Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-02-10 / 6. szám
1952. február 10 Teriiielfttalajaink trágyázása Hogy a talajon/ amelyen gazdálkodunk gazdakörünk/ eredményes/ igazán sikeres termelést folytathassunk' ismernünk kell annak igényeit. Nem elég/ ha megközelítőleg ismerjük a művelt talaj fizikai összetételét/ gyakorlatiliag: hogy agyagos' vályogos/ homokos/ vagy ezek változataival rendelkező talajt művelünk-t. Tisztában kell lennünk azzal is/ hogy milyen tápanyagokkal fokozhatjuk huzamosan a talaj terméshozamait. Ez a tétel nem is olyan egyszerű/ mint amilyennek látszik/ mert a talaj nem holt tömeg/ ellenkezőleg megszámlálhatatlan élettani és vegyi folyamat játszódik le benne. Ezeknek legalább alapvető ismerete múlhatatlanul szükséges ahhoz/ hogy a talajjal //bánni** tudjunk. Mik a talaj termőképességének alapvető tényezői? 1. A talaj összetétele (feonómiailag). 2. Vízfelvevő/ víztárol© képessége és Jégjárhatőaáfa. & Humusztartalma. 4. Mésztartalma. 5. Tépanyagutánképző képessége. Az 1. és 2. alatt felsorólt tényezők olyan adottságok/ amelyekre csak közvetve tudunk befolyást gyakorolni/ amiért adott esetben behatóbban nem foglalkozunk velük. A talaj humusztartalma a legfontosabb termelési tényezők egyike. A humusz/ vagy televény a talajban lévő és a talajba kerülő szerves anyagok (gyökérmaradványok/ istállózöldtrágya stb.) enyésztéséből/ korhadásából ered. Ezen korhadási/ bomlasztási folyamatot a tajban élő billiónyi/ szemmel nem látható apró/ parányi élőlény végzi/ apróságuk miatt mikroszervezeteknek nevezzük azokat. Rendkívül sok a válfajuk/ különb zők az életigényeik. Tevékenységket humusztermelő hatásnak neivezzük. A mikroszervezetek működésével párhuzamosan/ a termőtalajban a vegyi átalakulások egész sora van folyamatban azzal a rendeltetéssel/ hogy a növények közvetlen táplálására szolgáló szervetlen ásványi tápanyagok vízben való oldhatóságát előidézzék. Ezen tápanyagokhoz tartoznak többek között a mész/ nitrogén/ foszforsav és a kálium. Hogy viszont a mikroszervezetnek jóminőségű humuszt termelhessenek/ ahhoz a most említett tápanyagok jelenléte is szükséges/ vagyis a talajban tápanyagbőségnek kell uralkodnia. Mindenfajta talajtevékenységnek fofeltétele azonban/ a jó talajszerkezet/ amely a víz és légjárhatóságot is biztosítja. Szaraz/ vagy túlvizes talajban minden termésfokozó tevékenység csökken/ vagy teljesen szünetel. Hogy az alkalmazandó trágyaszerek termésfokozó hatását megalapozzuk/ mindenekelőtt jó/ morzsa lékos talajszerkezetről kell gondoskodnunk. Ellenkező esetben a’ trágyaszerek befolyása teljesen hatástalannak bizonyulhat. Az elmondottakból látjuk/ hogy a talajélőlények 3s a talaj termékenység között határozott kapcsolat/ összefüggés áll fenn. A talaj népessége ugyanis igyekszik a talajt minden szerves hulladéktól megtisztítani és a talajban olyan állapotot létrehozni/ amely a magasabbrendű növények táplálkozásának legelőnyösebb életfeltételeket biztosít. Ebből nyilvánvaló/ hogy mily fontos szerepet játszanak az istállótrágya és a többi humuszképző anyagok a talaj termőképességének fokozása szempontjából. A szerves trágyafélék kétségtelenül az istállótrágya áll az első helyen. Ez ugyan évszázadok óta köztudomású/ ennek ellenére be kell ismernünk/ hogy ezen végtelenül fontos trágya örök idők óta hamupipőkéje volt a gazdasági