Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-06-15 / 24. szám
A békéért a szabadságért és nagyobb darab kényérért harcolnak a francia dolgozók Szerdán megkezdődött a nagy sztrájk Jacques Duclos, André Stil és a többi bebörtönözött hazaji kiszabadításáért, a békekormány megalakításáért és az élet jeltételek megjavításáért. 1952. június 15. Gazdag búzatermést várnak Kínában A Kínai Népköztársaságban gazdag búzatermést várnak az idén. Az ország fő gabonatermő vidékein — Sanszi, Hupei, Santung, Senszi, Észak-Kiangszu, Észak-Anhvei tartományban — a búza szépen fejlődik, 10 százalékkal magasabb termést Ígér, mint a múlt évben. Egyes területeken a búza olyan magas, amilyen már évtizedek óta nem volt. A jó termést a többi között elősegítette a mezőgazdaság gyorsütemű gépesítése. Csupán Észak-Kínában egész sor új mezőgazdasági gépgyár épült a felszabadulás óta. Jelenleg két új, korszerű mezőgazdasági gépgyár épül, amelyeket meg az év végéig üzembehelyeznek. Jövőr.e még lendületesebben fejlődik majd a mezőgazdaság gépesítése. Csupán Észak-Kínában a terv szerint 1953—1955 között mintegy 170.000 mezőgazdasági gépet gyártanak majd, két éven belül 57.000 mezőgazdasági szakembert képeznek ki. Citromtermesztés Albániában Albánia ötéves népgazdasági terve feladatul tűzj ki a citromfélék termesztésének növelését. 1947-ben megállapították, hogy az országban több mint 85.000 citrom- és narancsfa van. Ugyanabban az évben faiskolát létesítettek Korcsában. Ebben a faiskolában már sokezer citrom- és narancsfacsemetét neveltek fel. Az idén csupán Saranda és Vlora körzetében mintegy 50.000 facsemetét ültettek el. Az ötéves terv során csatornákat létesítenek a citrusültetvények öntözésére. Az ötéves terv végéig a citrom- és narancsfák száma 1947-hez képest három és félszeresére emelkedik. Románia és Szovjet-Ukrajna népeinek barátsága A, Román Népköztársaságban most zajlott le az „Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság 10 napja“ — az „ukrán dekád“, amelyen a román dolgozók Szovjet-Ukrajna népeivel való barátságukat ünnepelték. Az ünnepségre ukrajnai küldöttség érkezett, köztük A. J Stogarenko, kétszeres Sztálindíjas zeneszerző, I. I. Mihejev bánvász, a Szocialista Munka Hőse, E. A. Dolinyuk. Tarnopol területi Sztálin kolhoz csoportvezetőnője, a Szocialista Munka Hőse, A. Malisko Sztálin-díjas költő, M. I. Hmelko kétszeres Sztálindíjas festő, M. M. Kruselnyickij, Lenin-renddel kitüntetett Sztálin-díjas rendező és E. N. Posztnvikova, az Ukrán SZSZK kiváló tanitónője. Az ünnepségek során az Ukrán Állami Énekkar több előadást tartott, számos ismertető előadást, kultúrműsort rendeztek az egész országban, ukrán filmeket mutattak be. Bukarestben megnyilt a „Szovjet-Ukrajna“ című kiállítás, amely a kommunizmus nagy ukrajnai építkezéseit mutatja be Befejezés előtt a varsói földalatti vasút Befejezéshez közeledik a varsói földalatti vasút aknáinak fúrása és júliusban megkezdődik az egyes alagútszakaszok építése. A város különböző helyein felállított favázas ideiglenes fúróberendezések helyébe felszerelték a vasvázas felvonó szerkezeteket, az aknákban pedig már alkalmazzák a Szovjetunióból és a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett új szivattyúberendezéseket, földkiemelő gépeket, és légkalapácsokat. Az aknák épitése a geológiai viszonyoktól függően különböző módszerekkel történik. Egyes helyeken a talaj fagyasztást, másutt a többatmoszférás légnyomást, ismét másutt a talajrétegek vegyi megkötését alkalmazzák. Az épitésben nagy segítséget nyújtanak a lengyel dolgozóknak B szovjet mérnökök és szakemberek Jelenleg is neves szovjet tudósok és b moszkvai Metro építésében gazdag tapasztalatokat szerzett mérnökök tartózkodnak Varsóban. Csütörtökön Észak-, Dél-, Közép- és Kelet- Franciaorszag vasasai elhatározták, hogy követik párizsi munkatársaik példáját. A szerkesztőségek asztalán halomra gyűlnek mindenfelől a sztrájkokat