Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-09-28 / 39. szám

1952. szeptember 28. A dunamocsi EFSz tagjai bebizonyították hogyan lehet olcsón, gyorsan sertéshizlaldát építeni „A szövetkezet jövedelmének, gazdasági megszilárdulásának fokozását és a szövetkezeti tagok bevételének lényeges emelését nem lehet a közös állatte­nyésztés mindenirányú kifejlesztése nélkül elérni“. Egyebek között így emlé­kezik meg Pártunk és kormányunk az EFS<z-ek megszilárdításáról és tovább­fejlesztéséről szóló rendelete, a közös állattenyésztés szükségességéről. Mi Dunamocsra látogattunk el, hogy a szövetkezet első lépéseit megtekint­hessük s hogy miképpen valósíttották meg a rendelet értelmében, a közös ál­lattenyésztés fontos kérdéseit. Elöljáró­ban el kell mondanunk, hogy a szövet­kezet taglétszáma a nyári munkálatok alkalmával 212 új taggal gyarapodott és a község mondhatnánk 90°/o-a lépett már a közös gazdálkodás útjára. A ki­­szélesedett szövetkezet taglétszáma ma­gával hozta az állatállomány növeke­dését is, amelyet ezután a közös istál­lóban tenyésztenek. Igen ám, de a meg­lévő szűk istálló az új tagok állatait nem képes befogadni, hiszen csak szar­vasmarhából több, mint 80 darabot összpontosítanak, sertésből pedig 200-on felül kerül közös hizlaldába. Ezeknek az állatoknak helyet kellett készíteni, hogy összpontosíthassák. Dunamocson ez a kérdés nem okozott sem nagyobb gondot, sem pedig megerőltetést. Az alábbiakban arról számolunk be olva­sóinknak, hogy milyen eszközöket vet­tek igénybe abból a célból, hogy még az idén új hizlaldát és tehénistállót építsenek, az összpontosítandó állatok számára. Saját erejükből építik az istállót Vannak olyan emberek, akik nehe­zen válnak meg régi felfogásuktól, so­káig kell nekik magyarázni míg meg­értik^ hogy a régi szerint már nem le­het élni. Mi ehhez még hozzátehetnénk, ha a régi szerint nem lehet élni, akkor dolgozni sem, hiszen a kettőt nem lehet egymástól elválasztani, mert az új élet nagyobb követelményeket állít elénk és a sikerek érdekében meg kell ragad­nunk az új munkamódszereket vagy ennek megfelelően valami olyat alkal­mazni, amely biztosítja gazdálkodásunk alapfeltételeit. így volt ez a dunamocsi kis- és kö­zépparasztokkal is, amikor a szövetke­zet tagjaivá váltak. Ha már szövetke­zeti tagok, akkor a munkának nem szabad meglassulnia — mondogatták egymásközött a tagok. És nem csök­kent a munka irama, mert a gazdaság minden részén szorgos kezek igyekez­nek elvégezni a munkálatokat. Ä szö­vetkezet elnöke és a könyvelő kezde­ményezésére egy kisebb küldöttség in­dult el a muzslai EFSz-be, hogy meg­tekintsék a saját forrásukból épített sertéshizlaldát. Amikor szemlélő útj ük­ről hazatértek, elmondták mindazt, ami Muzslán láttak. Ballabás András meg is jegyezte, hogy a muzslaiak egyik fő jövedelmüket éppen a saját forrásukból épített hizlaldának köszön­hetik, mert másképpen nem tudták volna elhelyezni az állandóan növekvő, szép sertésállományukat és a termelési tervet sem tarthatták volna be enélküi. Ami Muzslán bevált, nálunk is megfe­lel — mondogatták a szövetkezet tag­jai — lássunk hozzá mi is egy ilyen sertéshizlalda építéséhez. Ezután egy órát sem vártak, nyom­ban hozzáláttak a munkálatokhoz. Leg­első gondjuk az oszlopok beszerzése volt, amit ugyancsak saját forrásukból szereztek. Az oszlopokat felállították, lécékkel körülszögezték és sövénnyel fonták végig. Lassan azt látták a tagok, hogy kész a sertéshizlalda. Még a sö­vényt sárral körülvakolják és kívülről préselt szalmával vagy kukoricaszárral övezik, hogy megvédjék a hidegtől kö­zös sertésállományukat. Sok