Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-04-13 / 15. szám

4 1952. április 13. A tavaszi mezőgazdasági munkák jó végrehajtásával egyre szilárdul a munkafegyelem a berencsi szövetkezet tagjai között A zab és az árpa elvetésével több idő jutt az ültetvények alá való talajelőké­szítésre, így nem ismétlődnek a múlt­ban elkövetett hibák, amelyek igen je­lentős mértékben csökkentették a ta­gok egészévi jutalmazását. A legnagyobb hiba tavaly a szerve­zetlenség és az állandó munkapcsopor­­tok felállítása hiányában mutatkozott. Másképpen nem történhetett volna meg, hogy a kukoricát és a cukorrépát ellepje a gaz olyan mértékben, hogy különösen a cukorrépa egy részét, kö­rülbelül 2 hektárnyit ki is kellett szán­tani. Ebben az évben már ez nem for­dul elő — mondották a szövetkezet tag­jai —, mert állandó munkacsoportban dolgozunk. A munkákat pedig úgy szerveztük meg, hogy minden dolgozó tag kézhez kapja a tavaszi munkálatok tervét, amelyen fel van tüntetve, hogy milyen munkát mikor és melyik dűlő­ben kell elvégeznie. Az így összeállított munkatervek szerint fel van tüntetve az elvégzendő munkákért, járó munka­egység, tehát napi feladatainkat tudjuk anélkül, hogy ezt ismételten parancsol­ni, vagy említeni kellene. Ez a munka­­módszer döntően befolyásolta Beren­­csen a munka sikeres menetét és meg­szilárdította a munkafegyelmet is. A szövetkezet tagjai ezentúl azon lesznek, hogy emeljék a hektárhozamot, vagyis többet termeljenek a munkák példás elvégzése mellett, mert tudatában van­nak annak, hogy csakis így nyerik meg a közös, nagybani termelés gondolatá­nak a falu még jó néhány magángaz­dálkodó kis- és középparasztját. Ennek sikeréért mindent elkövetnek a tagok, úgy a növényi, mint az állattenyésztés terén. Az állattenyésztésben ugyan még sok hiányossággal küzdenek, különösen a tervezett állatállomány hiánya miatt. Hogy az elmaradottakat pótolják, tag­gyűlést hívtak össze, ahol tüzetesen megtárgyalták az állatállomány továb­bi gyarapítását. így a tervtől eltérően, az állományt még 20°/o-al kívánják nö­velni, amelyből 10°/o-al többet szolgál­tatnak be húsellátásunk zavartalan biz­tosítására. Nagy gondot kell fordíta­­niok a tejhozam növelésére is és aján­latos lenne, ha merészebben alkalmaz­nák az új szovjet fejési módszereket. Bógyi János és felesége, akik 25 tehén mellett, még egyszerennyi növendékál­latot is kezelnek, feltétlenül vezessék be a villannyal való fejést. Az eddigi, kézzel való fejés mellett igen nagy az időpazarlás, amelyet a géppel való fe­jés alkalmazása esetén, a tőgy masszí­rozására használhatnának fel, amit szá­mos szövetkezetünk már eddig is siker­rel alkalmazott. Sőt időszerű lenne, ha a fejést a tejhozamnak megfelelően na­ponta többször alkalmaznák, tegyük fel, hogy már mostantól háromszori fe­jést vezetnének be. Az így bevezetett fejésmódszer nagyban hozzájárulna a tejhozam állandó emelkedéséhez, sőt megmutatkozna az állatgondozók jöve­delmének növekedésében is. Ha a sertésállományt vizsgáljuk, lát­juk, hogy itt is hiányzik a tervezett ál­latállomány. Az igaz, hogy a szövetke­zet épület hiányában szenved, de ez nem jó kifogás, mert a vezetőség a ta­gokkal karöltve bizonyára találna mó­„Eleget fogunk tenni a tavaszi munkák időbeni és jó elvégzésével kapcsolatban kia­dott párt és kormányhatározatnak” — mon­dották az érsekújvári traktorállomás hazafias traktoristái. A traktoristák mechanikusok, brigádveze­tők és a többi dolgozók mind bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe, mert látták, hogy a jó eredmények csak munkaversenyek alapján születnek meg. A múltévi hibákon okulva, jól felkészülve fogtak hozzá a tavaszi munkák megkezdéséhez. Kiközösítették a traktorállomásról azokat a fegyelembontókat, akik szabotáltak, feketéztek és rossz munká­jukkal gátolták a traktorállomás fejlődését. A vezetőség is olyan egyénekből tevődött ösz­­sze, akiket nem érdekelt a terv teljesítése, így elvesztették bizalmukat a traktorállomás dolgozóinál és ezért leváltották funkciójuk­ból. Az őszi munkák az 1951. .