Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-10-26 / 43. szám

4 1952. október 26. A tardoskeddi traktoros brigád példásan teljesíti a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére elfogadott kötelezettségvállalásait „A gépekhez való viszony a szocialista épí­tésben egyet jelent a szocializmushoz való viszonnyal” — mondotta Siroky elvtárs. A gépek lehetővé teszik legnehezebb mun­káink elvégzését és megkönnyítését s ezért döntő tényezőink a szocializmus építésében. Ma már tapasztalatból mondhatjuk, hogy a technika a régi embert új emberré alakítja. Az új termelési módszerek bevezetésével megváltozik a dolgozók viszonya a munka és a haza iránt. A dolgozók a technika elsa­játításával alkotó emberekké válnak munka­helyükön. Innen fakadnak az újítások, mó­dosítások, szocialista munkaversenyek, külön­böző felajánlások, stb. A dolgozók a több­termelés kezdeményezőivé válnak. Erre ké­pes ma a felszabadult dolgozó, a volt kapi­talista társadalom kizsákmányolt munkása, mert a szocialista társadalomban nem ellen­séget lát a gépben, haneiji segítőtársat egy boldogabb jövő kiépítésében. A baráti Szovjetuniótól kapott mezőgazda­­sági gépek nagy fordulatot jelentenek dolgo­zó parasztságunk életében. A kommunizmust építő szorgalmas kezek munkájának eredmé­nyei a hatalmas Sztálinyecek, ra DT-54-es hernyótalpas traktorok, a nagyteljesítményű tárcsás ekék, önkötözők és a különböző kom­bájnok, ami nemcsak a szovjet nép győzel­mét jelenti, hanem az összes népidemokrati­kus országok népeinek fejlődését is. Ezek a gépek felrázták falvaink dolgozóit az elmara­dottságból és megnyitották előttük a haladás útját a szövetkezeti nagytermelés felé. Ezért, amikor a baráti szovjetnép új gépeket küld segítségül hazánk dolgozói számára, nem­csak munkájukon könnyít, hanem egyúttal hozzásegít bennünket az emberek átformálá­sához és a kollektív munka elmélyítéséhez is. Ezer és ezer kis- és középparaszt lép a kö­zös gazdálkodás útjára, 'mert könnyíteni akar életén és meg akar szabadulni az évszázados vesződésektől a nadrágszíjkeskeny parcellá­kon. Fénysávok a tardoskeddi határban A későesti órákban Érsekújvár felé utaz­tunk. A robogó vonatablakból táncoló fény­­sávokat láttunk a fekete éjszakában. Nem volt szándékunkban, hogy éjszakának idején bejárjuk a határt, de nem tudtunk ellenállni kíváncsiságunknak és az éjszkai alvás tervét megváltqztattuk. A legközelebbi vasútállo­máson, Tardoskedden leszálltunk a vonatról, majd utunkat a fénysávok felé vettük. Amint közelebb értünk, traktorok berre­gése ütötte meg fülünket. A táncoló fénysá­­vokat a traktorok reflektorjai szórták — gon­doltuk magunkban. Két traktor éppen most fordult meg a földeken és egymást keresztezi a fény. Egy tapsifüles nyulacska ijedten me­nekül a traktorok fénye elől. A tardoskeddi határban az éj leszálltával sem áll be változás, mert minden gépnek két traktorosa van. Az egyik csoport éjjel, a másik nappal dolgozik. Az eredmény meg is látszik teljesítményükön, mert az őszi terv teljesítésénél 82 százalékkal ejső helyen van­nak az érsekújvári járásban. A traktorosok azt a kötelezettségvállalást tették a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom. tiszteletére, hogy az őszi munkák tervét 1952 október 20.