udvarnak. A trágyatelepnefk szánt helyen szemétdomb burjánzóit. A trágyalével és a híg ürülékkel alig törődtek/ inkább szabadulni igyekeztek tőle. Ezt a szocialista termelési rendszerben el kell vetnünk. A trágyatelep arra való/ hogy jól erjesztett/ szak- és okszerűen kezelt istállótrágyát termeljünk. Híg ürülékben és trágyalében minden veszteséget meg kell akadályoznunk. A trágya kezelése már az istállóban kezdődik/ — mégpedig helyes almozással. A szovjet kutatók azt tanítják, hogy a műtrágyákkal nyújtott tápanyagpótlást csak kisegítő eszközként kell alkalmaznunk és hogy humuszgazdálkodás elemi alapja a termőképesség fokozásának. //A talajélőlények és növi lények táplálását — a trágyázás agrotechnikáját — az istállótrágyára és egyéb szerves trágyázásokra kell fölépítenünk* mert csak ezen az úton tudjuk a talaj beéredését- a tartós/ morzsalékos szerkezetet és így az állandó meg/ felelő mennyiségű és minőség# víz és tápanyagszolgáltatást biztosítani.** A helyesen erjesztett istállótrágya, vagy más szerves trágya alkalmazásával megteremtettük növényeink számára a humuszalapot/ ezzel azonban még növényeink korlátlan tápanyagszükséglete fedezve nincsen. Nem maradhat említetlenül a zöldtrágyának/ herefüveseknek/ minden fajta gyökér- és tarlómaradványnak fontos szerepe a humuszalap megteremtésénél. Az istállótrágyában/ vagy egyéb szerves trágyákban foglalt nitrogén (N)/ kálium (K) foszfor (P)/ tartalom esetében nem elegendő arra* Hogy növényeink sokoldalú tápigényeit kielégíthesse. Hogy talajaink milyen tápanyagokban szenvednek hiányt/ azt pontosan csak laboratóriumi vizsgálattal/ vagy pontos szabadföldi kísérletekkel határozhatjuk meg. Dr. Kreybig Lajos/ magyar Kossuth díjas mezőgazdasági kutató a mű trágya fél ék hiányának megállapítására a következő gyakorlati eljárást ajánlja. a) Mindenütt/ ahol a búza termése rossz elővetemények után kisebb/ mint a jók után» a talaj nitrogénképzŐképessége hiányos. Ilyen helyeken elsősorban a N műtrágyák adagolása indokolt. b) Mindenütt* ahol a búza terméshozama jó elővetemények után nem kielégítő és megfelelő minőségű P és K trágyákkal fokozható/ ott a talaj P és K utánképzőképessége hiányos. c) Mindenütt/ ahol a P és K jó elővetemények után fokozzák a termést* ahol azonban rossz elővetemények után az N adagolása is megokolt/ teljes trágyázást NKP-t alkalmazzunk. A műtrágyák féleségeinek megválasztásánál abból indulunk ki/ hogy a savanyú talajokon/ mészígényes növények alá/ kerüljük a savanyú műtrágyák kiszórását. A szuperfoszfát savanyú a Thomas-salak lúgos kémhatású trágya. A kénsavas ammómum savanyú a mésznitrogén/ mészsalétrom és nátriumsalétrom lúgos kémhatásúak. A mészsalétrom és a nátriumsalétrom gyorsanható/ a mésznitrogén és a kénsavas ammonium lassanható trágyák/ ezen tulajdaonságukhoz alkalmazkodik kiszórásuk ideje. A P és K trágyákat lehetőleg még ősszel szántsuk alá/ hogyha ezt elmulasztottuk/ koratavasszal szórjuk el. Megfagyott földre és a hotakarora nem szabad műtrágyát szórnunk/ mert a fagyott földről elhord hatja a szél/ a havas földről viszont olvadáskor könnyen lemosódhatik a talaj mélyebb rétegeibe. Ez különösen az N trágyára vonatkozik. Sortrágyázásnál a műtrágyát a maggal egyidejűleg vetjük el. Erre a célra csak egymással keverhető/ gyorsanható/ nem maróhatású műtrágyát alkalmazunk. Ezen módszer különösen