Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-06-01 / 22. szám
1952. június 1. 7 Anyaiievelésre válasszuk ki a legjobb családokat Szabad időmben nagy előszeretettel látogatom méhész barátaimat a környéken. Ilyen látogatások alkalmával sok érdekes problémát megvitatunk a méhészet fejlődése és általában a méhek körül. Gyakran találkoztam olyan méhészekkel., akik kiválóan méhészkednek, de méheikhez kellő előkészület nélkül közeledni egyszerűen veszélyes. Amint az ember méhest megközelíti, azonnal fullánkrohammal fogadják. Gazdáik büszkén nézik őket, mert úgy vélik, hogy csakis a csípős méh lehet jó mézelő. Valóban vannak közöttük kiválóan dolgozó családok. A hiba csak az, hogy gazdájuk nem akarja elismerni,/hogy vannak olyanméhek is, amelyek kiváló tulajdonságokkal rendelkeznek, nem vadak és mégis jól mézelnek. Legjobb tagtoborzóink a nvitrai kerületben Nem is kell messzire menni, mert hiszen nálunk Szlovákiában eléggé elterjedt tiszta faj a szlovák méh (Elenka), amely kiváló tulajdonságokkal rendelkezik. Ennek tulajdonságai az éveken át tartó kísérletek során kiválóan beváltak. Mint ismeretes, nálunk minden éghajlat számára létesítettek’ kisérleti anyaneveidét, ahol az éghajlati viszonyoknak megfelelő fajokat tenyésztettek ki. Ezektől minden méhésztársam megrendelheti a tisztavérü méhanyákat. Az ,,Elenka“ méh békés természetű, nagyon jól mézel, keveset rajzik s az anya szépen petézik, (elipszis formában, nem pedig szétszórtan). A petézést kellő időben kezdi, a családok szépen, kevés méhveszteséggel telelnek. Vannak olyan méhészek is, akik a méhek értékét a rajzótulajdonság alapján Ítélik meg. A jó méhész viszont tudja, hogy ha a családok elég erősek, akkor annyi műrajt csinál, amennyire éppen szüksége van. A műrajok minden szempontból sokkal gazdaságosabbak, mint a természetesek. Amint tudjuk, rajzás előtt a méhek hosszú ideig nem dolgoznak, ami különösen főhordás idején nem éppen kívánatos jelenség. A rajzásnak kétségkívül megvan a maga élettani jelentősége, de ez nem ér fel azzal a kárral, amit a méhek rajzás alkalmával okoznak nem beszélve a rajzás körüli munkákról, fáramászásról és egyéb romantikus élményekről. A jó méhész a bevált, jótulajdonságú anyák nevelésével mindezeket kiküszöböli Csaknem minden méhésznek van egy méhcsaládja, amely a többihez viszonyítva nagyobb teljesítménnyel d- Időzik és kiváló tulajdonságokkal rendelkezik Ha nincs módja anyát hozatni, neveljen ezekből a családokból A tenyésztésre kiválasztott család minden tulajdonságát figyelembe kell venni. Ezért a családot hosszabb időn át megfigyelés alatt kell tartani. A nálunk tenyésztett ,.Elenka“ méh hosszú testalkatú, a szám vain és potrohgyűrűjén levő szőrszálak világosak Figyelembe kell vennünk ezenkívül a méhek öröklődési törvényeit is, melvet Micsurin és Liszenko szovjet tudósok új alapokra helyeztek. Méhésztársain, ha jól akarnak méhészkedni, csakis a szovjet tudomány elsajátításával haladhatnak, mert a szovjet méhészek kiváló eredményei példát mutatnak nekünk, szlovákiai méhészeknek is. Ludík András Dunaszerdahely A Fogyasztási Szövetkezetekbe való tagtoborzási verseny helyes politikai értelmezése abban rejlik, hogy megértsük a falu dolgozói összefogásának fontos szerepét hazánk szocialista építésében. A Fogyasztási Szövetkezeteknek a falu szocialista építésében szintén meg van a küldetése. Hogy a rájuk váró feladatokat teljesíthessék, a szövetkezet minden dolgozójának be kell kapcsolódnia a szervező munkába. A Járási Fogyasztási