Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-04-06 / 14. szám
6 1952. április 6. Korai vetéssel bebiztosítjuk a rostién magasabb hektárhozamát és jobb minőségét Gyors vágómarha hizlaldák az állami birtokokon Gyorshizlalással az állatok kereslete kétszeresen emelkedik A takarmányfogyasztás is gazdaságosabb (TPP) — A Párt és kormányhatározat értelmében az állami birtokok körzeti vezetősége még a múlt hónapban felhívást intézett az állami birtokok kerületi vezetőségeihez a vágómarhák felhizlalásának feladatára, a lakosság jobb hús és hústermékekkel való ellátásának bebiztositására. A vágómarhák gyors hizlalása folyamatban van a bratiszlavai kerületben; a hol esi állami birtokokon, Hubicán, Szencen, Vrakunyán Nagyszombatban és máshol. A nyitrai kerületben, Bajoson, Hlohovecen, Léván, Nyitrán, Palárikovon, Partizánszkén, Zselizen és máshol. Erre a célra a legjobb szarvasmarhafajok vannak kiválasztva, vágási célokra szánva. A fiatal szarvasmarhák gyors felhizlalásának kérdésével már régen foglalkozott az Állattenyészeti Kísérleti Intézet Brünnben és az utóbbi időben az Állattenyészeti Kísérleti Intézet Víglason. Ezen a téren sok sikeres kísérletet végeztek. A víglasi Intézet 30 növendék bikán végzett felhizlaló kísérletet a péterfalvi állami birtokon. Ezek közönséges. a tenyésztésből kiselejtezett kísérleti célokra szánt állatok voltak. Az állatok élősúlya 150—300 kg között ingadozott, átlagos 218 kg súllyal. Koruk: 6—8 hónap. Ezeket az állatokat a kísérleti hizlalás mellett háromszor naponta etették. Az etetés idejét és a rendszeres itatást pontosan betartották. A növendékbikák étvágya az egész hizlalást idő alatt jó volt. Az egész hizlalási idő alatt, amely 288 napig tartott, egy bika a következő mennyiségű takarmányt fogyasztotta: Terimés takarmányokból' 668 kg szárított lucernát, 792.5 kg zöld lucernát, 123.5 kg répa levelet, 334.5 takarmány-szalmát, 1.823 kg silózott cukorgyári répaszeleteket, 447 kg szárított cukorgyári répaszeleteket; magvas takarmányokból: 314 kg kukoricadarát, 193 kg árpadarát. 67.2 kg olajpogácsa keveréket, 1451. kg hántolt gyapot olajpogácsát. 45.6 kg szója olajpogácsát; ásványi tápszerekből: 21.63 kg takarmány-mészt, 9.7 kg marhasót. A növendékbika átlagos súlya a kísérlet után 334 kg volt, ami azt jelenti, hogy élősúlyban a súlygyarapodás 316 kg átlag minden növendékbikánál. Átlagos súlygyarapodás darabonkint naponta 1.10 kg. Legnagyobb súlygyarapodás az egyes növendékbikáknál 1.375 kg és a legalacsonvabb 0.954 kg. Az átlagos hozam a kísérleti növendékbikáknál 61.64°/o volt. A hús minősége a levágás után kóstoló vizsgálattal érté-A bratislavai járási és környéki Nemzeti Bizottság március 29—30-án a nemzeti bizottságok mezőgazdasági munkatársainak bevonásával nagyfontosságú értekezletet tartott, amelyen résztvettek az EFSz-ek, az állami birtokok, valamint a gépállomások képviselői is. Ezen az értekezleten tájékoztatták az érdekelteket, hogy milyen intézkedéseket foganatosított a járás az agrotechnikának a cukorrépánál és a burgonyánál való alkalmazására. Miután a napokban hasonló értekezletek lesznek Szlovákia összes járásaiban, az értekezleten résztvettek még a többi járások képviselői is. Erre azért volt szükség, hogy minden Nemzeti Bizottság kellő tájékoztatást szerezzen arról, hogyan kell az ilyen értekezleteket vezetni. Az értekezleten igen nyomatékosan hangsúlyozták a tavaszi munkálatok gyors és példás végrehajtásának szükségét, miután