Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-09-16 / 37. szám
A tornaijai állami birtok velkenyei gazdasága nem szolgál jópéldával az EFSz-ek kis- és középföldművesei számára Ott jártamkor végignéztem a gazdaság tarlóit, amelyen a keresztek erősen megfeketedve, rendetlenül berakva, dudvától körülnőve, erősen csírás állapotban vannak. Különösen rosszminőségű állapotban találtam azt a kétszáz rozskeresztet, amelyet éppen akkor hordtak össze nagy kényelemmel az itt dolgozó brigád tagjai. Az alsó kévéket már villával föl sem lehet venni a földről, mert erősen gyökeret eresztett. De csíra „díszeleg“ már a keresztek derekán is. Ilyen állapotban hordják a nép vagyonát asztagba. S mindezt K r š i a - č о к elvtárs, az állami birtok politikai vezetője tudtával, akinek szeme elé tartom azt a jó kétmaroknyi 40 cm-es zöldelő hajtást, amelyet a még befejezetlenül hagyott rozsasztag oldalából húztam elő. Ö ezt a pocséklást egyszerűen' tudomásul veszi, ahelyett, hogy különrakatná, megszáríttatná, nehogy elrontja a még egészséges magot. A hanyagság elég nagyfokú az árpa- és búzatáblán is, ahol ugyan már nincs künn kereszt, de a helyén egy-két kéve és a nagyjából összegereblyézett hárítás ott rothad. A búzaasztag mellett járva megbotlom a jókora búzadombocskákban, amelyek az összehordásnál leperegtek a pótkocsikban, s ha össze,gyülemlett a lábuk alatt, egyszerűen leseperték a földre. Ilyen gondatlanul tettek kárt maguknak és az itt dolgozóknak, s hanyag munkájukkal megrövidítették a nép vagyonát. Ügy fest itt minden, mintha szabad prédának lenne kitéve — Mennyi lehet itt a szemveszteség? •— kérdezzük az állami birtok politikai vezetőjét, Kršiačok elvtársat. Ő is elismer jó 20%-os szemveszteséget. Az itteni gazdaság valamikor a papok birtoka volt és híres jó termőföldje nagy hasznot hozott egykori tulajdonosainak. Vájjon hány zsellér rokkant meg munkában, hogy az urak heremódjára élhessen? A gazdaság még a cséplési munkálatok felénél tart. A nagy lemaradás oka, bogy egyáltalán nincs a gazdaságban állandó munkaerő. Kivéve két-három kocsist, mert amióta állami gazdaság létesült itt, nem volt még megfelelő vezető szakembere, aki értené a gazdaság vezetését. V e r s i c k ý volt intéző sem iparkodott annakidején, hogy az akkor még ott dolgozókkal szemben gondos munkavezetést és viselkedést mutasson; sokszor részeg fejjel gorombásko-A gömörpanyiti III. típus szerinti gazdálkodó EFSz-ben a tagok hanyagsága és laza munkafegyelme a cséplési, aratási és az összes munkálatokat hátráltatja. Földjeik pedig elég jóminőségűek, még a dohány is szépen megterem; csak az a nagy baj, hogy a szövetkezetesek nem értenek egyet, nem haladnak kéz a kézben, gyakran kibontakozik még az egyes tagoknál az egyéni harácsolás vágya, ami szocialista építésünk korában igen csúnya jelenség. A szövetkezet tagjai munkába állás előtt sokáig ácsorognak, vitatkoznak, alkudoznak, ami csak kárukra van, hiszen az így elpocsékolt időt senki se téríti meg nekik. Sokkal előbbre lennének a munkákkal a szövetkezetben, a terméseredmény is magasabb lenne, ha egész éven át naponta nem vesztegetnék így az időt. A szövetkezetnek összesen 142 tagja van. Ebből 105 dolgozik, a természetbeni jutalom kiosztásánál kitűnt azonban, hogy az egy tagra eső átlagos napi munkaegység a dolgozó tagoknál százan alul mozog. Ez okozta, hogy a szövetkezet egyes kapásnövényeit időben nem művelték meg és az aratás, cséplés végrehajtása is nagyon hosszadalmas volt. A fenti hibák ellenére augusztus 6-ára befejezték a cséplést, egyidejűleg a beadást is teljesítették, mégpedig búzából 124 százalékra, rozsból 415 százalékra, zabból 316%-ra- árpából 100 százalékra. Beadásukat tehát átlagosan 238 dott, éjjeli órákban alkalmatlankodott a kocsisoknál, akiket ilyen viselkedésével elriasztott a gazdaságról. Hibás az állami birtok igazgatója, Bugyinszky is, aki ahelyett, hogy szaktanácsaival segített volna Versickýnek, mivel maga is gyenge volt, inkább csak civakodott. Bugyinszky hanyagsága miatt kezdték az aratást is későn, amikor már a szem pergett. Ö ugyanis az aratási munkák szervezésénél kijelentette a járási pártszervezet előtt, hogy 27 pár aratót szerződtetett s a végén kisült, hogy egy aratója sem volt. Nem is lehetett, mert 10.50 