a répavetésnél ajánlható/ mert a sorba vetett trágya félék gyorsítják a répa kikelését és kezdetleges fejlődését. Az erre a célra szerkesztett ú. n. kombinált vetőgépeik külön műtrágyaszóró vetőszekrénnyel vannak ellátva. Avdonyín szovjet kutató a közönséges poralakú szuperfoszfátot szemcsés állapotúvá változtatta és ezt a maggal keverve sorba veti Avdonyín szerint a szemcsés (granulált) mútrágya hatása kitűnő, a búza hektárhozamát 4- -8 mázsával fokozhatja. A szemcsés szuperfoszfátot ma már gyárilag is előállítják. Fontos/ hogy sorba vetéskor a szemcsézett trágya«zert csaik közvetlenül a vetés előtt keverjük el a maggal. Liszenko akadémikus a szuperfoszfátnak házilag történő szemcsézését ajánlja 70—80 százalék szerves trágya/ 20—30 százalék szuperfoszfátkeverék arányában. A már felsorolt trágyaféléken kívül/ feltétlenül meg kell emlékeznünk a mész jelentőségéről. A növények a testük föloépítéséhez sok meszet igényelnek. Talajaink javarésze elegendő meszet tartalmaz ahhoz/ hogy növényeink ezirányú tápszükségletét kielégítse. A mésznek azonban a talajban más rendeltetése is van/ amelynek igen nagy fontosságot tulajdonítunk. 1. A túlkötött agyagtalajok kötöttségét csökkenti. 2. A talaj és kivált a humusz savanyú kémhatását közömbösíti. 3. A szerves anyagok erjedési folyamatait és a kötött állapotban lévő növényi tápanyagok oldhatóságát előmozdítja és szabályozza. 4. A talaj vízfelvevő és vízvezető képességét javítja. 5. A talaj morzsalékos szerkezetét elősegíti. Ha valamely talaj m észben szegény, a trágya egyik nemével sem vagyunk képesek annak termőképességét tartósan növelni. Arról- hogy a tatajban van- e szénsavas mész -pezsgési próbával" győződhetünk meg- közönséges konyhai ecettel- vagy sósavval. A jó pezsgő talaj elegendő szénsavas lueszét tartalmaz. Természetes sokkal megbízhatóbbak a laboratóriumi vizsgálatok. Meszezési célokra az építkezéseknél használt égetett meszet. az égetett mészhulUdékot és cukorgyári mésziszapot egyaránt használhatjuk. Az égetett meszet ősszel, vagy koratavasszal k-ipacoljuk a meszezendő szántóföldön. A kupacokat 10 cm-nyi földréteggel bevonjuk. A mész széthullása után azt lapáttal szérszórjuk. A mész apró hántása miatt ajánlatos azt jóval a vetés előtt tárcsával- vagy kultivátorral bedolgozni. Ha alászántjuk- akkor c«ak sekélyen. A talaj mésztartalmának meghatározásánál ne feledkezzünk meg az altalajról. Az istállótrágyázás évében mésztrágyát ne adagoljunk. Rakovicky. Készüljünk fel a juhok fejési idényére Az EFSz-ek és állami birtokok megértették Pártunk és kormányunk szavát, amelyben fölhívja figyelmünket a gyapjú termelésére, hogy egyre növekvő iparunkat el tudjuk látni hazai nyersanyaggal. Éppen ezért fordítsunk nagy gondot a juhtenyésztésre, hogy textiliparunk könyveinek eleget tudjunk tenni. A juhászatok nagyrészében az ellesek már folyamatban vannak, sőt sok helyen már be is fejeződtek. Nagyrészt az anyák tápanyagszükségletének biztosítása dönti el ebben az időszakban a bárányok jó vagy rossz fejlődését és az elválasztás utáni tejhozam mennyiségét is. A takarmány biztosítása érdekében a szoptató anyaállatok létfenntartására és li/j liter tej előállítására célsfhrű (a lehetőségek szerint), ha a következő mennyiségű takarmányokat etetjük föl naponta és darabonként: 1 kg jóminőségű rétiszéna, vagy lucerna; 1 kg