Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-05-01 / 17. szám

4 1952. május 1. Szocialista kultúrával segítjük dolgozóinkat a munka frontián „Az új, szocialista gondolkodású em­ber kiformálása egyike a legfontosabb feladatoknak a szocializmus építésé­ben“ — mondotta Gottwald elvtárs. Erre a célra szolgálnak tömegszerve­zeteink. Tömegszervezetekbe tömörít­ve neveljük, mozgósítjuk dolgozóinkat, a szocializmus építésére. Pártunk és Kormányunk nagy fel­adatok elé állította a CSEMADOK kul­­túregyesületét, segíteni dolgozóinknak a szocialista építésben a termelési fel­adatok teljesítése érdekében. Mi ezen feladatokat csak úgy végezhetjük sike­resen, ha falvainkban a CSEMADOK kultúregyesület a magyarajkú dolgozó tömegek tanítójává, nevelőjévé válik. Mindezt úgy érhetjük el, ha csoport­jaink sokoldalú lehetőséget fejtenek ki tagjainak politikai és ideológiai ne­velésére. A tornaijai járásban vannak CSE­MADOK csoportok, ahol a tagok a CSEMADOK működését csupán egy­két színdarab eljátszásában látják. Mindez helytelen, mivel a kultúrának ez csak egy ágazata, amely szintén na­gyon fontos, de a hatalmas ipari és me­zőgazdásági fejlődéssel párhuzamosan fejlődni kell az egész szocialista kultú­rának is. Szocialista kultúrával nevel­jük át a régi embert új, szocialista gondolkodású emberré, továbbá moz­gósítjuk, alkotásra serkentjük dolgo­zóinkat. Kultúrmunkánknak tehát olyannak kell lenni, amellyel hozzáse­gítjük dolgozóinkat a munka szakaszán mutatkozó nehézségek megoldására. Vizsgáljuk meg jól a darabot és necsak a színpadi fellépésért játszunk, hanem vegyük figyelembe, a darab összefüg­gését a mai élettel, hogy mennyiben járul hozzá a népneveléshez. Ma, amikor falvainkon az EFSz-t építjük, szükséges, olyan darabot vá­lasszunk ki, amely bemutatja a közös gazdálkodást és annak előnyeit. Ezál­tal közelebb hozzuk a kis- és középpa­rasztokat az EFSz-hez. Ilyen darabokat. írnak a mai kor írói, akik alkotásaikat a dolgozó nép mun­kájából és életéből kovácsolják. Az újonnan megválasztott járási CSEMADOK vezetősége látta ezeket a hibákat és mindent elkövet, hogy a csoportok munkáját megjavítsa. A jó politikai, meggyőző munkának már most is megvan az eredménye. Pél­dául, a gömöri CSEMADOK tagok most készülnek színpadra hozni Egri Viktor „A közös út“ című színművét. A húsvéti ünnepek alatt a tornaijai CSEMADOK egyesület tagjai előadták Dunajevszky „Szabad szél“ című ope­rettjét. Meg kell említenünk Kasza Lajost, mint jó szervezőt és politikai munkást, aki vállalta a darab rendezé­sét és betanítását. Türelmes munkáját siker koronázta. Ezidáig hatszor adták elő a darabot és a közönség úgyszólván nem tud eltelni a darabbal. Az író be­mutatja a kapitalizmus járma alatt élő tengerészek életét és munkáját, akik rájönnek, hogy a hajók nem déligyü­mölcsöt szállítanak, hanem fegyvert a tömegek gyilkolására. Bármennyire szeretik, inkább hivatásuktól válnak A középtúri EFSz teljesítette májusi köte’ezettségválialását A középtúri EFSz, az ipolysági já­rásban május 1. tiszteletére vállalta, hogy mindennemű tavaszi vetési mun­kát elvégez május elsejéig. A szövet­kezet tagjai — feleletül az amerikai imperialisták háborús készülődéseire és a brutális baktériumfegyver koreai és kínai nép elleni alkalmazására — je­lentették, hogy a munkákat már be­fejezték. A májusi kötelezettségvállalások ke­retében Bencsok János és Molnár Ist­ván szövetkezeti tagok vállalták, hogy igájukkal a vetési munkálatokat lóve­zető nélkül végezik el, amit teljesítet­tek és így napi két munkaerőt takarí­tottak meg a szövetkezet javára. A tavaszi munkálatoknál Gál Gyula és Pitlik János szövetkezeti tagok tűn­tek ki jó munkájukkal és szorgalmuk­kal. meg, de nem szolgálják többé a kapi­talisták