jelző sürgönyök. Amikor szerdán végigjártuk a párizsi és párizskörnyéki üzemeket és gyárakat, éreztük, hogy a jelszó: „Kivívjuk a nagyobb darab kenyeret, a békét és a szabadságot” — egyre inkább minden francia munkás jelszavává válik. A Renault Művek 40.000 munkás, valóságos külön város Párizs kapuinál — szerdán leállt. Renault az egész párizsi vasipar „mértékadó” üzeme, ez az üzem, amelyen le lehet mérni a párizsi vasmunkasság hangulatát és amely felé az ország minden vasasa tekint. Az üzem igazgatósága kidolgozza ugyan hadászati tervét, bejelentette, hogy „ezúttal Renault dolgozni fog” — ám a nagyigényű terv már a kapunyitás után felborult. A munkáltatók ügynökei láthatták, hogy a munkások szembeszállnak velük és határozottan ajtót mutatnak nekik: „Gyerünk kifelé! Itt maguknak nincs semmi keresnivalójuk...” Az igazgatóság fullajtárjai ránéztek a dolgozókra, látták arckifejezésüket — és megértették a felhívást. Elmentek. Azok, akik előléptetés, vagy munkaadói dicséret reményében megpróbáltak tiltakozni, rövid úton távozásra kényszerültek. . . Lavalette, a Párizs melletti másik hatalmas üzem már két nap óta sztrájkol. Az akció láza végigfutott az egész gyáron és felhevítette a munkások szivét. Szerdán, amikor a rendőrség körülvette a sztrájkőrségeket, egy fiatal ember határozott léptekkel tartott a rendőrbiztos felé és elébe érve, szemébe kiáltotta: „Tudja meg, hogy én gaulleista voltam, a vietnami expediciós hadseregből tértem viszsza, miután megsebesültem.: Tudom, mi a maguk szennyes háborúja! A gaulleista szakszervezet kerített hálójába. Itt van a tagsági könyvem Megnézheti!” Széttépte és a rendőrök lába elé dobta a kartonpapír szeleteit. A rendőrök elfogtak egy algíri sztrájkolót. A dolgozók azonnal küldöttséget menesztettek az igazgatósághoz. Egyszerűen, de hatá-Az „Üj-Kína” hírügynökség különtudósítója írja: A csaknem tizenegy hónapja tartó fegyverszüneti tárgyalások válságos szakaszba jutottak. Csak azért folynak még egyáltalán tárgyalások, mert a világ közvéleménye követeli a békét és mert Nam ír tábornok szilárdan ragaszkodik az ülések folytatásához, hogy túljussanak az amerikaiak által a hadifogolykérdésben előidézett holtponton. Az amerikai küldöttség tagjai most már nem is leplezik, hogy véget akarnak vetni a további tárgyalásoknak. Amikor Harrison vezérőrnagy Joy altengernagy helyébe lépett, első ténykedésként azt kérte, hogy az üléseket három napra halasszák el. Harrison az elmúlt tíz nap alatt naponta kérte az ülések meg nem határozott időre való elnapolását. Sőt, hangsúlyozta: „Nem látszik célszerűnek, hogy naponta tartsunk üléseket” Nuckols tábornok — Harrison szóvivője — is kijelentette: „Alig van értelme a mindennapi üléseknek”. Az amerikaiak nyilvánvalóan arra számítanak, hogy az ülések végtelenbe nyúló elnapolásával felszámolhatják a fegyverszüneti tárgyalásokat. Harrison mindennapi tevékenysége abból áll, hogy előre elkészített nyilatkozatokat olvas fel a „végleges és visszavonhatatlan” amerikai javaslatról és a hadifoglyok „újbóli rostálásáról” fecseg. Közben azonban nagyon jól tudja, hogy a koreai-kínai küldöttség számára mindez elfogadhatatlan. Fütyörészik, ásítozik, közömbösen tekintget órájára. Az „Üj Kína” hirügynökség tudósítója ezután felsorolja, hogy milyen eszközökkel akarják meghiúsítani az amerikaiak a fegyverszüneti tárgyalásokat. Folytatják véres kegyetlenkedéseiket az őrizetükben lévő hadirozottan kijelentették: „Vagy elmennek kiszabadítani a rendőrök kezei közül elvtársukat, vagy pedig . . . látják az utcasarkon azokat a rendőröket? Nem felelünk értük!” A tárgyalások eltartottak egy ideig — végül az egyik főnök autóba szállt és elment az északafrikai dolgozóért. A Lavalette-gyár sztrájkolói gyűlést tartottak. Több munkás felszólalt. Kijelentették: „Tegnap a sztrájk ellen szavaztam. Ma itt vagyok, együtt harcolok a többiekkel a békéért és a szabadságért”. A Lavalette-gyár vasasai