Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-06-01 / 22. szám
1952. június 1. S Új élet a pelsőei hegyek között Az EFSz megalakulásával és a gépek megjelenésével új élet kezdődött. A traktor olyan területeket szántott fel, ahol a felszabadulás előtt csak gaz és gyom termett. A szövetkezeti tagok a magasabb típusú gazdálkodásban látták a fejlődést és ezért 1951 őszén 34 taggal áttértek a III. típusú közös gazdálkodásra. Még a nyár folyamán gondoskodtak a III. típusú gazdálkodás alapfeltételeiről. Legfontosabb dolguk a sertéshizlalda felépítése volt, hogy megfelelő helyen helyezhessék köztulajdonba a sertéseket. Hogyan vásárolták fel a még hiányzó állatokat? A multévi gazdálkodást több, mint 120 ezer korona tiszta jövedelemmel zárták, amelyet az állatok felvásárlására fordítottak. A betervezett szarvasmarha állományuk még nincs meg, azonban az év végére biztosítva lesz. Különösen a fejősteheneknél mutatkoznak nehézségek. A szövetkezeti tagok nem tudták teljesíteni tejbeadási kötelezettségüket. Mindez nagy gondot okozott nekik. De csakhamar megoldották ezt a problémát is. Szerződést kötöttek az oldalfalvi EFSz tagokkal, mégpedig úgy, hogy 5000 darab tojásért 5000 liter tejet kapnak cserébe. így győzik le a nehézségeket az EFSz tagok, mert teljesíteni akarják Pártunk és Kormányunk határozatát. Ennek elérésére szép tyúkfarmot létesítettek, ahol terven felül madjnem 200 darab törzskönyvezet tojótyúkot tartanak. A napa tojáshozam 300 darab tyúknál 250—260 darab. Ennek köszönhető, hogy az egészévi tojásbeszolgáltatásuknak ezideig 150 százalékban eleget tettek, de az év végéig ez a százalék még megsokszorozódik. A jövő évre is gondolnak, mert közellátásunk számára még több tojást akarnak beszolgáltatni. 1500 csibét nevelnek a tyúkfarm kibővítésére. Mindennél szebb a sertésállományunk — Húsz darab anyasertésünk van terven felül, azonkívül a sertéshús beszolgáltatást az 1952. évre már teljesítettük. Siroky elvtárs születésnapjára kontingensen felül 10 mázsa sertéshúst szolgáltatunk be — mondják a szövetkezeti tagok. A szövetkezet kitűnő sertésgondozója Benko elvtársnő, aki már majdnem egy éve gondozza a szövetkezet állatait. Ügy vigyáz a sertésekre, mint a saját tulajdonára. Hogyan felel ő a februári Párt és kormányhatározatra? — Az újságból olvastam az állatállomány állandó emeléséről szóló Párt és kormányhatározatot — kezdte Benko elvtársnő. — Mindjárt arra gondoltam, hogy nagy feladat vár ránk állatgondozókra. Harcot kel indítanunk a több malacért. „Minden anyadisznótól 16 malac” jelszó alatt. Mindezt úgy érhetjük el, ha állatainkat jó gondozásban és jó takarmányozásban részesítjük. Beszélgetés közben a sertéskarámok elé érkezünk. Benko elvtársnő diadalmas arccal rámutat egy hatalmas anyasertésre. — Ez a sertés 16 malacot ellett. Az ellésnél mellette voltam és kosárba szedtem a malacokat, hogy meg ne feküdje őket. Az ellés után észrevettem, hogy az anyasertés csak 10 malacot képes táplálni. A 6 malacot tehát elosztottam más anyák alá és szerencsére mind elfogadták őket. így mind a 16 malac életben maradt és gyönyörűen fejlődik.