-ig teljesítik, — amit a bri­gád előreláthatólag el is végez. Ez okból szükségesnek látták bevezetni a két műsza­kot. A traktorosok közül többen bevonulnak ebben az évben néphadseregünkbe, hogy tel­jesítsék ezen a téren is hazafias kötelességei­ket. Így komoly munkaerőhiány mutatkozna majd a traktorbrigádnál. A traktorosok min­dén módon azon gondolkoztak, hogyan le­hetne kiutat találni ebből a nehézségből. — Csakhamar találtak megoldást a Párt és a HNB segítségével előadást rendeztek, ame­lyen ismertették a traktorosok életét és mun­káját, majd kampányt indítottak. Személyes agitacioval meglátogatták a traktor vezeté­sére alkalmas fiatalokat és párnapos próbaidő után traktorvezetéssel bízták meg őket. Az­óta 3 hét telt el. A traktorosok fiatal koruk­hoz képest jól megállják helyüket a munká­ban. Egyforma életkedvvel dolgoznak éjjel­nappal és büszkék arra, hogy ilyen kevés ta­pasztalattal traktort bíztak rájuk. Arcukról mindig vidámság és jókedv tükröződik. A szövetkezeti tagok meg vannak elégedve a traktorosok munkájával, # mert tökéletesen végzik munkájukat. Ez érdekük is, mert ok­tóberben már ők is munkaegység után kap­ják a fizetést. A hektárhozam emelése az ó érdekük is, mert ha többet termel a szövet­kezet, többet kapnak a traktorosok is a ki­termelt javakból. Elítélték a „Junák" volt vezetőit Október 15—17-én tartották meg a prágai Allambíróság szenátusa előtt a Junák (cserkészszövetség) volt funk­cionáriusai — az amerikai kémszolgá­lat hivatalos kémeinek csoportja ellen folytatott bünper tárgyalását. Kémtevékenységükért feleltek a cser­készszövetség volt elöljárója Dr. Pavel Krivsky, Vladimír Bláha, Antonín Cele­­ryn, Zdenek Kovarik, Slavoj Chodoun­­sky és Ing. Karel Forst, a klatovi cser­készcsapat volt funkcionáriusai, továb­bá Václav Pergner pilzeni orvostanhall­gató és Ing. Jaromir Marek, a Junák ceské-budejovicei volt funkcionáriusa. A vádirat azzal vádolta őket, hogy népi demokratikus rendszerünk elleni gyű­löletből a hazaárulás és a kémkedés bűntettét követték el. Az amerikai hírszerző szolgálat ügynökeivé és ha­zánk ellenségeinek — a vereséget szen­vedett burzsoáziának, az áruló emigrá­ciónak és az új háborút előkészítő nyu­gati imperialistáknak segítőtársaivá let­tek. A védőbeszédek és a vádlottak utol­só szavának elhangzása után az Állam­bíróság szenátusa ítéletet hozott. Dr. Pavel Krivskyt életfogytiglani, Slavoj Chodounskyt és Ing. Karel Forstot 25 évi, Zdenek Kovarikot 20 évi, Vladimír Bláhát és Antonin Celerynt 18 évi, Vác­lav Pergnert 13 évi és Ing. Jaromir Ma­­rekot 8 évi börtönbüntetésre ítélték. Mindnyájuknál kimondták polgári jo­gaik elvesztését és összes vagyonuk el­kobzását. radtak a terv teljesítésében. Szívükön fek­szik a szocialista munkaverseny. Az érsek­­újvári traktorállomás a vágsellyei traktor­állomással áll verenyben és eddig az újvá­riak 6 százalékkal vezetnek. Ezért úgy hatá­roztunk, hogy Palárikovóra megyünk segí­teni, ha itt elvégezzük — fejezi be Ribár elv­társ. A tardoskeddi traktorosok bebizonyították, hogy nincs akadály, amit le ne lehetne küz­deni, ha szívvel-lélekkel egy célért dolgoz­nak. Ezt látják a szövetkezeti; tagok is és a jövőben nekik is igyekezniük kelj eltávolí­tani a nehézségeket, mint ahogyan azt Ku­ruc elvtárs brigádja tette. Proksz Eta Állami gazdaságaink és EFSz-eink sertésgondozói a tapasztalataik kicserésével emelik a munka termelékenységét A Mezőgaztasági Megbízotti Hivatal meg­hívására ez év október 15-én jöttek össze Dunasápon legjobb sertésgondozóink, hogy a sertéstenyésztésre vonatkozó Párt- és a kor­mányhatározat alapján megtárgyalják a jövő­re vonatkozú feladatokat és tapasztalataik kölcsönös kicserélésével még szebb eredmé­nyeket érjenek el ezen a téren. Sertésgondo­zóink ezen az értekezleten nagyon sok tapasz­talatot szereztek, mert mégjobban meg ismer­kedtek azokkal a szovjet módszerekkel, ame­lyeket a dunasápi állami gazdaság dolgozói már a gyakorlatban is megvalósítottak. Az értekezleten megjelent sertésgondozó­ink, akik már eddig is a szovjet tapasztala­tok szerint dolgoztak és éppen ■ ezért szép