Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-07-13 / 28. szám
1952. július 13. 7 Méheíctés cukorsziruppal pék élesztő hozzáadásával A nyitrai kerület kisiparos szövetkezeteink testvérisége Osztravával Kétféle etetést ismerünk, éspedig: szükségből való etetést, mikor a méheknek nincs ennivalójuk és serkentő etetést, amellyel az anyát több pete lerakására kényszerítjük. Szükségből való etetés a tavaszi etetés is. Ha a családoknak nincs mézük, adni kell nekik, különben nem fejlődnek ki a főhordásra, sőt éhen is pusztulhatnak. Ha a méhek ősszel nem kapták meg a kivánt mennyiséget, akkor a méhész legyen résen tavasszal, nehogy éhenpusztuljanak. Nemcsak koratavasszal kell szemmel tartani a családokat, hanem a nyári hónapokban is, amikor hűvös idők járnak vagy pedig az akác lefagyott és más virágból nem tudnak eleget hordani. A Szovjetunióban a tavaszi etetésnél kísérleteztek élesztő hozzáadásával a cukorszirupba. A kísérlet bevált, azért röviden leírjuk. öt egyforma erős méhcsaláddal kísérleteznek. Az átvizsgálásnál a következőket állapították meg: A méhek etetése május 9.-től június 11-ig tartott, naponta 200 gr. folyadékot számítva családonként. A táplálék a következőképpen készült: 3 és V2 (fél) pohár kristálycukrot felengedtek 2 pohár vízzel és keverés ! .közben felforralták. Ebből 1 liter szirupot kaptak. Utána 50 gr. pékélesztőt egy másik edényben, egy kanál kristálycukorral kásává kevertek A kását a sirupba öntötték és együtt tovább főzték. Ezáltal 5 percentes semlegesített élesztőt tartalmazó cukorszirupot kaptak. AZ ETETÉS IDŐTARTAMA ALATT egy család 6.6 liter szirupot kapott, vagyis 4.4 kg cukrot és 330 gr. élesztőt. Ha a szárított élesztő fehérjetartalma .50%, az etetés ideje alatt egy család körülbelül 40 gr. fehérjét kapott. Az etetés egész ideje alatt figyelték a méheket és összehasonlították az ellenőrző családokkal és pedig abból a szempontból, hogv müven mértékben foglalták el a léputcákat s milyen számban gyarapodott a fedetlen és a befedett fiasítás. Az ellenőrzés 12 napig tartott s a végösszeget 12-vel osztották. így megkapták a peterakás és a fiasítás napi átlagát. A sejtek számlálása a számolóráma segítségével történt, 4x4 négyzetecskékkel. A méztermelés be volt biztosítva minden családnál egészen a hordás befejezéséig. A FEJLŐDÉSI FOLYAMAT a kísérleti méhcsaládoknál egészen más volt, mint az ellenőrző családoknál. A 14, 29 és 15 számé családoknál olyan hatalmas volt a méhtömeg gyarapodása, hogy a 14 és a 29 sz.-út fekvőkaptárba kellett áthelyezni s a 15-ös fölé másik részt felépíteni. A további két család a 2 és 22. számú nem fejlődött olyan rohamosan, de június végére náluk is betelt 13 léputca és július elején föléjük is másik részt kellett felállítani. Az ellenőrző családok nem fejlődtek olyan hirtelen, amit a hideg májusi és júniusi időjárásnak tulajdoníthatunk s gátolta őket rendes munkájukban a mezőn, a hordásnál. Csak a legjobb családok fejlődtek ki közülük teljesen június 10-ig s ennek köszönhető, hogy a főhordás idejét teljesen kihasználhatták. A méhcsaládok többsége nem fejlődött ki időre — a főhordásig — és nem érhetett el százszázalékos teljesítményt. v a kísérleti méhek a következő módon fejlődtek: a 14 sz.nak jtinius elején 20 léputcája volt betöltve méhekkel, k. b. 6 kg súlyú méh körül és augusztus elsejéig 22 léputca; a 29. sz. családnál ugyanabban az időben 17 léputca (k. b. 5 kg) és aug. 1-ig 22 léputca; továbbá a 15 sz. június elejére 17 léputcára fejlődött ki és augusztus l.