Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-01-27 / 4. szám
1952. január 27. Ebben az évben már a jutalmazást is másképpen vezetjük be — mondják a csilizradványi EFSz tagjai Az állami birtokok 1952. évi terveinek teljesítéséért Fontos határozatokat hozott az állami birtokok igazgatóinak országos értekezlete j Ködös, sötét este borította a falut. A csilizradványi házikók ablakain halványan szűrődött át a petróleumlámpa fénye. Az utca csöndes, sehol egy lelket sem lehet látni, akitől megkérdeztem volna, hol van a szövetkezet irodája. Céltalanul lépkedtem tovább, jobbra, balra tekingetve. Egy hosszú épület mögiß csak magára vonta figyelmemet. Megtiltom. Az épületből hangos h^—Ad áradt felém. Elindultam a bejárat felé Bekopogtam. — Szabad! — hangzott belülről a válasz. Benyitok a termbe, ahol kopott íróasztalok körül petróleum fénye mellett egy csomó embert látok munkába merülve. — Jó helyen járok elvtársak? — Attól függ, kit keresel — válaszolja az egyik, akiről később derült ki, hogy a szövetkezet elnöke. — Az EFSz dolgozóit és vezetőit keresem. \ — Akkor jó helyen jársz! — mondották és megkínáltak hellyel. — Hogyan álltok az évvégi elszámolással és a munkatervek kidolgozásával? — Az évvégi elszámolással csak valahogy megvolnánk, de a tervek még nincsenek készen. Nem nekünk való munka ez, s nem is értünk hozzá. A könyvelőnk, aki a multévi terveket csinálta, bevonult katonának, s mi meg nem jártunk olyan iskolába, ahol ezt tanulták, ezért nem is mernénk hozzáfogni — jelenti Király István, az ellenőrző bizottság elnöke. — Nem olyan nagy deákírás ez elvtársak, hiszen a gyakorlatban mindezt végig csináljátok, hát miért nem tudnátok papírra is lefektetni? Közben a tervek elkészítésről, gyakorlati kidolgozásáról beszéltünk. Hozzáfűztem meg, hogy a tervek kidolgozásánál elsősorban az állandó munkacsoportoknak és a munkák pontos megszervezésének kell szentelniük a legnagyobb figyelmüket. Felém áradó tekintetükből megelégedést olvastam ki s úgy éreztem, mintha azt mondották volna; ha ennyi az egész, föltétien megcsinljuk . . . Beszélgetésünk során átterelődött a szó mindennapi életünkre, a világ folyására. Arra, hogy az amerikai imperialisták háborúval fenyegetnek bennünket, amit csak a munka termelékenységének fokozásával, a hektárhnzamok növekedésével vagyunk köpessek elhárítani. Mindezt megértették és elítélték a nyugati államok viselkedését a békésen élő'népekkel szemben. Közben az új közellátási intézkedésekről, a ruhajegyekről volt szó. Többek között Petőc Károly, a szövetkezet gazdája azt kérdezte, hogy miért csak alapruhajegyet kapnak a szövetkezet tagjai? — Elvtársak — szólottám közbe, — a szövetkezet tagjai nemcsak 100 pontot kapnak. Hogy mennyit kaptok, az mindnyájatoktól függ, mert az El Szben minden lehetőség megvan arra,, hogy két szer annyihoz, vagy niég ennél is több ruhajegyhez jussatok. ,— Ez lehetetlen — szóltak közve vagy hatan. — J,ehetetlen? Nos, mindjárt meglátjuk. Foglalkozik a szövetkezet kenderes lentermesztéssel, vagy juhtenyésztéssel? — Igen válaszoltak mindnyájan, — Juhaink is nannak, meg öt hektáron jó lentermösünk is volt. Az elmúlt évben több ezer mázsa leüt adtunk el, — Na látjátok! És kaptatok valamit az átadott lenért vagy a gyapjúért, gondolom ruhapontokat. — Csakugyan, kaptunk. Szét