Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-03-16 / 11. szám

1952. március 16. 5 Ipolyvisken az állattenyésztés korszerű fejlesztésével biztosítják a szövetkezeti tagság fokozódó jövedelmeit A tavasz közeledtével szövetkezeteink egyre jobban fölkészülnek a mezőgaz­dasági munkák időben történő elvégzé­sére és mezőgazdaságunk 1952. évi nagy, de örömteli tervfeládatai teljesí­tésére. Az ipolyviska EFSz nagy feladatokat oldott meg az 1951. évben és hasznos tapasztalatokkal gázdagodott, amelyek alkalmazása a jövőben hozzásegíti a szö­vetkezetét, hogy sikerrel birkózzék meg minden t a helyet, ar i­gi járásb j­tarthassa A szövi t­sának éri i, hogy a b< k is 100 sz a szövetkéz* ;­tét bizon; s dolgozó n > kezetet Ip ;­ja is köte t mutasson n és az álla s teljesítésé Kívánc: i készült fö i mezőgazdi ő jó elvégzé rozatokbó’ !. évi teljesí s az''állatiéi B a 1 i' ,< állományé tunk. Űtt i fejlődést, / előtti látó, rü sertést; 5 múlva elk a, szakszerű * ugyanis a se két ud’ lyezve. Kísérőn: vaszi mur .* Elő készít gyát és m ó munkacso] csak papi valy. — Tanú ja Báli el / szervezzül denhol éli s hektárhoz i szövetkeze lám iránt sének. A szőve dot fordít nak fejles ben a sző nek biztos — Sok koznunk, nyunk oly ezentúl föl tünk elege ségeinknek ső negyedé biztosítotti A szőve tűk Kádas Báli és On az etetésh getés után annyian sz talpig becs EFSz-nek, gukénak ti ■ szenvedtek kulák urak ni tudják, kezet, ame goznak. Önkéntel jutottak es kiai Nemze ságának üli — A tér hogy a ma ezer meste: Ilyen mes az ipolvisl amilyeneké a szövetkéz pártszervezi sükkel és megismerteti velük a Szov­jetunióban bevált, nálunk is sikeresen alkalmazott Malinyinova-féle fejési módszert. Az állatgondozók szeretik munkáju­kat. Jól gondozzák a szövetkezet kin­csét, a reájuk bízott állatokat. Tudják, hogy szorgalmas és becsületes munká­juktól függ a tejtermelés fokozása, az állatok szaporulata és minősége, vala­mint ez szabja meg jutalmazásuk mér­tékét is. Szeretnének megismerkedni a Mafinyinova fejöno munkamódszerével Mar ők maguk sürgetik a napi há­romszori fejést, mert saját tapasztala­tukból tudják, hogy ezzel emelkedik a tejhozam. Legyen gondjuk a jövőben, hogy a szövetkezet elegendő és jóminő­ségű takarmányt termeljen. Mennél több legyen az olyan parcella, amely két termést ad egy évben. Az aratással párhuzamosan vessék el a másodnövé? nyékét, amelyből jó takarmányt nye­rünk a szövetkezeti állatállomány ki­bővítésének és a. tejhozam fokozásának céljaira. A szövetkezet tejhozama fokozatosan emelkedik, amióta, az állatkezelők a tej­termelés és az álladók gondozására elő­írt munkaegység alapján végzik mun­kájukat. A tejhozam emelkedésében kü­lönösen jó eredményt ért el K á d a s i István, aki valamennyi társát felülmúl­ja. Ennek folytán januári munkatelje­sítménye és jutalma így alakult: egy borjúszaporulat után 8 munkaegységet, 10 tehén pá-roztatása után 10 munka­egységet, a bika kezeléséért egy hónap­ra 4 munkaegységet, a kifejt 1954 li­ter tej után 100 literenként 1i/7 munka­egységet szerzett. Egész hónapra mun­kája után összesen 51 munkaegységet ért el, araiért 5892 korona, továbbá 153 kg búza, 76 kg árpa és 61 kg kukorica illeti meg. Ha mindezt pénzre számít­juk át, akkor a havi jutalmazás nála januárban 6452 koronát tesz ki. Ehhez még évente körülbelül 200 gyapjúpont jön hozzá és a háztáji gazdálkodásra kapott fóihektámyi föld. Ez azonban nem a végleges határa jutalmazásának, mert ha az állatok a jó gondozás mel­lett a tervezett 1700 liter tejen fölül termelnek a jutalmazás lényegesen meg­növekszik. Bízunk abban, hogy az ípoly­­viski állatgondozók ezt a tervet vala­mennyien túlteljesítik. Kádasi glvtárs kérésemre elmondja, hogy már 12 év óta dolgozik, mint ál­latgondozó. Vannak hasznos tapaszta­latai, amelyet t természetesen nem állt. érdekében mint