Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-02-03 / 5. szám
1952. február 3. Válasz olvasóink kérdéseire Füri János Garamszentgyörgyről levelében arról érdeklődik, hogy miért nem kaphatnak azok az EFSz tagok élelmiszerjegyet, akik októberben léptek a szövetkezetbe. Leírja, hogy az EFSz a múlt évben még kis területen gazdálkodott és nincs annyi tartaléka, hogy azt a sok tagot, akik az ősz folyamán léptek be az EFSz-be, elláthatná élelemmel. Válaszunk: Tény, hogy az EFSz-be csak kis- és középparasztok valók. Azok a kis- és középparasztok, akik a múlt évben több mint félhektáron gazdálkodtak s termésüket saját maguk takarították be (amíg a szövetkezeten kívül álltak), önellátóknak számítanak. Ha pedig mégis akad olyan egyén, aki nem volt önellátó, az ilyenekről az EFSz szociális alapja gondoskodik. Tehát önellátók és nincs igényük élelmiszerjegyekre. Ha a szövetkezet egyikmásik élelmezési cikkből, pl. húsból esetleg nem rendelkezik elegendő mennyiséggel, akkor egyéb termékeket pl. gabonát cseréljen be egy másik szövetkezetben sertésért, vagypedig kérjen kölcsön sertéseket. Az EFSz-nek a tagok élelmiszerellátását saját hatáskörén belül kell megoldania, tehát minden szövetkezeti tagnak saját érdeke, hogy a felmerült nehézségek leküzdésére tanácsaival és javaslataival a szövetkezet vezetőségének segítségére legyen. A második kérdés pedig így hangzik: A gyermekek milyen élelmiszerjegyekre jogosultak? Válaszunk: A 6 éven aluli gyermekek élelmiszerjegyét minden 6 éven aluli gyermek megkapja. Megkapják tehát a magánvállalkozók gyermekei is, tekintet nélkül arra, alkalmaznak-e a szülők munkaerőt, vagy sem. De nem kapják meg ezt a jegyet azon önellátók gyermekei, akik kötelések gyerekeiket saját termésükből ellátni. Semmiesetre sem kapják meg a élelmiszer jegyeket a kulákok gyermekei. • A 6—12 éves gyermekek élelmiszerjegyét minden 6—12 éves gyermek megkapja. Megkapják tehát a magánvállalkozók gyermekei is alkalmaznake idegen munkaerőt. De nem kapják meg ezt az élelmiszer jegyeket az önellátók gyermekei, »akik kötelesek gyermekeik ellátásáról saját gazdaságukban gondoskodni és semmiesetre sem kapják meg a kulákok gyermekei. A 12—18 éves fiatalkorúak élelmiszerjegyét megkapják a fiatalok a fentemlített korhatárban. Megkopjék tehát a magánvállalkozók gyermekei, még akkor is, ha a szülők idegen munkaerőt alkalmaznak, az önellátók gyermekei azonban nem jogosultak erre az élelmiszerjegyre és semmiesetre sem jogosultak rá a kulákok gyermekei. A- mennyiben az önellátók, sőt még a kulákok gyermekei is alkalmazásban vannak (kivéve az EFSz-ek) megkapiák a korhatár szerinti élelmiszer jegyet. A gyermek és ifjúsági cukorjegyet azonban minden 18 éven aluli gyermek, illetve fiatalkorú megkapja. Megkapják tehát azon egyéni vállalkozók gyerekei is, akik egy, vagy több munkaerőt alkalmaznak. Ugyancsak megkapják a cukorjegyet a földművesek (beleszámítva a kulákok) gyermekei is, de csak abban az esetben, ha a háztartási lap tulajdonosa, akinek háztartásában a gyermek él, teljesíti a hús-, tej- és tojásbeszolgáltatási kötelezettséget. A harmadik kérdés: Az új jegyrendszerrel kapcsolatban milyen jegyekre jogosultak a 65 éven felüli öregek? A nemzetbiztosítás járadékainak élvezői azok a személyek, akik szociális, öregségi, özvegységi, árvasági, vagy sérülési járadékot élveznek, valamint a nyugdíjas állami és közalkalmazottak és azok a személyek, melyek a nyugdíjalapból