is osztottuk a tagok között a ledolgozott munkaegységek arányában. Hiszen Szabó Laci is' több, mint kétszáz ruhapontot kapott — jegyzi meg Király Pista. Számúéi Sanyi meg 46? pontot kapott — vetették közbe a vitázók. — Tehát most látjátok, hogy a szövetkezet tagjai amellett, hogy az alapruhajegyet megkapják, külön pontokban is részesedhetnek, nem úgy, mint a gyári munkás, aki csak akkor jut rendkívüli pontokhoz, ha a felesége áldott állapotban van. — Csakugyan így van, elvtárs, sőt erről jut eszünkbe, hogy az így juttatott pontokra jobb minőségű árut is kaptunk. — No jó, most már a ruhajeggyel tisztában vagyunk — állapították meg, — de cukor jegyen kívül egyéb élelmiszerjegyben nem részesülünk. — Az igaz, de erre is megtaláljuk a kellő feleletet — vetem közbe —, és pedig közületek említek meg egy példát. Kísérjétek csak figyelemmel. Számúéi Sanyi tagtársak a múlt évben 61S munkaegységet szerzett. Ezekre az egységekre csupán előlegként ’58,2”'? koronát kapott, ezenfelül természetben vagy 20 mázsa gabonát, 4 mázsa kukoricát és 46? darab pontot és még sok apróbb dolgot, amelyeket fölsorolni is sok lenne. Ha még ehhez hozzászámítjuk azt a körülbelül 10.000 koronát, amelyet az évvégi elszámoláskor kap és a háztáji gazdálkodásra juttatott félhektár földet, akkor megállapíthatjuk, hogii nincs szükségünk az élelmiszerjegyekre, hiszen mindenből termett. Kenyerünk és az évi zsiradék is családnak részére biztosítva van. — JÁssátok, ugy-e megmondtam — szól közbe Petőc Káróly, a szövetkezet gazdája, — hogy igazságos ez az intézkedés, mert így legalább mindnyájan komoljiabban hifiink a munkához, és azt is elkerüljük, ami még az elmúlt évben történt meg az árpa tavaszi vetésénél. Későn vétettük el és ennek folytán a tervezett 18 mázsás hektárlwzam beillett csak tő mázsát termeltünk ki, ami csökkentette a munkaegységeink értékét is. Még hozzáfűzöm, hogy kormányunk bölcs intézkedése csak megerősítheti szövetkezetünket, mert megszünteti azt az áldatlan állapotot, hogy egyesek hol a szövetkezetben, hol pedig p 'Varban dolgoztak, de sehol sem végeztek rejidos munkát. Igaza van Petőc bácsinak, az elmúlt esztendőben laza volt a szövetkezet munkafegyelme, Sőt. néhány tag úgy tekintette a szövetkezetét, mintha semmi köze és semmi jussa sem lenne hozzá. Bezzeg most láthat ják, hogy minden megmaradt a szövetkezetben és nem vili el tagon kivid mást a szövetkezetből senki, csak azt, amit munkája után megérdemelt, — Ebben az énben már a jutalmazást is másképpen vezetjük be, A hanyag munkát büntetni és a ió munkát pedig jutalmazni fogjuk. A terven felüli teljesítményért pedig 50 százalékos prémiumot állapítottunk meg ■— magyarázza Király elvtárs, — Hogyan képzelitek el a terven felül elért eredmények jutalmazását? — kérdem a szövetkezei tagjaitól. — Nagyon egyszerűen — volt a feelet. — Mondjuk, egy hektár búzából 21 mázsás hektárhozam a tervezett mennyiség, ha az egyik nagy a másik mezei munkacsoport 26 mázsás hozamot termel ki, abban az esetben a terven felül eléri három mázsa búza értékéből fele a munkacsoportot illeti. I A szövetkezet tagjai szinte ki sem fogynának a szóból, útív helomelegedtek, E>e az idő eljárt. Még csak annyit tehetnék hozzá, hogy a zárszámidási közgyűlésen mind a vezetők, mind a szövetkezet