Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-02-24 / 8. szám

1952. február 24. 7 MÉHÉSZETÜNK FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET flllll!llllllllllllllll!llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!llll!llllllllllll!llllllllllllllllllllllllllll!llllllllll!lllllllllllllllllllllllllllllll!!H!l!l!lll!lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Az általános kaptárkérdés és a meleggel történő takarékoskodás Ez a kérdés már sokat foglalkoztatta a nagy méhészközönséget és még ma is sok probléma "áll fenn, amely megöl-, dásra vár. Eddig az volt a jelszó, hogy minden kaptár jó, csak a méhész jó legyen. Ma már az a helyzet nemzetgazdasági szempontból, hogy csak azok a kaptá­­rak jók. amelyek tökéletesen meleg­tartók. A múltban a mi vidékünkön egyes méhészek felfogása szerint azok a kap­­tárak is jók voltak, amelyek fél- vagy egyhüvelykes deszkából készültek Mi­lyen nagy és káros tévedéseken alapult ez a felfogás! Képzeljünk el egyhüvelykes deszká­ból megépített lakóházat. Az ilyen la­kóházban télen, jó fűtés mellett is ál­landóan hideg van. Nyáron pedig, an­nak ellenére, hogy a lakás belső része árnyékban elzárva áll, mégis a hőmérő a külső hőmérsékleti fokot fogja benn is mutatni. Éjszakára az ilyen lakás a külső hőmérséklet csökkenésével lehűl. A hőmérséklet az ilyen lakásban állan­dóan ingadozásnak van kitéve Ezzel bebizonyosodik, hogy a deszka, külö­nösen ha nedves, nem szigetelő anyag. A deszkán a hő- és fagysugarak, ame­lyek hullámokban terjednek, minden akadály nélkül áthatolnak, mert a deszka, különösen ha nedves, jó hőve­zető anyag. De a deszkát egyébként sem tudjuk olyan hermetikusan össze­csapolni, hogy az meg ne repedezzék és ezért a rossz tulajdonságáért a desz­ka még csak szélfogónak sem nevez­hető. Ezek alapján a következő káros be­folyások játszódnak le az egyes falu deszkakaptárban. A tavaszi fejlődésnél a családnak nagyon sok mézet kell elfogyasztania, hogy a kellő hőmérsékletet a fiasitás­­nál fönn tudja tartani. Később, a fő­hordás alatt a nappali hőmérséklet emelkedése folytán a méhek kénytele­nek a benn elraktározott készletük egy részét mézzacskójukba fölszíva, cso­portosan kiülve, a kaptár röpnyilásá­­nál tartani. Ugyanakkor a dolgozó mé­hek nagy része kénytelen a kaptár bel­sejét állandóan szellőztetni, mert egyébként napközben építményük a melegtől elolvadna. Természetesen a család dolgozójának csak kis része vé­gezheti a külső méz- és virágporgyüj­­tést. Eszerint az egyes falu és gyöngén szigetelt kaptárban a veszteség a méz­hozamnál a főhordás alatt eléri a 25, sok esetben az 500/o-ot is. A nyári hó­napokban a méhek kénytelenek az ilyen kaptárban napjaikat benn tölteni és védekezni a nagy meleggel szemben, hogy építményüket és hasításukat megvédjék. Ez alatt az idő alatt a méhcsaládnak a főhordás alatt össze­gyűjtött mézkészletét kell fogyaszta­nia. Az ilyen kaptárakban elhelyezett családoknál gyakran az is előfordul, hogy augusztus elejére már nincs kész­letük Az így leromlott családot sokat kell etetni, hogy ez még valamennyire fölfejlődjék a teleléshez. Télen pedig az ilyen kaptárban nagyobb fűtésre van szükség, amit csak túltáplálkozás folytán érhetünk el, ez pedig a méz ro­vására