helyen ilyenkor arról tárgyalnak, hogy tovább nem folytathatják az építkezést, mert hiszen a járás nem utalt ki anyagot, sem cserepet, de a dunamocsiak nem így gondolkoztak. Van elég nádunk — mondogatták — csak ki kell vágni, jobb fedelet csinálunk belőlé; mint cse­répből vagy eternitből. A Duna-ág egyik szigetén, ahol szép szálú nád ter­mett, jó csomót kivágtak, amellyel be­borítják a sertéshizlaldát. Az így fel­épített hizlaldába egyszerre több mint száz hízót helyezhetnek el és bizony ez nagy segítségükre szolgál, mert úgy pénzügyi tervüket, mint beszolgáltatási kötelezettségüket pontosan teljesítik s ez az oka, hogy a tagság jövedelme ál­landóan emelkedik. Az újonnan belépett tagok fokozato­san, napról-napra többen és többen kapcsolódnak a közös munkálatok el­végzésébe. Több, mint 70 pár lovuk van, amelyeket szintén kellően fel­használnak az őszi munkálatoknál. Ed­dig 10 hektár ősziárpát vetettek ^1. A földek tagosítása lehetővé tette azt is, hogy a munkálatok további elvégzése érdekében munkacsoportokat szervez­zenek. Ez azonban gyönge pontja még a szövetkezetnek, mert igen lassan fo­lyik a csoportok megszervezése. Több felvilágosító munkára lenne szükség a járás részéről is, mert a munkacsoport a közös gazdálkodás lelke, ami nélkül nem lehet eredményes gazdálkodást folytatni. A hátralevő időszakot hasz­nálja fel arra az EFSz vezetősége, hogy pótolják el mulasztottakat a szövetke­zet további sikeres működése érdeké­ben. (Szombath) A gömörpanyiti CsISz tagok a Nagy Októberi Szociaiista Forradalom 35. évfordulójának és az SzK(b)P kongresszusának tiszteletére A gömörpanyiti CsISz szervezet tagjai gyű­lésén beszélgettünk az SzK(b)P kongresszu­sának és a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomnak jelentőségéről, az ifjúsági mozga­lomban. Az SzK(b)P kongresszusának össze­hívása újabb bizonyítéka annak, hogy a kom­munizmust építő szovjet nép békét akar. Mi jó munkánkkal köszöntjük a hős szovjet né­pet, akik lázasan készülődnek ezekre a na­pokra és a következő kötelezettséget vállal­juk e napok tiszteletére: 1. A CsISz keretén belül megalakítjuk a politikai kört, amelynek vezetőjéül Zsóri Zol­tán, párttagot választjuk, aki kétszer heten­ként előadást fog tartani a politikai kör tag­jai számára. 2. Megalakítjuk az orosznyelv tanulókörét amely október 1-én kezdi meg a munkát. — Ugyanakkor énekkart is alakítunk, amely al­kalmi ünnepek esetén szovjet dalokkal szó­rakoztatja a falu dolgozóit. 3. Nagy figyelmet fordítunk a úttörőszer­vezet munkájára és hogy ezt a munkát jól végrehajtsuk, Istók Ilonát úttörőiskolára küldjük. 4. CsISz szervezetünk az EFSz vezetőségé­vel élénk figyelmet fordít az őszi munkák si­keres elvégzésére, továbbá vállalja 100 bri­gádóra ledolgozását a cukorrépa kiszedésé­nél. 5. Azon CsISz tagjaink jó munkájáért, akik az ősz \ folyamán eltávoznak ifjúságunk kö­réből hazánk védelmére, bucsúestét rende­zünk. 6. N.em feledkezünk meg az ifjúsági gát­építésről sem. Ezért csoportunkból két tagot állandó munkára küldünk október 15-ig. 7. A téli estéken, amikor a munkák nem akadályozzák az ifjúság összejövetelét, nagy gondot fordítunk ifjúságunk politikai fejlődé­sére. Nem lesz egyetlen CsISz központi bi­zottsági határozat vagy kormányhatározat sem, hogy azt ifjúsági szervezetünk át ne tanulmányozná. SZABÓ IMRE, , Gömörpanyit. Értékes kötelezettségvállalásokkal gyorsítják meg az őszi munkákat a nagymányai traktorosok Már csak rövid idő választ el bennünket a SZK(b) P XIX-ik kongresszusától és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35-ik évfor­dulójának