Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-04-06 / 14. szám

6 1952. április 6. Korai vetéssel bebiztosítjuk a rostién magasabb hektárhozamát és jobb minőségét Gyors vágómarha hizlaldák az állami birtokokon Gyorshizlalással az állatok kereslete kétszeresen emelkedik A takarmányfogyasztás is gazdaságosabb (TPP) — A Párt és kormányhatáro­zat értelmében az állami birtokok kör­zeti vezetősége még a múlt hónapban felhívást intézett az állami birtokok kerületi vezetőségeihez a vágómarhák felhizlalásának feladatára, a lakosság jobb hús és hústermékekkel való ellá­tásának bebiztositására. A vágómarhák gyors hizlalása folyamatban van a bra­­tiszlavai kerületben; a hol esi állami bir­tokokon, Hubicán, Szencen, Vrakunyán Nagyszombatban és máshol. A nyitrai kerületben, Bajoson, Hlohovecen, Lé­ván, Nyitrán, Palárikovon, Partizánsz­­kén, Zselizen és máshol. Erre a célra a legjobb szarvasmarhafajok vannak ki­választva, vágási célokra szánva. A fiatal szarvasmarhák gyors felhiz­lalásának kérdésével már régen foglal­kozott az Állattenyészeti Kísérleti In­tézet Brünnben és az utóbbi időben az Állattenyészeti Kísérleti Intézet Vígla­­son. Ezen a téren sok sikeres kísérletet végeztek. A víglasi Intézet 30 növen­dék bikán végzett felhizlaló kísérletet a péterfalvi állami birtokon. Ezek kö­zönséges. a tenyésztésből kiselejtezett kísérleti célokra szánt állatok voltak. Az állatok élősúlya 150—300 kg között ingadozott, átlagos 218 kg súllyal. Ko­ruk: 6—8 hónap. Ezeket az állatokat a kísérleti hizla­lás mellett háromszor naponta etették. Az etetés idejét és a rendszeres itatást pontosan betartották. A növendékbi­kák étvágya az egész hizlalást idő alatt jó volt. Az egész hizlalási idő alatt, amely 288 napig tartott, egy bika a kö­vetkező mennyiségű takarmányt fo­gyasztotta: Terimés takarmányokból' 668 kg szárított lucernát, 792.5 kg zöld lucernát, 123.5 kg répa levelet, 334.5 takarmány-szalmát, 1.823 kg silózott cukorgyári répaszeleteket, 447 kg szá­rított cukorgyári répaszeleteket; mag­vas takarmányokból: 314 kg kukorica­darát, 193 kg árpadarát. 67.2 kg olajpo­gácsa keveréket, 1451. kg hántolt gya­pot olajpogácsát. 45.6 kg szója olajpo­gácsát; ásványi tápszerekből: 21.63 kg takarmány-mészt, 9.7 kg marhasót. A növendékbika átlagos súlya a kí­sérlet után 334 kg volt, ami azt jelenti, hogy élősúlyban a súlygyarapodás 316 kg átlag minden növendékbikánál. Át­lagos súlygyarapodás darabonkint na­ponta 1.10 kg. Legnagyobb súlygyara­podás az egyes növendékbikáknál 1.375 kg és a legalacsonvabb 0.954 kg. Az át­lagos hozam a kísérleti növendékbi­káknál 61.64°/o volt. A hús minősége a levágás után kóstoló vizsgálattal érté-A bratislavai járási és környéki Nem­zeti Bizottság március 29—30-án a nemzeti bizottságok mezőgazdasági munkatársainak bevonásával nagyfon­tosságú értekezletet tartott, amelyen résztvettek az EFSz-ek, az állami bir­tokok, valamint a gépállomások képvi­selői is. Ezen az értekezleten tájékoz­tatták az érdekelteket, hogy milyen in­tézkedéseket foganatosított a járás az agrotechnikának a cukorrépánál és a burgonyánál való alkalmazására. Miután a napokban hasonló értekez­letek lesznek Szlovákia összes járásai­ban, az értekezleten résztvettek még a többi járások képviselői is. Erre azért volt szükség, hogy minden Nemzeti Bi­zottság kellő tájékoztatást szerezzen arról, hogyan kell az ilyen értekezlete­ket vezetni. Az értekezleten igen nyomatékosan hangsúlyozták a tavaszi munkálatok gyors és példás végrehajtásának szük­ségét, miután ezek a