— Benko elvtársnő szép állatai jó takarmányozást kapnak. A kukoricadara, árpa és egyébb táplisztek mellé már friss zöldtakarmányt kapnak, ami elősegíti a malacok gyors fejlődését. Benko elvtársnő jó munkájával építi az EFSz-t és hozzájárul Pártunk és Kormányunk határozatának teljesítéséhez. Kitartó munkájának eredménye 10 anyasertéstől 120 élő malac. Emeli saját életszínvonalát is. Teljesítménye után a múlt hónapban 3645 koronát kapott, mint előleget, azonkívül mindennap másfél munkaegységet írnak könyvecskéjébe, amelyet ősszel természetbeni járandóságban kap meg az EFSz-től. Egy munkaegység értéke természetbeni járandóságban: 1.2 kg búza, 0.4 kg rozs, 1 kg árpa, 0.8 kg zab, 1.2 széna, 0.8 kg takarmány, 1.8 kg szalma és 2.4 kg takarmányszalma. A szövetkezeti tagok a juhállomány kibővítését tervezik Kilencszáz darab juh részére építenek ólakat, mert tudják, hogy népgazdaságunknak minél több gyapjúra van szüksége. Azonkívül a hegyi legelők nagyon kedvezőek a juhtenyésztésre. Már teljesítették a gyapjúbeadási kötelezettségüket az 1952. évre és 228 kg gyapjút szolgáltattak be terven felül. A szövetkezeti tagok és az állatgondozók tudják, hogy mindazt amit gyapjúúl beadnak, népidemokratikus rendszerünktől V pontokban kapják vissza. Ezért állandóan fokozzák a juhállomány számát Ezideig 110 darab anyajuhuk van terven felül. Az állatállomány állandó növelésénél a legfontosabb teendő a takarmány bebiztosítása. Ezidén 16 hektár lóherét és lucernát vettek be az EFSz tagok a téli takarmányozásra. A lucerna kaszálását a virágzás elején kezdik meg, hogy a takarmányban annyira fontos fehérjetartalom, minél nagyobb százalékban megmaradjon. A szövetkezeti tagok tehát jól felkészülve szárítókkal várják a takarmánybegyűjtés idejét. Az első kaszálás után a lucerna talaját azonnal lehengerelik és behintik műtrágyával, a tövek megerősödése végett. A szövetkezeti tagok 16 ha jóminőségű kaszálóréttel rendelkeznek, ahol a legkitűnőbb széna terem és évente háromszor alkalmas kaszálásra. Ezáltal biztosítva lesz a szövetkezet állatállományának jó téli takarmányozása. A szövetkezeti tagok most a gabonaneműek gyomirtásimunkáját végzik. Igyekeznek minél előbb kiirtani a gyomot, hogy el ne terjedhessen. Örömmel sugárzó arccal nézegetik az őszi vetést, amely már csaknem 90 cm magas s ami a jó talaj előkészítő munkának is az eredménye. A szövetkezeti tagok az őszi mélyszántás elvégzése után, jól elkészített talajba vetették a magot. A műtrágya rendszeres alkalmazásával és műporzásokkal olyan sikereket értek el az ősziek és tavasziak fejlődésénél, hogy példaképül szolgálhat a falu egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztjai számára. A szövetkezeti munkáknál a legjobban kitűntek az asszonyok, akik tevékenyen bekap-Persze nem így gondolkodnak a falu kulákjai és spekulánsai. Ök nem féltek a fagyás idején, mivel készakarva meg akarják károsítani népgazdaságunkat. Mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák a falu fejlődését. Azonban íudniok kell, hogy a kulákok basáskodása sem nő az égig. A szövetkezet legnagyobb ellenségei Blatník 102 hektáros, Brezina és Farkas 60 hektáros zsíros kulákok, akik piszkos terveket szőnek, ahelyett, hogy elvégeznék a vetést. Vagy talán a júliusi melegeket várják a kalászosok és kapások elvetésére? Nem, ők nem akarnak vetni sem most, sem később, mert szabotálni akarják dolgozó népünk jobb élelmiszer ellátását. Nemcsak a vetési t érvét nem tartják be, hanem földjükhöz mérten az állatállományuk sincs meg. A rengeteg földterületen csak egy-két