ünnepségeitől. Ezek a napok törté­nelmi jelentőségűek a világ békeszerétő népei számár a. Hazánk dolgozói a termelés minden szaka­szán értékes munkakötelezettségeket vállal­nak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35-ik évfordulója és SZK(b)P iránt. A nagymányai traktorállomás dolgozói üze­mi gyűléseken beszélgettek a bekövetkező ün­nepségek nagy jelentőségeiről. A vita felszó­lalásokban a dolgozók nagy hálával beszélget­tek arról, hogy mit hozott számukra a Nagy Októberi Forradalom. Nagy lelkesedéssel ha­tározták el, hogy kollektív felajánlást tesznek a traktorállomás nevében. A fejajánlás így szól: — 1: Időre teljesítjük az őszi munkák tervét. 2. Elmélyítjük a szocialista munkaversenyt, éspedig úgy, hogy minden traktoros egyéni versenyző lesz. A versenyben elért eredmé­nyeket minden héten pontosan leellenőriz­ve kiértékeljük. 3. Az őszi munkák elvégzésénél bevezetjük a két műszakot. 4. A gépek üzemképességét 4 százalékkal fel­emeljük. 5. Az őszi munkák sikeres elvégzése után, fi­gyelembe véve a szocialista munkaverseny eredményeit, a munkafegyelem betartását, a traktorosok munkához való viszonyát és az elvégzett munka minőségét, 10 legjobb traktorost elkészítjük a Pártba való belé­pésre. A kötelezettség vállalás első pontjában vál­lalták a traktorállomás dolgozói, hogy az őszi munkák tervét időre teljesítik. Ennek termé­szetesnek kell lenni és mint értékes kötele­zettségvállalásról emlékezünk meg, azért tesz­­szük, mert nagymányai állomás dolgozói éve­ken keresztül nem teljesítették idejében a tervet. Ennek a fő oka a rossz munkameg­szervezés volt. Nem volt pontos munkaterv, amely szerint a traktorosok dolgoztak volna, laza volt a munkafegyelem és a dolgozók nem éreztek egyéni felelősséget az elvégzett mun­káért. A traktorállomás dolgozói már megtalálták a kiutat ezekből a nehézségekből és ebben az évben a tavaszi és a nyári munkálatoknál időre teljesítik a térvet. ■ Legelőször magának, a traktorállomás veze­tőségének kellett megjavítani a munkát. Ah. twizálni kellett a tömegszervezeteket a trak­torállomás keretén belül. Ezekután meggyőző munkát indítottak a terv időbeni teljesítésére és meggyőztek minden dolgozót a rendszeres ■munkábajárás jelentőségéről, mivel csak így teljesíthetik a tervet. így kezdett megváltozni a helyzet a nagy­mányai traktor állomáson. A traktorállomás dolgozói már nem akarnak visszaesni a régi hibákba és ma már kezdeményezőkké váltak a jobb eredmények eléréséért vívott harcban. Ezért úgy határoztak, hogy azt a kötelezett­ségvállalást, amit együttesen fogadtak, fel­bontják és a brigádok, valamint az egyének önállóan tesznek kötelezettségvállalást. Ezzel nemcsak biztosítják a felajánlás teljesítését, hanem a felelősség is megoszlik a brigádok tagjaira. Első, aki egyéni kötelezettséget vállalt, Ná­­dasdi János traktoros volt. Nádasdi elvtárs egyébként ez év őszén bevonul néphadsere­günkbe és addig a következő kötelezettséget válalta: Az SZK(b)P XIX. kongresszusának tisztele­tére, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékéhez hűen és Sztálin elvtárs születés­napja alkalmából bevonulásomig ezeket a kö­telezettségvállalásokat teszem: 1. egészévi tervemet 200 százalékra teljesítem,, 2. a gép jobb kihasználásával 25 százalékos üzemanyagmegtakarítást érek el. 3. elfogadom Kis László, pozsonyi traktoros versenykihívását az őszi munkák elvégzé­sénél. 