kedvezőtlen idő­járás miatt kési ed elmeskedn ek. Na­gyon fontos, hogy az elmaradás meg­szüntetésének érdekében minden szö­vetkezetben széleskörű munkaversenyt fejlesszünk ki, mégpedig olyan módon, hogy ez necsak egye§ csoportok között kelődött. A kísérleti növendékbikák húsát a bizottság magas minőségűnek ismerte el és igen alkalmasnak tartotta kimérésre és a legjobb konyhai feldol­gozásra. A takarmány fogyasztás szempontjá­ból is — a gyorshizlalás — gazdaságo­sabb ez a termelési irány, mert a takar­mány fogyasztás 1 kg élősúly gyarapo­dáshoz a fiatal szarvasmarhák hizlalá­sánál kukoricára átszámítva körülbelül 5 kg, míg a felnőtt darabnál kb. 7—8 kg. A takarmány fogyasztásnál abban van a különbség, hogy a fiatal szerve­zet főleg húst és csontot alkot, míg a felnőtt állat szervezetében nagyrészben zsír rakódik le, azért van sokkal több táplálékra és takarmányra szüksége. Gyorshizlalással, — aminél kihasz­nálódik a fiatal fejlődő szervezet növési képessége, — a hústermelés meggyor­sul. A felhizlalt szarvasmarhának jó hozamképessége van, jobban fizet és jobb minőségű a húsa. A péterfalvi ál­lami birtokon a növendékbikák általá­nos osztályozása A, Vagyis élősúly kg-ént 21.50 Kcs. Fordítva, az extenzív (hosszantartó) hizlalásnál a statisztikai adatok szerint a szarvasmarhák C osz­tályzatot érnek el, vagyis élősúlyban kg-ént 15.50 Kcs. Ami azt jelenti, hogy 500 kg súlyú darabért az A osztályo­zásnál 10.750 Kcs-t fizettek, míg ugyanilyen súlyú, de extenzíven te­nyésztett darabnál, C osztályozás mel­lett csak 7.750 Kcs-t fizetnek. Az egyenlő súlyú, de különböző minőségű szarvasmarháknál tehát a bevételi kü­lönbség 3.000 Kcs. Ugyanazon az istálló területen gyorshizlalásnál kétszer egy­másután lehet a marhát beállítani, míg az extenzív tenyésztésnél csak egyszer, ez idő és hely megtakarítás. Ez azt je­lenti, hogy az etető ugyanabban az idő­ben, ugyanazon az istálló területen két­­szerannyi szarvasmarhát hizlalhat Te­hát a bevételi lehetőségek sokkal na­gyobbak, különösen akkor, ha az ő munkája is a gyarapodás magassága szerint van értékelve. Továbbá a gyorshizlalással megtaka­rítják az istálló fenntartásával járó költségeket, elosztva darabonként, mi­velhogy a szarvasmarha kétszer egy­másután cserélődik ki. A legfontosabb az, hogy a bevétel a gyorshizlalásnál ezekért az állatokért megkétszereződik mert a meghatározott idő alatt ez eset­ben gyorsabb az állatállomány gyara­podása. Sokat jelent még az eladási ár­különbség is a hízott elsőrangú szar­vasmarháknál. alakuljon ki, hanem a munkacsoporto­kon belül is. A munkaversenynek egészévi jellegűnek kell lennie és en­nek keretén belül különös figyelmet kell szentelni a cukorrépa és a burgo­nya magasabb hektárhozamának eléré­sére és mindent el kell követni a maga­sabb hektárhozam biztosítására, aho­gyan azt a kormányhatározat is előírja Ezen az értekezleten a cseklészi EFSz képviselői kijelentették, hogy a prose­­nicei mozgalom alapján elkészített ter­vüket meg fogják változtatni, mégpe­dig olyformán, hogy nem egy ha-t, há­­nem 4 ha-nyi területet fognak meg­munkálni, amely területen hektáron­ként 100 q cukrot fognak elérni. Ugyancsak kötelezték magukat arra is. hogy a tervbevett 2 ha helyett 4 ha-nyi területen fogják elvégezni a burgonya fészekvetését. Ezenkívül 2 ha-on a bur­gonya nyári ültetését is megvalósítják. Ez alkalommal a malackai járás egész évre terjedő versenyre hívta ki a bra­tislavai és környéki járást. A továbbiak során számos EFSz hívta egymást köl­csönösen versenyre, ami