kapnak illetményt. Szociális segélyt kapnak a 65 éven felüli feleségek is és azok, akik még ugyan nem érték el a 65 évet, de munkaképtelenség miatt rrem képesek a háztartást ellátni. A nyugdíjasok és szoc. segélyt élvező egyének jegyére jogosultak azok a személyek is, akik a nemzetbiztosításón kívül kapnak járadékot, mint pl. a háborús rokkantak és hátramaradottjaik. Önálló magánvállalkozó, aki balesetbiztosítás címén kap járadékot, nem jogosult a nyugdíjasok és szoc. segélyt élvezők jegyére, csupán alapélelmiszerjegyet kap. Hasonlóképpen az a földműves is, aki baleseti járadékot kap és félhektárnál több földön gazdálkodik, nem jogosult a nyugdíjasok és járadékosok jegyére, hanem önellátónak számít. * A nyilvános szektorban alkalmazott járadékosok megkapják az alkalmazottak jegyét. A félhektáron felüli füldműves — járadékos önellátónak számit és nem kap semilyen jegyet. Az a járadékos, aki féíhektáron aluli földterülettel rendelkezik, megkapja a járadékosok jegyét, a jegyről azonban levágják azokat a szelvényeket, amelyek olyan élelmiszerekre vonatkoznak, amikben az illető önellátó (tej, tojás, esetleg hús). Itt egyetlen kivétel van: ha a járadékos trafikos, megkapja a járadékosok jegyét. Az Állami Tervhivatal, a Földművelési Minisztérium és az Állami Bank munkaközössége: A magasabb típusú EFSz-ek könyvelése A jól vezetett könyvelés nagy segítség az EFSz-ek számára. A munkáért járó igazságos jutalmazást nem tudjuk elképzelni helyes könyvelési adatok nélkül. EFSz-eink könyvelői, gyakorlati utasításokat találnak a könyvben s megtanulják miként kell vezetni az EFSz könyvelését. Az EFSz-ek elnökei, valamint a munkacsoportok vezetői is megismerkednek azokkal az elvekkel, amelyek szerint helyesen tudják kezelni a szövetkezeti vagyont és így hozzájárulnak szövetkezetük pénzügyi rendjének biztositásához. A könyv terjedelme 86 oldal; ára: 20.— Kcs. A könyvből az alábbi szemelvényt közöljük: A szövetkezet tényleges vagyonállományának és kötelezettségeinek megállapítasa A beruházási vagyon, az állatok és a különböző készletek tényleges állományát úgy állapítjuk meg, hogy minden év végén, a zárszámadás napján közvetlenül az istállókban és raktárakban végzett ellenőrzés útján meggyőződünk az állomány mennyiségéről. Ezt a műveletet, amikor valamelyik meghatározott napon ellenőrizzük a tényleges állományt, leltározásnak nevezzük. Egyúttal megállapítjuk és ellenőrizzük az év utolsó napján kimutatott pénzvagyon tényleges állományát (készpénz, pénzintézeteknél levő követelések stb.), a szövetkezet kötelezettségeit (adósságait) a pénzintézeteknél, tagoknál és szállítóknál stb. A megállapított vagyonállományt és kötelezettségeket beírjuk a cselekvő és szenvedő vagyon részletes kimutatásába. A beruházási tárgyak leltározását megkönnyíti a beruházások könyve, amelynek bejegyzéseit a zárszámadás napján a tényleges állománnyal kell összehasonlítanunk A készletek leltározása már nehezebb feladat. A készletek tényleges állományát sok esetben méréssel, megszámolással stb kell megállapítanunk. Az állatoknál szintén meg kell állapítunk a pontos létszámot; a hizlaldában levő állatoknál és növendékállatoknál a zárszámadás napján megállapítjuk azok tényleges súlyát: a baromfit, nyulakat és a többi apró állatokat megszámoljuk. A tényleges évvégi vagyonállomány megállapítására nagy gondot kell fordítanunk, mert ez képezi a könyvviteli könyvek lezárásának alapját: ha a vagyonrészek