Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-04-20 / 16. szám
6 1952. április 20. Fontos tudnivalók a gyomirtás jelentőségéről A gyomnövények okozta kártevés kultúrnövényeinknél többféle módon érvényesül. Elvonják tőlük tápanyag- és vízszükségletük jelentékeny részét. Egyes gyomnövények a meleg és fénybefolyás hatását is csökkentik/ kivált kultúrnövényeink kezdetleges fejlődési állapotában Kétségtelen, hogy a kultúrnövény hozamcsökkenését a gyomnövények kártevése fokozza/ mely tudományos és gyakorlati kutatások alapján a gabonaféléknél 15—24 százalék/kukoricánál és répánál 45—66 százalék hozamhiánnyal járhat. A gyomnövények ezen közvetlen hozamrontó kártevésén kívül/ a gyomok néhány válfajának közvetett hatásai is észlelhetők. Ilyenek a hosszú indákkal bíró folyondárfélék/ melyek a gabona szárára kapaszkodva/ azt össze-vissza gubancolják/ megdőlésre kényszerítik» ráfonódnak kaszára/ gépre s nyűgös átkai a kaszásnak/ traktoristának. A konkoly magja undorító/ kesernyés ízével rontja a liszt minőségét. A herefélék arankája/ indáik nedvszívó erejükkel/ vámpír módjára szívják ki a növények életnedveit. Ugyanez a hatásuk a lem kender, dohány stb. indás élősdi (parazita) kártevőinek. A gyomnövények szaporodási módját két csoport ra osztjuk/ aszerint- hogy magról/ vagy gyökér útján szaporodnak-e. A magról szaporodó gyomok száma megszámlálhatatlan, szaporodásuk igen nagy méretű. Chrektov szovjet tudós vizsgálatai közben pld. a tökéletesen fejlett mezei mustár egyetlen példányánál 5508. az acatnál 5628 magot talált. A gyommagvak javarésze a talaj 15—20 cm. mélységű rétegében található, néha azonban még 70—80 cm. mélységben is fellelhetők. Ismét más kutatók, a talaj mintegy 15 cm. mély rétegében négyzetméterenkint 88 000—105.000 gyommagot találtak. A talaj mélvebb rétegeibe jutó gyommagvak némelyike pl. ^a vadrepce 7—8 évig is meqőrzi csirázóképességét.. A talaj rétegének forgatásával, a szántással- tárcsázással siettetjük a gyommagvak csírázását és így csökkentjük számukat. A talajban vannak olyan baktériumfaiták is. melyek a talaj kedvező érettségi állapota mellett gyommag-romboló. gyomenyésztő hatást fejtenek ki. K önyi ismertetés A Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia munkaközössége: A szovjet példa alapján küzdünk a magas terméshozamért és az állatok hasznosságáért Mezőgazdaságunk termelékenységének növelése érdekében feltétlenül szükséges, hogy földműveseink tisztában legyenek a szovjet mezőgazdaság legújabb tapasztalataival Éhben a vonatkozásban, a „Szovjet példa alapján küzdünk a magas terméshozamért és az állatok hasznosságáért“ című kézikönyv kiváló szolgálatot teljesít, amennyiben összefoglaló áttekintést nyújt a legújabb agrotechnikai intézkedésekről, mint pl a szemcsés műtrágyák készítéséről, és felhasználásáról, a keresztsoros vetésről, a nagy teihozamú fejőstehenek nevelésről, a termékeny kocák tartásáról stb. M. G. Avajev: A füves vetésforgó rendszere a mezőgazdaságban A gyökerük után szaporodó gyomnövények száma jóval kisebb, mint a magról szaporodóké Ide tartoznak nálunk többek között a tarack-félék- népiesen per je, az acat (mácsonya) és a különböző vadsóska-fajták. Az említett gyomnövények némelyike függőlegeskarógyökérrel rendenkezik Ebből a karógyökérből hajtanak ki az oldalvást elnyúló, néha vízszintes irányú oldal--, vagy nyúlványgyökerek. Ha a karógyökeret mechanikai beavatkozás- sérülés éri. vagy annak elmetszése, ilyen esetben a gyökér tengelyén új rügyek fakadnak, ezekből új gyökérnyulványok, vagy adventív gyökerek képződnek. A szaporodás ezen módját vegetatív- vagy gyökérnyulványi szaporodásnak nevezzük. Az acatfélék akkor is fejlesztenek gyökérrügyet, ha semmiféle sérülés nem éri őket. A gyökérzet gyarapodásával a növény felső hajtásai is elhatalmasodnak. A gyomok ellen’, védekezés leghatásosabb, ha irtásukat fejlődésük kezaetleges állapotában végezzükvagy még inkább- ha a talaj elgyomosodását óvó rendszabályokkal megelőzzük. Ezen óvintézkedésekhez tartozik: 1. a helyes vetésforgó. 