borsószalma, vagy takarmányszalma; 1—11/2 kg vizenyőstakarmány (mosottrépa, vagy silázs); 20—25 dkg vegyesabrak (kondíció szerint), amelynek 173 része borsó, vagy olajpogácsa legyen. Ha nem áll rendelkezésére lucernaszéna, 5—10 g takarmánymeszet kívánatos biztosítani. Nyalósó mindig legyen a sózólámpákban az állatok előtt, hogy; szükségletüket tetszés szerint kielégíthessék. Az itatást naponta kétszer végezzük) reggel és este). A kellő táplálkozás melett azonban más — kísérletekkel igazolt — módszerek is jó hatással érvényesülnek a tejtermelés fokozásánál: Kisebb csoportokban történő elválasztás Amint tudjuk, a bárányok fi hetes koruktól már az anyatej mellett jelentős abrakot és szálastakarmányt is fogyasztanak és egyrészük (a fejlettebbek) 6—8 hetes korban már a szopást is elhanyagolja. Ezáltal az anya tőgyében a rendszertelen szopás miatt mindig visszamarad valamennyi tej, ami a továbbiak során a tejképződésre^ apasztólag hat. így sok anya a leválasztás után alig ad tejet vagy pár hét múlva teljesen elapad. Gyakran észlelhető ez olyan nyájaknál, ahol az ellés ideje bosszúra nyúlt és az elválasztás nem csoportonként történt, a választási kor szerint, hanem egyszerre, átlagos kor alapján. Ilyenkor sok bárány 14 hetes koráig van anyja mellett, míg társaik csak 8 hetes korukig szophatnak. Az erősebb bárányok pedig az abrakolóhelyen is eltolják a fiatalabbakat és fejlettlen ebbeket a jobb jászol részektől. Fontos tehát, nemcsak a bárányok fejlődése, hanem az elválasztás utáni tejtermelés érdekében is, hogy azokat a bárányokat, amelyek a 12 hetes kort elérték, vagy 9—10 hetes korukban már annyira fejlettek, hogy a választási súlyt túlhaladták és jól esznek. 20— 30 darabos csoportokban elválasszák és anyáikat rendszeresen fejjék. Korábbi elválasztás A magasabb tejhozam elérése érdekében törekedjünk arra, hogy a kisbárányok mennél előbb rászokjanak az abrak és szálastakarmánv fogyasztására, mert ha a szopás mellett jóminőségű takarmányból eleget tudnak felvenni, gyorsan feilődnek és rövidebb idő alatt Í9—10 hét) elérik, sőt túlhaladiák a választáshoz szükséges súlyt, illetve fejlettségi fokot és hamarabh elválaszthatók lesznek. így az anvákat korábban fejhetjük és :— a fokozottabb tejelválasztó képességet kihasználva — jobb eredményt érünk el a fejés további tartama alatt is. Naponta háromszori fejés Az anyák teihozamát jelentősen növeli a fejési időszakban a naponta háromszori feiés bevezetése is, mert a gyakoribb feiés a tőgvmirígyek működésére serkentőleg hat. A juhászok egv része idegenkedik ettől a gondolattól, pedig kísérlettel is beigazolt tény, hogv maga a háromszori fejés minden külön abrakolás nélkül is, 15—18%-kal emeli a juhok teihozamát. Sőt a háromszori fejéssel a fejési időszak is megnyujtható. mert a tejapadás a tejelválasztó mirigyek állandó ébrentartása és fokozott működése folytán csak jóval később következik be. Hogyha ezt is figyelembe vesszük, a napi 15—18%-os tejtöbblet mellett nem sok magyarázatot kíván a háromszori fejés jelentősége. Készüljünk föl a tavaszi munkákra I Az elmúlt esztendővel szemben mezőgazdaságunkra ebben az évben»* nagyobb feladatok várnak. Már a tavaszi munkálatokat is más föltételek mellett kezdjük el mint a múltban, mert a kenyérgabona vetésével rendben vagyunk már. míg az elmúlt esztendőben ilyenkor még 7000 hektár hiányzott. Ezenfelül