Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-03-16 / 11. szám
Hl. évfolyam 11. szám. Ara 2.- Kcs Bratislava, 1952. március 16. Földművesek, szövetkezeti tagok, állami birtokok dolgozói! Amint a talaj megszárad, indul jatok rögtön a szántó• földekre és végezzétek el a simítási ‘ munkálatokat. — Ezzel tartalékoljátok a téli nedvességet. Földművesek, szövetkezeti tagok! Még a tavaszi munkálatok előtt hozzátok rendbe a legelőket és a réteket. A munkacsoport a szövetkezeti termelés lelke Klement Gottwald elvtárs és a kormányküldöttség baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba utazott A múlt év folyamán értékes és hasznos tapasztalatokat szereztünk a szövetkezetek gazdálkodásának megszilárdításában, különösen pedig a jó szövetkezeti gazdálkodás alapfeltételét jelentő jó szövetkezeti munka megszervezése terén. A szövetkezetek tagjai a múlt évben szerzett tapasztalatok alapján rájöttek, hogy a jó szövetkezeti gazdálkodás lelke a tervszerű és szervezett munka, hogy a szilárd munkacsoportok és brigádok, a csoportok közötti munkaverseny a hajtómotorja a tagok munkalendületének. Ezeket az értékes és hasznos tapasztalatokat a szövetkezetek hasznosították és felhasználják, hogy az eddiginél jobb eredményeket érhessenek el, hogy gazdagabb termést takaríthassanak be földjeikről és jövedelmezőbb állattenyésztésük legyen. Hogy mit jelent a munka jó megszervezése, ezt a szövetkezetek tagjai a maguk kárán tanulták meg. Tavaly még sok szövetkezetben elmaradtak az egyes munkákkal, különösen nagy volt a hátramaradás a növényápolási munkákban, a kapás növények ápolásában és betakarításában, ami éppen a legtöbb emberi munkát igényelt. Ebből persze nem egy szövetkezetei súlyos anyagi veszteségek érték és ez természetesen kihatással volt a munkaegységek értékére is. E szövetkezetek nem érték el a tervezett jövedelmet s ezért kisebb lett a munkaegységek értéke is. Több szövetkezetben a tagoknak meg kellett elégedniök az évközben kifizetett előlegekkel, mért a rossz gazdálkodás következtében már nem volt miből osztalékot fizetni. Tavaly a munkák elmaradását a szövetkezetek még objektív okokkal, munkaerőhiánnyal magyarázták, de a tapasztalatok, a saját zsebüket ért kár megtanították a szövetkezetek tagjait, hogy e mulasztásokat a károk okaiért és a hibákért egyedül csak ők tehetnek, hogy e hibák kiküszöbölése egyedül csak tőlük függ, még pedig attól, hogy milyen termelési és munkaterveket készítenek, hogyan tartják he azokat és főleg attól hogyan szervezik meg a munkákat, hogy a munka jó megszervezésével biztosíthassák a munkák idejében és jól való elvégzését. Ez a felismerés azt eredményezte, hogy a szövetkezeti tagok az idei tervek elkészítésének már aktív és tevékeny résztvevői voltak; mégalakították az egyes munkacsoportokat és pontos termelési és munkatervet dolgoztak ki számukra. A nagymegyeri szövetkezetben tavaly bizony alaposan megkéstek a kapások ápolásával és betakarításával. Ezt azzal magyarázták, hogy sok a föld és kevés a dolgozó tag. Hogy az évvégi elszámolásnál aztán az elhanyagolt munkáknak csak egyedül maguk látták kárát, rájöttek, hogy a munkákban való elmaradást nem is annyira a munkaerőhiány okozta, hanem a szervezetien munka, az, hogy nem voltak állandó munkacsoportok és hogy nem volt minden tag számára pontosan meghatározva, milyen munkákat kell elvégezni az év folyamán. A nagvmegyeriek tanultak a tapasztalatokból és erre az évre már állandó munkacsoportokat alakítottak és a kapásnövények ápolását nemcsak az egyes munkacsoportok között osztották szét, hanem a munkacsoportokon belül minden egyes tagnak kijelölték azt a részt, amelyen a vetéstől kezdve egészen a betakarításig minden munkát el kell végeznie. Ugyanígy jártak el a