állományát és a szövetkezet kötelezettségeit nem állapítjuk meg megbízható módon, a zárszámadás sem lehet pontos. Ha helyes a könyvelésünk, a könyvelési bejegyzésekből könnyen megállapíthatjuk a pénzbeli eszközök és kötelezettségek állományát, éspedig úgy, hogy a pénztári készletet átszámoljuk. a pénzintézeteknél levő követelések és adósságok maradványát a küldött folyószámlakivonatokból ellenőrizzük, a személyi számlák és munkaegységek nyilvántartási könyvében kimutatott maradványok helyességéről pedig közvetlenül a tagoknál győződhetünk meg. Télen sem ülünk tétlenül A garamszentgyörgyi EFSz még a múlt év decemberében kezdte meg az ezéví tervek és a normák kidolgozását. Azok a kis- és középföldművesek, akik meggyőződtek a nagybani közös gazdálkodás előnyeiről, már akkor elhatározták, hogy az állatállományt a legrövidebb időn belül közös istállóban helyezik el. Ez azonban nagy nehézségekbe ütközött, mivel nem állt rendelkezésünkre olyan istálló, amelybe elhelyezhettük volna a szövetkezeti tagok által beadott jószágot. A marhaállomány elhelyezését úgy oldottuk meg, hogy a tagság nagyobb istállóit kijavítottuk és az állatokat ideiglenesen ide helyeztük el. A sertések részére pedig egy 100 férőhelyes ól építését tervezzük, 1000 darab tyúkünk részére pedig baromfifarmot építünk. A reakció mindenesetre itt sem aludt. Egyesek azt mondották, hogy fából vaskarikát akarunk csinálni. De mi megmutattuk, hogy mindent meg lehet oldáni, csak akarni kell. Most pedig mi nevetünk. Mert megmutattuk, hogy az említett ólakat saját erőnkből építettük föl, méghozzá csak kilenc emberrel. EF^z-ünk tagjai a tél folyamán sem ülnek tétlenül. Az időjárás viszontagságaival dacolva, hordják az építkezéshez szükséges anyagot a tervbevett dohányszárító felépítéséhez. A villanyárammal ellátott dohányszárító építését még a tavaszi munkák beállta ideje előtt szeretnénk elvégezni, s ezért minden erőnket a tél folyamán ide összpontosítjuk. Füri János Garamszentgyörgy Köbölkúti levél az évvégi elszámolásról Bacilek elvlárs az új Nemzetbiztonsági miniszter A köztársaság elnöke Ladiszlav Kopriva nemzetbiztonsági minisztert saját kérésére felmentette tárcájától és egyidejűleg a Nemzetbiztonsági miniszter tárcájának betöltésével megbízta Karol Bacilek elvtársat, az Állami ellenőrzé: minisztériumának miniszterét. Ugyar, akkor az állami ellenőrzés minisztériu mának vezetésével Ján Harus nemzei gyűlési képviselet bízta meg. Az új miniszter január 23-án délelőt 10 órakor tette le a köztársasági elnök kezébe az alkotmány által előírt esküt. Az aktusnál Zápotocky miniszterelnök és az Elnöki iroda főnöke voltak jelen. Kaptuk az alábbi levelet: A köbölkúti EFSz-nek már megalakulása óta tagja vagyok. 1950 június 15-én kezdtem 30 darab törzskönyvezett kocával a szövetkezetben dolgozni. A kocákat vásároltuk; az a beszerzés akk' >• félmillió koronába került. A szövetkezet ellenségei azt hangoztatták, hogy ezt mi nem bírjuk ki, a szövetkezet biztosan ráfizet. Ma már a tények beszélnek és bizonyságot tesznek a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről. Azóta majdnem 2 millió korona értékű tenyészsertést adtunk el és ugyanilyen értékű sertésállománya maradt szövetkezetünknek is Nagyon örülök, hogy szövetkezetünk ilyen pagv vagyont bízott reám és munka által ilyen szép eredményt tudtam elérni. A szövetkezetben feleségemmel együtt dolgozom, s a múlt évben ketten 1594 munkaegységet dolgoztunk