ezek a kedvezőtlen időjárás miatt kési ed elmeskedn ek. Nagyon fontos, hogy az elmaradás megszüntetésének érdekében minden szövetkezetben széleskörű munkaversenyt fejlesszünk ki, mégpedig olyan módon, hogy ez necsak egye§ csoportok között kelődött. A kísérleti növendékbikák húsát a bizottság magas minőségűnek ismerte el és igen alkalmasnak tartotta kimérésre és a legjobb konyhai feldolgozásra. A takarmány fogyasztás szempontjából is — a gyorshizlalás — gazdaságosabb ez a termelési irány, mert a takarmány fogyasztás 1 kg élősúly gyarapodáshoz a fiatal szarvasmarhák hizlalásánál kukoricára átszámítva körülbelül 5 kg, míg a felnőtt darabnál kb. 7—8 kg. A takarmány fogyasztásnál abban van a különbség, hogy a fiatal szervezet főleg húst és csontot alkot, míg a felnőtt állat szervezetében nagyrészben zsír rakódik le, azért van sokkal több táplálékra és takarmányra szüksége. Gyorshizlalással, — aminél kihasználódik a fiatal fejlődő szervezet növési képessége, — a hústermelés meggyorsul. A felhizlalt szarvasmarhának jó hozamképessége van, jobban fizet és jobb minőségű a húsa. A péterfalvi állami birtokon a növendékbikák általános osztályozása A, Vagyis élősúly kg-ént 21.50 Kcs. Fordítva, az extenzív (hosszantartó) hizlalásnál a statisztikai adatok szerint a szarvasmarhák C osztályzatot érnek el, vagyis élősúlyban kg-ént 15.50 Kcs. Ami azt jelenti, hogy 500 kg súlyú darabért az A osztályozásnál 10.750 Kcs-t fizettek, míg ugyanilyen súlyú, de extenzíven tenyésztett darabnál, C osztályozás mellett csak 7.750 Kcs-t fizetnek. Az egyenlő súlyú, de különböző minőségű szarvasmarháknál tehát a bevételi különbség 3.000 Kcs. Ugyanazon az istálló területen gyorshizlalásnál kétszer egymásután lehet a marhát beállítani, míg az extenzív tenyésztésnél csak egyszer, ez idő és hely megtakarítás. Ez azt jelenti, hogy az etető ugyanabban az időben, ugyanazon az istálló területen kétszerannyi szarvasmarhát hizlalhat Tehát a bevételi lehetőségek sokkal nagyobbak, különösen akkor, ha az ő munkája is a gyarapodás magassága szerint van értékelve. Továbbá a gyorshizlalással megtakarítják az istálló fenntartásával járó költségeket, elosztva darabonként, mivelhogy a szarvasmarha kétszer egymásután cserélődik ki. A legfontosabb az, hogy a bevétel a gyorshizlalásnál ezekért az állatokért megkétszereződik mert a meghatározott idő alatt ez esetben gyorsabb az állatállomány gyarapodása. Sokat jelent még az eladási árkülönbség is a hízott elsőrangú szarvasmarháknál. alakuljon ki, hanem a munkacsoportokon belül is. A munkaversenynek egészévi jellegűnek kell lennie és ennek keretén belül különös figyelmet kell szentelni a cukorrépa és a burgonya magasabb hektárhozamának elérésére és mindent el kell követni a magasabb hektárhozam biztosítására, ahogyan azt a kormányhatározat is előírja Ezen az értekezleten a cseklészi EFSz képviselői kijelentették, hogy a prosenicei mozgalom alapján elkészített tervüket meg fogják változtatni, mégpedig olyformán, hogy nem egy ha-t, hánem 4 ha-nyi területet fognak megmunkálni, amely területen hektáronként 100 q cukrot fognak elérni. Ugyancsak kötelezték magukat arra is. hogy a tervbevett 2 ha helyett 4 ha-nyi területen fogják elvégezni a burgonya fészekvetését. Ezenkívül 2 ha-on a burgonya nyári ültetését is megvalósítják. Ez alkalommal a malackai járás egész évre terjedő versenyre hívta ki a bratislavai és környéki járást. A továbbiak során számos EFSz hívta egymást kölcsönösen versenyre, ami