a mélyszántással is készen vagyunk, csaknem 150.000 hektárral nagyobb területen, mint tavaly. Tekintettel arra, hogy termelési feladataink magasabbak, nagyobb gondot kell fordítanunk a tavaszi munkálatokra, hogy minden előfeltételét megteremtsük a bővebb terméshozamnak. A jó előkészület félsikert jelent. Éppen ezért népi szerveinknek fokozottabb körültekintéssel és szorgalommal kell megszervezniük a tavaszi munkálatokat, figyelembevéve a szovjet mezőgazdaság gazdag tapasztalatait és azok gyakorlati alkalmazását. Az első teendők természetesen a talaj nedvességének a biztosítása legyen, mert az őszi kevés csapadék folytán ebből a talajba kevés szűrődött. Ä talajnedvességet csak akkor tudjuk biztosítani, ha földjeinken visszatartjuk a téli havat, tavasszal pedig ne feldkezzünk meg a föld simításáról. Már most biztosítsuk be a tavaszi vetések időbeni elvégzését, hogy azok minden gaztól mentes talajba kerüljenek. Nagyon fontos a következetes tavaszi trágyázás is és már a vetés kezdetén kezdjük el a harcot a kártevő férgek megsemmisítésére, mert az enyhe tél alatt ezek erősen elszaporodtak. A tavaszi munkánk előkészületeinek legfontosabb teendői: az őszi vetések kezelése, a gyümölcsösök megtisztítása, valamint rétek és a mezők jó karbantartása. Valamennyi agrotechnikai eljárást át kell gondolnunk és a helyi viszonyoknak megfelelően a gyakorlatban alkalmaznunk. A növénytermelési dolgozók előadásai keretében pedig mindezzel meg kell ismertetnünk földműveseinket. Az állami gazdaságokban a tavaszi munkálatok az irányszámok szétirásával már meg is kezdődtek az egyes kerületekre vonatkozólag. A szétirásnál gondot fordítottak arra, hogy az egyes gazdaságok valamennyi kultúrnövénynél, amelyek bővebb megmunkálást kívánnak, egyenlően osztozzanak a munkában, mert csakis így biztosítható a tavaszi munkák sikeres elvégzése. A tavaszi munkálatok sikeres keresztülvitele azonban állami gazdaságainkban az üzemi tervek elkészítésétől függ. Az üzemi terveket a napokban gazdaságonként dolgozzák ki, mégpedig a gazdaság valamennyi dolgozójának, az üzemi pártszervezetnek és az üzemi tanácsnak a jelenlétében. A legfőbb súlyt tavaszi munkálatok elvégzésében az állami gazdaságok gépeinek kijavítására kell összpontosítanunk, különösen a traktorok rendbehozatalára, amelyek javítási határideje: február 15. Äz eddigi gépjavítások szorgalmazásával a galántai gazdaság vezet, ahol a javítást egyénenként mindenkire egyenlően elosztották. A további előkészületek során az állami gazdaságok valamennyi agronómussal már megtárgyalták a szemcsés műtrágyák készítését, amelyeket állami birtokaink a tavaszi árpa vetése alá szükséges szuperfoszfát kb. 40%-ának megfelelő mennyiségben állítanak elő. Általában a gépjavításokkal nem állunk a legrosszabbul, de a traktor javítások igen lassan folynak. Szlovákiai viszonylatban csak 32°/o-ot mutat a kijavított traktorok, száma. Ebben a nyitrai kerület megint csak lemarad és pedig igen messzemenően. Bár a tavaszi előkészületeiben hiányosságok is mutatkoznak, ezeket feltétlenül még idejében ki kell küszöbölnünk. Különösképpen a népi szerveink vezetésétől függ, hogy a Földművelési Megbizotti Hivatal által kiadott irányelveket mennyiben valósítják meg a gépjavításokkal kapcsolatosan, továbbá a beszolgáltatási szerződések aláírásánál valamennyi községünkben. 6