tagjai döntsenek okosan, előrelátóan, gazdaságuk megerősítéséről és tovább fejlesztéséről. Szilárdítsák meg a munkafegyelmet, a vezetést és még szervezettebben, még szilárdabban és szorgalmasabban kezdjenek hozzá ez év tennivalóihoz, a csilizradványi szövetkezet gyors felvirágoztatásához! —Szambath-— Bratislava (TPP) A szlovákiai állami birtokok igazgatói Bratislavában országos értekezletet tartottak, amelyen — az eddigi munka hiányosságain okulva — határozatokat hoztak a gottwaldi ötéves terv 4. esztendejére vonatkozó tervek teljesítésének biztosítására, többi között úgv határoztak, hogy a szovjet szovhozok példamutatása alapján a munka megszervezését a munkacsoportok és csapatok alapján végzik. További döntésük értelmében nagyobb súlyt fektetnek a munkás- és kisparasztkáderek továbbképzésére. A vezető kádereket legjobb munkásokból, élmunkásokból és újítókból válasszák ki. A termelésben megfelelő módon ki nem használt munkaerőket a termelő munkába helyezik át. Az értekezlet elhatározta azt is, hogy megjavítja az együttműködést a Párt járási szervezetével, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal (ROH) és a népi igazgatás szerveivel, hogy az állami birtokokon belül is megjavuljon a pártszervezetek és a tömegszervezetek munkája. Minden kerület számára kidolgozzák a tavaszi, nyári és őszi munkálatok példás tervét. A tavaszi munkaterv január végéig, a nván munkaterv február 15-ig, az őszi munkaterv pedig február végéig készül el Gvorsított ütemben befejezik a vetőmagvak és ültetménvek osztályozását, illetve tisztítását, hogy azok a kitűzött határidőig, vagyis január végéig rendelkezésre álljanak. A takarmányalapot a mezei takarmánynövénvzet, továbbá a rétek és legelők rendszeres ápolásával biztosítják be, de egyidejűleg ú. n. zöldövezetet létesítenek és fokozzák a takarmánykeverékek, valamint a tarlókeverékek Az utolsó hét folyamán jelentősen megjavult a járási tervszétíró bizottságok tevékenysége a községekben folvó tervszétírási munkálatokban. A kerületi oktatók rendszeresen látogatják a körzetükhöz tartozó járásokat, a járási oktatók pedig saját községeiket. Természetes, néhol még vannak hiányosságok. A párkányi járásban például arról panaszkodnak, hogy a kerületi oktatók nem látogatják a járásukat, a nyitrai kerület viszont arról panaszkodik, hogy a párkányi járásban a tervszótíró bizottság munkája nem kielégítő. \ szirmai járásból jelentik, hogy oktatók nem dolgoznak a községekben a tervszétírásnál. A kékkői járásban a helyi Nemzeti Bizottságoknak nyújtandó segítség, a járási oktatókon keresztül, nem kielégítő, A helyi Nemzeti Bizottságok és a szétíró bizottság számos községben rendszeresen összeülnek, folytatják a szétírást, sőt több község van, ahoi már a szétírás technikai részét elkészítették és a községi összesítéseket elküldték a járásra jóváhagyás céljából. Ennek ellenére rá kell mutatnunk, hogy a zohori helyi Nemzeti Bizottság elhanyagolja a szétírást, a szétíró bizottság tagjai pedig sok esetben nem vesznek részt az ülésen, vagy helytelenül szervezik meg munkájukat, Két bizottságot állítottak fel, amelvek napról-napra a szétírgssal dolgoznak- Ez a munkamegszervezés és beállítás nem vezethet jóra, mert lehetetlenné teszi a szétírás osztályszempontból való kidolgozását-Néhány nagyobb