évben nagyon hanyagul folytak. Ezt bizonyítja az is, hogy Érsekúvár a nyitrai kerületben az utlsó helyen állt. Ma új vezetősége van a traktorállomásnak, akiknek szívügyük, hogy megjavítsák a mun­ka menetét. Kezükbe vették a munka irá­nyítását és fáradhatatlan, meggyőző munká­val igyekeznek félvilágosítani minden dol­gozót, hogy a terv teljesítése minden dolgozó kötelessége, mert ez mindnyájunk jólétét je­lenti. Az tizem naponta ad ki üzemi újságot „villámhírek’ címen, amelyen minden trak­torbrigád napi munkája és eredménye föl van tüntetve. Egyes traktoristák kimagasló eredményei, vagy a lemaradottak nevei is fel vannak tüntetve az üzemi újságban. A traktorbrigádok minden este megbeszélést tartanak, ahol kidolgozzák a másnapi tervet, így reggel már minden traktorista tudja, hogy merre kell indítania gépét. Minden nap megtartják a tízperces sajtószemlét is, ahon­nan újabb tapasztalatokat merítenek a dol­gozók. Az agitációs munkának már most is megvan a gyümölcsre, mert az érsekújvári dot a hiányosság kiküszöbölésére. Csak szét kell nézni a faluban és minden probléma megoldódik. Ehhez azonban szorosabb , együttműködés szükséges, különösen a Párt elnökének, Hrbaty elvtársnak kellene segédkezet nyújtani a szövetkezet sikeres továbbfejlesztésé­hez. Vagy Majercsík elvtárs aki cso­portvezető, gondolkozzon következete­sebben és a vadászat mellett jobban tö­rődjön a szövetkezet dolgaival is. így valóra válhatna azoknak a fenálló ne­hézségeknek a kiküszöbölése, amelyek a mai napig akadályozzák a közös gaz­dálkodás jó menetét. Semmi kétség sem férhet a berencs közös gazdálkodás fellendüléshez, de a további sikerek előfeltételeit is be kell biztosítaniok, hogy a járási Pártkonfe­rencián tett ígéretük valóra váljék, még fokozottabban lássanak a munkák­hoz, mert szövetkezetük csakis így vál­hat a járás legjobb szövetkezetévé. Szombath járás a nyitrai kerületben a második helyen áll a tavaszi munkák elvégzésében. A trak­torállomás dolgozói nagyon sokat fejlődtek, öntudatosakká váltak. Jó munkaszervezéssel megtalálják a módot a gépek jobb kihasz­nálására, üzemanyag megtakarítására, sőt az utóbbi időben fölbukkant két újító is a műhely dolgozói között. Ezek: Vavcsák Jó­zsef mechanikus és Tököli Károly, esztergá­lyos. Ezek az elvtársak újításaikkal olyan ne­héz problémákat oldottak meg, amivel nagy­­mennyiségű apyag és időmegtakarítást lehet elérni. „A traktoroknál leghamarább a hen­gerfejek mennek tönkre, amelyek beszerzése sok időt vesz igénybe” — mondja a traktor­állomás egyik dolgozója. Vavcsák elvtárs el­gondolása szerint, hulladék anyagból készí­tett fejhengert, amely kitűnően bevált és egyszerre 24 traktort adott vissza a forga­lomnak az érsekújvári traktorállomáson. Ez a két elvtárs példakép lehet a traktorállomá­sok összes dolgozói előtt. Szereti is őket min­denki. A dolgozók büszkén beszélnek róluk és a „mi újítóinknak” nevezik őket. Jó mun­kájukat siker koronázza, amely után jó fize­tést kapnak. Március hónap végén a teljesít­mény szerint 9.600 koronát vittek haza egyé­nenként. A legjobb traktorista brigád Kamocsán van, ahol a tavaszi munkákat már 11 százalékban elvégezték. A traktoristák lelkesen dolgoz­nak, mert nem akarnak többé a nyitrai ke­rületben hátul kullogni. Egyre többen tűn­nek ki soraik közül, akik jó munkájukkal ki­magasló eredményeket érnek el. Ifjú Beke Dezső, tratorista egy nap alatt 3-as agreg'á­­torral 25 ha-on végezte el a tavaszi vetést, azonkívül 2 ha földet is fölszántott. A telje­sítménye után 2 hétre 5.955 koronát kapott. .Tói dolgozik az idősebb Beke Dezső traktoris­ta is, akinek napi átlagos teljesítménye 25-ös Zetor gépével 5—6 ha-t tesz ki a szántásnál. Jó munkája után a múlt hónapban 13.308 koronát kapott. A traktorállomás egyik fia­tal traktoristája Ostatny János mégcsak 19 éves. Skoda gyártmányú gépével 3-as agre­­gátorral egy nap alatt 15 