Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-07-13 / 28. szám

1952 július 13. Gépi segítség - gyors aratás a Kisújfalusi EFSz-ben Suhog a kasza, önkötözőgépek, kombájnok lepték el a határt. Vidám szövetkezeti tagok hordják keresztbe a kévéket. Ezek a napok a paraszti élet ünnepnapjai, de ünnepe az egész országnak, a szocializmust építő munkás-pa­raszt szövetségnek. Míg iparunk fejlődését a negyedévi tervek teljesítésében látjuk, mezőgazdaságunk fokmérője, ünepi számadása, az aratás. Az országút szalagja Kisújfalu felé kanyarog velünk. Virágjukat lobogtató kukorica és egyéb ültetvények táblái maradnak mögöttünk. A határban az őszi árpa és a rozs már keresztekben áll, a kereszteket tárcsa hurkolta kö­rül, nagy nyolcasokat írva a tarlóra. De kisújfalun már hiába keressük a tárcsa nyomáit, az aratással egyidőben a tarlóhántással is végeztek, hogy a másodnövények azonnal a frissen szán­tott földbe kerüljenek. A tavalyihoz képest milyen nagy lépést tett előre a szövetkezet, — állapítjuk meg — s nem tévedünk állításunkban, mert a tények mindennél bővebben beszélnek. A jó munkaszervezés és az erős akarat csodákat tud művelni az egy célért dolgozó EFSz tagjaiban. Ez történt a kisújfalusi szövetkezetben is. A gabona betakarítását a Párt és a kormányhatározat irányel­vei alapján szervezték meg. Most lát­ják csak, hogy milyen nagy segítsé­gükre vannak az állandó munkacsopor­tok, amelyek tulajdonképpeni részesei annak, hogy szövetkezetük, a párkányi járás élenjáró szövetkezeteinek sorába küzdötte fel magát. Mindez természe­tesen megmutatkozik az állammal szemben vállalt kötelezettségeik telje­sítésében is. Augusztus 1-ig teljesítik egész évi húsbeadásukat. Ebben az év­ben a szocialista munkaverseny is szé­lesebb teret hódított a tagok között, sőt már odáig fejlődött, hogy elfogadták a sárkányi EFSz versenykihívását. A határ felső részén négy önkötöző­gép körvonalai tűnnek szemünkbe, amint mélyen bent járnak az árpatáb­lában s mint a zsinór, oly egyenesen rakják sorba a bekötött kévéket. Már a dús kalászok is jó termésről tanús­kodnak, de hogy kételyeink teljesen eloszoljanak, egy idősebb kisparaszt, aki éppen mellettünk halad, kezében kalászokat himbálva, közbeszól: „26 mázsa hektáronként“. Szinte elcsodál­koztunk, mikor tudomásunkra jutott, hogy az illető még magángazdálkodó és dicséri a szövetkezet szép gabona ter­mését. Persze, hogy dicséri —, jegyzik meg a szövetkezet tagjai —, hiszen erre járt akkor is, amikor vetettük. Már akkor mondotta, hogy itt aztán lesz bő termés, mert keresztsoros veté­si eljárást alkalmaztunk, amiről ő már sokat olvasott. Közben a szomszédos apró parcellákon is megindult a munka. Napbamította fia­tal ember nagy karlendítésekkel vágja kaszáját az aranysárgára érett búzába, úgyhogy a kasza suhogása összeolvad az önkötözők csendes berregésével. Itt egymás mellett harcol az új, a régivel. A korszerű aratás forradalmi eszköze, az önkötözőgép egy nap alatt 7 hektárt arat le, míg kézikaszáyal alig lehet egy holdat elvégezni. S hogy mit jelent a gép a földeken, azt visszatükrözi az idei gazdag termés, mert észszerű ki­használásával minden munkát időben végeztek el s az aratásnál is a legkeve­sebb szemveszteséggel dolgozik, emel­lett könnyebbé teszi az emberek mun­káját és meggyorsítja