Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-03-16 / 11. szám
1952. március 16. 5 Ipolyvisken az állattenyésztés korszerű fejlesztésével biztosítják a szövetkezeti tagság fokozódó jövedelmeit A tavasz közeledtével szövetkezeteink egyre jobban fölkészülnek a mezőgazdasági munkák időben történő elvégzésére és mezőgazdaságunk 1952. évi nagy, de örömteli tervfeládatai teljesítésére. Az ipolyviska EFSz nagy feladatokat oldott meg az 1951. évben és hasznos tapasztalatokkal gazdagodott, amelyek alkalmazása a jövőben hozzásegíti a szövetkezetét, hogy sikerrel birkózzék meg minden további nehézséggel és azt a helyet, amelyet munkájával az ipolysági járásban elfoglal, továbbra is megtarthassa. A szövetkezet elmultévi gazdálkodásának eredményeit az is bizonyítja, hogy a beszolgáltatási kötelezettségnek is 100 százalékban eleget tett, ami a szövetkezet tagságának felelősségérzetét bizonyítja munkásosztályunkkal és dolgozó népünkkel szemben. A szövetkezetei Ipolyvisk régi, forradalmi múltja is kötelezi, hogy előljárjon, példát mutasson a munkában, a termelésben és az állam iránti kötelességek pontos teljesítésében is. Kíváncsiak voltunk, vájjon hogyan készült föl az ipolviski EFSz a tavaszi mezőgazdasági munkák időben történő jó elvégzésére, a párt- és kormányhatározatokból eredő kötelességek 1952. évi teljesítésére a mezőgazdaságban és az'állattenyésztésben egyaránt. Báli elvtárssal a szövetkezet állatállományának megtekintésére indultunk. Ütban már leheléit látni azt a fejlődést, amelyet a szövetkezet félév előtti látogatásom óta megtett. Korszerű sertésfarmot látunk, amely rövid idő múlva elkészül és megindulhat benne a szakszerű sertéstenyésztés. Jelenleg ugyanis a szövetkezet 195 darab sertése két udvarban és 40 ólban van elhelyezve. sükkel és megismerteti velük a Szovjetunióban bevált, nálunk is sikeresen alkalmazott Malinyinova-féle fejési módszert. Az állatgondozók szeretik munkájukat. Jól gondozzák a szövetkezet kincsét, a reájuk bízott állatokat. Tudják, hogy szorgalmas és becsületes munkájuktól függ a tejtermelés fokozása, az állatok szaporulata és minősége, valamint ez szabja meg jutalmazásuk mértékét is. Szeretnének megismerkedni a Ma'inyinova fejöno munkamódszerével Már ök maguk sürgetik a napi háromszori fejést, mert saját tapasztalatukból tudják, hogy ezzel emelkedik a tejhozam. Legyen gondjuk a jövőben, hogy a szövetkezet elegendő és jóminőségű takarmányt termeljen. Mennél több legyen az olyan parcella,' amely két termést ad egy évben. Az aratással párhuzamosan vessék el a másodnövé: nyékét, amelyből jó takarmányt nyerünk a szövetkezeti állatállomány kibővítésének és a. tejhozam fokozásának céljaira. A szövetkezet tejhozama fokozatosan emelkedik, amióta, az állatkezeiők a tejtermelés és az állatok gondozására előírt munkaegység alapján végzik munkájukat. A tejhozam emelkedésében különösen jó eredményt ért el K á d a s i István, aki valamennyi társát felülmúlja. Ennek folytán januári munkateljesítménye és jutalma így alakult: egy borjúszaporulat után 8 munkaegységet, 10 tehén póroztatása után 10 munkaegységet, a bika kezeléséért egy hónapra 4 munkaegységet, a kifejt 1954 liter tej után 100 literenként 11/7 munkaegységet szerzett. Egész hónapra munkája után összesen 51 munkaegységet ért el, amiért, 5892 korona, továbbá 153 kg búza, 76 kg árpa és 61 kg