balázsfai szövetkezetben és még sok más szövetkezetben is. Az állandó munkacsoportokon belül minden egyes tagra meghatározták az egész éven át elvégzésre váró feladatokat. A szövetkezeti munkának ez az egyedüli helyes formája. A szövetkezet nemcsak mint egész ismeri, hanem az egyes munkacsoportok, az ezenheliil alakított brigádok és minden egyes tag tudják már az év elején, hogy milyen feladatok várnak rájuk, mikor, hol és milyen munkákat kell elvégezniük, hogy így jó előre ismerve a feladatokat, elvégzésére idejében és jól fel tudjanak készülni. A szövetkezeti munkának ilyen megszervezésével nemcsak azt érjük el, hogy az egyes munkák idejében való elvégzését biztosítjuk, hanem megteremtjük a munkacsoportok és az egyének közötti munkaversenynek, sőt a termelési versenynek lehetőségét is, mert hiszen, ha a munkacsoportoknak hosszabb időre, állandó megművelésre egy bizonyos földterületet jelölünk ki, s ezenheliil pedig ezt a területet szétosztjuk az egyes tagok között, akkor minden egyes tagnál ellenőrizni lehet a parcelláján elért terméseredményeket. Ily módon aztán megvalósíthatjuk a tervezett termésen felüli kiegészítő jutalmazásokat, bevezethetjük a prémium rendszert, a szövetkezeti tagokat közvetlenül érdekeltté tesszük a minél magasabb termés elérésében, — biztosítjuk, hogy a szövetkezet földjein állandóan emelkedjen, fokozódjék a termés. Döntő tényező ez a szövetkezetek gazdálkodásának megszilárdításában, a tagok jövedelmének állandó fokozásában. Ugyanez a helyzet a szövetkezet állattenyésztésében is. Ha az állattenyésztő csoporton belül a csoport egyes tagjai között állandó gondozásra és ápolásra szétosztjuk az állatokat és a terven felüli termelés jutalmazásra bevezetjük a prémium rendszert, megindítjuk és kifejlesztjük az egyének közötti munka- és termelési versenyt, megteremtjük az alapját a szövetkezet egyre növekvő, mind nagyobb hasznosságot adó állattenyésztésének. Ha az állattenyésztő csoport egy tagjára állandó gondozásra és ápolásra egy és ugyanazon állatokat bízzuk, a tervenielüli termelésből pedig prémiummal jutalmazzuk, — ez a dolgozó állandóan új és új munka és termelési módszerek bevezetésével és alkalmazásával igyekszik a termelést fokozni, munkáját könnyebbé és célszerűbbé tenni. A jól megszervezett munkacsoport a szövetkezeti termelés és a szövetkezeti munka lelke, biztosítéka a szövetkezet állandó fejlődésének. Éppen ezért a munkacsoportok tagjainak összeválogatására, a csoport összetételére a legnagyobb gondot kell forditani. A leleszi szövetkezetben már a múlt évben is alakítottak munkacsoportokat, de ezek összeállításánál súlyos hibát követtek el azzal, hogy a csoportok megalakításánál nem vették figyelembe az egyes tagok kívánságait, hogy azok melyik csoportban és milyen termelési ágban szeretnének dolgozni. A vezetőség ..kinevezte“ az egyes csoportok tagságát és azok vezetőjét is és ennek persze az lett a következménye, hogy a munkacsoportok tagjai állandóan cserélődtek, a munkacsoportok nem voltak szilárdak s így nem is voltak, nem is lehettek Wilhelm Pieck elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság elnök; nek meghívására hétfőn az éjszakai órákban Klement Gottwald elvtárs Gottwald Márta asszonnyal a Német Demokratikus Köztársaságba utazott állami látogatás céljából. A Köztársaság elnökét útján elkísérte Siroky elvtárs, miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter, Bacílek, Plojhár, Puslík, Slechta miniszterek, az Elnöki Iroda főnöke Bohumír Cservícsek, VI. Borek külügyminiszterhelyettes, Bruno Köhler, a Központi Bizottság I. osztályának vezetője, valamint sok más közéleti tényező, Tenczer elvtárs, a kassai kohókom-A gépállomások az állami birtokok az EFSz és a mezőgazdák között a szerződések 