Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-11-02 / 44. szám
III. évfolyam 44. szám. Bratislava, 1952. november 2. Üdvözöljük a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapját, amelyben újra bebizonyítjuk hűségünket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hagyományaihoz, szeretetünket a Szovjetunió iránt, igyekezetünket, tanulni gazdag forradalmi és építő tapasztalataikból! A Szovjetunió ellensége ugyanaz, mint az imperializmus ügynöke, a háborús uszító, a hazaáruló! A Nemzeti Arcvonal jelszavaiból. A CsKP KB küldöttségének beszámolója a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusáról és a mi feladatainkról Okt. 23-án este a CsKP prágai funkcionáriusainak az Ipar-palotában megtartott városi aktíváján összejöttek a párt élenjáró dolgozói, a kerületi bizottság, a városi bizottság és a járási bizottságok funkcionáriusai, valamint az üzemi pártszervezetek képviselői, hogy meghallgassák Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága küldöttségének jelentését a Szovjetunió Kommunista Pártjának dicső XIX. kongresszusáról. Pontosan 19 órakor az elnöki emelvényre lepett Klement Gottwald köztársasági elnök, Csehszlovákia Kommunista Pártjának elnöke. Ugyanebben a pillanatban felharsant az óriási teremben a néhány percig tartó örömteljes taps, amellyel Csehszlovákia dolgozó népe szülőpártjának funkcionáriusai ujjongással fogadták és üdvözölték a párt szeretett vezérét és a köztársaság elnökét. Klement Gottwald elvtárssal, a CsKP elnökével együtt azután helyet foglaltak az elnöki emelvényen a CsKP KB politikai titkárságának tagjai, a CsKP KB elnökségének tagjai, a CsKP KB titkárai, a kerületi és városi pártbizottságok képviselői a tömegszervezetek és a csehszlovák hadsereg, valamint a nemzetbiztonság politikai föigazgatásának politikai funkcionáriusai. Az Internacionále elhangzása után az aktívát Antonin Zápotocky beteg kormányelnök képviseletében dr. Jaromír Dolansky kormányelnökhelyettes nyitotta meg a következő szavakkal: „Elvtársnők és elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártja KB elnökségének nevében megnyitom a funkcionáriusok mai aktíváját. Kimentem Zápotocky elvtársat, aki hirtelen náthalázban megbetegedett. Zápotocky elvtárs képviseletében, aki pártunk küldöttségének tagja volt a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán, megbízatást nyertem e megnyitó beszéd felolvasására. Tisztelt elvtársnők és elvtársak! A mai tárgyalás programmja Csehszlovákia Kommunista Pártja küldöttségének jelentéstétele a Szovjetunió Kommunista Pártja Moszkvában megtartott XIX. kongresszusáról. Ez a kongresszus, tárgyalásai és határozatai óriási jelentőségükkel messzemenően túlszárnyalják a Szovjetunió határait, a világ dolgozó népe számára sokáig a tanulságok kimeríthetetlen kútforrását fogják képezni és különösen értékes segítséget fognak nyújtani a népi demokratikus köztársaságok valamenynyi munkáspártjának a szocializmus építésének általuk megkezdett útján. Ezért az egész világ dolgozó népe méltán fordította figyelmét e kongresszusra. Bizonyítja ezt 44 ország kommunista pártja küldöttségének részvétele és a munkástömegekben keletkezett nagy mozgalom, amely nálunk is tömeges kötelezettségvállalásokban és a szocialista munkaverseny elterjedésében érte el tetőfokát. Sztálin elvtárs különösen nagyra értékelte záróbeszédében a testvérpártok figyelmét. A XIX. kongresszust jogosan nevezhetjük a szocializmus és a békevédelem győzelme kongresszusának. A jelenlegi helyzetben nincs fontosabb és jelentősebb kérdés. Amíg a szocialista világ a békeépítkezéssel foglalkozik, a kapitalista világ új háború előkészítésén fáradozik. A béke megbontóinak élére az amerikai kapitalista uszítok álltak, akik a hitleri gonosztevők nyomdokain haladnak. Igyekeznek elhitetni az amerikai néppel, hogy