Szövetkezetek közül már sokan megértették ennek a fontosságát, de leghelyesebben a nvitrai kerületben fogták fel. ahol a verseny eredményeinek kiértékelése nagyon szép eredménnyel zárult. A nyitraj kerületben az elért eredmények elsősorban is a jó politikai és kultúrmunka megszervezésének tulajdoníthatók Nagyon jó munkát feitett ki ezen a téren Vr§ecky elvtárs. a Kerületi Szövetkezeti Tanács kultúm ferense, aki a siker érdekében célszerűen irányította a verseny menetét és tanácsokat adott nemcsak a Járási Fogyasztási Szövetkezet dolgozóinak, hanem a vidéki szövetkezetek vezetőinek is. A kerületben a legjobb eredményeket Palka Ferenc és Párkányi-M’kula Mátyás érték el. Mindketten a zselízi JFSz-nél dolgoznak. Palka elvtárs, mint politikai referens, Párkányi-Mikula elvtárs pedig, mint ellenőr és jelenleg felvásárló referens is. Palka elvtárs 90 új tagot szerzett a legutóbbi napokban Palka elvtárs elhatározta, hogy Kvetna községbe megy tagtoborzásra, mert itt merültek fel eddig a legnagyobb nehézségek. Megállapította, hogy a kis- középföldművesek szívesen látogatják a gyűléseket és eredményt mégsem tudtak elérni. Gyűlést hívott öszsze, amelyen igen szép számmal megjelentek. Palka elvtárs ismertette a fogyasztási szövetkezetek küldetését főként a falvakon. Előadását a megjelentek nagy figyelemmel hallgatták Majd utána megindult a vita. Kis- és középföldműveseink, akik még nem voltak tudatában annak, miért fontos, úiogy a fogyasztási szövetkezet tagjaivá váljanak és nem ismerték a szervezeti szabályokat, olyan vitába ereszkedtek, hogy az értekezlet egész éjfélig elhúzódott. Az eredmény azonban nem maradt el. Másnap 90 tag töltötte kj a belépési nyilatkozatot. Kubányovon Kubányi-Mikula elvtárs 167 új tagot szerzett Kubányovon eddig még senkinek sem sikerült a tagtoborzás. Hiába volt gyűlés, hiába minden felvilágosítás, a kis- és középföldműveseknek nem volt bizalmuk. S mindez azért volt, mert a szövetkezet tagjainak nem volt rendben a tagsági könyve, vagy egyáltalán nem volt könyvük. Kubányi-Mikula elvtárs egy vasárnapon már kora reggel kint volt a községben és személyes agitációval igyekezett meggyőzni mindenkit. Este 10 órakor már volt olyan is, akj az ágyban írta alá a belépési nyilatkozatot Az eredmény várakozáson felüli lett. Egy nap alatt 167 új tagot szervezett be a fogyasztási szövetkezetbe. A tagtoborzásban jelentős részt vesznek a gékocsivezetők is. Kásák József a galgóci JFSz gépkocsivezetője csupán egy nap alatt 20 új tagot szerzett. Szolgáljon ez követendő példaként azoknak a gépkocsivezetőknek, akik a Járási Fogyasztási Szövetkezetek alkalmazottjai. Nagyobb mennyiségű viasz-termelés Az első szlovák szövetkezéből A viasz-termelés nagyon fontos a modern méhészetben. Nekünk, méhészeknek a viasz a legértékesebb termékünk. Idáig nálunk a méhészek ennek nem nagy fontosságot tulajdonítottak, mivel viaszhiányukat az állam behozatal útján pótolta. — Viaszhiányunkat még ma is behozatal útján pótoljuk. —Köztársaságunk ezért a fontos termékért értékes iparcikkekkel fizet. Ezeket az iparcikkeket, melyeket külföldre viaszért adunk itthon is hasznosítani tudnánk S ezért nekünk, méhészeknek arra kell törekednünk, hogv egyenlőre legalább viaszból önellátók legyünk A viasz önellátást könnyen és kevés munkával elérhetjük. A viaszt a méhek viaszmirígyeik által termelik. Ezt a fiatal, dolgozó méhek csak 13 napos koruktól 20 napos korukig termelik, rendszeresen a túltáplálkozás idején, vagyis a főhordás alatt. A viaszmirigyek a dolgozó