kukorica illeti meg. Ha mindezt pénzre számítjuk át, akkor a havi jutalmazás nála januárban 6452 koronát tesz ki. Ehhez, még évente körülbelül 200 gyapjúpont jön hozzá és a háztáji gazdálkodásra kapott fólhektámyi föld. Ez azonban nem a végleges határa jutalmazásának, mert ha az állatok a jó gondozás mellett a tervezett 1700 liter tejen fölül termelnek a jutalmazás lényegesen megnövekszik. Bízunk abban, hogy az ípolyviski állatgondozók ezt a tervet valamennyien túlteljesítik. Kádasi elvtárs kérésemre elmondja, hogy már 12 év óta dolgozik, mint állatgondozó. Vannak hasznos tapasztalatai, amelyek, t természetesen nem állt, érdekében mint cselédnek, [ ancsék földbirtokos javára hasznosítania. A nagyobb haszonból csak a kizsákmányoló [ancsék dorbézolhatott volna még jobban, mert akármilyen szorgalmasan dolgozott is ő abban az időben, az eredmény a korpa- vagy kukoricakenyér volt és semmi más. Ma ezzel szemben minden annak az ellenkezője; ha törődik az állatokkal, azok minőségre javulnak, ennélfogva több a szaporulat és az egészségesen felnevelt borjú, emelkedik a tejtermés mennyisége és minősége, mindezekkel az ő jövedelme is. — Ma a munka gyümölcsét mi élvezzük, ezért van összehasonlíthatatlan különbség a mostani és a régi élet között — csendül ki az elvtársak szavaiból. — A Párt és a kormány határozatából következő és az állattenyésztésre vonatkozó feladatunkat ismerjük — mondja Dolensky elvtárs — és azt teljesíteni is fogjuk. Tejbeadásunkat 100 százalékon felüli teljesítjük. — A Párt és kormány bennünk soha nem csalódik — mondja az ifjabb Báli elvtárs. Ondrejka elvtárs ezzel fejezte be a beszélgetést: — Mi a munkánkat becsülettel fogjuk teljesíteni, hogy ezáltal is több tej, hús és hústermék, kerüljön minden dolgozó asztalára. Csala István és Kovács elvtársak gondoskodnak a szövetkezet 159 darabból álló sertésállományának kezeléséről, amelyből 23 az anyasertés. Ezekből 14 malaeozás előtt áll. A szövetkezeti terv 1952-ben anyánként 12 malacszaporulatot vár. Nagy felelősség hárul a sertésállomány gyarapításából kifolyólag Csala és Kovács elvtársakra. Alig várjuk mar, hogy a szövetkezet új sértésóljaiban helyes gondozással és takarmányozással jobban végezhessék az állatok kezelését. Fontos, hogy ők is tanulmányozzák az új fejlett sertéstakarmányozási eljárásokat, mert így válhatnak a száporítás és a súlygyarapodás mestereivé. Ha a szövetkezet gazdálkodásában meghonosodnak az új termelési módszerek, ez a tagság jövedelmében mutatkozik meg majd a legjobban. Fordítson az EFFz több gondot a káderek szakszeri? nevelésére, mert az ipolyviski EFSz fejlődésének mai fokán az élet- és kultúrszínvonalunk állandó emeléséért folyó harc egyre nagyobb feladatok megoldását kívánja meg a szövetkezet tagjaitól. Mennél jobban fejlődünk, annál fokozottabb mértékben sajátítsuk el a lej lett mezőgazdasági tudomány ismereteit. A szövetkezet nevelje föl tagjaiból a gazdag termésért és a fokozatosan emelkedő hektárhozamokért folytatott harc mestereit! ' M. A gépállomások CsiSz-szarvezoteinek válasza Deák elvtárs versenyfelhívására Kísérőm, Báli elvtárs útközben a tavaszi munkák előkészületeiről beszélt.