ha a békét megakarják védeni, akkor Amerikánálc rablóhadjáratokat kell szerveznie más nemzetek és országok ellen. Ezért szőnek háborús intrikákat, ezért támadták meg Koreát. A hitleri gonosztevők háborús uszítására 1934-ben Sztálin elvtárs a XVII. kongresszuson ezt válaszolta: „Békét akarunk és védjük a béke ügyét. Nem félünk azonban a fenyegetésektől és el vagyunk szánva, hogy csapással válaszolunk a háborús gyújtogatók csapására.” A hitleri támadók gaz háborús politikája megkapta méltó jutalmát. A fasiszták nem hajtották uralmuk alá Európát, annál kevésbbé az egész világot. Gaz terveiket széttörte a dicső Szovjet Hadsereg és a német nép súlyosan fizetett a rabló fasiszta politikáért. A Szovjetunió ma is békét akar. Elég csak Moszkvát látni és építésének hihetetlen ütemét. Nemcsak az egyetemi város, hanem a többemeletes házak óriási palotái és más monumentális épületek is fényesen tanúskodnak arról, hogy itt nem gondolnak rabló háborúkra, hanem alkotómunkára és tartós békére. A Szovjetunió Kommunista Pártja és XIX. kongresszusának egész tárgyalása és minden határozat a újra igazolja a sztálini politika béketörekvéseit. Sztálin elvtárs zárószavai: „Éljen a népek közötti béke! Le a háborús gyújtogatókkal!” — egyetértő visszhangot keltettek világszerte. Mi is csatlakozunk e visszhanghoz. El vagyunk szánva szintén valamennyi kötelezettségünk teljesítésére, amelyek ránk hárulnak a szocializmus építésének és a béke védelmének érdekében, mint azon rohambrigádok egyikére, amelyekről Sztálin elvtárs beszélt. (Zajos, hosszantartó taps.) A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusáról, határozatainak jelentőségéről és feladatainkról jelentést tesz Klement Gottwald elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártjának elnöke, akinek átadom a szót. (Zajos, hosszantartó taps.) A jelenlévők felállnak és éljenzésüktől hangzik a terem: „Éljen Gottvald elvtárs! Éljen a Szovjetunió!” Az aktíva részvevői már a köztársaság elnökének, Klement Gottwald elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja elnökének beszéde alatt és főleg befejező részénél hosszantartó ünneplésben részesítették a Szovjetunió dicső Kommunista Pártját, vezérét és nemzeteink legjobb barátját és tanítóját J. V. Sztálin generalisszimuszt, a legyőzhetetlen Szovjetuniót, Csehszlovákia Kommunista Pártját és képviselőit. Azután lelkes tapstól üdvözölve Viliam Siroky, kormányelnökhelyettes, külügyminiszter, Szlovákia Kommunista Pártjának elnöke mondott beszédet. Siroky elvtárs beszédét szintén örömteljes helyesléssel és tapssal kísérték. Az aktíva, amely a Munka-dalának élénélclésével ért véget, a Szovjetunió dicső Kommunista Pártja iránti szeretet és ragaszkodás hatalmas manifesztációja volt, amelynek vezetésével Sztálin elvtárssal az élen a Szovjetunió a kommunizmus felé halad. Az aktíva szilárd elhatározásaként bontakozott ki, hogy a szovjet emberek példaképe nyomán sikeresen teljesítjük építő feladatainkat és győzedelmesen felépítjük a szocializmust hazánkban. A köztársaság elnökének, Klement Gottwald elvtársnak, a CsKP elnökének beszéde ELVTÁRSAK! Küldöttségünk — Zápotocky, Siroky elvtársak és jómagam abban a nagy megtiszteltetésben részesültünk, hogy pártunkat és általa városaink és falvaink dolgozó népét a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán képviselhettük. Az a feládatom, hogy erről röviden beszámoljak. Az SzKP XIX. kongresszusának jelentőségét az is bizonyítja, hogy valóban az egész világ, mind barátaink, mind ellenségeink figyelmének középpontjában állott. E kongresszus valóban annak a pártnak a kongreszszusa volt, amelyet Lenin és Sztálin edzettek meg és neveltek az alkotó marxizmus-leninizmus szilárd ideológiai alapjain, amely a dolgozó tömegeknek megmutatja a kapitalista rendszer megdöntésének és az új, szocialista