eredményeket értek el, kölcsönösen kicserél­ték tapasztalataikat. Filinská Mária, a ha­­richovcei EFSz sertésgondozónője ez évben kétszeri1 pároztatással 20 anyasertéstől 210 malacot nevelt fel s még továbbá 13 anyaser­tés ellését várja a következő hetekben. Mint ismeretes Pártunk és kormányunk határoza­ta a sertésállomány növelésére vonatkozólag előírja, íogy EFSz^einkben az 1952. évben biztosítani kell országos méretben egy anya­sertés után legalább 9 malac felnevelését. Fi­linská Mária azonban kötelezettséget vállalt, hogy 16 malacot nevel fel egy anyától, azon­ban az eddigi eredmények azt mutatják, hogy ezt a számot jóval túl haladja. Az értekezleten megjelent Kotán Etel elv­társnő, a sajógömöri EF'Sz legjobb sertés­gondozónője is, aki örömmel számolt be mun­kájának eddigi eredményeiről. Példás, oda­adó munkájával bebizonyította, hogy egyet­len malacfia sem pusztulhat el, ha gondosan ápolják őket­— Egy anyasertés, amely 9 malacot ellett, megbetegedett, mikor a malacok csak 5 he­tesek voltak. Bizonyos, hogyha nem gondoz­tam volna őket lelkiismeretesen, elpusztul­nak vagy elsatnyulnak. A jó gondozás követ­keztében azonban 8 hetes korukban átlag 25 kg-os malacok lettek — mondotta Kotán elv­­társnő. Számos Hlyen példa bizonyítja, hogy dolgo­zónőink milyen lelkiismeretes munkát végez­nek hazánk szocialista építésében. Ez külö­nösen a sertéstenyésztésnél mutatkozik meg, mert dolgozó nőink ma már tudató^ ~~n­­nak annak, hogy közeliétásu^1' biztosítása érdekében milyen óriási feladat vár a sertésgondozókra. Ez a foglalkozás ma már mindenki előtt becsülésre méltó s min­den sertésgondozó büszke arra, hogy munká­jával sokat tud produkálni, amiáltal előse­gíti a közellátás zavartalan biztosítását. A múlt kapitalista rendszerben viszont a ser­tésgondozás lenézett foglalkozás volt. A büsz­ke úri társadalom egy alsóbb rendű lény­nek tekintette a sertésgondozókat, akik pe­dig a legjobban kiérdemelték volna a meg­becsülést. Hiszen a sertésgondozóknak kö­szönhették legnagyobb részben fényűző éle­tüket, mert saját kezemunkájából valamennyi éhenhalt volna. S míg az urak tejben-vaj­­ban fürödtek, addig az őket kiszolgáló mun­kás nyomorgott. Hála a felszabadító Vörös Hadseregnek, ez az átkos állapot már nálunk is a múlt és népi­­dcmokratikus rendszerünkben minden becsü­letes dolgozónak megvannak az emberi jo­gai és munkája után becsületes emberi életet élhet. — íme egy szemléltető példa, amely azt bi­zonyítja, hogy nálunk a becsülettel elvégzett munkája után mindenki megkapja a megér­demelt jutalmat: Mikié Anna, 18 éves leány, ez év július 1-től dolgozik a palárikovói álla­mi gazdasághoz tartozó Rózsaudvarban, mint sertésgondozónő. Ez idő óta 27 darab anya­sertés ellett le felügyelete alatt, amelyektől 330 darab malacot nevelt fel úgy, hogy egy sem betegedett meg. Természetesen ezen szép eredményekért szép jutalmazásban is részesült. A múlt hó­napi fizetése 9.595 korona volt tisztán, de ettől kevesebbet még nem kapott mióta az állami birtokon dolgozik. — Egyik nővérem is velem dolgozik — mondja Mikié elvtársnő — s a múlt hónapban ketten 15.100 koronát vittünk haza szüléinknek. Az igazságos .jutalmazások bevezetésével az állami gazdaságokban megváltozott a dolgo­zók munkához való viszonya is. Dolgozó nő­ink is megértették ennek jelentőségét és ép­pen ez tette lehetővé a dunasápi állami bir­tokon, hogy a "sertések gyorshizlalásban ma már kiváló eredményeket értek el. A gyors hizlalás bevezetésével legelőször Vítek Mária, a Vörösmajor sertésgondozónője kezdett kísérletezni. Először csak két sertést hizlalt a szovjet tapasztalatok alapján és kí­sérletei eredményhez vezettek. A napi négy­szeri