legjobb biztosítéka annak, hogy a cukorrépa- és burgonyatermelés terén a magasabb hektárhozamok elérése érdekében igen komoly lépessel jutottunk előre. Az idei tavaszi mezőgazdasági munkálatok folyamán a rostlen termesztőinek tudomásul kell venniök azt a tényt, hogy a rostlen korai vetésével már a kezdetnél bebiztosíthatják e nagyfontosságu ipari növény magasabb hektárhozamát és rostjainak kiválóbb minőségét. Természetesen sok függ attól is, milyen talajt választunk a len számára. Kizárólag olyan talajról lehet szó, amelyet kellőképpen istállótrágyáztak és ősszel végezték rajta a mélyszántást. Ezen kívül a simítózással és fogasolással megporhanyított, egyenletessé tett talajt a vetés előtt le kell hengerezni, mert a lenmag nem bírja a 3—4 cm-nél mélyebb alátakarást. A sortávolság a rostlennél általában 12 cm. A hektárhozam lényegesen emelkedik, ha a rostlennél is alkalmazzuk á keresztsoros vetést, ugyancsak ezúton érhetjük el, hogy finomabb szálú rostlent kapunk. Igen nagy hibát követnek el azok a lentermelők, akik a legutolsó időkre halasszák a len vetését s ezt a munkát az összes tavaszi növényfélék elvetése után végzik el. Az ilyen állásfoglalás a len vetésévéi szemben helytelen és úgyszintén helytelen, hogy egyes földművesek félnek a tavaszi fagyoktól, holott a len elég jól bírja a hűvösebb időjárást is és nem árt meg neki a 4 fokos fagy sem. Ezért fontos, hogy a len vetését mindjárt az árpa és zab vetésével egyidőben elvégezzük, sőt még ezek előtt is vethetjük. A korai vetésnek az a nagy előnye a késői vetéssel szemben, hogy így sokkal jobban kihasználhatjuk a téli talajnedvességet. A megfelelő nedvességgel rendelkező talajban a mag hamarabb kicsirázik és a len további fejlődése is egyenletesebb lesz. Továbbá meghoszszabbodik a len vegetációs időszaka is, s ennek következtében nagyobb menynyiségű és finomabb szálú rostokat ér-A kormányhatározat, amely a cukorrépa vetőmagjáról, a vetőburgonyáról, az agrotechnikai alapmunkákról és a tervszerű betakarítás biztosításáról intézkedik, feladatul tfrzi ki szövetkezeteink tagjai, kis- és középparasztjaink, valamint az állami birtokon dolgozói számára, hogy nagyobb gondot fordítsanak a burgonya termelésére. Ezáltal természetszerűleg magasabb hektárhozamot érhetünk el. Azért van szükségünk több burgonyára, hogy lényegesen emelhessük az állatállomány takarmányalapját, ami által lehetővé válik, hogy nagyobb mennyiségű húst juttathassunk dolgozó népünk számára. De egyúttal megfelelő mennyiségű nyersanyagot is tudunk biztosítani iparunk számára. Megvan minden lehetőségünk, hogy a burgonya hektárhozamát felemelhessük. Szükséges azonban, hogy a cél érdekében kihasználjunk minden adottságot. A burgonyatermelésnek, amelynek hektárhozama még mindig lényegesen a többi növényi termék hektárhozama alatt van, nem fordítottunk kellő gondot. Általában az volt a szokás nálunk, hogy a burgonyát a legjobban kihasznált és ugyancsak legrosszabb talajba vetettük. Mindehhez hozzájárult még az is, hogy a burgonyának a vegetációs időben nem szenteljünk kellő figyelmet. Vegyünk példát a magas terméshozamok szovjet mestereitől, akik például a tulai körzetben egy hektáron 732 q termést értek el. A zsitomirszki körzetben 781 q, az újszibériai körzetben pedig 904 q, sőt egyes helyeken 1217 q burgonyatermést értek el. Igen jó termést sikerült elérni köztársaságunkban a morvaországi rád nyovcei gazdaságban, ahol az elmi#t évben 405 q burgonya termett egy