malac és szarvasmarha lézeng. A beszolgáltatási kötelezettségüknek semi-Az idei növényápolási munkálatok legnagyobb időszaka a csúcsponthoz érkezett. A multheti hideg időjárás után bekövetkezett esőzések nagyon kedvező hatásúak a kukorica és a burgonya fejlődésére s így megkapálásuk szükségszerűvé vált. A múlt héten a cukorrépa egyelésben lemaradtak a dunapüspöki EFSz-ben. A 60 hektár cukorrépához két állandó munkacsoport kevésnek bizonyult s azért a szövetkezet vezetősége, — hogy a késést behozzák, — a munkálatokat úgy szervezte meg, hogy az első kapálás, illetve sarabolás után mégegyszer megkapálták lovaskapával és utána kezdték az egyelést. A múlt szombaton 8 lovaskapával indult meg a munka s hogy itt is takarékoskodjanak a munkaerővel, minden kocsis maga hajtotta a lovát. így a lovak vezetésénél legkevesebb négy munkaerő szabadult fel. Racher József csoportvezető a kapálás után minden tagnak kimérte a reáeső parcellát, amelyen egész éven át elvégzi a növényápolási munkálatokat. A csoport női tagjai ki-ki a maga parcelláján megkezdte az egyelést. A növényápoló csoport tagjainak azonban először fel kellett venni a harcot a kártevő répabolhák ellen, amelyek igen elszaporodtak, s aztán kezdhették meg az egyelést. A répaföldet beporozták Dynocid porral, s így másnapra a bolhák elpusztultak. A nagymagyari EFSz tagjai az idén foglalkoznak elsőízben dohánytermeléssel. Kezdetben nagyon sok nehézségük volt úgjr a palánta nevelésnél, mint a kiültetésnél. A tagok még nem ismerték a termelés módját s így eleinte nehezen ment a munka. Mikor aztán egy kicsit belegyakorolták magukat s már lassan mindenki biztos volt a munkájában, a két munkacsoport között megindult a csolódnak minden munkába. A dolgozó aszszonyok tudják, hogy a saját s gyermekeik jövőjét építik. Ók megismerték a nyomort és nélkülözést a múlt rendszerben, átéltek két világháborút. Becsületes odaadó munkával felelnek az amerikai imperialistáknak, akik egy újabb világégést akarnak kirobbantani. Felemelt fejjel küzdenek a fagy által okozott károk elhárításánál. A múlt hetekben a besztercebányai kerületben egy héten át, kemény fagyhullám áramlat jött a Tátra felől. A szövetkezeti dolgozók hatalmas tüzeket raktak, hogy megvédjék a növényeket a fagyás következményeitől. Munkájuk egyes növényeknél sikeres volt. A szövetkezeti tagok utólagos vetéssel pótolják a fagy ás által tönkretett növényeket. Azonnal gondoskodtak palánta vetésről is, hogy minél előbb újból kiültethessék a növényeket. A pelsőcardói EFSz tagok a hó késői olvadása miatt későbben vetették el a kapásnövényeket. így a fagyás nem okozott károkat a kukorica és burgonyánál, mert csak most bújnak ki a földből. A szövetkezeti tagok lelkesedése határtalan. Még nagyobb munkakedvvel kezdenek a növényápolási munkákhoz, hogy ebben az évben minden eddiginél több terményt takaríthassanak be. lyen téren nem tesznek eleget, még a legalacsonyabb százalékban sem. Ahelyett, hogy hozzáfognának a munkához, abban a reményben ringatják magukat, hogy visszajön a „régi jó világ” és akkor ismét ők irányítják majd a falu vezetését és kényük kedvük szerint kizsákmányolhatják a falu kis- és középparasztjait, úgy mint a multb an. Minden mesterkedésük arra irányul, hogy visszafordítsák a szövetkezeti tagokat a közös gazdálkodástól. Rémhírek terjesztésével