társadalmi rend felépítésének egyedül helyes útját. Ez a kongresszus annak a pártnak a kongresszusa volt, amely Lenin és Sztálin vezetésével 35 évvel ezelőtt elsőnek törte át a világimperializmus frontját; a földkerekség egyhatodát kiragadta a kapitalizmus igájából és új fejezetet nyitott az emberiség történetében. Annak a pártnak a kongresszusa volt ez, ■melynek vezetésével a fiatal szovjet köztársaságok népe a legnehezebb feltételek mellett szétzúzta a belső ellenforradalmi erőket és kiűzte az országból 14 kapitalista ország intervenciós hadait. Annak a pártnak a kongresszusa volt ez, amely a nemzetek egykori cári börtönét a szabad, egyenjogú nemzetek testvéri szövetségévé, a szovjet szocialista köztársaságok szövetségévé változtatta. Annak a pártnak a kongresszusa volt ez, amely a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség élén a gazdaságilag elmaradott országot hihetetlenül rövid idő alatt a legkorszerűbb ipar és a legfejlettebb mezőgazdaság országává, a szocializmus országává változtatta. Annak a pártnak a kongresszusa volt ez, amelynek vezetésével a Szovjetunió a második világháborúban példátlan hősiességgel ellenállt a hitleri fasizmus ádáz támadásainak és mérhetetlen áldozatok árán legyőzte az ellenséget, fölszabadított sok más népet és megmentette az emberiséget a fasiszta rabszolgaságtól. Annak a pártnak a kongresszusa volt ez. amelynek vezetésével a szovjet nép a győzedelmes Nagy Honvédő Háború után hősi munkával a saját erejéből gyorsan helyrehozta az ellenség okozta óriási károkat és pusztításokat, fokozta az ipari és mezőgazdasági termelést, a kulturális életet új, magasabb fokra emelte, a Szovjetuniót erősebbé és hatalmasabbá tette, mint bármikor azelőtt és megindult a szocializmus magasabb fázisához, a kommunizmushoz vezető fokozatos átmenet útján. Szóval Lenin és Sztálin dicső pártjának kongresszusa volt ez, azé a párté, amely számunkra, a CsKP számára is tanítómesterünk, eszményünk és példaképünk volt, ma is az és az marad mindenkor. (Viharos, hoszszantartó taps.) Ahhoz, hogy az SzKP XIX. kongresszusa magára vonta a világ közvéleményének figyelmét, két további külső körülmény is hozzájárult. A kongresszuson első ízben vettek részt az összes testvéri pártok képviselői, amelyeknek országai lerázták magukról az imperializmus bilincseit, megszabadultak a kapitalizmus igájától és a népi demokrácia útján hozzáláttak a szocializmus építéséhez. Ezek az országok, élükön a Szovjetunióval, 800 milliós óriási tábort alkotnak, a béke és a szocializmus táborát, amely nem kíván egyebet, csak békét és zavartalan nyugalmat alkotó építő, munkájához, amely azonban, ha megtámadnák, minden csapásra kétszer vágna vissza. (Viharos taps.) A kongresszusra továbbá elküldték képviselőiket vagy üdvözletüket mindazon országok testvéri kommunista, munkás- és demokratikus pártjai és csoportjai, ahol mindezideig a kapitalizmus uralkodik. Hatalmas arányú megnyil\4inulása volt ez annak a ténynek, hogy a béke ügyének, amelyet a Szovjetunió vezette 800 milliós szocialista tábor védelmez, az egész világon vannak hívei és a béke ügye az egész demokratikus, haladó emberiség legsajátabb ügye. Jó lenne, ha ezt a tényt a háborús gyújtogatók, élükön az amerikai milliárdosokkal és elnöki, meg tábornoki lakájaikkal nem hagynák figyelmen kívül. Az SzKP XIX. kongresszusa tehát valóban mindazon új és életképes erők világméretű manifesztációja volt, amelyek feltartóztathatatlanul fejlődnek, amelyeké egyedül a jövő, amelyek az emberiség egyetlen reményét testesítik meg. Ezért nem csoda, hogy ott Moszkvában — az ősi Kreml falai között — Sztálin elvtárs és kiváló munkatársainak jelenlétében (Viharos, hosszantartó taps. A jelenlévők felállnak és Sztálin elvtársat, a Szovjetuniót éltetik. „Hurrá” kiáltások.) az egész világ Folytatás a 2. old. Ara 2.- Kcs