a betakarítást. — A gépesítés több termést, keve­sebb fáradságot jelent — így jellemzi a gépeket Trecska elvtárs, a szövetke­zet elnöke, aki a szövetkezet többi tag­jaival itt nőtt fel, a régi — módi pa­raszti élet reménytelenségéből. Ámde jó lenne, ha az egyénileg gaz­dálkodók is kevesebb fáradsággal, gé­pekkel végeznék az aratást, hogy mi­nél alacsonyabbra csökkentsék a szem­veszteséget. S mindez valóra is válhat­na, ha közös aratást szerveztek volna meg. A szövetkezet több, mint 180 hektárt 7 nap alatt arat le, míg a ma­gángazdálkodók sokkal hosszabb ideig tudják csak elvégezni a gabonabetaka­rítását. Természetesen a hosszúra nyúlt aratásnál a szemveszteség is nagyobb, Kisújfalun éppen annyi, hogy jó né­hány család fejadagját fedezné az el­pergett gabona mennyiség. Ügylátszik még nem okultak a kisújfalusi kis- és középparasztok, az is igaz, hogy nem volt aki alaposan megmagyarázta volna nekik a gépek fontosságát és a közös aratás jelentőségét. Ebben nagy szere­pet játszik a HNB elnöke, Bábindeli, aki a meggyőző munka helyett inkább visszafojta az egyénileg dolgozó pa­rasztság törekvéseit. De amint kulák barátjai nem nőttek az égig, neki is le­törik egyszer a szarva és az általa be­csapott parasztság megtalálja a szövet­kezet felé vezető utat. így válik majd a gép is barátjukká és igazi segítő-tár­sukká. — Több termés, kevesebb fáradság, •— mondotta Trecska elvtárs a gépek munkájáról. Mi a kisújfalusi látogatá­sunk eredményeként még valamit hozzátehetünk: és gyors beadás. Mert ez is kell, hogy az új kenyér minél előbb az ország asztalára kerüljön. Szombath Az ipolyviski EFSz az ösziárpából a tervezett 20 mázsa helyett 23 mázsát termelt hektáronként Június 26-án ünnepélyes keretek kö­zött megkezdtük az őgziárpa kombájn­nal való aratását. A község és a kör­nyék egyénileg dolgozó kis- és közép­parasztjai összesereglettek és csodálat­tal nézték nagyüzemi gazdálkodásunk nagy alkotását, mert a gép- és más technikai eszközök nagy táblákon való alkalmazása nemcsak a nehéz fizikai munkát veszi le a vállunkról, de segít a magasabb hektárhozamok elérésében is. Szövetkezeti tervünk szerint 20 má­zsa volt hektáronként előirányozva, de 23 mázsa termett. Július 4-én megkez­dődött szövetkezetünkben a többi kalá­szosok aratása. Hat önkötöző géppel kezdtük meg a 130 hektár gabonater­mésünk aratását. A szövetkezeti tagok két munkacsoportot alakítottak. Egy­­egy csoportban 15 férfi és 13 nő végzi a munkát. Mind a két csoport kap két aratógépet és egy-egy cséplőgépet. Az aratási munkálatok gyors iram­ban haladnak és minden remény meg­van, hogy a tervezett határidő előtt be­fejezzük. Az aratási munkálatok meg­kezdése előtt minden növényápolási munkát elvégeztünk. Ezt elősegítette az is, hogy munkacsoportokon belül jól megszerveztük a munkát. Elvégeztük 92 ha réten a széna betakarítását, 20 ha-on más takarmányfélék kaszálását. 