próbálják aláaknázni a szövetkezetei. Persze ezt nem végzik egyedül. Gaztetteikre fölhasználják a még tétovázó, egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat. Tele sugdossák füleiket, és rajtuk keresztül akarnak hatni rágalmaikkal, a szövetkezeti tagokra és a szövetkezet elnökére. Azok a kis- és középparasztok pedig, akik még hisznek nekik, előbb utóbb felismerik bennük dolgozó népünk legveszélyesebb ellenségeit. munkaverseny. Az első csoport, melynek vezetője Puc János, versenyre hívta ki Lengyel Ferenc csoportját. A versenyt mind a két csoport rendszeresen ellenőrizte és szombaton mindig kiértékelték a verseny eredményét. Mivelhogy a csoportok tagjai egyforma erősnek bizonyultak, így egyik csoport sem bírta legyőzni a másikat. Az eredmény azonban így sem maradt el, mert az ültetést a kitűzött időnél előbb befejezték. A verseny időtartalma alatt egy tag 2000 palántát ültetett el naponta, így napi normájukat 150 százalékra teljesítették. A nagymagyari EFSz-ben jól haladnak a növényápolási munkálatok is. A kukorica első kapálásánál a két csoport szintén versenyben volt és ennek eredményeként a 20 hektár kukoricát 2 nap alatt bekapálták. A tagok versenyre hívták ki a járás valamennyi szövetkezetét, melynek pontjait az alábbiakban határozták meg: 1. a legmagasabb hektárhozam elérése, 2. a beadási kötelezettség pontos teljesítése. 3. a munkaegységekkel való takarékosság, 4. az állatok hasznosságának fokozása, 5. a tavaszi, valamint a nyári munkálatok példás elvégzése. A nagymagyari EFSz tagjai pontosan betartják ezeket a feltételeket, csak az a hiba, hogy az olyan verseny, amelyet kölcsönösen nem ellenőriznek, nem jár kellő eredménynyel. A nagymagyari szövetkezet tagjainak, a csúzi és az udvardi EFSz-ek példájára, egy hozzájuk hasonló szövetkezetét kellett volna felhívniok és nem az egész járást, mert így ellenőrizhették volna, hogy a verseny feltételeit ki hogyan teljesíti. Annyit azonban el kell ismernünk, hogy a nagymagyari szövetkezet a beszolgáltatásban az első helyen áll a járásban. A második negyedévi beadásukat már 100 százalékban teljesítették. Lavrík Mihály. A falu építőinek életéből A tanyi EFSz cukorrépa-területének egyik részén büszke tábla hirdeti, hogy Husek Paulina szövetkezeti tag, 720 c cukorrépatermés elérésére vállalt kötelezettséget a proszenicei mozgalom révén. A lucerna kaszálása előtt Fitos Ferdinand csoportvezető megbeszélést tart a csoport tagjaival. A hidaskürti EFSz tagjai minden eszközzel egyekeznek időben elvégezni a lucerna kaszálását. Hat nap helyett két nap alatt végezték el a répaegyelés munkáit a bee sei EFSz tagjai A besei EFSz tagjai minden erejüket latbavetették, csakhogy időben végezhessenek a cukorrépa egyelésével. Szorgalmas munkájuk igen szép eredményekben mutatkozik, mert a szövetkezet 10 hektárnyi cukorrépáját a tervezett 6 nap helyett, két nap alatt elvégezték. Mindezt a munkák jó megszervezése révén érték el, mert a tagok munkacsoportokban, a répaföld több részre való elosztásával végezték munkájukat. Az, hogy a tagok egymás között felosztották a területet, nagyban feljavította a munkaerkölcsöt, ami abban mutatkozik, hogy a tagok felelősséget éreznék elvégzett munkájukért. Az egyénileg gazdálkodók között azonban vannak olyanok is Besén, akik nem tartják fontosnak a cukorrépa időben való