etetés bevezetésével 1.10 kg napi súly­szaporulatot ért el. Ezt a módszert hamaro­san átvették a dunasápi udvar dolgozói is. Krivánek János, az udvar vezetője kezdemé­nyezésére több sertést kezdtek ennek alapján hizlalni s alig egy hónap alatt már túlhalad­ták a vörösmajori udvar dolgozóinak ered­ményeit. A dunasápi udvar sertésgondozói, Takács Margit és Marsovszky Mária rájöttek, hogy a sertések napi négyszeri, pontos és időbeni etetésével valóban nagyobb súlyszaporulatot lehet elérni. Első hónapi kísérletezésük után 1.25 kg-os napi átlag súly szaporulatot értek el és ekkor kötelezettséget vállaltak, hogy a Szovjetunió Kommunista bolsevik Párt kong­resszusa tiszteletére, valamint a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tiszteletére a na­pi súlyszaporulatot 1.32 kg-ra emelik. A gyorshizlalás lényege abban áll, hogy a sertések napi négyszeri etetése mindig pon­tos időben történik és a pontosan kimért táp­lálékot egyenlően kapják. Az etetési adag a sertés súlyának megfelelően van megállapít­va. A 30—40 kg-os sertések reggeli etetésénél 0.50 kg árpadarát, 1.50 kg reszelt hyersrépát, 10 dkg. nyers lóhere vagy lucerna hulladékot kapnak s ezenkívül még 15 dkg darált mag­keveréket, 7—8 dkg sót és 5 dkg takarmáuy­­mészport. Ezt a mennyiséget egy kádba össze­keverik és hozzáöntnek egy bizonyos meny­­nyiségü forrázott káposztalevelet. A sertések a tízórai etetésnél ugyanezt a keveréket kap­ják azzal a különbséggel, hogy sertésenként 0.50 kg zabdarát vagy árpadarát vegyítenek hozzá. A délután 3 órai etetéshez szintén ezt az adagot kapják, majd az esti, nyolcórai ete­téshez ezen az adagon kívül még lóhere, lu­cerna és szénaszecskát leforí^zva, fejenként 10 dkg-ot. A sertések súlyuknak megfelelően kapják a vegyitéket. A 100—130 kg-os súlyú sertések pl. már 5 kg marharépát, 0.50 kg ár­pát, 0.10 kg vegyes magkeverékdarát, 15 gramm mészport és 15 gramm sók kapna/c. Ez a hizlalást módszer igen gazdaságos, mert ál­talában kevés költséggel szép eredményeket biztosít. Igaz, hogy pontos munkát követel és csak ott valósítható meg, ahol sertésgon­­dozóink valóban lelkiismeretes munkát végez­nek. Takács Margit és Marsovszky Mária elv­társnők azonban bebizonyították, hogy ha­zánk szocialista építésében és a béke megvé­dése érdekében öntudatos munkával bizto­sítják a magasabb termelékenységet és ez­zel felelnek a külső és a belső reakció mes­terkedéseire. Takács Margit elvtársnő 7 gyermek anyja és azért tudatában van mit jelentene egy újabb háború kitörése. A jól végzett munká­ért megkapja a megérdemelt jutalmat, mert a múlt hónapi fizetése 5.600 korona volt. Mar­sovszky Mária szintén kétgyermekes édes­anya s az ő fizetése is szintén 5.600 korona volt. Bizonyos, hogy az ilyen kereset mellett családjukat szépen eltarthatják és ma már nem kell nélküllözniök mint a múlt rend­szerben. Férjeik szintén az állami gazdaság­ban dolgoznak és havi keresetük 5—6.000 ko­rona. Szép eredményeket értek el a szarvasmar­ha gyorshizlalásánál is. Takács Lajos állat­gondozó 17 darab szarvasmarhánál 35 nap alatt 10.08 q súly szaporulatot ért el. Emellett 18 darab fiatat bikát gondoz, amelyért na­ponta darabonként 5.50 koronát kap. Igaz, kissé sok a munkája, de megkapja a megér, demelt jutalmat. A múlt hónap végén 11.892 korona tiszta keresetet vitt haza a családjá­nak. Sertésgondozóink ezen értekezletről bőséges tapasztalatokkal felfegyverkezve tértek visz­­sza munkahelyükre és egyhangúan elhatároz­ták, hogy visszatértük után még nagyobb szorgalommal és odaadással fognak dolgozni, hogy sertésállományunk fejlesztésében minél szebb eredményeket érjenek el. Lavrík Mihály. Az EFSz tagok a szovjet