2. herefüvesek beillesztése a vetésforgóba. 3. zöldtakaimányalap létesítése. mos árnyékolásukkal a közöttük sínylődő gyomnö vényt elsenyvesztik, korai kaszálásuk pedig a gyomok javarészénél magbamenésük útját állja. A herefüvesek még azonfelül a talajban messze szétága zó. hatalmas gyökérrendszerükkel' a gyökér útján szaporodó gyomnövények elcsenevészedését okozzák Ismerjük a gabona utáni gabonatermelés gyomfe'lesztő befolyását Agrotechnikailag jól összeállítót vetésforgóval ezen kárhozatos rendszerrel végleg szakíthatunk. A heirefüvesek. zöldtakarmányfélék gyomfójtó hatását ugyancsak jól ismerjük. A herésfiivek háromszori-négyszeri kaszálásával- • a magról szaporodó gyomok magbamenését rtiegelőzzük- a dús fejlődésű. magasranövő zöld keverékek pedig a gvomosodásra hajla-A magról szaporodó gyomnövények irtásának elemi szabálya A talajrétegek ismételt megmozgatása- kezdve a tarszántástól az őszi mélyszántásig. Az őszi talajművelés és Gyomirtás •■«».'hnikáiának talán legfontosabb művelete a helyesen és idejében végrehajtott tarlóhántás. A friss és aránylag nyirkos állapotban lebuktatott tarló felületén lévő -.őszicsirázású" gyommagvak hamarosan csírázásnak indulnak. Ennek előfeltétele? — különösen száraz években — hogy az aratógépet legrövidebb időn belül, lehetőleg nyomban eke- vagy tárcsásborona kövesse A tarlószántást okvetlenül könnyű hengerrel kell megváratnunkazért, hogy a talaj hajcsővességi állapotát (kapillaritását) helyreállítsuk. Ezzel viszont azt érjük eb hogy az altalajba gyűlt nedvesség is a talaj felszínére szivároghat. A jókor és megfelelően végrehajtott tarlóbuktatás után az így kezelt talaj néhánv héten belül- még a rekkenő nyári hőségben is kizöldül. Az őszi gyomirtás technikájának második fázisa a vak barázdamentes egyenletes mélységű középszántás. A határmezsgyék, valamint .az utak. árkok mén ,tén húzódó vadgyepszegély rendszerint a legdíszesebb gyom példányoknak melegágya. El ne mulasszuk Gyomirtás tavasszal A tavaszi, első napsugarak melegénél kicsirázó gyom elsodrását a simítószerszám különböző válfajaival végezzük. A megfelelő talajviszonyokhoz mérten választjuk. Sok esetben a vonólánccal kiegyensúlyozott kocsioldal munkája is hatásos Az el nem sodort, zsenge tavaszi gyomot a lesimított talajon/ a borona foga tépi ki gyökerestől. Mint ebből látható. hogy a sorrendben a borona mindig csak a simító után következzék A kellően megszikkadt/ beérett, jóösszetételű talajon rúgós. vagy lúdtalpas kíiltivátor alkalmazása igen hatásos lehet, bár a vegetatív úton szaporodó gyomok, a megmaradt, vagy elhurcólf gyökérnyulványból a kultúrnövény vegetációja alatt újra kihajtanak Ezen késői hajtások viszont kevésbbé veszélyesek- mint a teljes csorbítatlanságukban elhatalmasodó qyompéldányok. A kultúrnövény fejlődésének első stádiumában. AGROTECHNIKAI TANÁCSADÓ ezeknek a lebuktatását. mert életben maradásuk esetén a leggondosabb gyomirtási akció is hiábavalónak bizonyul Ha* ekével'le nem szánthatok- kéziszerszámmal keli őket gyökerestül megsemmisítenünk. Az őszi akció harmadik és utolsó állomása a mélyszántás. Ezt