ha-on végezte el a boronálást, 15 ha-on a tárcsázást és 2 ha-t fölszántott. Becsületes munkájáért a legjobb traktoristák közé került. Munkateljesítménye után 11.500 koronát kap egy hónapra. Ugyan­csak a legjobbak közé tartozik Gallai Béla traktorista, aki 25-ös Zetor gépjével naponta 25 ha-on elvégzi a simítást és 25 ha-on pedig a tárcsázást. Havi keresete a legutóbbi hó­napban 17.300 koronát tett ki. De nem hagyhatjuk ki a traktorbrigádok körzéti traktorjavítóját sem, Sajben Mihály elvtársat, aki 26 gépet javított ki. Sajben elvtárs a kapitalista rend­szerben egyszerű munkás volt. A felszabadu­lás után a dolgozó nép traktor mellé állítot­ta. Jó munkájáért, kitűnő szaktud.sáért kör­zeti vezetővé léptették elő. „Sajben elvtárs nem nézi soha az órát” — mondják a trakto­risták — nem számít nála, hogy milyen na­pot írunk, hogy éjjel van-e, vagy nappal, ha valami nincsen rendben, azonnal kijavítja. Jó munkájával a dolgozóink érdekét szolgál­ja. így dolgozik a munkásból lett körzeti ja­vító, Sajben elvtárs. Sajnos nem beszélhetünk így a traktorál­lomás minden dolgozójáról. Egyes traktoris­ták még mindig az órabérekhez ragaszkod­nak és nemérdekli őket a munkateljesítmény, márpedig nekik tudomásul kell venni, hogy a népi demokratikus államunkban mindenki aszerint van jutalmazva, amennyit ő maga, munkájával ad a közösségnek. Vegyenek te­hát példát a traktorista elvtársak ezektől az elvtársaktól, akik munkájukat becsületesen végzik, hogy tavaszi munkákat akadály nél­kül, időben elvégezhessük. Az érsekújvári traktorállomás dolgozóinál megvan minden lehetőség arra, hogy a legjobb traktorállomá­sok dolgozói közé kerüljenek. Proksz Eta Tralctoristaink példamutatása Traktoristáink tudatában vannak annak, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkálatok gyors elvégzésével a leg­nagyobb mértékben hozzájárulnak a magasabb hektárhozamokhoz, egyben ahhoz is, hogy ennek révén bebizto­sítsák dolgozóink számára a közellá­tás állandó javulását. Ezért számos traktoristánk naponta túlieljesíti normáját. így például a negyedi bri­gádközpont traktoristája, Antal Ist­ván, március 19-től április 3-ig agre­­gátor segítségével 250 ha-nyi terüle­ten végzett talajelőkészítési munká­latokat. Ebből 9 ha-on középszántást végzett, 24 .ha-on vetést, és 217 ha-on egyéb előkészítő munkát. Ezt a nagy teljesítményt úgy érte el, hogy nagy­szerű agregátot állított össze tányér­boronából, talajsimítóból és rendes boronából. Kollár Gyula traktorista pedig március 19-től április 3-ig 107 ha-on végezte el a szükséges előké­szítő munkálatokat, 1 boronával és egy kultivátorral. Az ő napi teljesít­ménye 25—35 ha-ig terjedet ki, ez annyit jelent, hogy napi normáját 227%-ra teljesítette. Mindezen felül Kollár Gyula traktorista e munkála­tok elvégzésénél 130 liter üzemanya­got takarított meg. Ugyancsak a sellyei állomás traktoristája Záhu­­menszky Ferenc 4 nap alatt 82 ha­­nyi területet vetett be agregátok se­gítségével, aki ezzel napi normáját 290%-ban teljesítette. Ennél a mun­kánál 227 liter üzemanyagot takarí­tott meg. Érdekes megemlíteni, hogy Záhumenszky elvtárs tagja a negyedi szövetkezetnek és teljesítményével mégj óbban kívánja kihangsúlyozni ragaszkodását szövetkezetéhez. A csütörtöki gépállomás is dicse­kedhet olyan traktoristákkal, akik túlteljesítik normájukat. így például Lúcs Pál 105 ha helyett, 120 ha-on végezte el a tavaszi munkálatokat. Olyan nagy szeretettel gondozza traktorját, hogy hektáronként 5.4 li­ternél üzemanyagnál többet nem fo- o gyászt. Nem csoda, hogy Lúcs elvtárs még mindig védelmezője az állomás vándorzászlajának. (TPP) A vámosludányi EFSz építő munkája Lévától mintegy 10 km-re, a Garam völgyében fekszik Vámosludány köz­ség, amelynek lakossága túlnyomó többségben foglalkozik. Az EFSz-et még az 1950. évben megszervezték, de a földművesek túlnyomó része csak a múlt év augusztusában lépett be. Ma már 42 család kivételével — ezek mindössze 54 ha földet