megy. Túltáplálkozásnál na­gyon gyakran vérhas adódik elő. Az elmúlt év tapasztalatainak fölhasználásával a fogyasztási szövetkezetek jobb eredményeiért! A Központi Szövetkezeti Tanács vezetősége érte­kezletet tartott/ amelyen letárgyalta és kiértékelte a csehszlovákiai szövetkezeti mozgalom 1951-ben végzett munkájának eredményeit. Ezen az értekezleten rendkívül értékes és öröm­mel üdvözölt vendégek is résztvettek/ mégpedig N Szidorov» a Centroszojuz elnökségének képvi­selője/ továbbá A. P. K r i m o V/ Sz. Kulikov és Szladkov. A szovjet szövetkezeti mozgalom eme képviselői a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége végrehajtóbizottságtanak amszterdami ülésén vettek részt. Útjukban hazafelé meglátogatták köztársasá­gunkat és Antonin Z m r h a 1 a nemzetgyűlési kép­viselő» a Központi Szövetkezeti Tanacs elnökének meghívására jelentek meg a vezetőségi értekezleten. A szovjet szövetkezeti mozgalom említett képvi­selői tájékoztatták vezető szövetkezeti dolgozóinkat a Szövetkezet Nemzetközi Szövetségének amszter­dami üléséről. N. Szidorov» a Centroszojuz elnöksé­gének képviselője/ a többi között rámutatott a Szö­vetkezet Nemzetközi Szövetsége vezértitkárságának reakciós indítványára» amely azt célozta» hogy az orosz nyelvet ne használják a nemzetközi szervezet tanácskozásai során. Ezt a kihívó indítványt az am­szterdami végrehajtóbizottság is elutasította. A szov­jet küldötség egyébként javaslatot tett a Szövetke­zetek Nemzetközi Szövetségének: hasson oda» hogy a kapitalista államokban szélesítsék ki a közszükség­leti cikkek gyártását» mivel ezekben az országokban a dolgozók igényeinek kielégítésére szolgáló cikkek helyett a hadiipart részesítik előnyben. A továbbiak­ban a szovjet kiküldöttek azt is javasolták Amsz­terdamban» hogy a nemzetközi szervezet az életfon­tosságú fogyasztási cikkek árának csökkentésére tö­rekedjék» valamint arra» hogy a fogyasztási szövet­kezetek adókedvezményben' és állami hitelekben ré­szesüljenek. Fogyasztási szövetkezeteinknek az ötéves terv har­madik esztendejében folytatott tevékenységét mél­tatva» Antonin Zmrhala» a Szövetkezetek Központi Tanácsának elnöksége» megállapította» hogy — a tapasztalt hiányosságok ellenere is — szövetkezete­ink 1951-ben általában jól teljesítették feladatai­kat. Egyidejűleg hangsúlyozta a szövetkezeti moz­galom új átszervezésének sürgősséget .Az új átszer­vezést azok a komoly és felelős feladatok követe­lik meg» amelyeket a szövetkezeti mozgalomnak eb­ben az esztendőben teljesítenie kell. Nagy vonalak­ban megjelölte az új szervezeti terv alapelveit» ame­lyek megszabják gazdag szövetkezeti hálózatunk munkájának irányát» különösen a legfőbb feladat teljesítésénél- vagyis szövetkezeti dolgozóink és a szeles tömegek közeli» szoros kapcsolatának fejlesz­tésénél. Az értekezlet foglalkozott azokkal a kérdésekkel és jelentcsekkel» amelyek népi szövetkezeti moz­galmunk valamennyi szektorának tevékenységéről számolnak be. A szlovákiai szövetkezetek munkál­kodásának eredményeiről dr. Duris» a Szlovák Szö­vetkezeti Tanács főttitkára számolt be» aki rámuta­tott az elért eredményekre» de föltárta azokat a hiá­nyosságokat is» amelyek a fogyasztási és termelési­ipari szövetkezetek működése során Szlovákiában 