komolyabb fagyok beállta előtt kell elvégeznünk- altalajfúróval- vagy anélkül- de gondosan és tökéletesen. Ez a munka az utolsó- ko moly feltétele a jövőévi termés sikerének. Gyomirtó jelentősége iqen nagy az őszicsirázású gyomot végleg megsemmisíti s ha elég mély. még a mélygyökerű gyomok jórészét ;s vagy felszínre veti. vagy hatásosan elnyomorítja. Ösz> gyomirtó akciónk nem volna tökéletes- ha figyelmen kívül hagynánk az is tállótrágya gyomszaporító hatását. Az istállóira gyába alommal, takarmánnyal- az állatok ürülékével sok csorbítatlan csiraképességű gyommag kerül. Ezek csak a jól. 60—70° C. mellett erjesztett istái lótrágyáiban vesztik ei csírázok épességüket. • Óvakodjunk már azért is a rosszul erjesztett/ szalmás istállótrágya alkalmazásától. a jól meggyökeresedett qabonaneműeknéL a helyesen- óvatosan alkalmazott borona munkája sokszor felbecsülhetetlen. Talajaink rémét a vadrepcét- a jókor alkalmazott tavaszi -fogasolással- kielégítő siker rel irthatjuk. Azt hogy könnyű-- vagy középnehéz boronát válasszunk-e/ a kultúrnövény fejlődési ál lapotától és a talajtól tesszük függővé. Kapásnövényeinket csak szorgalmas kapálással tudjuk a gyom elhatalmasodásától megóvni; ló-/ kézikapa. vagy traktor-agreqátorok sorozatos alkalmazásával. állandóan szemeíőtt tartva azt a szabálythogy a gyomirtást a kultúrnövény kikelése után azonnal meg kell kezdenünk Hogy ezen kirána lomnak idejében eleget tehessünk- ne feledkezzünk meg a vetéskor a kultúrnövény sortávolságának olyanmérvű szélesítéséről- hogy zsenge korában kárt ne szenvedjen a ló vagy traktorkapától. Rakovicky. A szovjet mezőgazdnasági termelés hatalmas sikereit főképpen az a felismerés tette lehetővé, amit Viljamsz', szovjet akadémiai tag, fektetett le világhíres tudományos műveiben. Viljamsz főleg a füves vetésforgó rendszer óriási gvakorlati jelentőségére mutatott rá M G. Avajev könyve ezekből a tapasztalatokból kiindulva behatóan foglalkozik a füves vetésforgó rendszer különféle módozataival. Könvve értékes útbaigazítást jelent minden EFSz és minden földműves részére, amenvnyiben mezőgazdaságunk fejlesztését csakis az említett rendszer bevezetésével fejleszthetjük A könyv megemlékezik mindazokról az agrotechnikai intézkedésekről, amelvek a füves vetésforgó rendszerének bevezetésével elválaszthatatlanul összefüggnek. Ing Kozuch: A növények tápanyagszerzése a talajból A szovjet agrobiológia bebizonyította, hogy rossz talaj nincs, csak rossz gazdálkodók vannak. Minden talajon nagy hozamot érhetünk el, csak a módját kell tudnunk, A növények akkor érik el a legnagyobb hozamot, ha a szükséges életfeltételeket a legmagasabb mértékben biztosítjuk számukra Ing Kozuch könyve arra is megtanítja földműveseinket, hogvan. mikor és milyen mennyiségben haszriáliák az egyes trágyaféléket, hogy elejét vegyék a tápanyagok pazarlásának, A kézikönyv rendkívüli gvakorlati értékének legjobb bizonyítéka, hogy az első kiadás rövid :dö alatt elfogyott. A kedvezőtlen tavaszi időjárás következtében még több helyen el vannak maradva egyes tavasziak vetésével. Mivel azonban a vetési határidő lejárt, azért azt a legsürgősebben be kell fejezni. CUKORRÉPÁT csak minden negyedik évben termeljünk ugyanabban a táblában. Ha egymásután következő években termelünk cukorrépát ugyanazon a területen, a talaj egyoldalúan és nagyon "kimerül. Olyan növények után vessük a cukorrépát, amelyek a múlt évben korán lekerültek, s utánuk a talajt jól megtrágyáz tűk és idejében elvégeztük az őszi mélyszántást. A jó terméshez az is feltétlenül szükséges- hogy jó munkált, kellően