cselédnek, [ancsékv földbirtokos javára hasznosítania. A nagyobb haszonból csak a kizsákmá­nyoló fancsék dorbézolhatott volna még jobban, mert akármilyen szorgal­masan dolgozott is o abban az időben, az eredmény a korpa- vagy kukorica­kenyér volt és semmi más. Ma ezzel szemben minden annak az ellenkezője; ha törődik az állatokkal, azok minőség­re javulnak, ennélfogva több a szaporu­lat és az egészségesen felnevelt borjú, emelkedik a tejtermés mennyisége és minősége, mindezekkel az ő jövedelme is. — Ma a munka gyümölcsét mi élvez­zük, ezért van összehasonlíthatatlan különbség a mostani és a régi élet kö­zött — csendül ki az elvtársak szavai­ból. —• A Párt és a kormány határozatá­ból következő és az állattenyésztésre vonatkozó feladatunkat ismerjük — mondja Dolensky elvtárs — és azt tel­jesíteni is fogjuk. Tejbeadásunkat 100 százalékon fejüli teljesítjük. — A Párt és kormány bennünk soha nem csalódik — mondja az ifjabb Báli elvtárs. Ondrejka elvtárs ezzel fejezte be a beszélgetést: — Mi a munkánkat becsülettel fog­juk teljesíteni, hogy ezáltal is több tej, hús és hústermék, kerüljön minden dol­gozó asztalára. Csala István és Kovács elvtársak gondoskodnak a szövetkezet 159 darab­ból álló sertésállományának kezelésé­ről, amelyből 23 az anyasertés. Ezek­ből 14 malacozás előtt áll. A szövetke­zeti terv 1952-ben anyánként 12 malac­szaporulatot vár. Nagy felelősség hárul a sertésál-omány gyarapításából kifo­lyólag Csala és Kovács elvtársakra. Alig várjuk már, hogy a szövetkezet új sértésóljaiban helyes gondozással és ta­karmányozással jobban végezhessék az ájlaíok kezelését. Fontos, hogy ők is tanulmányozzák az új fejlett sertésta­karmányozási eljárásokat, mert így válhatnak a szaporítás és a súlygyara­podás mestereivé. Ha a szövetkezet gazdálkodásában meghonosodnak az új termelési módszerek, ez a tagság jöve­delmében mutatkozik meg majd a leg­jobban. Fordítson az EFFz több gondot a ká­derek szakszeri? nevelésére, mert az i­­polyviski EFSz fejlődésének mai fokán az élet- és kultúrszinvonalunk állandó emeléséért folyó harc egyre nagyobb feladatok megoldását kívánja meg a szövetkezet tagjaitól. Mennél jobban fejlődünk, annál fokozottabb mérték­ben sajátítsuk el a íejlett mezőgazda­sági tudomány ismereteit. A szövetke­zet nevelje föl tagjaiból a gazdag ter­mésért és a fokozatosan emelkedő hek­tárhozamokért folytatott harc meste­reit! ‘ M. A gépállomások CsiSz-siervezeteinek válasza Deák elvtárs versenyfelhív/sára A palánta! állami gépállomás dolgo­zói már az elmúlt évben is példát mu­tattak a többi gépállomásnak. Deák elvtárs taksonyi brigádja már másod­szor hívja versenyre Szlovákiában az összes traktorosokat a munka jó meg­szervezése, a munkálatok mielőbbi be­fejezése és az üzemanyagtakarékosság érdekében. Deák elvtárs ifjúsági CsISz­­brigádja már az elmúlt évben is szép 1 eredménnyel teljesítette a versenyben vállalt kötelezettségekt, ez évben pedig még nagyobb reménnyel fognak hozzá a tavaszi munkálatokhoz, annál is in­kább, mert a múlt évben elkövetett hi­bákból tanulva, munkateljesítményü­ket mégjobban fokozni akarják. Deák elvtárs versenyfelhívása nagy visszhangra talált az állami gépállomá­sok ifjúsági CsISz-szervezeteinek köré­ben. Egyre többen kapcsolódnak be a versenybe, mert tudatosították hogy ezzel jelentősen hozzájárulnak a mun­kálatok mielőbbi befejezéséhez, amely biztosíték a magasabb terméshozam elérésére. Pozsonyi László, a vágsellyei ál­lami gépállomás peredi brigádja nevé­ben a következőkben válaszol Deák elvtárs. felhívására: „Amikor látjuk, hogy hazánk min­den becsületes polgára harcot folytat a többtermeíésért, mi sem ülhetünk öl­hetett kézzel. Elfogadtuk Deák elvtárs felhívását és egyben kötelezettséget vállalunk, hogy a szovjet traktorosok munkamódszereinek felhasznál ásával mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a