1951-ben előfordultak. Az elért eredmények méltatása» valamint a hiá­nyosságok megvizsgálása alapján a Központi Szövet­kezeti Tanács vezetőségi értekezlete határozatot ho­zott» amely 1952-ben a csehszlovákiai szövetkezeti mozgalom munkájának irányt szabni hivatott. A Központi Szövetkezeti Tanács vezetőségi értekezletének és a központi tanácsadó testületek határozata A Központi Szövetkezeti Tanács vezetőségének tel­jes ülése» amelyet az összes tanácsadó testületekkel tartott meg» meghallgatva az 1951. évi IV. évnegyed­ről szóló jelentést» továbbá az elmúlt esztendő te­vékenységének értékelése és az ezt követő vita után» jóváhagyja a Központi Szövetkezeti Tanács vezető­ségének működését. Aj ülés örömmel szögezte le azt a tényt» hogy a fogyasztási és termelési — ipari szövetkezetek álta­lában teljesítették az 1951. évi tervet» ugyanakkor a földműves szövetkezetek és a népi pénzgazdálko­dás lényegében szintén betöltötte feladatát. A la­kásszövetkezetek — amennyiben ez korlátozott tevé­kenységük mellett lehetséges volt — ugyancsak igye­keztek megoldani a reájuk rótt feladatokat. Szövetkezeteink á politikai és gazdasági felada­tok teljesítésével» erejükhöz és lehetőségeikhez mér­tén» a^ra igyekeznek» hogy elősegítsék a szocializmus építését és kivegyék részüket a békéért vívott harc­ból. A vezetőség és a központi tanácsadó testületek teljes ülése hangsúlyozottan figyelmezteti minden szövetkezeti ágazat vezetőségét» hogy legyenek ébe­rek és könyörtelenül lépjennek fel mindazok ejlen» akik a szövetkezeti mozgalmat államellenes és reak­ciós mesterkedésre akarnák fölhasználni» vagypedig pánikot akarnak kelteni és meg akarják bontani a dolgozó nép szilárd egységét. A nemzet és a munkásosztály árulóit kemény kéz­zel kell eltávolítani! A szövetkezetek gazdálkodását a legszigorúbban ellenőrizzük és ott» ahol a közös szövetkezeti va­gyonnal visszaélnek vagy azt eltulajdonítják» a vét­kesekkel szemben a legszigorúbb intézkedéseket kell folyamatba tenni es át kell őket adni a büntető hatóságoknak. Nem engedhetjük meg» hogy szövetkezeti mozgal­munk tiszteséges neve és becsületes munkája arra szolgáljon» hogy egyesek ezzel leplezzék a nemzetünk» államunk és szülőpártunk» a Csehszlovákiai Kommu­nista Párt» valamint a kormány ellen irányuló bű­nös tevékenységüket» vagypedig a közös szocialista vagyonnal szemben kövessenek el visszaéléseket. A szövtkezeti mozgalomnak sürgősen új és cél­szerű szervezeti szabályzatra van szüksége» hogy az AMAGYARKÖNYVTÄR könyvujdonsága '■ KAPNATÖ MINDEN KÖNYVESBOLT BAH eddiginél jobban teljesíthesse feladatait .Fölszámol­tuk azokat a különböző helytelen nézeteket» amelyek a szövetkezetek küldetését félre akarták magyaráz­ni Tudatosítjuk» hogy a szocializmus építésénél szö­vetkezeteink — akárcsak a Szovjetunióban — csu­pán akkor teljesíthetik helyesen feladataikat» ha tényleg tömegszervezetekké válnak. Ezt a célt tartottuk szem előtt» amikor megszün­tettük a nagy szövetkezeti vállalatok központosí­tott jellegét» mivel ez az intézkedés szükségszerű­nek és helyesnek látszik a nép» valamint az állam érdekében végzett munka javítása végett. Ebből következőleg 1952-ben a szövetkezetekre a következő» tevékenységükkel kapcsolatos feladatok várnak: 1. A szövetkezetek