* Elő készítették a vetőmagot, a műtrágyát és megszervezték a két állandó munkacsoportot, de úgy, hogy azok nocsak papíron szerepeljenek mint tavaly. — Tanultunk a múlt évben — mondja Báli elvtárs — és most múr úgy szervezzük meg a munkát, hogy mindenhol elérjük a tervezett termést és hektárhozamot, mert ez a biztosítéka a szövetkezet tagjai jövedelmének és állam iránti kötelezettségeink teljesítésének. A szövetkezet vezetősége nagy gondot fordít a szövetkezet állatállományának fejlesztésére, mert ez lesz a jövőben a szövetkezeti tagság jövedelmének biztos forrása. — Sok nehézséggel kellett megbirkóznunk, hogy elérjük állatállomá■,nyunk olymértékű szaporítását, hogy ezentúl folytatólagosan, időben tehetünk eleget beszolgáltatási kötelezettségeinknek. A szövetkezet 1952. évi első negyedévre eső beszolgáltatását már biztosítottuk — mondja Báli elvtárs. A szövetkezet istállójában ott találtuk Kádasi István, Dolensky, az ifjab Báli és Ondréka elvtársakat, akik már az etetéshez készültek. Rövid beszélgetés után megállapítottam, hogy mindannyian szorgalmas munkájukhoz értő, talpig becsületes tagjai az ipolyviski EFSz-nek, akik a szövetkezetét a magukénak tudják. Valamennyien sokat szenvedtek a múltban a földbirtokos és kulák urak elnyomásától és ma értékelni tudják, mit jelent számukra a szövetkezet, amelyben most maguknak dolgoznak. N Önkéntelenül Siroky elvtárs szavai jutottak eszembe, amelyeket a szlovákiai Nemzeti Arcvonal Központi Bizottságának ülésén mondott: — A tervet teljesíteni annyit jelent, hogy a magas terméshozam száz meg ezer mesterét hell felnevelnünk! Ilyen mesterek lehetnek és lesznek is az ipolviski EFSz állatgondozóiból, amilyenekre Siroky elvtárs gondolt, ha a szövetkezet vezetősége és a helyi pártszervezet törődik elméleti fejlődé-A galántai állami gépállomás dolgodéi már az elmúlt évben is példát mutattak a többi gépállomásnak. Deák elvtárs taksonyi brigádja már másodszor hívja versenyre Szlovákiában az összes traktorosokat a munka jó megszervezése, a munkálatok mielőbbi befejezése és az üzemanyágtakarékosság érdekében. Deák elvtárs ifjúsági CsISzbrigádja már az elmúlt évben is szép ' eredménnyel teljesítette a versenyben vállalt kötelezettségekt, ez évben pedig még nagyobb reménnyel fognak hozzá a tavaszi munkálatokhoz, annál is inkább, mert a múlt évben elkövetett hibákból tanulva, munkateljesítményüket mégj óbban fokozni akarják. Deák elvtárs versenyfelhívása nagy visszhangra talált az állami gépállomások ifjúsági CsISz-szervezeteinek körében. Egyre többen kapcsolódnak be a versenybe, mert tudatosították' hogy ezzel jelentősen hozzájárulnak a munkálatok mielőbbi befejezéséhez, amely biztosíték a magasabb terméshozam elérésére. Pozsonyi László, a vágsellyei állami gépállomás peredi brigádja nevében a következőkben válaszol Deák elvtárs. felhívására: „Amikor látjuk, hogy hazánk minden becsületes polgára harcot folytat a többtermelésért, mi sem ülhetünk ölhetett kézzel. Elfogadtuk Deák elvtárs felhívását és egyben kötelezettséget vállalunk, hogy a szovjet traktorosok munkamódszereinek felhasznál ásával mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a versenyt sikerrel fejezzük be“. A versenyhez csatlakoznak a liptóváraljai gépállomás ifjúsági dolgozói is, akik vállalták, hogy a tavaszi munkálatok időbeni és minőségi elvégzésével harcolnak a magasabb terméshozamért. Egyben Ígéretet tettek, hogy a járásban az összes EFSz-eket megerősítik azáltal, hogy minden munkálatot példásan hajtanak végre. A tőkeíerebesi állami gépállomáson az összes