-re 19 léputcára. Szeptember 20-án az őszi átvizsgálásnál megállapították, hogy az összes 37 család teljes hozama 538 kg volt. Ebből a mennyiségből a kísérleti méhekre 129.6 kg jutott, ami egy családnál átlag 25.9 kg-ot tesz ki. A többi 32 család összesen 408.40 kg mézet adott, ami családonként átlag 12.7 kg. A kísérleti méhek 13-2 kg mézzel többet adtak családonként, mint a többiek. A méhes téli készletén kívül 87 kg méz maradt eladásra, fogyasztásra. A 32 család közül, amelyek nem voltak serkentőleg etetve, csak 7 családtól vehettek el mézet eladásra, míg feltápláltaktól átlag 10.3 kg-ot. A serkentőleg nem tápláltak átlag csak 3.5 kg mézet adtak. Eszerint háromszor annyi hasznot hoztak, mint a mesterségesen nem tápláltak. A kísérleti méheknél a viaszhozam 2.625 gr. volt, éspedig családonként 525 gr. Ugyanebben az időben a többi méhek (32 család) 10.01 kg viaszt termeltek, ami egy családnál 313 gr-ot tesz ki. Az öreg anyák kicserélésének széleskörűen elterjedt módja, továbbá új méhcsaládok alapitása meg nem termékenyült anyával óriási károkat okoztak már a méhészetnek. Ezt alátámaszthatjuk a következő példával: Az anya kikelése után 10— 15 napra párosodik a herével, minek következtében az első méhek, — az anya kikelése után az anyabölcsöböl, — 30—40 nap múlva kelnek ki. Ilyen idő alatt a legerősebb család is legyengül. Az ilyen károk eltávolítása miatt, az értéktelen anyák kicserélésénél, továbbá az új családok alapításánál legajánlatosabb fiatal, megtermékenyült anyát igénybevenni. Ez esetben nem lesznek hézagok az ivadékok fejlődésében és az újonnan alakult családok normálisan fejlődhetnek. Megtermékenyített anyákat nyerhetünk még a pároztató-ládika segítségével is. melyben elhelyezzük a pároztatás idejére az anyát, megfelelő kísérettel. A PÄROZTATÖ-LÄDIKA szakaszai, három, méhekkel teljesen elfoglalt keretből állanak. Közepén van a dugóval ellátott anyabölcsözárka. Két-három nap múlva megvizsgáljuk a ládikát s megállapítjuk kizött-e már az anya az anyabölcsőből és milyen minőségű. Abban az esetben, ha nem kelt ki az anya (16—17 napra a peterakás után) vagy rossz minőségű, a keltetőkeretbe új anyabölcsőt vagy meg nem termékenyített anyát helyezünk. 10— 11 nap múlva megnézzük megtermékenyült-e az anya, vagyis petézik-e. A ládikában 1.5—4 kg méznek és Y2 keret virágpornak kell lenni. A BEFOGADÁSNÁL megölt hibás anyák kicserélése miatt, tartalék anyákkal is kell rendelkeznünk, hogy általuk pótolhassuk a keltetőben a veszteséget. Ezért az anyák A nyitrai kisiparos szövetkezetekről legutóbb sikerült kiállításunkkal kapcsolatban írtunk, melyet annak idején majd 4000 ember látogatott meg, köztük Kopfiva volt államvédelmi miniszter is s melyről a prágai „Fotográfia“ fényképész szövetkezet u. n. „tizenhatos“ hangos filmet készített. Most a nyitrai kerület kisiparos szövetkezeteinek egy újabb akciójáról kell beszámolnunk. A nyitrai kerület iparszövetkezetei „druzbát“, azaz testvériséget kötöttek az osztravai kerület iparszövetkezeteivel. A két kerület szövetkezeti testvériségének megvoltak a szükséges előfeltételei. A kisiparos szövetkezetek száma úgy a nyitrai, mint az osztravai kerületben körülbelül egyforma s a szövetkezetek maguk is általában szinoním iparokat űznek. Osztrava már ma is erős iparvidék, Felsőnyitrában pedig szintén a jövő iparvidékét véljük. Ha az osztravai hatalmas bányaipart nem is lehet közvetenül összehsonlítanj a handlovai szénbányákkal, — mégis van bánya a nyitrai kerületben is. Az ipari centrumokkal rendszerint együtt jár a szövetkezet. A nyitrai kerület politikai testvérkerülete J i h 1 a v a, minthogy azonban szövetkezeti szempontból megfelelőbb testvérkerület Osztrava, a nyitrai kisiparos szövetkezetek a Kerületi Tanács útján indítványt tettek a pozsonyi Szövetkezeti Tanácsnak, hogy Osztravát választhassák szövetkezeti testvérkerületükké. Minthogy a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács ezt az indítványt magáévá tette, a Kerületi Tanács felvette az érintkezést az osztravai Kerületi Szövetkezeti Tanáccsal, melynek tanácsadó testületé örömmel fogadta az indítványt. 