tagjainak» funkcionáriusainak és dolgozóinak politikai-gazdasági nevelését állandó­an fokozni kell» mégpedig: a) esztendőnként legalább négy taggyűlést tart­sunk» amelyeket gondosan elő kell készíteni és he­lyes politikai-gazdasági tartalommal kell megtölteni; b) a funnkcionáriusok és alkalmazottak legalább négy értekezletet tartsanak; c) a szövetkezeti sajtót olyan javított tartalommal töltsük ki» hogy szívesen látott és rendszeresen ol­vasott segítőtársként szolgáljon a szövetkezeti dol­gozók nevelésénél; d) az asszonyok» gyermekek és fogyasztók részé­re összejöveteleket» illetve megbeszéléseket kell ren­dezni; 2. Kadermunkának» a kiélesedő osztályharc je­gyében» egyre fokozódó figyelmet szentelünk» ugyan­akkor ahhoz az alapelvhez tartjuk magunkat» hogy fokozzuk éberségünket» nehogy osztályeílenség a szö­vetkezetekbe förakodjék. Egyre jobban törekszünk a munkáskáderek és rá­termett funkcionáriusok fölkutatására; átképezzük őket a központi és kerületi politikai iskolában» hogy elsajátítsák a tudományok tudományát: a marxiz­­must-leninizmust és szakmai ismeretekhez jussanak. Az iskolázott és képzett káderek gyarapításának» valamint beosztásának az eddiginél nagyobb figyel­met szentelünk» és alkalmat nyújtunk nekik arra» hogy a szükséges ismereteket a szövetkezetekben ki­egészítsék. Az alapkáderek oktatásának közvetlenül a szövet­kezetekben fokozott figyelmet szentelünk. A munkaiskolák hálózatát tovább szélesítjük» hogy fokozatosan valamennyi munkatársunk számára hoz­záférhetővé tegyük azokat; különösen azokra az asz­­szonyokra gondolunk» akik másirányú termelés ré­szére szabaddá tett férfiak helyére lépnek. A szövetkeztek legjobb dolgozóinak szocialista ver­senyét kiszélesítjük» mégpedig olyan formában» hogy versenybe önként és meggyőződéssel minden dolgo­zó bekapcsolódjék. A versenyek bizonyára elősegítik majd a munka termelékenységének fokozását» az ön­költségek csökkentését» a szövetkezeti termelés és az elosztás minőségének javítását. Legjobb dolgozóinkat és újítóinkat példaképül ál­lítjuk a többi elé» érdemük szerint jutalmazzuk őket és magasabb» felelőssebb munkakört bízunk rájuk. Biztosítjuk a határozatok és feladatok végrehaj­tásának ellenőrzését» hogy azok a legnagyobb fele­lősséggel és lelkiismeretességgel teljesüljenek a szo­cialista építőmunka érdekében. Mindeme fontos feladatok teljesítése hozzásegn bennünket országunk szociálizmusánnak sikeres épí­téséhez és megerősít a békeharcban» amint erre ben­nünket szülőpártunk» a Csehszlovák Kommunista Párt» ennek elnöke» Klement Gottwald köztár sasági elnök és J. V. S z t a 1 i n» a világ dolgozó né­peinek vezére tanít. Hogyan készülnek a gazdaságos, korszerű melegtartó kaptárak? közvetlen tartalékanyát is helyezhet­nénk el. Minden melegtartó kaptárnál fontos, hogy a fenékdeszka szintén ugyanolyan szigetelést kapjon, mint a kaptár többi fala. A mézürt, épúgy, mint a költőte­ret, szintén kettősfalú szigeteléssel kell ellátni. Az így szigetelt kaptárban a méhcsalád nyugodtan telel, egyáltalán nem veszi észre a tavaszi hónapokban a hőmérséklet gyakori változását és csak a felét fogyasztja a rosszul szige­telt kaptárakban elhasznált méznek. A tavaszi fejlődés rohamossabb. A főhor­dáskor és nyári hónapokban