30 ha kukorica munkálatait, 10 ha do­hány, valamint 10 hektárnyi kertészet­ben minden munka a legnagyobb rend­ben lett elvégezve. Befejeztük 6 hek­tár szőlő kapálási és kötési munkála­tait s így szövetkezetünk aratási és cséplési munkálatait semmi sem korlá­tozza és most teljes erőnkkel az aratás elvégzésére és beszolgáltatási kötele­zettségünk mihamarábbi teljesítésére törekszünk. Tudatában vagyunk, hogy ezáltal biztosítjuk dolgozóink közellátását és hozzájárulunk a világbéke megerősíté­séhez. Dolinszky Mária Ipolyvisk Az asszonyok is szorgalmasan dolgoznak Az aratás alatt a len tépéséről sem fe­ledkeznek meg a tanyi EFSz tagjai, amelyet géppel végeznek el A királyhelmeci járás dolgozó parasztjai augusztus 15-ig eleget tesznek beszolgáltatási kötelezettségüknek A járási Pártbizottság plénuma még május 8-án az elnökség feladatául tűzte ki az ara­tási és a cséplési munkálatok megszervezését s az ezzel párhuzamosan történő tarlóhántást is, hogy így megőrizzük a talajnedvességet és gyomtalanítsuk szántóterületeinket. Ügyszin­tén nagy gondot kell fordítanunk a takar­mánykeverékek másodvetésére is, amely jó­szágállományunk fokozásának fontos részét képezi. A járási Pártbizottság elnöksége a plénum határozatát részletesen szétdolgozta, melynek alapján a járási NB az állami gépállomással, az EFSz-ek képviselőivel, minden EFSz és község számára részletes aratási és cséplési tervet dolgozott ki. Ezen aratási tervek szé­leskörű vita anyagáúl szolgáltak a helyi Párt­­szervezetünk júniusi gyűlésein, az állami gépállomás traktorosbrigád központjai, vala­mint a helyi Nemzeti Bizottságok plénuma ülésein, valamint kis- és középparasztiaink körében. Nem lenne azonban helyes, ha nem mutat­nánk rá a hiányosságokra is, amelyeket el­követtünk. Míg az önkötözőkre, kéziaratásra, lófogatokra, valamint a cséplőgépekre a terv részletesen ki lett dolgozva, keveset foglal­koztunk azokkal a nagyteljesítményű kom­bájnokkal, melyeket legjobb barátunk, a Szovjetunió küldött számunkra, hogy általuk mezőgazdaságunkat a legfejlettebb technika vívmányaival gazdagítsuk és felszabadítsuk dolgozó parasztságunkat a nehéz fizikai mun­ka alól. A baj ott kezdődött, hogy nem ismertük pontosan a kombájnok számát s így aztán nehéz volt azok tervszerint) beosztása. A leg­nagyobb hibát azonban ott követtük el, hogy pártszervezeteink azon ülésein ahol maga­sabb típusú EFSz van és számításba jöhetett volna kombájnnal való aratás, annak igény­­bevételéről és előnyeiről csak felületesen tár­gyaltunk, ugyanez történt az EFSz-ek tag­gyűlésein is. így aztán nem is csoda hogy az aratási tervből a kombájnok kimaradtak. Hiba az is, hogy a szövetkezeteink vezető funkcionáriusai nem nagyon olvassák a szov­jet szaklapokat, ellenkező esetben nem for­dulhatná elő, hogy Palágyi és Dobos elvtár­sak, a leleszi EFSz-ből nem hisznek a kom­bájnnal való aratás idő, munkaerő és anyagi megtakarításában. Most azonban az elvtár­sak meggyőződtek tájékozatlanságuk helyte­len mivoltáról, mert jó munkaszervezéssel 200 hektáron kombájnnal arattak és közel 2000 munkaegységet takarítottak meg. Ezen­kívül lényegesen meggyorsította az aratás el­végzését is. Járásunkban az ősziárpa, valamint az olaj­repce aratása június 23.