dolgozók magukévá tették a verseny ügyét és valamennyien csatlakoztak a versenyfelhívás elfogadásához. A Nagykázmérban dolgozó 4. számú traktorosbrigád, K o m i s i a k elvtárs brigádvezetővel az élén, külön kötelezettséget vállalt, hogy a tavaszi' munkálatokban az eredetileg megállapított időt 30 százalékkal megrövidíti. A vágújhelyi gépállomás CsTSz-szervezetei ugyancsak vállalták, hogy a tavaszi munkálatokat a kitűzött idő előtt befejezik és az üzemanyagfogyasztásban 7°/o-os megtakarítást érnek el. A bratislavai állami gépállomás dolgozói szintén elfogadták Deák elvtárs versenyfelhívását. A tavaszi munkála-Ä melegen sugárzó nap nyomán a mezőn, a szántóföldeken elolvadt a hó. Itt az ideje, hogy hozzáfogjunk a tavaszi munkálatokhoz. A szécsénykovácsi földműves szövetkezetben is elkészítettek minden szerszámot, megszervezték az állandó munkacsoportot és akár megkezdhetnék a munkálatokat, ha víz nem borítaná a földeket. De egyéb hiba is akad a kovácsi szövetkezetben, mégpedig a munka megszervezése terén. Ügylátszik sem a vezetők, sempedig a szövetkezet tagjai nem látják fontosnak a birtokukban levő 15 hektárt kitevő szőlőültetvény megmunkálását. Mennyivel több jövedelmük lehetett volna már tavaly is, ha a szőlőt becsületesen megművelik. Ehelyett nagy részét kapálatlanul hagyták, sőt voltak olyan parcellák is, ahol a metszést sem végezték el. Szinte hihetetlenül hangzik de a valóság az, hogy ilyen nagykiterjedésű'területről csak 15 hl bort sikerült szüretelniök az elmúlt esztendőben, holott a volt szőlőtulajdonos 50C hektoliter bortermést ért el ugyanerről a területről. Tehát szolgáljon mindez intőj élként a kovácsi szövetkezet tagjainak és hassanak oda, hogy ebben az évben legalább tízszeresére emelkedjék multévi bortermésük. Éppen ezért már tok mielőbbi befejezése érdekében elhatározták, hogy az agregátokat teljes mértékben kihasználják és így a tervbe vett időt jóval megrövidítik. Ezenkívül vállalták, hogy egy százalékkal több üzemanyagot takarítanak meg, mint a Deák elvtárs brigádja, vagyis 6 százalékot. Ifjúsági CsISz-szervezeteink tehát megértették pártunk és kormányunk határozatát a gépállomások feladatait illetően, amely biztosíték a magasabb terméshozam elérésére. Losonci Mihály most lássanak hozzá a metszéshez, sőt — a szőlőültetvények déli fekvésénél fogva — akár megkezdhetnék a kapálást is. Nem hagyhatjuk említés nélkül a szövetkezet gazdasági épületeinek kérdését. Megfelelő épület hiányában még a tagok állatait sem helyezhetik el a közös istállóban. Az igaz, hogy a faluban nincs olyan épület, amelyet némi javítással rendbe lehetne hozni, de mód van rá, hogy kevés kiadással meg lehetne valósítani egy 50 férőhelyes istálló felépítését. Van a faluban olyan romépület, amelyet szét lehet szedni és a téglából kifutná az 50 férőhelyes istállóra. Nincs ez másként dohányszáritóval sem, ennek hiányában a szövetkezet a letördelt dohányleveleket 8 km-re, a patacskai állami gazdaság, szárítójába hordja. Ezidén is a terv szerint 8 hektáron kívánnak dohányt termelni. Kívánatos lenne, ha a járási szervek fokozottabb figyelmet szentelnének a szövetkezetek fejlődésének és hozzásegítenék a szövetkezetét egy dohányszárító felépítéséhez, hiszen a nagy távolság számottevő idő- és anyagi veszteségeket jelent Közös istállót és dohányszárítót kellene építeni Szécsénykovácsiban