nem kell a méheknek a kaptár röpnyílásánál ül­dögélve henyélni. A jól szigetelt kap­tárban a dolgozó méhek csakis hasznos munkát végeznek. Még az ilyen jól szigetelt kaptárban is takarékoskodnunk kell télen a me­leggel, nyáron pedig megfelelő hűvös­séggel. A téli meleget úgy biztosítjuk hogy családjainkat augusztus vége és szeptember közepe között annyi keret­re szűkítjük le. amennyit ezek egy hű­vösebb éjszaka után teljesen födnek. A leszűkítés által a családnak nem kell a kaptár egész ürméretét ősszel, télen és kora tavasszal fűtenie, hanem csak azt a részt, amelyen a család közvetlenül telel. Ez nagyban csökkenti a téli fo­gyasztást. A kaptár tetejét (költőteret) télire gondosan le kell födni. Erre a célra szintén jól szigetelő anyagot kell használnunk Az igy készített takarók­kal a Prokopp-rácsot lefödjük, de csak föléhelyezzük a takarót, hogy a méhek a rács alatt könnyedén szabadon mo­zoghassanak. Nyáron szintén használhatunk taka­rókat a mézür lefödésére. A takarón át a'meleg és a nap sugarai nehezen jut­nak a kaptárba, hiszen érdekünk, hogy méheinket minden viszontagságtól megvédjük Télen a hideg, nyáron pe­dig a nagy forróság ellen. Ha ezeket a szabályokat a kaptár 'pítésénél és kezelésénél betartjuk, az eredmény a méz- és a viasztermésnél ’em marad el. Sinkovics Béla Vinica Ezek kettős deszkával épülnek. A két deszkafal között a szigetelőanyag tömése legalább 8 cm. Szigetelőanyag­nak csak puha, ruganyos anyagot hasz­náljunk. Privigvei méhész-szövetkeze­tünk törmelékparafát használ szigete­lésre. Aki saját magának készíti a kap­tárt, használjon szigetelőanyagnak szá­raz búzapelyvát, kimosott és kiszárí­tott mohát, vagy egvébb jól szigetelő anyagot. Nem ajánlatos szigetelésre a fűrészpor, mert az idővel összeesik és ezáltal a kaptár felső része szigetelés nélkül marad Vannak méhészek, akik a tömésen kívül a belső deszkafalakhoz kettős csomagolópapírba elhelyezett sztaniolpapírt is használnak, mivel ez megvédi a szigetelőanyagot (pelyvát, mohát), továbbá a családot megvédi a nedvességgel és széllel szemben Ezt a módszert mindenkinek ajánlhattuk. Abban az esetben, ha sztaniolt nem tu­dunk beszerezni, jó a préselt papír is borítóanyagnak a belső deszkafalakhoz, amelyek közé aztán szigetelőanyagot tömünk. Lenne egy javaslatom, amely a mi vidékünkön célszerű lenne. Nálunk jól beváltak a préselt szalmakaptárak Hi­szen deszkaanyaghoz amúgyis nehezen tudunk hozzájutni. Lehetséges lenne, ha egyes csoportok közösen szalma­prést készítenének, amelyen 8 cm-es szalmafalú gyűrűket lehetne gyártani. Ezt a szalmakaptárt kívülről beboríta­nánk sztaniollal, vagy csomagolópapír­ral és lezsaluznánk egy cm-es deszka­­fallal. Ezáltal a kaptár védve lenne az idő viszontagságaitól és a kártevőktől. A préselt szalma szerintem a legjobb szigetelő, mert a szalmaszál belső ré­szében levő .légüres tér tökéletesen zárt. Ez az anyag sohasem esik össze és tartóssága jobb. mint a deszkáé, A fer­tőtlenítés itt is éppen olyan könnyű, mint a deszkakaptáraknál. A keretmé­ret ugyancsak azonos lenne a B-típusú szabványosított kaptáréval, azonban ürmérete 3 kerettel kiterjedne vagyis 12 keretre készülne. Az ilyen megoldás lehetővé tenné, hogy télen a kaptárban

Next

/
Thumbnails
Contents