg vannak elégedve Gergely elvtárs traktorosbrigádjával és büszkék arra, hogy a gömöri traktorosbrigád második helyen áll a járásban. A jövő évben még jobb termést várnak, mert az agrotechnikai intézkedéseket pontosan betartották. A szántás előhántós ekével végezték, mert tudják, hogy az előhántós eke alkalmazása jól bedolgozza a talaj felső szerkezetét, ami ha-hozamok emelkedését jelenti. Időben elvégezték az ősziek vetését is, ami nagyon fontos volt, mert a gömöri szövetkezet a járás legjobb szövetkezetei közé tartozik és az ő példamutatása szerint dolgoznak a környékbeli újonnan megalakult EFSz-ek is. A gömöri szövetkezet munkaeredményeit nagy figyelemmel kisérték a járás egyénileg gazdálkodói. Az EFSz földjei a szárazság ellenére is 20—25 mázsát termeltek hektáronként, míg az egyénileg gazdálkodók alig tudtak 10—12 mázsás hektárhozamot elérni. Ezek az eredmények bebizonyították, hogy a szövetkezeti gazdálkodással jobb eredményeket lehet elérni. S ennek köszönhető, hogy az ezévi aratás után a járás egy-két községének kivételével mindenütt megalakult a szövetkezet. AZ EFSz-tagok és a traktorosok megérü’; egymást A terménybetakarítás után azonnal megjelent a hatalmas Sztálinyec és megkezdte a szántást. A tizes eke agregátra szerelt boronákat vontatott maga után. A szövetkezeti tagok pedig lovasfogatokkal végezték a vetést. Ilyen munkaszervezés mellett naponta 25-39 hektáron végezték a szántást és a vetést. A traktorosok közül a legjobban Lác Márton, vált ki, akinek a terv szerint 720 hektáron kellett elvégeznie az őszi munkát. A két műszak bevezetésével a Sztálinyec 1952 okt. 31-ig 48 hektárral túlteljesítette a tervet. Lác elvtárs a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére vállalta, hogy idő után, vagyis terven felül 15 hektáron elvégzi az őszi mélyszántást és minden hektárnál egy liter üzemanyagmegtakarítást ér el. Kötelezettségvállalásához csatlakozott Karkusz András traktoros is. A traktorosok jó munkájuk után megkapják a megérdemelt jutalmazást is. Például Lác elvtárs a múlt hónapban tisztán 8000 koronát vitt haza. Az új gazdasági év megkezdésével már a gömöri traktorosok is a kidolgozott munka-KÉPEK AZ ANDODI EFSZ-BÖL 1. ) Az andódi EFSz, 20 vágón silótakoxmányt ■ készít a szövetkezeti állatállomány számára. Az állattenyésztési csoport tagjai a silótakarmányt szemlélik. 2. ) Az andódi szövetkezet élenjár a sertéstenyésztésben is. Egy anyakocától átlag 9—10 malacot választanak el, sőt képünkön látható anyakocától 16 malacot választottak el. 3. ) Természetesen á jó állattenyésztés biztosítja a beszolgáltatás teljesítését is. Az andődiák'ebben is példát mutatnak. Foto: Miklya Állatni gazdaságaink Szlovákiában befejezték az ősziek vetését. Ezeket a kiemelkedő eredményeket a munkák csoportok szerint való elosztásával és a szovjet módszerek alkalmazásával érték el. Mindezek mellett nagymértékben használtak szemcséstrágyát is, sőt a keresztsoros eljárást sem mellőzték. egységek után kapják a jutalmazást. Ök ugyan már régebben kezdeményezték az új fizetési módszer bevezetését, azonban a szövetkezeti tagok ezt nem hagyták jóvá, mivel a betervezett munkaegységeket nem akarták túllépni. A gömöri traktorosok között ott látjuk Szuhay János traktorost is, aki még csak pár napja tért vissza a néphadseregből. Szuhav elvtárs katonai szolgálata előtt is traktoros volt és alig várta, hogy ismét traktort vezethessen. A gépjavító műhelyben találtuk, amint alaposan nekigyűrközve egy traktorkerék kicserélésén dolgozott. Megkérdeztük tőle, hogy milyen változást lát két év után. — Amikor bevonultam még minden kezdetleges volt, úgy a szövetkezet, mint a traktorállomás munkája. Akkoriban még nem voltak brigádok alakítva és mindannyian a traktorállomás központjából voltunk irányítva a napi munka elvégzésében. így természetesen a traktoros munkaminősége nem ütötte meg a kellő mértéket. A traktorosnak nem számított, hogy mennyit dolgozott és hogyan végezte el a munkát, mert a következő napon már más helyre lett irányítva s nem a végzett munka után kapta a fizetést. A mai munkaszervezés mellett nem fordulhatnak elő azok a dolgok, amelyek két évvel ezelőtt — mondotta Szuhay elvtárs. A jó eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult a szocialista munkaverseny is. A traktorosok versenyben állanak a runyai brigáddal, amelyben a gömöriek vezetnek. Fontos azonban, hogy a jövőben necsak kollektív versenyben álljanak, hanem mélyítsék el az egyéni munkaversenyt is. Ha ezt már eb- i ben az évben bevezették volna a traktorosok, lehet, hogy nem Gömörpanyit állana az első helyen. A jövőben ezt kell Gergely elvtársnak Szem előtt tartani, mert a terv teljesítésének a szocialista munka verseny a hajtóereje. Proksz Eta Leleplezték a tanyi EFSz kulák elnökét Már jó ideje annak, hogy a tanyi pártszervezet figyelmét lapunkon keresztül felhívtuk a szövetkezet elnökével szembeni éberségre. Gáspár József, mint falusi gazdag 15 hektár föld tulajdonosa és 50 hektár bérlője, nemcsak közönséges kulák, de falusi gazdag kizsákmányoló volt. Gáspár József kijátszva a szövetkezeti tagság éberségét befurakodott a szövetkezetbe és mint a szövetkezet elnöke alattomos módon hátráltatta a szövetkezet fejlődését. Már a múltban is több ízben bebizonyította, milyen nagy ellensége dolgozó népünknek.