65%-át írták alá. Kerületi méretekben legtöbb szerződést a besztercebányai kerület szerezte meg, csaknem 92%-ot sikrült elérnie. A nyitrai kerületben 69%, a pozsonyiban 68 a Losoncz 141 % Mezőlaborcz 115.4% Tornaija 112 % Brezno 107 % Felsővízköz ' 103.5% Stupava 96.5% Csallóközcsütörtök 95.5% Dunaszerdahely 95.3% Késmárk 84.3% Jolsva 67.7% olyan cselekvőképes egységek, mint amilyeneknek lenniük kellett volna. Az önálló és állandó munkacsoportok egyik legnagyobb jelentősége éppen az, hogy egyes termelési feladatokkal bízzuk meg őket ahhoz pedig, hogy a feladatok teljesítésében a csoport minél nagyobb eredményeket érjen el, elkerülhetetlenül szükséges, hogy a csoport olyan tagokból tevődjön össze, akik ehhez a termelési ághoz kedvet és képességet éreznek magukban, hogy ezt a képességeiket állandóan fejleszteni és a termelés szolgálatában állítani tudják. Nagyon fontos, felelősségteljes és megtisztelő feladat a munkacsoport vezetőjének lenni. A szovjet kolhozok brigádvezetői a legöntudatosabb, a legtapasztaltabb és a legnagyobb termelési tapasztalatokkal rendelkező kolhoztagok soraiból kerülnek ki. Brigádvezetőnek, csoportvezetőnek lenni annyi, mint századparancsnoknak lenni, a legfontosabb harciegységet vezetni, irábinát építésén dolgozó újító kőműves és mások. A Wilson-pályaudvaron Dolánszky miniszterelnökhelyettes búcsúzott el a Köztársaság elnökétől és az ünnepélyes induláskor jelen voltak Dr. John, a Nemzetgyűlés elnöke, a Központi Bizottság elnökségének és a kormánynak tagjai, § a baráti államok követei cs nagykövetei, élükön Lavrentyev elvtárssal, a Szovjetunió nagykövetével. A rövid ünnepély után a Köztársaság elnöke a különvonatba lépett és a kormányküldöttséggel együtt elindult Berlinbe. kassaiban 56 a zsolnaiban 56.2%, az eperjesi kerületben pedig 41.2%-ig kötötték meg a szerződéseket. A szerződések megkötésénél a következő gépállomások érték el a legkiemelkedőbb eredményeket: Senica 4.9% Homonna 6.9% Hanusfalva 17 % Nagykapos 20.4% Myjava 24.1% Pöstyén 26.4% Rozsnyó 30.5% Gálszécs 31.5% Töketerebes 35.8% nyítani. Az ő munkájától függ, hogy a vezetése alatt álló egység hogyan teljesíti a reá bízott feladatokat. A csoportvezető kiválasztásánál tehát nagyon körültekintően járjon el a szövetkezet vezetősége és tagsága. Olyan szövetkezeti tagokat kell erre funkcióra megválasztani, akik eddigi munkájukkal, fegyelmezettségükkel, a szövetkezeti vagyonhoz való viszonyukkal bizonyságát adták annak, hogy méltók erre a szép és fontos tisztségre, s akik bírják nemcsak a csoportjuk, hanem az egész szövetkezet tagságának a bizalmát, szeretetét és tiszteletét. ötéves tervünk negyedik évének feladatai fokozottabb munkát, több termelést kívánnak szövetkezeteinktől. Hogy e feladatoknak hogyan tesznek eleget a szövetkezetek, az elsősorban is a munka megszervezésén, az egyes munkacsoportok munkáján, a csoport és brigádvezetők, az egyes tagok munkáján és aktivitásán múlik. Bátky László. Az elmúlt hétfőn a tanyi szövetkezet tagjai este a szövetkezet helyiségéből távozva még nem is képzelték, hogy másnap kedden Fitus Ferenc, valamint Farkas Gyula munkacsoportja legyen az a szerencsés, akik az idei legelső tavaszi munkákat megkezdik. Már a délelőtti órákban 8 szövetkezeti tag kint volt a földeken, hogy nyolc hektáron a borsót és a lent elvessék. Estéig szép munkát végeztek és 4 hektáron sikerült a vetést elvégezniük két lófogat segítségével. A szerződések megkötésénél elmaradt gépállomások:-----------------------------------------------' ------------------------ --------- ---—-----------A csehszlovákiai magyar dolgozó parasztok hetilapig Traktorállomásaink eddig már 65 százalékban kötötték meg a szerződéseket A tanyai EFSz tagjai megkezdték a tavaszi munkálatokat