megüllepedett magágyba vés sük- a cukorrépát. Lehetőleg speciális, sorhengeres rép''* ''tógéppel vessünk. Ennek hiányában jó a qa bonavetőqép is A sorközök szélességét úgy állapít su\ ,meq. hogy az ápolási • munkálatokat lehetőleg géppel, vagy lófoqatos kultivátorral végezhessük. A helves vetés mélysége 2—3 centiméter Sok munkál takarítunk meg. ha a magnyomó simahenqert a vetőgép után kapcsoljuk. A répabogár kártevésének megakadályozására mar a vetés idején készüljünk fel. A répatáblát 20 centiméter széles és 25—30 centiméter mély árokkal vegyük körül. Az árok tábla felőli oldala meredekfüggőleges legven. 8—10 méter távolságban egy kisebb gödröt mélyítsünk az árok fenekén. A TAKARMANYRÉPA vetési és talajelőkészítési munkálatainak módszerei azonosak a cukorrépáéval. A sortávolság azonban szélesebb legyen- a répafajtától- a talajtól és az éghajlattól függően. Általában 40 48 centiméter szó köti lenni a sortávolság. Vetőmagból 10—12 kilo gram szükséges egy kát. holdra. Ápolása, s a kárte vői ellen való védekezés szintén megegyezik a cu korrépa munkájával. A NAPRAFORGÓT lehetőleg négyzetesen ültessük. A négyzetesen ülte tett napraforgó jobban kihasználja tenyészterületét több termést hoz és a keresztben hosszában való megműveléssel sok emberi kéz munkája takarítható meg. Ültetéskor ügyelni kell arra. hogy a mag kel lően nyirkos földbe kerüljön. Ezért kötöttebb tala jón 4—5 centiméter mélyen, míg laza homokon 8- 10 centiméterre ültessük Kelés után a sarabdá' munkáját azonnal véqezzük el. A LUCERNA vetését is a legsürgősebben be kell fejezni. A p»cc.lévő lecernást tavasszal felfagyás vagy egérkár esetén hengerezzük. Ha ülepedett a talaj, rügyfakadás előtt fogasoljuk. hogy a talaj szellőzött és víztartó képességű legyen A fogasolást nyáron is végezzük el. minden kaszálás- illetve gyűjtés után A tavasszal vetendő lucernát- ha előre nem volt még lucerna, vagy omkóró a földben, akkor hasznos a talaj vágj i vetőmag ojtása. Az ójtással tulajdonképpen a lu na gyökerén élő baktériumokat visszük a tala amelvek a növény számára szükséges nitrogént iozzák fel és amelynek a vegyülctéből a fehérje rmazik Talajoitásnál feltört lucernás földjéből k 0 -15 mázsát szórni arra a területre, ahol az ú rernást akarjuk megtelepíteni. A magójtást a f lomban lévő "Baktonit" oj tószerrel végezzük. A lucerna megkr a mély termőrétegű, hátas talajt A lagálvos és vizes talajt nem szereti. Általában- ahol a irica. szőlő diszlik. ott jól terem. Vetésnél mi» vigyázzunk arra. hogy finoman. keresztszerűei munkált magáqvba kerüljön a mag. A lucernám iggyorsabban a talajba kell kerülnie- hogy a zárazságok beköszöntésére a fiatal lucerna nrc ön A takarónövény nélkül vetett lucerna jobban fejlődik, mint a takarónövénnyel v ukarónövénnyel csak homokos területen mert a takarónövény a homok forróságát HERE is fehérjében gazc ny. A hűvösebb, csapadékosabb éghajla Vetési módszerei azonosak a lucernáé »övénynek leginkább ta vasziárpát alkali helyesebb- ha az árpát előtte külön elvi két növényt különböző mélyen kell is nagytömegű tékű takarmányt biz tosít. A borsós Mdául 200 — 300 má-. zsa is megtere bborsót sikerrel tér meszthetjük a 'on is. A vetési magkeverék arányi gyen. a borsó javá ra. A tisztán nál szintén előnyösebb a borsóvr vetésnél ügyelnünk kell arra. hog mádét vessük el és csak a kikelt keresztirányba/ kétszeres qabon; Sorsót/ Ez azért szükséges- ff > tenyészidejű és így a két n< *gy időre tudjuk hozni. Holdanként 25 mázsával növelhetjük a termést, ha jarovizált burgonyát vetünk A burgonyatermelés növelésének