érdekeit, mert ők is nyugodt, békés életre vágynak. A közönség mélyen átérezve a darab tartalmát, gyakran heves tapsviharban tört ki. A színjátszók minden igyekeze­tükkel azon voltak, hogy minél tökéle­tesebben alakítsák szerepüket. Külö­nösen kiemelhető a népszerű Kőszegi Erzsébet, akit minden megjelenésekor tapsviharral fogadott a közönség. Nagy sikert arattak a Kasza testvérek, akik kellemes hangjukkal szórakoztatták a jelenlevőket. A négy matróz végtelen vígkedélyű föllépése mindenkit jó­kedvre serkentett. Különösen Vasas és Jokman humoros megjelenésükkel és a „Duli-duli“ dallal gyakran könnypo­tyogásig kacagtatták a közönséget. Nem mellőzhetjük Tóth Istvánt sem A méhi III. típusú EFSz dolgozói a taggyűlésen megtárgyalták, az állatál­lomány állandó emeléséről és a tavaszi munkák idejében való elvégzéséről szóló Párt és kormányhatározatot. A vitában a dolgozók felszólalták és az állatgondozók nyilatkoztak terveik­­•ről. A szövetkezeti tagok megértették, Pártunk szavát és kötelezettségvállalá­sokban fejezték ki egyetértésüket a hús és tejtermékek állandó emelésének ér­dekében. Lukács Barna és Javona József állat­­gondozók kötelezettséget vállaltak, hogy a tejhozajnot és a súlygyarapo­dást minden szarvasmarhánál 10%-kal emelik. Oláh Pál és Juhász Pál sertésgondo­zók kijelentették, hogy az év végére 25 q húst termelnek ki terven felül és így eleget tesznek a kormányrendeletnek. Fehér Endre és Nagy János kötele­zik magukat, hogy a tej hozamot az A tornaijai falusi gazdagok min­dent elkövettek, hogy megakadályoz­zák az EFSz-nek magasabb típusra való.áttérését. A kis- és középparasz­tok között szövetkezetellenes mun­kát folytattak, hogy elvonják őket a közös gazdálkodástól. Azonban hiá­­való volt minden igyekezetük, tervük nem sikerült, mert 1952 márciusában megalakult Tornaiján a harmadik típusú EFSz. Sok nehézséggel küzdve, felemelt fejjel, tele életkedvvel dolgoznak a szövetkezet tagjai. Egymásután küz­dik le a nehézségeket és mindenre találnak megoldást. A tavaszi munkákat, a kukorica és a burgonya kivételével, már 100%­­ban elvégezték. 'A napokban meg­odaadó játékáért, a súgó szerepében. Tóth elvtárs annyira átérezve játszotta szerepét, hogy a nézők szemébe köny­­nyeket csalt a meghatottság. Köszöne­tét érdemelnek a katonazenekar tagjai, akik nem mentek húsvéti szabadságra és segítőkezet nyújtottak a CSEMA­­DOK-nak. A kultúrcsoport meglátogatta a gö­möri III. típusú EFSz dolgozóit a szín­művel, majd közkívánatra meglátogat­ta Sajósjszárnya község dolgozóit is. A tornaijai CSEMADOK tagjai meg­találták a helyes utat a fejlődés felé. Vegyenek példát tőlük a falusi csopor­tok kultúrtársai is és kapcsolódjanak be a szocialista kultúra terjesztésébe, mert csak így tudja a CSEMADOK teljesíteni a reá váró feladatokat. Proksz Eta anyajuhoknál 250 literrel felemelik. így felelnek a méhi III. típusú EFSz dolgozói a Párt és a kormányhatároza­tára. A szövetkezeti dolgozók a hús termékek beadási kötelezettségüknek már az 1952-es évre eleget tettek s ez­zel biztosítják dolgozó népünk húster­mékekkel való ellátását. A méhi EFSz dolgozói a tavaszi mun­kákat, a kapásnövények elvetésén kí­vül, már 100%-ban elvégezték. Mun­kaversenyre hívják ki a tornaijai járás összes III. típusú EFSz dolgozóit, vala­mint Podresán község EFSz dolgozóit is. A verseny célja: a magasabb hek­tárhozam, a munka jobb megszervezé­se, a gabonaneműek és a hústermékek beszolgáltatási kötelezettségének telje­sítése, minél nagyobb %-ban 1952 no­vember végéig. A szövetkezeti dolgozók elvárják, hogy az összes EFSz-ek dolgozói felve­szik velük a szocialista munkaversenyt. fiatal korától harcolt az urak ellen. Magyar-néni, családjával együtt az urak igáját húzta. A horti-fasiszta