le. Előlegként minden munkaegységre 80 koronát kaptunk pénzben, terméseetbeni járandóságként pedig búzából 2.79 kgot, rozsból 1.26 kg-ot. árpából 0.85 kgot, továbbá 3 q csöveskukoricát és 9.70 q burgonyát vittünk haza. Az évvégi elszámolásnál pedig 55.700 korona osztalékot kaptunk. Ezenkívül minden szövetkezeti családnak háztáji gazdaságként félhektár földje van, amelyen azt termelt, amit akart. Nagyon szép a jutalom, de nyugodt lelkiismerettel is vettem fel. mert tudom hogy kötelességemnek eleget tettem. Nem hagytam magam senkitől sem befolyásolni, saját belátásom szerint cselekedtem és irányítottam a sertésfarmot, amelyre úgy vigyáztam, mint a két szememre. Ehhez csak erős akarata és szocialista öntudatra van szüksége minden szövetkezeti tagnak. Az 1952, évre a következő kötelezettséget vállaltam: Ezévi termelési tervünk 156 darab anyasertést irányzott elő s ezt a létszámot én 200 darabra fogom emelni. Minden igyekezetemmel és tudásommal azon leszek: mennél többet termeljünk ki, hogy dolgozóink asztalára nagyobb darab hús és több zsír kerüljön, miáltal mi is nagyobb keresethez jutunk és ezzel emelkedik életszínvonalunk. Rajtam kívül még sokan vannak, akik szövetkezetünkben magas eredményeket értek el. Kiánek János is két fiával, Tiborral és Istvánnal dolgozott EFSz-ünkben. Az apa munkaegység? 602, Tibor fiáé 488, Istvánné pedig 435. összesen 1525 munkaegysége volt múlt évben a Kiánék-családnak. Az évi elszámolásnál 53.375 korona osztalékot kaptak. Ciling János szorgalmas és odaadó munkája folytán, amellyel nagyban elősegítette a szövetkezet állatállományának gyarapodását 641 munkaegységre tett szert, Ciling fia pedig 419-et szerzett, tehát kettőjüknek 1060 munkaegységük volt. így az évvégi elszámolásnál 37.100 koronát kaptak. Blaskovics János, aki nagy szakértelemmel végzi tehenek körüli munkáját, már két éve dolgozik munkahelyén megszakítás nélkül. Szorgalmas munkája eredményeként 721 munkaegységet ért el szövetkezetünkben, Ilonka lá'nya pedig 309-et. így a Blaskovics-család 1030 munkaegysége után 36.050 korona osztalékot kapott az évvégi elszámolásnál. Blaskovics János 12 darab fejőstehenet gondoz s naponként és darabonkét 8 literes az átlagos tejhozam. Sokakat lehetne még itt felsorolni, akik munkájuk révén ’elentékeny jutalmazásban részesültek Vannak azonban*, olyan "tagjaink is, akik elégedetlenek, de mit lehet segíteni rajtuk, amikor mindenki elvégzett munkája után részesül jutalomban. Vitathatatlan tény, hogy ki mennyit dolgozik, annyi jutalmat kap a szövetkezetben. Azok a tagok, akik inkább hallgattak a suttogó reakciósokra, most látják ennek kárát az évvégi elszámolásnál. Mindenki megkapta minden munkaegységre az őt megillető 35 korona osztalékot az évvégi elszámolásnál (előlegként 80 korona jutott egy munkaegységre) és természetesen mindenki a ledolgozott munkaegységek szerint megkapta a természetbeni juttatásokat is. A múlt évben nem gazdálkodtunk a legrosszabbul Az 1117 hektárra 58.000 munkaegységet terveztünk, s csak 53.000 merítettüiik ki. Multévi bevételünk valamivel több mint 19 millió korona volt. Ebből 12 és fél millió korona volt a kiadás, tehát tiszta jövedelmünk közel 7 millió koronát tett ki. A múlt* évben is voltak állandó munkacsoportiaink de sajnos csak papíron. Az 1952. évre szóló terveinket gondosabban állítottuk össze, mint tavaly. Erről majd a következő level ember számolók be. L. F. a köbölkúti sertésfarm gondozója J2_____