egyik eredményes módja a vetőgumók jarovizálása. Holdankint 15—25 mázsával növeli a termést, a gumók keményítőtartalmát pedig 2.5 százalékkal. A burgonya jarovizálása nem más, mint a vetőgumók helyes előcsíráztatása. Elvégzésének többféle módját ismerjük Közülük csak azokat ismertetjük, amelyek bármelyik szövetkezeti gazdaságban könnyen elvégezhetők. Mielőtt erre rátérnénk, írunk röviden a jó vetőgumóról. Minél nagyobb a vetőgumó, kellő agrotechnika esetén annál jobb termést ad. Például 10 dekás gumók 26 mázsával nagyobb termést adtak holdankint, mint a 4 dekásak. Legjobb vetőgumó a 8 dekás. A gumók egészségesek, éphéjúak, tiszták és szárazak legyenek. A burgonya előcsíráztatásának egyik legegyszerűbb módja az árokban csíráztatás. Az árkot északi széltől védett helyen 40 centiméter mélyre ássuk, olyan helyen, ahol nem közeli a talajvíz. Aljára 10 centiméteres rétegben tegyünk meleg lótrágyát és 8 centiméter vastagon takarjuk be melegágy] földdel. Erre a rétegre rakjunk egy sor gumót. Utána beszórjuk tőzeggel, vagy komposzfölddel, vagy homokkal, vagy fűrészporral Ezután berakjuk a második sor gumót, melyet az előbbi módon újból beágyazunk, s erre rakjuk a harmadik sort, ugyanígy beszórva. Az árkot éjjelre és kedvezőtlen időben nappalra is betakarjuk hasurával, gyékénnyel, vagy szalmával. A gumókat a? árokban az ültetés előtt 15—20 napija csíráztatjuk. Kiszedésük előtt öntözzük meg az ágyazatot, hogy a kiemelés során a csírák, vagy a gyökérkék meg ne sérüljenek. Ilyen előcsíráztatás melegágyban, vagy épületekkel, fákkal jól védett helyen is végezhető. Az utóbbi esetben terítsünk a földre 10 centiméteres száraz szalma, vagy tőzegréteget, majd az előbb ismertetett módon ágyazzunk rá 5 sor burgonyagumót. Éjjelre és szükség esetén nappalra is szalmával, vagy más anyaggal takarjuk le. Nagyobb felszerelés szükséges a helyiségben végzett előcsíráztatáshoz. Erre a gazdaság bármely világos helvisége alkalmas, amelyben a hőmérsékletet 12—15 fokos hőmérsékleten lehet tartani. A fény szórt legyen, tehát közvetlen napsugár a gumókat ne érje. A helyiséget szereljük fel 4—5 polcos faállványokkal. Az állványok szélessége körülbelül 1.6 méter, hossza, amilyet a helyiség megenged, a polcok közötti magassági távolság 50 centiméter legyen A legalsó polc is 50 centiméter magasan legyen a padlózat felett. A polcokat lécből, vagv husángfából készítsük úgy, hogy a lécek között > 2—2.5 centiméteres távolság legyen és lássuk el 10—12 centiméter magas szegéllyel. Az állványok közötti távolság 60 centiméter és keskenyebb oldalukkal az ablakok felé nézzenek. Az igy elkészített és felállított polcos állványokra rakjuk rá a gumókat és 30—35 napig hagyjuk igy a helyiségben. Ennyi idő múlva a gumókon iól kialakult, zömök csírák és iól kirajzolódott gyökérszálak jelennek meg. Ha a csíráztatást száraz helyiségben végezzük, célszerű a gumókat néhányszor (3—4-szer a csíráztatás alatt) vízzel enyhén megpermetezni. Ha nincs anyagunk a faállványokhoz, akkor a burgonyát 1—3 gumó vastagságú rétegben közvetlenül a padlózaton is elhelyezhetiük 1.5—1.6 méter széles rakásokban, melyek között 30— 35 centiméter széles térközöket hagyunk Az egyenletes megvilágítás céljából a gumókat időnkint rakjuk át úgy, hogy az alsó sorok felülre, a felsők pedig alulra kerüljenek. Kiültetés előtt vizsgáljuk meg a gumókat és a nem megfelelően kicsírázottakat távolítsuk el. A jarovizált gumók szállítása és ültetése során nagyon vigyázzunk hoev a csírák és a gyököcskék meg ne sérül jenek, le ne töredezzenek. A ZABOSBO MÍSÖSCSALAMÁDÉ