4. továbbá az őszi munkák elvégzésénél egyé­ni versenyre hívom Székely Rudolf trakto­rost. A versenytáblán ugyancsak meglátszik Ná. dasdi elvtárs munkaszorgalmának eredménye. A kötelezettségvállalások pontjait maga előtt látja, amikor a szövetkezet földjein dolgozik. Ezideig egészévi tervét 150 százalékra teljesí­tette, 56 százalékos üzemanyag megtakarítás­sal. Nádasdi eh>társ tehát példát mutat a töb­bi traktorosnak is. A traktorosok példáját kö­vetve azonnal 18-an jelentkeztek egyéni ver­senyre és értékes felajánlásokat tettek az SZKfbjP kongresszusának és a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tiszteletére. Szép felajánlást tett Sós József, az alsóóha­­ji brigád traktorosa is, amikor arra kötelezte magát, hogy az őszi munkák tervét 5 nappal a határidő előtt, 170 százalékra teljesíti, 10 százalékos üzemanyagmegtakarítással. To­vábbá a szükséges alkatrészeket hulladéka­nyagból készíti el, amiáltál 3.000 koronát megtakarít. Ezekben a pontokban versenyre hívja ifj. Trubínyi József traktorost. A trakorosok nemcsak elfogadták a szocia­lista versenykihívást, hanem azt ki is bőví­tik. Például Orolin Pál mechanikus a követ­kező kötelezettségeket vállalta: A gépek üzemképességét 4 százalékkal felemeli és a régi anyagokból 3.000 korona értékű alkat­részt készít el. Ebben a munkában szocialista munkaversenyre hívta Margetin és Jamrisko mechanikusokat, akik ezt a kötelezettségvál­lalást elfogadták és 3.000 korona helyett, 6.000 koronát takarítanak meg az alkatrészek elő­állításánál. Nem maradnak le a brigádok sem a felajánlás terén. A vajkai traktorbrigád, Hajnal József vezetésével ezeket a kötelezett­ségvállalásokat tette: 1. Az őszi munkák tervét 155 százalékra tel­­jesíti. i. Bevezeti a két műszakai. s Országszerte folyik a termésbetakaritás Állami gazdaságaink és EFSz-eink az őszi vetési munkálatokkal párhuzamosan a legna­gyobb ütemben folytatják a kukorica, burgo­nya és a dohány betakarítását. 3. A különböző alkatrészeken és, egyéb, más dolgokon minden traktoros megtakarít 1000 koronát. 4. Amikor kötelezettséget vállalunk a mun­kák időbeni teljesítésére, kötelezzük ma­gunkat a gép kitűnő karbantartására és annak szakszerű kihasználására. Vigyá­zunk gépünkre, mert azt a dolgozó néptől kaptuk. 5. Szocialista munkaversenyre hívjuk Slobo­­dik József traktorbrigádját az őszi terv tel­jesítésében. { A vajkai traktorbrigád versenykihívása után a többi brigádok is bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe. így pl. a nagy­mányai traktorállomás legfiatalabb brigádja, amely Csak öt nappal ezelőtt alakult Csifár községében, Dávid István vezetésével értékes 'kötelezettséget vállalt. Az őszi munkák tér. vét l20%-ra és 5%-os üzemanyagmegtakarí­­tussal akarják teljesíteni, valamint két nap­pal lerövidítik a tervet. Ezenkívül versenyre hívják az alsógyőredi traktorbrigádot. Még nagyon sokáig folytathatnánk a trak­torosok és brigádok munkakötelezettségeinek felsorolását, amelyeket a SzK(b)P kongresz­­szusának és a Nagy Októberi Szocialista For­radalom alkalmából vállaltak a dolgozók. A kötelezettségvállalásokat mindenki sajátkezű­én írja meg és adja át az üzemi Pártszerve­zetnek, amit aztán legépelve külön borítékok­ba helyeznek el, hogy szükség esetén kéznél legyen. < A traktorállomás termeiben iskolázás fo­lyik szövetkezeti tagok részére, akik két mű­szak bevezetésével traktorokon fognak dol­gozni. Ez a tanfolyam egy hónapig tart és ezek után október elején megkezdik a két műszak bevezetését. így a traktor állomás nem lesz gátolva a terv teljesítésében. A nagymányai traktorállomás dolgozói erős akarattal indultak az őszi terv teljesítésére s minden remény megvan arra, hogy kötele­zettségvállalásuknak nemcsak eleget tesznek, hanem túl is teljesítik. Proksz Eta

Next

/
Thumbnails
Contents