versenyt sikerrel fejezzük be“. A versenyhez csatlakoznak a liptó­­váraljai gépállomás ifjúsági dolgozói is, akik vállalták, hogy a tavaszi munkála­­, tok időbeni és minőségi elvégzésével harcolnak a magasabb terméshozamért. Egyben Ígéretet tettek, hogy a járás­ban az összes EFSz-eket megerősítik azáltal, hogy minden munkálatot pél­dásan hajtanak végre. A tőkeíerebesi állami gépállomáson az összes dolgozók magukévá tették a verseny ügyét és valamennyien csatla­koztak a versenyfelhívás elfogadásá­hoz. A Nagykázmérban dolgozó 4. szá­mú traktorosbrigád, Komisiak elv­társ brigádvezetővel az élén, külön kö­telezettséget vállalt, hogy a tavaszi munkálatokban az eredetileg megálla­pított időt 30 százalékkal megrövidíti. A vágújhelyi gépállomás CsISz-szer­­vezetei ugyancsak vállalták, hogy a ta­vaszi munkálatokat a kitűzött idő előtt befejezik és az üzemanyagfogyasztás­ban 7°/o-os megtakarítást érnek el. A bratislavai állami gépállomás dol­gozói szintén elfogadták Deák elvtárs versenyfelhívását. A tavaszi munkála-A melegen sugárzó nap nyomán a mezőn, a szántóföldeken elolvadt a hó. Itt az ideje, hogy hozzáfogjunk a tava­szi munkálatokhoz. A szécsénykovácsi földműves szövetkezetben is elkészítet­tek minden szerszámot, megszervezték az állandó munkacsoportot és akár megkezdhetnék a munkálatokat, ha víz nem borítaná a földeket. De egyéb hiba is akad a kovácsi szövetkezetben, még­pedig a munka megszervezése terén. Ügylátszik sem a vezetők, sempedig a szövetkezet tagjai nem látják fontos­nak a birtokukban levő 15 hektárt ki­tevő szőlőültetvény megmunkálását. Mennyivel több jövedelmük lehetett volna már tavaly is, ha a szőlőt becsü­letesen megművelik. Ehelyett nagy ré­szét kapálatlanul hagyták, sőt voltak olyan parcellák is, ahol a metszést sem végezték el. Szinte hihetetlenül hang­zik de a valóság az, hogy ilyen nagy ki­terjedésű'területről csak 15 hl bort si­került szüretelniük az elmúlt esztendő­ben, holott a volt szőlőtulajdonos 50C hektoliter bortermést ért el ugyanerről a területről. Tehát szolgáljon mindez intőj élként a kovácsi szövetkezet tag­jainak és hassanak oda, hogy ebben az évben legalább tízszeresére emelkedjék multévi bortermésük. Éppen ezért már tok mielőbbi befejezése érdekében el­határozták, hogy az agregátokat teljes mértékben kihasználják és így a tervbe vett időt jóval megrövidítik. Ezenkívül vállalták, hogy egy százalékkal több üzemanyagot takarítanak meg, mint a Deák elvtárs brigádja, vagyis 6 száza­lékot. Ifjúsági CsISz-szervezeteink tehát megértették pártunk és kormányunk határozatát a gépállomások feladatait illetően, amely biztosíték a magasabb terméshozam elérésére. most lássanak hozzá a metszéshez, sőt — a szőlőültetvények déli fekvésénél fogva — akár megkezdhetnék a kapá­lást is. Nem hagyhatjuk említés nélkül a szövetkezet gazdasági épületeinek kér­dését. Megfelelő épület hiányában még a tagok állatait sem helyezhetik el a közös istállóban. Az igaz, hogy a falu­ban nincs olyan épület, amelyet némi javítással rendbe lehetne hozni, de mód van rá, hogy kevés kiadással meg le- V hetne valósítani egy 50 férőhelyes is­tálló felépítését. Van a faluban olyan romépület, amelyet szét lehet szedni és a téglából kifutná az 50 férőhelyes is­tállóra. Nincs ez másként dohányszáritóval sem, ennek hiányában a szövetkezet a letördelt dohányleveleket 8 km-re, a patacskai állami gazdaság, szárítójába hordja. Ezidén is a terv szerint 8 hek­táron kívánnak dohányt termelni. Kí­vánatos lenne, ha a járási szervek fo­kozottabb figyelmet szentelnének a szövetkezetek fejlődésének és hozzáse­gítenék a szövetkezetét egy dohány­szárító felépítéséhez, hiszen a nagy tá­volság számottevő idő- és anyagi vesz­teségeket Jelent-Losonci Mihály Közös istállót és dohányszárítót kellene építeni Szécsénykovácsiban

Next

/
Thumbnails
Contents