-án kezdődött és jú­nius 26-ig végeztünk 240 hektár ősziárpa és repce learatásával. Ezzel párhuzamosan tör­ténik a tarlóhántás is. Eddig 151 hektáron végeztünk tarlóhántást és 92 hektárra takar­mánykeverékeket vetettünk. Az ősziárpa ara­tásánál meg kell említenem a leleszi trak­torbrigád kitűnő munkáját. A brigád minden egyes tagja versenyben áll a legjobb mun­kás vándorzászlajáért. A múlt héten a leg­jobb teljesítményt Lipan János traktoros ér­te el, aki gépével egy nap alatt lf‘ hektár ősziárpát aratott le. Legnagyobb vetélytársa Szedlák Miklós, aki alig néhány árral ma­radt mögötte. EFSz-einkben általánosságban a munka­erkölcs az elmúlt évhez hasonlítva nagyon sokat javult és ha szövetkezeteink megőrzik a jelenlegi csoport munkamegosztását, akkor az aratást idejében és sikeresen fejezik be. Nagyon helyesen gondolkozik az a szövetke­zet, amelyik saját tagjai által akarja az ösz­­szes aratási munkálatokat elvégezni, mint például a bodrogszerdahelyi EFSz tagsága. Ebből tanulhatna a királyhelmeci EFSz is, amely az aratási munkálatok elvégzését bri­gádok segítségére építi. Már pedig az a cé­lunk, hogy az összes munkálatokat úgy szer­vezzük meg s a tagalapot úgy bővítsük ki, hogy brigádokra ne legyen szükségünk. Az aratást a terv szerint 14 nap alatt végezzük el s vele egyidejűleg csépelünk is, továbbá azzal párhuzamosan történik a felvásárlás is. Jelszavunk: az első szemet a cséplőgéptől egyenesen a raktárszövetkezetbe. Tervünk szerint augusztus 15-ére beszolgáltatási kö­telezettségünknek eleget teszünk. Ezt csak úgy érhetjük el, ha pártszervezeteink, min­den kommunista, a Helyi Nemzeti Bizottsá­gok, a tömegszervezetek, és minden kis- és középföldműves tudatában lesz a munkás­­osztállyal szemben való kötelességének. Benedek Gyula, az SzKP járási titkára Királyhelmec. A magyarbéli EFSz minden erejét az aratásra összpontosítja Június verőfényes reggelén mggje*­­lentek a gépek a magyarbéli szövetke­zet földjein és az EFSz tagok a trakto­ristákkal együtt megkezdték a gabona aratását. Két önkötözőgép áll rendelke­zésükre, amit Micska és Szlávicsek példás traktorosok vezetnek. Két mű­szakban dolgoznak a gépek, éjjel-nap­pal folyik az aratás, hogy elősegítsék az aratási munka sikeres és gyors el­végzését. A traktorosok mellett a szö­vetkezet tagjai is kint vannak és két munkacsoportot alkotva dolgoznak. A csoportokat a szövetkezet viszonyaihoz mérten alakították, nehogy torlódás álljon be a munkálatoknál. Az egyik csoportot a dohánytermelési csoportból szervezték meg, míg a másik csoportba a kertészet dolgozói tömörültek. A két csoport egyenlő számú munkaerőből áll. Gondát és Kiss Sándorné vezetésé­vel verseny alakult ki a csoportok kö­zött. A magyarbéli EFSz aratócsoport­jai közötti versenyt előreláthatólag az első csoport nyeri meg. Ezen csoport tagjai az első naptól kezdve mindig pontosak munkájukban és naponta 15 ha gabonát raknak keresztekbe. A má­sodik csoport munkájában még sok a hiányosság, amit legfőképpen a mu­lasztás okoz. Vannak olyan tagok, ja­varészt asszonyok, akik hétről-hétre nem járnak munkába. Igaz, hogy a munka jutalmazásakor és az évvégi el­számolásnál rájönnek hibáikra. Minden tagnak meg kell értenie, különösen most a termés betakarításakor, hogy szövetkezetben! munkájával saját bol­dog és gondtalan jövőjét építi. A szövetkezet tagjai jól felkészültek a cséplésre is. Terv szerint minden egyes tag részére felosztották a mun­kálatokat, amely megkönnyebbíti a munkák menetét. Szorgalmas munká­juk eredményének első gyümölcsét a felvásárlási szervek raktárába szállít­ják, azzal a célkí+űzéssel, hogy a dús termésből ‘hazafias kötelességüknek terven felül eleget tegyenek. Szabó Vendel Magyarbél A A bősi EFSz-ben vígan folyik az aratás

Next

/
Thumbnails
Contents