kiegyelését, vagy talán inkább az osztályellenségre hallgatnak, ahelyett, hogy saját érdekükben, a jó termés bebiztosítása céljából minél előbb hozzálátnának a répa megmunkálásához. Ezenkívül az állami beadások teljesítésében is messze maradnák a szövetkezettől, mint a hús, tej, stb. pontos beszolgáltatásában. Mindenesetre kívánatos, hogy a Helyi Nemzeti Bizottság odahasson, hogy a fennálló hiányosságok minél előbb megszűnjenek s ekkor bizonyára a becsületes földművesek, akiknek minden lehetőt biztosít rendszerünk a magasabb termés elérésére, nem maradnának alul a kötelezettségek teljesítésében, sem a növényápolási munkálatok elvégzésénél. Vojtek Gizella. A kulákok a saját módszerükhöz ragaszkodnak — a szabotáló8 A dunapüspöki EFSz tagjai jól szervezett munkával akarják helyrehozni a cukorrépa egyeiésénél beállott késést Peisőcardón az EFSz tagjai a munka jobb termelékenységével építik a békét, míg a kulákok szabotálnak Pelsőcardó azon községek közé tartozott, amelyek a múlt rendszerben el voltak zarva minden fejlődési lehetőségtől. A kis- és középparasztok látástól-vakulásig gürcöltek a hegyekben, hogy kitermeljék a jövőévi vetőmagot, vagy a betévő falatot. Különösen sokat nélkülöztek azok a kis- és középparasztok, akik nem rendelkeztek igavonó állattal és a kulákok „segítségére” voltak utalva. Mi történt a szatíráénál'! nak, akik az ő szekerüket tolják. Éspedig a falu vezetésébe befurakodott elemek: Polák Lajos, az NB elnöke, Szabari Sándor, mezőgazdasági előadó és Kupec Lajos az Akciós Bizottság elnöke, akik tetteikkel bebizonyították, hogy ellenségei a szövetkezetnek. Ezek a vezetők teljesen a kulákok karmai között vannak, mélyen megsértik népidemokratikus rendszerünket és visszaélnek a munkásosztálytól kapott bizalommal. A szövetkezeti tagok világosan látják a kulákok és pártfogóik aknamunkáját, amely a kis-, középgazdák és dolgozó népünk ellen irányul, s a tagok éppen ezért azon vannak, hogy jó munkájukkal előbbre vigyék a szövetkezetét a fejlődés útján. A tornaijai Járási Nemzeti Bizottság a legrövidebb időn belül vizsgálja ki a helyzetet Peisőcardón, azonnal váltassa le az elhajlott vezetőket és helyükbe öntudatos egyéneket állítson, akik segédkezet nyújtanak az EFSz-nek és helyes irányba vezetik a tömeget a falu szocialista fejlődése feló. Proksz Eta. A kontingenst szétíró bizottság tagjai, nem a legjobban voltak összeállítva. Olyan elemek kerültek a bizottságba, akik a kulákok pártjára álltak és megsajnálták a kulákokat. Sőt ami még annál is több, nem osztályellenséget láttak bennük, hanem felebarátot és képesek lettek volna a kulákok kontingensét a kis- és középparasztokra kivetni. Arra nem is gondoltak, hogy a kulákok készakarva nem akarnak eleget tenni kötelezettségüknek. A bizottság tagjai láthatnák a kulákok ugaron hagyott földjeit, és az istállóban lézengő egy-két sovány állatot. Miért van ma csak két-három állatuk, amikor a múltban egész nyájravalót tartottak. Az akkori földterületet s,enki sem vette el tőlük. Persze ma saját magának kell megművelni, ha élni akar, mert a dolgozók társadalmában megváltoztak a munkaviszonyok. Nem az veszi fel a kitermelt javakat, akinek semmi köze sem volt a munkával, hanem az, aki megdolgozott érte. Tehát mindenki a végzett munkája után kapja a kitermelt javakat. Persze más támogatójuk is van a kulákok-