birtokolnak, egyúttal pedig az iparban dolgoznak — mindenki tagja a szövetkezetnek. A ta­vaszi vetésre tervezett 182 ha búzából és árpából már eddig 150 ha-t elvetet­tek. A talaj előkészítése a többi vetések alá tovább folyik. A vámosludányi EFSz, amely még tavaly alig 400 ha-on dolgozott, jó példával járt elől és az elért eredmények alapján meg tudta győzni a még kívülálló kis- és középpa­rasztságot, hiszen ma már az EFSz összterülete 1400 ha-t tesz ki. Tagadhatatlan, hogy a szövetkezet növekedése hibákat is hozott magával. Mégpedig olyan hibákat, amelyeket csak az össztagság megértésével lehet­ne kiküszöbölni. Mindezen hibák mellett a tagság munkafegyelme jó és az igyekezet sem hiányzik. Minden előfeltétel arra vall, hogy Vámosludányban életerős EFSz van fejlődésben, amelynek tagságára boldog jövő vár. Ennek bizonyítéka, hogy a tagság az építés terén olyan megoldásokat talált, amilyenre más EFFz-ben nem is számítanak. Például egy leégett pajtából, amelynek csak a kormos falai meredeztek az ég felé, sertésólakat építettek kevés költséggel. Szalmából, nádból tetőt, erdei fából pe­dig elkerített helyiségeket készítettek, amelyeken a malacok vannak elhelyez­ve. Ez mindaddig megfelel, amíg az EFSz a nyár folyamán föl nem építi az új, korszerű sertésólakat. Ezenkívül most van építés alatt egy 100 férőhe­lyes tehénistálló, amelyet április vége felé átadnak rendeltetésének. (s. « A Szabad Földműves kritikája nyomán megjavult a munka a garamlöki EFSz-ben Lapunk január 27-i számában bí­ráltuk a garamlöki EFSz munkáját, különösen a sertéstenyésztés terén. A bírálatot az EFSz vezetősége kifogá­solta. Szerkesztőségünk egyik tagja, aki a cikk írója volt, ismét kint járt Garamlökön és ott a helybeli EFSz vezetőségével elemezték a bírálatot, így közös megegyezéssel a megállapí­tásra jutottak, hogy a bírálat min­denféle tekintetben megfelelt a való­ságnak. Célja javító szándékú volt, ^aminek meg is lett a hatása a szövet­kezet munkájára, mivel a cikk leköz­­lése után a garamlöki EFSz munká­jában lényeges változás állott be. Különösen nagy javulás tapasztalha­tó a sertéstenyésztés terén. A jelen­legi helyzet január 27-i állapottal, össze sem hasonlítható. Az akkori hanyagság és rendetlen állapot he­lyébe a rend és tisztaság költözött. Gellen István és felesége vette át a sertésgondozást, akiknek minden Igyekezetük arra irányul, hogy a ser­téseket a legjobb tudásuk szerint gondozzák. Hibák azonban még most is vannak. A legnagyobb hiba ami jelenleg fennáll: a sertések egyoldalú takarmányozása. Ugyanis a sertések csak árpadarát kapnak, ami azt je­lenti, hogy hiányos az étkezésük. Hiányzik a fehérje, ami megtalálható a burgonyában, takarmányrépában, vagy a lucernában. Ezt maga a veze­tőség is elismerte és úgy határozott, hogy legközelebb gondoskodni fog­nak arról, hogy a sertések eledele több más keverékből legyen összeál­lítva. A pálinkamérés szintén megszűnt, amely új életet, munkaerkölcsöt te­remtett a szövetkezetben. Az EFSz termelési és pénzügyi terve szintén arra vall, hogy a jövőben jobb lesz a .-.munka megszervezése. Ma pontos tervek alapján dolgoznak és a mun­kaegységek értéke mindenkinek az elvégzett munkája után lesz kifizet­ve. Dianovszky elvtárs, a garamlöki EFSz elnöke, megígérte, hogy ez év­ben úgy fognak dolgozni, hogy az EFSz által kidolgozott tervet be fog­ják tartani és azt nemcsak teljesítik, de túlteljesítik. Sebők István Az érsekújvári traktorállomás jó munkával akarja kijavítani múltévá hibáit A kamocsai brigád kimagasló eredményeket ért el- A berencsi szövetkezetben a hosszúra nyúló téli időjárás nem akadályoz­ta meg a tavaszi munkálatok megkezdését, mert a talajelőkészítést a gépek helyes és gyors kihasználásával, még az elmúlt hónap alkalmas napjain végre­hajtották. Ezzel egyidőben került földbe a tavaszi árpa is, úgyhogy csak tíz hektár maradt vetetlenül, de utóbb a kedvező időjárás lehetővé tette ennek elvégzését is.

Next

/
Thumbnails
Contents