1952 május 27-én a nyitrai kisiparos Az erdei-gyümölcs felvásárlásába ez évben bekapcsolódnak a Földműves Raktárszövetkezetek is, melyek a JFSz-eken keresztül fogják felvásárolni a különböző fajta erdei-gyümölcsöt. Szövetkezeteink már a múlt évben is sikeresen végrehajtották a felvásárlást. S bár szervezetileg és technikai szempontból nem voltak rá teljesen felkészülve, bátran állíthatjuk, hogy szövetkezeteink e tekintetben teljesítették feladatukat. Ez évben még nagyobb lendülettel kell hozzálátni és különösen elő kell készülni a felvásárlás jó megszervezésére. A Kerületi Szövetkezeti Tanács és a Járási Fogyasztási Szövetkezet ezen feladatok teljesítésére már előzőleg alaposan felkészült. Nemrég fejeződött be Szlovákiában a referensek kéthónapos politikai és szakiskolája, ahol az iskola hallgatói elsajátították az erdei gyümölcs felvásárlásával kapcsolatos kérdéseket. Ez évben a felváegy részét kalitkákba helyezzük, melyekbe előzőleg 10—10 méhet tettünk. A kalitkákba helyezett anyákat erős családokhoz tesszük. Mihelyt az anya a pároztató-ládikában „rakni“ kezd, megjelölése után azonnal felhasználjuk s helyébe új, meg nem termékenyített anyát helyezünk. A pároztató ládika szakaszai felhaszszövetkezetek szokásos havi értekezletüket tartották, ezen az osztravai kerület nevében megjelent a tanácsadó testület elnöke, H 0 r á k elvtárs és az osztravai kerület titkára, Fiasár elvtárs. Az értekezleten a nyitrai és az osztravai kisiparos szövetkezetek megkötötték a testvériséget és ezt, mint Horák elvtárs beszédében kifejtette, Osztrava soha sem fogja csak papírforma-barátságnak tekinteni, hanem élő valóságnak és az osztravai kerület iparszövetkezetei, a nyitrai kisiparos szövetkezeteket minden téren támogatni fogják. A nyitrai kisiparos szövetkezetek nagyobbrészt újonnan keletkezett fiatal szövetkezetek és így az osztravai szövetkezetek segítségét örömmel vették. A két kerület Szövetkezeti Tanácsa elhatározta, hogy meginditják a két kerület között, illetve a két kerület szövetkezetei között a gyakorlati szövetkezeti élet tapasztalatainak kölcsönös kicserélését, a szocialista nevelés kölcsönös megbeszélését és tapasztalatainak kicserélését, a szocialista munkaversenyek bevezetését a két kerület szövetkezetei között, egyszóval mindazt a szocialista építőmunkát, amely az együttműködés természetes kísérője. Az értekezleten minden nyitrai kisiparos szövetkezet megnevezte, hogy melyik osztravai szövetkezettel akarja felvenni a testvéri együttműködés kötelékét, úgyhogy a testvériség gyakorlati megvalósulása már csak napok kérdése, A testvériség megkötését a készülő szövetkezeti hangosfilm is tartalmazni fogja s mivel a film valószínűleg már szeptemberben elkészül, szövetkezeteink tagjai rövidesen láthatják majd a testvériség megkötésését is. (ml) sáriás járások szerint lesz beosztva. A szükséges csomagoló ládákat nagyrészben már a JFSz-eknél biztositottuk. Ezenkivül minden kerületben a kerületi felvásárlási üzemeknél és a Földműves Raktárszövetkezeteknél is tartalékoltunk csomagoló ládákat. Az esetben, ha a felvásárlásnál ebben az időben nehézségek merülnek fel a szállítási eszközök hiányában, az élelmiszeripari üzemek segítséget nyújtanak. A Járási Fogyasztási Szövetkezetek referenseinek fel kell venniök a kapcsolatot az élelmiszeripari üzemekkel és közösen megtárgyalni a felvásárlás lehetőségeit. Igen fontos, hogy még a felvásárlás megkezdése előtt felvegyék a kapcsolatot és megbeszéljék a felvásárlás zavartalan menetének biztosítását. Közös akarattal eltávolitják a felmerült nehézségeket és biztosítják az erdei-gyümölcs minél jobb felvásárlását. nálhatók új családok alapításához is. Ilyenkor a szakaszokat kiegészítjük külünböző korú fiatal ivadékokkal és fiatal méhekkel, rendes család méreteihez képest. A szakaszokat felhasználhatjuk (megerősítve méhekkel és fiasítással) új csoportok betevésére, melyek a tartalék anyákat fogják — főleg télen átgondozni (felhasználásukig). Készüljünk az erdei gyümölcs felvásárlására kaptár keretek arám. elfog|alt táplálék összes fiasitással ^Putc4k kg-ban 82 9 2 7 4 29 10 5 5 2 14 10 3 7 t 4 2 11 2 10 5 15 11 6 10 3