legjobb bizto­sítéka annak, hogy a cukorrépa- és burgonyatermelés terén a magasabb hektárhozamok elérése érdekében igen komoly lépessel jutottunk előre. Az idei tavaszi mezőgazdasági mun­kálatok folyamán a rostlen termesztői­nek tudomásul kell venniök azt a tényt, hogy a rostlen korai vetésével már a kezdetnél bebiztosíthatják e nagyfontosságu ipari növény magasabb hektárhozamát és rostjainak kiválóbb minőségét. Természetesen sok függ attól is, mi­lyen talajt választunk a len számára. Kizárólag olyan talajról lehet szó, ame­lyet kellőképpen istállótrágyáztak és ősszel végezték rajta a mélyszántást. Ezen kívül a simítózással és fogasolás­sal megporhanyított, egyenletessé tett talajt a vetés előtt le kell hengerezni, mert a lenmag nem bírja a 3—4 cm-nél mélyebb alátakarást. A sortávolság a rostlennél általában 12 cm. A hektár­hozam lényegesen emelkedik, ha a rostlennél is alkalmazzuk á keresztso­ros vetést, ugyancsak ezúton érhetjük el, hogy finomabb szálú rostlent ka­punk. Igen nagy hibát követnek el azok a lentermelők, akik a legutolsó időkre halasszák a len vetését s ezt a munkát az összes tavaszi növényfélék elvetése után végzik el. Az ilyen állásfoglalás a len vetésévéi szemben helytelen és úgyszintén helytelen, hogy egyes föld­művesek félnek a tavaszi fagyoktól, holott a len elég jól bírja a hűvösebb időjárást is és nem árt meg neki a 4 fo­kos fagy sem. Ezért fontos, hogy a len vetését mindjárt az árpa és zab vetésé­vel egyidőben elvégezzük, sőt még ezek előtt is vethetjük. A korai vetésnek az a nagy előnye a késői vetéssel szemben, hogy így sok­kal jobban kihasználhatjuk a téli talaj­­nedvességet. A megfelelő nedvességgel rendelkező talajban a mag hamarabb kicsirázik és a len további fejlődése is egyenletesebb lesz. Továbbá meghosz­­szabbodik a len vegetációs időszaka is, s ennek következtében nagyobb meny­­nyiségű és finomabb szálú rostokat ér-A kormányhatározat, amely a cukor­répa vetőmagjáról, a vetőburgonyáról, az agrotechnikai alapmunkákról és a tervszerű betakarítás biztosításáról in­tézkedik, feladatul tfrzi ki szövetkeze­teink tagjai, kis- és középparasztjaink, valamint az állami birtokon dolgozói számára, hogy nagyobb gondot fordít­sanak a burgonya termelésére. Ezáltal természetszerűleg magasabb hektárho­zamot érhetünk el. Azért van szükségünk több burgo­nyára, hogy lényegesen emelhessük az állatállomány takarmányalapját, ami által lehetővé válik, hogy nagyobb mennyiségű húst juttathassunk dolgozó népünk számára. De egyúttal megfele­lő mennyiségű nyersanyagot is tudunk biztosítani iparunk számára. Megvan minden lehetőségünk, hogy a burgonya hektárhozamát felemelhes­sük. Szükséges azonban, hogy a cél ér­dekében kihasználjunk minden adott­ságot. A burgonyatermelésnek, amely­nek hektárhozama még mindig lénye­gesen a többi növényi termék hektár­hozama alatt van, nem fordítottunk kellő gondot. Általában az volt a szokás nálunk, hogy a burgonyát a legjobban kihasznált és ugyancsak legrosszabb talajba vetettük. Mindehhez hozzájá­rult még az is, hogy a burgonyának a vegetációs időben nem szenteljünk kel­lő figyelmet. Vegyünk példát a magas terméshozamok szovjet mestereitől, akik például a tulai körzetben egy hek­táron 732 q termést értek el. A zsito­­mirszki körzetben 781 q, az újszibériai körzetben pedig 904 q, sőt egyes helye­ken 1217 q burgonyatermést értek el. Igen jó termést sikerült elérni köz­társaságunkban a morvaországi rád nyovcei gazdaságban, ahol az elmi#t évben 405 q burgonya termett egy hektáron. hetünk el. De