csütörtökön megkezdték elszánt sztrájkjuk második napját. Az üzem főkapuján hatalmas felírat látható: „Demokratikus kormányért harcolunk!” A Párizstól északra elterülő piszkos, füstös, nyomorúságos peremvárosok egyikében van a Somua-gépgyár, ahol a dolgozók szintén második napja sztrájkolnak. Elmentem hozzájuk. Mosolygó, bizakodó munmunkások fogadtak. Fiatal dolgozók, akiknek minden öntudata a háború idején kezdett kialakulni. Most tudják, hogy új megszállás fenyegeti hazájukat, sőt új háború! Ezért kiáltják: „Ridgway, go home!” Semmi sem olyan megható, mint a sztrájkoló dolgozók néma kézszorítása. Tudják, hogy rohamrendőrökkel megrakott teherautók járják a várost, látják a gépfegyvercsővektől tüskés tankokat. Hallják, olvassák, hogy a rádió, a sajtó szégyenérzés nélkül hirdeti: „Teljes kudarccal végződött a sztrájk. .” És az iránt sincs semmi kétségük, hogy a kormány kész a megtorló gépezet megindítására. Tudják, milyen a nyakszirtre sújtó rendőrbot. Ismerik a hajnali törvénytelen letartóztatásokat. De minden rendőri és karhatalmi mozgósítás ellenére a dolgozók karbatett kézzelmozdulatlanul állnak gépeik mellett, szerszámaik a földön hevernek. Nemet kiáltanak a fasizmusnak! Szerte Franciaországban száz és ezer üzemben hangzanak fel ugyanakkor a szavak s egyre több munkás visszhangozza őket: „Nem hagyjuk a demokratikus szabadságjogokat eltiporni, amelyet apáink vére, saját vérünk, verítékünk vívott ki. Kiszabadítjuk Duclos elvtársat, Stil elvtársat és a többi bebörtönzöttet!” foglyok ellen. Legutóbb Kocsedo szigetén lángszórókkal felszerelt harckocsik támadtak a fegyvertelen hadifoglyokra. Az egyik hadifoglyot azért lőtték agyon, mert énekelt, négyet pedig azért semmisítettek meg az amerikai őrök, mert a táborrészleget körülvevő tüskésdrótokra akasztották szárítani kimosott fehérneműjüket. Nyilvánvaló: az amerikaiak — a hadifoglyok terrorizálásával és mészárlásával — állandó csapásokat akarnak mérni a fegyverszüneti tárgyalásokra, hogy fokozhassák a háborús feszültséget és folytathassák a háborút. Sztrájkok megbénították az amerikai acéltermelést A „Reuter“ jelentése szerint az amerikai kormány csütörtökön elrendelte, hogy a csatlós országokba irányuló, hadifelszereléshez szükséges anyagokon kívül tilos mindennemű acéláru kivitele. A „Reuter“ megjegyzi, hogy erre az intézkedésre azért volt szükség, mert az acélipari munkások sztrájkja megbénította az Egyesült Államok acéltermelését. E rendelkezést megelőzően már megtiltották, hogy a fogyasztási cikkeket termelő üzemeknek a raktáron lévő készletből acélt adjanak el. 3 Az angolok elcsapták az amerikabarát Iranszjordaniai királyt A jeruzsálemi rádió jelentése szerint június 4-én a transzjordániai kormány „ideiglenesen“ elmozdította a hatalomból I. Talal transzjordániai királyt és kormányzótanácsot nevezett ki az ország kormányzására. A kormány azzal indokolta ezt a lépését, hogy a király „egészségi állapota“ az utóbbi időben állítólag rendkívül leromlott. Tájékozott körökben rámutatnak, hogy az angolok akarják eltávolítani Talal királyt, Amerika-barát beállítottsága miatt. A libanoni sajtó kiemeli, hogy az említett okból egyrészt az angolok és a transzjordániai kormány, másrészt Talal király között több kérdésben éles ellentétek vannak. Az „An-Nida“ című libanoni lap szerint Anglia Talal király utódjául Naif emirt, „ király öccsét szemelte ki. Naif emirt Abdullah királv 1951 július 20- án történt meggyilkolása után angol utasításra régenssé nevezték ki. A trón másik valószínű jelöltje Talal király Husszein nevű, 16 éves fia, aki ezidőszerint Angliában tartózkodik. Rossz sora van Amerika csatlósainak A „New York Times“ beszámolót közöl az úgynevezett „Európai Tanács“ legutóbbi strasbourgi közgyűléséről. Az amerikai lap beismeri, hogy a nyugateurópai csatlósok részéről panaszos támadások hangzottak el az Egyesült Államok politikája ellen. „Egyrészt azért — írja az amerikai