hektáron. hetünk el. De mindezeken kívül a len korai vetésével elejét vehetjük a kártevők romboló munkájának is, mivel a kártevő bogarak nagyobb mértékű előfordulásakor a korán levetett len már annyira megerősödik, hogy azok már nem tudnak benne nagyobb kárt okozni. Rendkívül fontos még az is, hogy a korai len még aratás előtt beérik és így a rostoknak elég idejük marad a száradásra stb. A lentermelés nagy előnyei A termelők szempontjából kétségkívül az a körülmény játssza a legnagyobb szerepet, hogy a korai vetés következtében a rosthozam mintegy 20° fo~ kal megnövekedhet, a magtermés pedig 30%-kal nagyobb hektáronként. Természetesen azok, akik több és jobb minőségű lent termelnek, ennek megfelelően több pénzt kapnak érte, ugyancsak nagyobb menyiségű ,,L“ textil ponthoz juthatnak. Abban az esetben, ha szövetkezeti tagjaink, kis- és középparasztjaink a korai vetés következtében elérik a tervezett 21 mázsás ha-kénti termést, az eladott, átlagosan III. osztályú minőségű lenért 20.475 koronát és /J09 , L“ pontot kapnak. A III. típusú földműves szövetkezet 716 ,,L“ pontot kap. A fentiek a legjobban bizonyítják, hogy mennyire kifizetődik a len korai vetése, hiszen mindazok a szövetkezetek, valamint kis- és középparasztok, akik a len vetésével elmaradnak, vagy azt elhanyagolják, ugyanannyi munkával kisebb hektár hozamot és gyengébb minőséget érnek el. tehát ennek következtében kevesebb pénzt, valamint „L“ pontot fognak kapni. Éppen ezért igen fontos, hogy szövetkezeti tagjaink, kis- és középparasztjaink mennél hamarabb lássanak hozzá a len vetéséhez is, mert azonkívül, hogy a korai vetés nagyobb hasznot hoz számukra, iparunk is több és jobb minőségű lenrosthoz jut. Nézzük csak meg, hogyan érhetünk el a fentiekhez hasonló szép eredményt. Elsősorbaá tudnunk kell, hogy a legfontosabb tényező, hogy milyen burgonyát vetünk el. Kizárólag egészséges és kiváló minőségű burgonyát vessünk. Ezenkívül fontos, ha a talajt még az ősz folyamán megfelelő módon megtrágyáztuk istállótrágyával Hektáronként mintegy 300—40Ó q istállóVágya a szükséglet. Úgyszintén elengedhetetlen feltétele a jó termésnek, hogy olyan helyre vessünk burgonyát, ahol az őszi mélyszántás megtörtént s a föld barázdákban telelt át. Ilyenformán elérjük, hogy a talaj megfelelő nedvességet szív magába. Tavasszal ezeken a területeken a barázdával általellenes irányban végre kell hajtani a talajsimitást, hektáronként 100—150 kg műtrágyát kell szétszórni, végül pedig a talaj felszínét kultivátorral vagy boronával porhanyítsuk. A burgonyát 7—8 fokra felmelegedett talajba vessük. Vetés után a talajt azonnal könnyű hengerrel kell megmunkálni, majd 14 napon belül boronái junk. Továbbá még a burgonya kicsirázása előtt a földet a sorok között fel kell szántani és ugyancsak meg kell boronálni. A szántást a tenyészidő folyamán többször megismételjük. Délszlovákía könnyebb földjein ezt a szántást sekélyebben végezzük és mindig csakis eső után, miáltal elérjük á földkéreg meglazítását. Az utolsó szántásnál a burgonyaföldet megfelelő menynyiségű műtrágyával trágyázzuk. Még az a teendőnk, hogy egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk a kártevőkről és előfordulásuk esetén azonnal mep kell tenni a megfelelő intézkedést. A bratislavai járási és környéki Nemzeti Bizottság széleskörű intézkedése a magasabb cukorrépa- és burgonyatermés elérése érdekében Az agrotechnika helyes alkalmazásával lényegesen emelhetjük a burgonya hektárhozamát