mindezeken kívül a len korai vetésével elejét vehetjük a kárte­vők romboló munkájának is, mivel a kártevő bogarak nagyobb mértékű elő­fordulásakor a korán levetett len már annyira megerősödik, hogy azok már nem tudnak benne nagyobb kárt okoz­ni. Rendkívül fontos még az is, hogy a korai len még aratás előtt beérik és így a rostoknak elég idejük marad a szára­dásra stb. A lentermelés nagy előnyei A termelők szempontjából kétségkí­vül az a körülmény játssza a legna­gyobb szerepet, hogy a korai vetés kö­vetkeztében a rosthozam mintegy 20° fo~ kal megnövekedhet, a magtermés pedig 30%-kal nagyobb hektáronként. Ter­mészetesen azok, akik több és jobb mi­nőségű lent termelnek, ennek megfele­lően több pénzt kapnak érte, ugyan­csak nagyobb menyiségű ,,L“ textil ponthoz juthatnak. Abban az esetben, ha szövetkezeti tagjaink, kis- és középparasztjaink a korai vetés következtében elérik a ter­vezett 21 mázsás ha-kénti termést, az eladott, átlagosan III. osztályú minősé­gű lenért 20.475 koronát és /J09 , L“ pontot kapnak. A III. típusú földműves szövetkezet 716 ,,L“ pontot kap. A fentiek a legjobban bizonyítják, hogy mennyire kifizetődik a len korai vetése, hiszen mindazok a szövetkeze­tek, valamint kis- és középparasztok, akik a len vetésével elmaradnak, vagy azt elhanyagolják, ugyanannyi munká­val kisebb hektár hozamot és gyengébb minőséget érnek el. tehát ennek követ­keztében kevesebb pénzt, valamint „L“ pontot fognak kapni. Éppen ezért igen fontos, hogy szö­vetkezeti tagjaink, kis- és középpa­rasztjaink mennél hamarabb lássanak hozzá a len vetéséhez is, mert azonkí­vül, hogy a korai vetés nagyobb hasz­not hoz számukra, iparunk is több és jobb minőségű lenrosthoz jut. Nézzük csak meg, hogyan érhetünk el a fentiekhez hasonló szép ered­ményt. Elsősorbaá tudnunk kell, hogy a legfontosabb tényező, hogy milyen burgonyát vetünk el. Kizárólag egész­séges és kiváló minőségű burgonyát vessünk. Ezenkívül fontos, ha a talajt még az ősz folyamán megfelelő módon megtrágyáztuk istállótrágyával Hektá­ronként mintegy 300—40Ó q istállóVá­­gya a szükséglet. Úgyszintén elenged­hetetlen feltétele a jó termésnek, hogy olyan helyre vessünk burgonyát, ahol az őszi mélyszántás megtörtént s a föld barázdákban telelt át. Ilyenformán elérjük, hogy a talaj megfelelő nedves­séget szív magába. Tavasszal ezeken a területeken a ba­rázdával általellenes irányban végre kell hajtani a talajsimitást, hektáron­ként 100—150 kg műtrágyát kell szét­szórni, végül pedig a talaj felszínét kultivátorral vagy boronával porha­­nyítsuk. A burgonyát 7—8 fokra felmelege­dett talajba vessük. Vetés után a talajt azonnal könnyű hengerrel kell meg­munkálni, majd 14 napon belül boro­nái junk. Továbbá még a burgonya ki­csirázása előtt a földet a sorok között fel kell szántani és ugyancsak meg kell boronálni. A szántást a tenyészidő fo­lyamán többször megismételjük. Dél­­szlovákía könnyebb földjein ezt a szán­tást sekélyebben végezzük és mindig csakis eső után, miáltal elérjük á föld­kéreg meglazítását. Az utolsó szántás­nál a burgonyaföldet megfelelő meny­­nyiségű műtrágyával trágyázzuk. Még az a teendőnk, hogy egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk a kártevőkről és előfordulásuk esetén azonnal mep kell tenni a megfelelő intézkedést. A bratislavai járási és környéki Nemzeti Bizottság széleskörű intézkedése a magasabb cukorrépa- és burgonyatermés elérése érdekében Az agrotechnika helyes alkalmazásával lényegesen emelhetjük a burgonya hektárhozamát

Next

/
Thumbnails
Contents