lap —, mert az Egyesült Államok aránytalanul nagy részesedést kényszerít rá a nyugateurópai államokra a védelmi (értsd: támadó) költségek tekintetében, másrészt pedig amiatt, hogy védővámokkal nehezíti meg a nyugateurópai áruk bevitelét Amerikába. Kifogásolták azt is, hogy Amerika korlátozza a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmet“. A továbbiakban megírja a „New York Times“, hogy Robert Botthby, angol konzervatív képviselő, a közgyűlésen kijelentette, hogy Nvugat-Európa máris „egy elmélyülő gazdasági válság közepén van“. Mérges gázt használnak az amerihai acreszorok Koreában Koreai sajtójelentések szerint az amerikai agresszorok továbbra is mérgező anyaggal töltött lőszereket és bombákat alkalmaznak Koreában. Május elsején az amerikaiak 57 mérgező gázzal töltött lövedéket lőttek a koreai csapatok állásaira. Május 10-én reggel 6 órakor egy amerikai repülőgépről a Csemoncsonri falutól nyugatra eső térségre, úgyszintén a nyugati arcvonalon lévő Kucseszlio falutól délnyugatra 39 bombát dobtak le, köztük mérgesgázokkal töltött bombákat. Május 14-én reggel 6 órakor az ellenség három, foitógázt tartalmazó lövedéket lőtt a Mancsunri falutól nyugatra lévő magaslatra. Május 15-én az amerikai csapatok tüzeltek a Csorvon térségében lévő Temgri falura. Néhány lövedék fojtógázt tartalmazott. Máius 17-én este 19 órakor az ellenség a Hancsan-folyó felső folyásától keletre mérgesgázt tartalmazó lövedékekkel lőtte Szvenam járás egyik magaslatát. A berlini rádió dolgozóinak üzenete a brit katonai rendőrség gyűrűiéből A Német Demokratikus Köztársaság Nyugat-Berlin területén lévő rádiójának dolgozói, akik a brit katonai rendőrség gyűrűjében, drótsövénnyel körülzárt munkahelyükön három nap óta leváltás nélkül dolgoznak, rádió útián közzétett nyilatkozatukban élesen tiltakoznak a brit megszálló hatóságok terrorintézkedései ellen. Nyilatkozatukban nagy szeretettel köszöntik Wilhelm Pieck elvtársat, a Német Demokratikus Köztársaság elnökét és megfogadják, mindvégig kitartanak helyükön, lankadatlan erővel sugározzák világgá a német nép jogos követeléseit: „Le az imperialists különszerződéssel! Éljen az egész Német' országgal kötendő békeszerződés!“ A német munkásság elszántan harcol Adenauer áruló politikája ellen Nyugatnémetország dolgozó népe a legnagyobb felháborodással fogadta azt a hírt, hogy Christian Fette, a nyugatnémet szakszervezeti szövetség munkásáruló elnöke június 15-én Bonnban megbeszélést tart Adenauer bábkan celárral a háborús különszerződés és a reakciós üzemi szabályzat elleni tömegakciók leszereléséről, valamint a sztrájkellenes törvénytervezet kidolgozásáról. Nyugat-Németország munkássága újabb hatalmas tömegsztrájkokkal válaszol Adenauer és Fette népellenes terveire. Csütörtökön délután 2 órakor Bréma 40.000 dolgozója abbahagyta a munkát és kétórás figyelmeztető sztrájka lépett. A sztrájkoló munkások a belvárosba vonultak és nagygyűlésen tiltakoztak a Bonnban és Párizsban aláirt millitarista egyezmények ratifikálása ellen. A nagygyűlésen résztvettek a környékbeli üzemek dolgozói is. A tiltakozó gyűlésen megjelent Christian Fette, a szakszervezeti szövetség elnöké is, hogy megpróbálja „lecsillapítani” a jogos haragtól izzó tömeget. A sztrájkoló dolgozók azonban lehurrogták a munkásárulót és harci elszántsággal tüntettek Adenauer és zsoldosai háborús politikája ellen. Csütörtökön Solingenben 15.000, Hammban 8000 dolgozó tartott figyelmeztető sztrájkot. A hamburgi Fluegger vegyészeti gyár munkásai elszántan folytatják három hét óta tartó sztrájkjukat. A munkálatok minden megfélemlítési kísérlete kudarcot vallott. A sztrájkoló vegyipari munkások szerdán sztrájkgyűlést tartottak, amelyen kimondották, hogy mindaddig folytatják bérharcukat amíg nem teljesítik óránkénti 15 Pfenniges béremelési követelésüket. Az amerikaiak fokozni akarják a háborús feszültséget Hadifoglyok mészárlásával a háború folytatásáért