méhek potrohában vannak elhelyezve, a 2., 3., 4. és 5. hasgvürűk elején ötszögalakú polcocskákban, úgynevezett viasztükrökben A fiatal dolgozó méhek a viasz polcocskákból a harmadik pár lábuk segítségével szedik ki a viaszpikkelyeket és rágószervükkel építik ki belőle a sejteket (épitményüket). A viaszképződés idejét a méhésznek a főhordás alatt ki kell használnia, mivel ilyenkor kapják a fiatal dolgozók a legjobb és legtöbb táplálékot A viasztermelés egyáltalán nem hat ki a mézhozamra. A fiatal dolgozóknak, ha nem is termelnek viaszt táplálkoznak egyformán kell. Hogyan használjuk ki a főhordást viasz-termelésre Méhcsaládjainknál a tenyészcsaládokon kívül, lehetetlenné tesszük a herék tenyésztését. Ezt a munkát úgy végezzük, hogy a költőtérbe, a szélsó keretek után a második keretet elvesszük és helyére csak felső keret lécét helyezünk el, 1 cm hozzáragasztott műlép kezdéssel Az üres keret helyét a fiatal méhek rohamszerűen betöltik és nekikezdenek az építésnek. A keretlécen, melyet viasztermelő keretnek nevezzük, az -építmény csakis hereséjtre lesz építve, mivel az öreg családok a főhordás ideje alatt ösztönüknél fogva csakis heresejteket húznak abban az esetben, ha nincs a keretbe egész műlép helyezve. Az anya ösztöne által már az építkezésnél, a heresejtet fokozatosan az építés haladása szerint, a lépet herepetékkel befiasítja. Amikor a méhek a viasztermelő sejtet a már teljesen kiépítették, ezt kés segítségével levágjuk a lécről és helyére új kezdéssel ellátott lécét teszünk a családnak. Ezt a műveletet a főhordás alatt 3—4-szer megismételhetjük. A kivágott építményt azonnal a napolvasztóba helyezzük. Egy családhoz, a méhcsalád erejéhez képest egy, vagy két viasztermelő lécét helyezünk. Ezzel a művelettel nagyrészben csökkentettük a család rajzási ösztönét is, mivel kihasználtuk a fiatal méhek pempő (tápnyál) képződését, a herelárvák etetéséhez. Továbbá családunk nem rágja le a dolgozó méhsejtet, de azt átépíti heresejtre s így nem kell feleslegesen túlsók herét etetnie, melyekre csakis a tenyészcsaládoknál van nagy szükségünk Legyünk óvatosak még a viasz kiolvasztásánál is. Ne elégedjünk meg a napolvasztó munkájával, hanem a salagot a napolvasztó után még a gőzviaszfőzőben is főzzük át és préseljük ki. A salagot a gőzfőzés után ne dobjuk el, hanem helyezzük gondosan száraz helyre. A salagot évente szolgáltassuk be a járási Méhész Egyesületünknek. A salagból a viaszt mi, méhészek semmiféle úton nem tudjuk teljesen kipréselni. A salagból a legjobb olvasztás és préselés után is marad még 22% Az első szlovák szövetkezet 1845 február 9én keletkezett a nyugatszlovákiai Sobotiste községben. Hitelszövetkezet s a neve Gazdovsky spolok, azaz gazdasági egyesület volt. Hatéves időtartalomra alakult és nem is működött tovább. Megszűnésének okát az 1948/49-es évek forradalmi harcaiban és az utána bekövetkezett Bach korszak elnyomó politikájában kell keresnünk. Az első szlovák szövetkezetről a szakirodalom aránylag keveset tud, pedig jelentősége igen nagy volt és máig is az. Ha fontolóra vesszük, hogy az első fogyasztási szövetkezet az angliai Rochdalban 1844 december 21-én keletkezett, akkor megállapíthatjuk, hogy a két szövetkezet között csak 50 nap időkülönbség van. Lehetetlen, hogy ezalatt az idő alatt a szövetkezeti gondolat Angliából átszivárgóit volna ebbe az eldugott, kis szlovák faluba. Márcsak azért is valószínűtlen, mert hisz akkor Szlovákiában is olyan fogyasztási szövetkezet létesült volna, amilyent a rochdaii