községből, pl, l urzovkáról jelentik, hogy a helyi Nemzeti Bizottság nem képes a szétírás megszervezésére, A nagyobb községekben úgy járunk el helyesen, ha egv központi bizottságot állítunk fel, amely mellett 2 segítő szárnycsoportot alakítunk ki és a két csoport között szétosztjuk a növénytermelés szótírását. vetésterületét. A füves vetésforgók rendszerét szélesebb alapokra helyezik. Aratás után meggyorsítják a tarlóhántást és a tarlókeverékek vetését. Külön figyelmet szenteltek a magnemesítő és magosító parcelláknak. A szovjet tapasztalatok tel jes mértékbeni történő fölhasználása végett az agrotechnikai intézkedések közül különösen a keresztsoros vetés alkalmazására, jarovizálására, a mesterséges beporzásra, az agregátorok összeállítására és a szemcsés trágvák (granulált trágyák) használatára helyeznek súlyt. A gépállományt tökéletesen előkészítik, mégpedig a tavaszi munkák céljára február 15-fg, a nyári munkákra május 50-ig, az őszi munkák végrehajtására pedig június 15-ig, Gondoskodnak arról is, hogy a gazdasági haszonállatok elérjék a térvezett szaporulatot, s ennek érdekében — egyes évnegyedek szerint — főleg a fejőstehenek és az anyasertések állományát egészítik ki. A növendék szarvasmarba gyors hizlalására helyesen összeállított takarmányozási technikát vezetnek be, a sertéshizlalásnál pedig a zsírtermclés Szempontjait veszik figyelembe A tejtermelés vonalán ügyelnek arra, bogy a naponta háromszori fejést rendszeresítsék, mégpedig a tőgvmaszírozás általános bevezetésével. Ki kell még emelni azokat a határozatokat, amelyek az állami birtokok pénzügyi terveire vonatkoznak. Itt az a cél, hogy csökkentsék a termelési önköltséget és fokozzák a bevételeket. Az értekezlet résztvevői kifejezték azt a reményüket, hogy mindezek az intézkedések és határozatok észszerű alapot biztosítsanak az 1952. évi teljesítése számára. és külön az állattenyésztési termékek szétírását. Ezenföliil még tovább feloszthatjuk a munkát. A vetésterületet és a hektárhozamokat csoportonként is szétírhatják a földmennyiségnek megfelelően. Hasonlóan járhatunk el a marhaállomány, a tej és a sertéshús szptírásánál. Gsak ott tekinthető a szétírás helyess nek és azon a helyen készülhet el időre, ahol nem a helyi Nemzeti Bizottság alkalmazottai, vagy az oktató’ üléseznek, hanem a szétíró bizottság rendszeresen összeül és elkészíti a szétírást- A járási Nemzeti Bizottságoknak feltétlenül kell, hogy áttekintésük legyen a szétíró bizottságok munkáját illetőleg, éppen ezért a járási szétíró bizottság foglalkozzék bőven a kérdéssel, nemcsak hetenként egyszer, de hasson oda, hogy — az oktatók segítségével, vagy a mozgó bizottságon keresztül,— mennél pontosabb értesülést szerezzen községeinkről. Ne feledjük el, hogy a szétírás községenként január 15 és 20 között befejeződik. Előfizetőink figyelmébe! Jelen számunkhoz befizetési lapot mellékeltünk az előfizetési díj kiegyenlítésére. Kérjük előfizetőinket, hogy az előfizetési díjat idejében küldjék be, mivel ezáltal bennünket sok fölösleges munkától kímélnek meg, a maguk számára pedig megtakarítják a felszólítási költségeket. Kiadóhivatal A helyi szétíró bizottságoknak rendszeresen kell ülésezniök ! A nagyobb községekben a központi bizottság mellett kisegítő munkacsoportot is alakítsanak JS____