gépekről De nézzük csak a gép másik nagy jelentő­ségét is a szövetkezet részéről. Ha 105 szövet­kezeti tag napi teljesítményét, — ami 7 ha lenne, ,— egyénekre osztjuk, minden szövet­kezeti tag munkája után 1.75 munkaegységet kap, aminek értéke 75 korona és 6 kg ter­mészetbeni járandóság. Ez naponta összesen 181 munkaegység, 7.875 korona és 630 kg ter­mészetbeni járandóság lenne Nem beszélve arról, hogy mibe kerülne a szállítás és a csép­­lés, amit a kombájn egyszerre elvégez. A kombájnok elé érkezünk. Szabó Kálmán kombájnvezető, segítőtársával, Szmatana elv­társsal a gép karbantartását végzi. Hogyan vált be a kombájn a napraforgó szedésénél — kérdeztük. — Nagyszerűen — mondja diadalmas arc­cal Szabó elvtárs. Azonban fejlesztenünk kell szaktudásunkat, mert csak így tudjuk kellő­képpen kihasználni a gépet — fejezi be Sza­bó elvtárs. A tardoskeddi EFSz tagok is megelégedés­sel beszélnek a szovjet gépekről. Ez érthető is, mert az őszi munkák sikeres elvégzésénél óriási a gépek jelentősége. A napokban pró­bálták ki a napraforgószedést kombájnok se­gítségével, ami nagyszerűen bevált. Ez is nagy haladást jelent a mezőgazdaságban, mert a múlt évben még kézi erővel végezték ezt a munk4t, ami sok munkaegységet vont maga után. A szövetkezeti tagokat érdekelte a gép és a fizikai munka eredményei közötti különb­ség, ezért egy próba-kisérletezést tettek, majd pontosan kiszámították, hogy mennyi mun­kaerőt és munkaegységet takarítanak meg a kombájn segítségével. Nyolc-tíz óra leforgása alatt 15 szövetke­zeti tag kézi erővel csak 1 hektár területen lévő napraforgót képes betakarítani. A kom­bájn ezalatt az idő alatt learat és kicsépel 7 hektárt. Láthatjuk tehát, hogy egy kombájn naponta 105 embert szabadít fel egyéb mező­­gazdasági munkákra. Apa a fiával egy célért traktort kapott. Kuruc Károly traktorbrigád­­vezető a legjobb véleménnyel van a két Va­nya traktorosról. — Amikor János megkapta a traktort, min­denki elcsodálkozott. Egyesek kételkedtek ab­ban, hogy János megfelel a traktorra, még­hozzá a DT-54-re. Hiszen keresni kell a trak­toron, amikor végigszáguld a falun. Aztán ki­mentek még az egyéni gazdálkodók is, mert érdekelte őket, hogyan dolgozik János. No, nagy volt a meglepetés, amikor meglátták a felszántott tarlót, ami a legkitűnőbb munka­­minőséggel volt elvégezve.. Ványa elvtársnak Jánoson kívül még há­rom gyermeke van. Nemcsak fiára büszke, hanem a lányára is, aki 17 éves és a trak­torállomás személyi osztályának a referense, így hárman dolgoznak egy helyen, egy célért. —- Mit fogtok csinálni, ha Tardoskedden elvégzitek az őszi munkákat? — kérdeztük Ribár elvtársat, a traktorbrigád agronómu­­sát. — A fiúk már alig várják, hogy kisegít­hessék azokat a brigádokat, amelyek elma-A váltás ideje van. Ványa elvtárs megál­lítja DT-54-es traktorát és körültekint — keres valakit. Ö a brigád legidősebb tagja. Közben megérkezik egy fiatal traktoros, aki Ványa elvtársat váltja fel. — Megérkeztél Jancsi — kérdezi Ványa elvtárs. — — Megjöttem. Mennyi a teljesítmény? — — Hét hektár. — — Rendben van a gép? — — Igen, folytathatod a munkát. — A fiatal traktoros, felpattan a volán mellé és elindítja a motort. Mi pedig csak később tudtuk meg, hogy a két traktoros ifjabb és idősebbik Ványa János volt, tehát apa a fiá­val. Ez a két dolgozó már teljesítette az őszi tervet. A DT-54-es traktorra 540 ha volt ter­vezve. Ezt a két traktoros már rég túltelje­sítette. Idősebbik Ványa elvtárs csak 3 hete dol­gozik a traktoron, a két műszak bevezetésé­vel lépett munkába, mint szövetkezeti tag. Fia, a 16 éves János, a nyári munkáknál ön­kötözőn dolgozott, majd nemsokára DT-54-es

Next

/
Thumbnails
Contents