takácsok létesítettek. Ezzel szemben a kis Szenica melletti községben hitelszövetkezet létesült elsőnek. A szövetkezeti gondolat tehát itt egész függetlenül sarjadt ki s itt akkor létesült már szövetkezet, amikor Középeurópában még híre-hamva sem volt a szövetkezetnek, mert hiszen Raiffesen és Schultze-Delitsch németországi szövetkezetei, vagy tíz évre rá alakultak. Ez a szövetkezet tehát azonkívül, hogy Középeurópa első szövetkezete, egyúttal a világ első hitelszövetkezete is. Megérdemli tehát, hogy foglalkozzunk vele. Tévedés volna feltételeznünk, hogy valami zavaros, fejlődő, vagy átmeneti formáról van szó, mint például, amilyenek dr. King fogyasztási egyesületei voltak Angliában. Ez a szövetkezet hasonló a mai értelemben vett szövetkezetekhez. Rendszeres alapszabályokkal alakult meg, melyek lényegében feltalálhatok a mai szövetkezetek szervei, a közgyűlés, igazgatóság és felügyelő bizottság. (A felügyelő bizottság három ellenőr változatában viasz. Ezt a viaszt vegyészeti úton lehet a salagból kiválasztani. Vegyészeti úton előállított viasz méhészeti célokra már nem megfelelő, ezt csakis ipari célokra lehet felhasználni. Az állam az ilyen beszolgáltatott salagért a méhészeknek bizonyos százalék műlépet ad. Ezzel a beszolgáltatással viasz szükségletünket már 20%-ban pótolhatjuk, található fel). A tagok tagsági könyvecskét kaptak. A szövetkezeti részjegy 30 ezástkrajcár volt. A szövetkezet célja olcsó és gyors hitel nyújtása volt, a kölcsön kamatlábat az alapszabályok 6 százalékban állapították meg. A tagok köteléssek voltak hetenként 3 krajcár betétet fizetni, s aki ezt 4 héten át kétszeri figyelmeztetés ellenére sem tette meg, az elvesztette tagságát. A tagok arra is köteleztél^ magukat, hogy a betéteket 6 évig nem veszik ki. Minden tagnak csak egy szavazati joga volt, s a tag is kaphatott kölcsönt. A szövetkezet szervei és minden tagja, minden ellenszolgáltatás nélkül dolgoztak. A gazdasági célokon kívül, a szövetkezet igen fontos kultúrmissziót is vállalt. A tagok szigorú erkölcsös életre kötelezték magukat és harcot vállaltak az alkoholizmus, éjszakai csavargás és a kártyaszenvedély ellen. Az alapítók száma 12, az első tagok száma 28 volt. (A rochdali szövetkezet első tagjainak száma 30 volt). A szövetkezet alapszabályait Jurkovics Sámuel sobotiítei tanító és jegyző foglalta írásba. A tagok kötelezték magukat, hogy a szövetkezet alapításának emlékére egy-egy hársfát ültetnek, amelyeknek maguk adnak nevet. Valóban, ez a szövetkezet is • úgy nőtt fel, mint a hársfa a földből. A gazdasági helyzetre vonatkozó történelmi materializmus szabályosságával. A szövetkezetnek ugyanis osztályjellege volt. A kisiparosok és kisparasztok védelme volt ez a kezdődő kapitalizmus uzsorájával szemben. A szlovák burzsoá szövetkezeti irodalom ezt a szövetkezetei úgy állította be, mint a szlovák nép önvédelmi harci eszközét az elnyomó magyar uralommal szemben. A magyar feudalizmus valóban kegyetlenül elnyomta a szlovák népet, úgy nemzeti, mint gazdasági téren egyaránt, de a gazdasági elnyomáshoz gyorsan csatlakozott a már fejlődő szlovák kapitalizmus is. A szlovák kis- és középparasztság az első szövetkezet megalakításával mind a kettő ellen egyformán védekezett. Mártonvölgyi László, Nyitra. mert az iparcikkek gyártásához nem kell méhviaszt használni, hanem ezt ki lehet cserélni. A fentiek figyelembevételével minden méhész rövid időn belül önellátó lehet viaszból, sőt idővel túltermelő 's Sinkovics Béla. méhészeti szaktanító Ipolynyék