rendszer alatt gyakran meglátogat­ták a házukat a kakastollasok, de a Magyar család nem ijedt meg. Újra kinyitották a rádiót és a család rádió köré ülve hallgatta Moszkvát. Magyaméni, ma hazánk újjáépíté­sénél sem ül karbatett kézzel. Meg­találja a helyét a termelésben. Jó munkával jár elő a szövetkezeti ta­gok előtt. — Ügy szeretnénk, — mondja —, ha a szövetkezet a fejlő­dés új tán kimagasló eredményeket érne el, hogy rólunk is írna a sajtó. így indulnak el a szövetkezeti ta­gok, egy szebb, boldogabb jövő ki­építése felé. kezdik a korai borsó kapálását is. Megnéztük Csóti bácsit, hogy mit csinál? Amikor meglátott, öreg, jó­ságos szemei, élénken felcsillantak. Örül, hogy felkerestük őket, hogy tudni akarunk a Szövetkezet mun­kájáról. Most végezték el éppen a len vetését. — Jó, hogy bevetettük, mert bizony' esőre áll az idő. Pedig nem kellene, mert még most is látni olyan szántóföldeket, amelyeken víz áll, —­­mondja Csóti bácsi. Csóti bácsi már majdnem a 70-ik életévét írja, öt gyermeket nevelt fel és bocsájtott szárnyukra. A felszaba­dulásig „méltóságos uraknál“ szol­gált komencióért. Ma boldog. Nem érzi magas korát, a munkafront első vonalában küzd a nagyobb darab ke­nyérért, unokái és a dolgozó nép jobb létéért. — Mindent elkövetünk, — mond­ja, — dolgozunk vasárnapokon is. s ha a helyzet megkívánja éjjel is, csak a mezőgazdasági munkák idejében el legyenek végezve, mert csak így mu­tathatunk példát a kis- és középpa­­parasztoknak A szövetkezeti tagok között ott látjuk Magyar Istvánnét is, aki egész Most Susányi nénit pillantjuk meg. Susányi elvtársnő még fiatal asz­­szony, alig 40 évet ír. A második vi­lágháború gyógyíthatatlan sebet ha­gyott szivében. 3 apró gyermekkel maradt özvegyen. Építeni akarja a szövetkezetét, mert tudja, hogy a szocializmust és a békét építi. Ö már nagyon megérezte a háború borzal­mait és nem akar többé vért látni. Ezért áll most is az építők táborá­ban, hogy jó munkájával feleljen az amerikai agresszoroknak, akik egy újabb világháború kitörésén mester­kednek és akik az emberiességből ki­kivetkezve, baktérium háborút zúdí­tottak a szabadságukért küzdő koreai népre. Ezek a dolgozók megértették az idők szavát és becsületesen dolgoz­nak, mert tudják, hogy a közös szö­vetkezeti gazdálkodással többet lehet termelni. Életszínvonalunk és kultu­rális szükségleteink kielégítésének alapja a többi és a jobb termelés. Csak így tovább elvtársak! Mutas­sátok meg, hogy nem csalódik ben­netek a Párt és a dolgozó nép, meri szocialista hazánk iránti feladatai­toknak eleget tűztek. (Pl) A méhi EFSz tagjai a Párt és kormányhatározatok megvalósításáért--------Tornaiján nem sikerült---------­a kulákok szövetkezet ellenes terve MÁJÚS l.-A BÉKE FŐVÁROSÁBAN A kommunizmust és a békét építők százezreinek május l.-i felvonulása Moszkvában Úttörőink leveleiből Felkészültünk május 1. méltó megünneplésre A tavasz éltető melege nyomán zöldül a mező/ rü­gyeznek a fák és alattuk kidugták kis fejecskéiket az illatos ibolyák. Mint a természet a tavaszt/ mi ugyanígy várjuk a világ dolgozóinak legnagyobb ünnepét/ május el­sejét. A dolgozók erre az ünnepre már jó előre fel­készültek és mi tanulók sem akarunk elmaradni. Mi az iskolában szintén jól felkészültünk s május elseje tiszteletére kidiszítettk községünket és az iskolánkat. Ezen az ünnepen minden dolgozó részt vesz. A dolgozók mellett mi is felsorakozunk és szép műsor­számokkal lépünk föl. Én is elhatároztam/ hogy ott leszek az ünnepélyen/ de velem együtt ott lesznek szüleim és rokonaim is. Reméljük/ hogy ezen a szép ünnepen járásunk minden dolgozója megjelenik és a lakóházak ablakai szépen kidiszítve köszöntik szabad május elsejénket. Szász Mihály/

Next

/
Thumbnails
Contents