korona órabérrel akart aratókat szerződtetni. Ugyanakkor más birtokok gazdasága, például Harkács, tudott aratókat biztosítani. így azután a tornaijai birtokokon hivatalnokokból alakult brigád végezte el az aratást. De úgy is nézett ki. Nem a velkenyei rossz példa az egyedüli, kevés híján így kecmereg a tornaijai igaz— Előre a szocializmus felépítéséért hazánkban! — mondotta Gottwald elvtárs, szeretett elnökünk a dicső történelmi IX. Pártkongresszuson. Országunkban ezek a szavak gyújtották lángra kis- és középparasztjainkban a szövetkezeti gazdálkodás gondolatát. A dicső IX. kongresszus óta hatalmas léptekkel haladunk előre a szocializmus útján a jobb jövő felé. Szövetkezeteink szilárdabbakká lettek, különösen az idei békearatás tükrözi vissza a közös gazdálkodás hatalmas eredményeit. A gyakorlati példákból jól tudjuk, hogy szövetkezeteink csak akkor tudnak eredménvt elérni, ha azok vezetői odaadó hivei népi demokráciánknak, tisztában vannak a sztálini-lenini földművespolitikával és végig becsületesen kitartanak mellette. Ezen keresztül érlelődik meg a meírírrís szövetkezeteink iránt a még kívülálló kis- és középföldművesekben Törincsen, a losonci járásban mindezek nem gyökereztek meg. A dolgozó parasztság húzódik a szövetkezettől. De nem is csodálkozunk, mert a szövetkezet vezetősége nem őszinte és nem gazdálkodik jól. Sok esetben nem fizették ki a munkadíjakat. Hogyan gondolják ezt Bakay és Goh'án elvtársak? Számos feleletet kapunk mindezekre, ha érdeklődünk a faluban. Itt említjük meg százalékra teljesítették. Kitűnik, hogy a szövetkezet több gabonát juttatott a dolgozók államának, mint a magángazdálkodók, mert jó volt a termésük. — Nem is volt még ilyen termés a panyiti határban! — jegyzi meg Barci elvtárs, szövetkezeti tag. A cséplés alatt és után a jó termésből kiosztották a természetbeni jutalmakat, mint a tagok becsületes javadalmazását. Perjési Zoltán szövetkezeti tag szeptember 1-ig szövetkezeti közös munkája révén 433 és fél munkaegységet szerzett és ezért 1477 kg búzát, 433.25 kg rozsot, 606 kg árpát. 346 kg zabot kapott. Természetesen ezeken kívül megkapta a szokásos ötvenszázalékos pénzelőleget is. Fürjes József, a szövetkezet kocsisa .306 és háromnegyed munkaegységet dolgozott, s 1050 kg búzát, 306 kg rozsot, 428 kg árpát és 244.80 kg zabot kapott. Pásztor János szarvasmarhagondozó 371 munkaegységet ért el, jutalma: 1265 kg búza, 375 kg rozs, 519 kg árpa és 296.80 kg zab. A szövetkezet aszszonytagjai közül a munkából főleg Parti Rozália vette ki részét, meg is kapta érte a rendes természetbeni jutalmát: 144.5 munkaegységére 491.90 kg búzát, 144.50 kg rozsot, 201.60 kg árpát és 155.20 kg zabot. így mutatkozik meg Panyiton évközben a szövetkezeti gazdálkodás előnye azoknál a tagoknál. akik becsületesen dolgoztak Vannak sokan olyan tagok is, akik edgatóság helybeli és a szárnyi gazdasága is. Ilyen haszontalan munka láttára eszünkbe ötlik, hogy mennyien vannak még, akik azt vallják, hogy övék a haza, de ugyanakkor nem tesznek úgy, mint ahogyan a becsületes hazafinak tennie kell. Az állami gazdaságokra nagy feladatok várnak, ötéves tervünk megvalósításánál több élelemre, több nyersanyagra van szükség; ezt a feladatot csak úgy teljesíthetjük, ha az állami gazdaságokban jó vezetőkáderek biztosításával megjavítsuk a munkafegyelmet és növeljük a termelékenységet. Az idei aratás nagy politikai iskolát jelent Pártunk részére és kell, hogy leszűrje belőle a jó és rossz tapasztalatokat, a járási pártvezetőség is. Idejében gondoskodjon arról, hogy Kovács elvtárs munkásintézőnek minden segítséget megadjon a Párt, mert az állami gazdaságokban mutatkozó durva hibákat föltétlenül ki kell küszöbölni! P-V. Rákos Lajos kisföldművest, aki kötelezettségét már mindenből teljesítette és a szövetkezetben is négy és fél napot dolgozott. Mind a mai napig azonban semmit sem kapott munkájáért. Rácz József szövetkezeti tag a természetbeni járulékon kívül ezideig semmit sem kapott. Ottmár Gábor szintén benne van a szövetkezetben és 56 napot dolgozott le idáig, de még pénzt ugyancsak nem kapott. Itt nincs semmi mentség, sem enyhítő körülmény a szövetkezet vezetősége részére. Egyedüli becsületes út a tiszta munka és a hiányok kiküszöbölése. A falu földművesei nap, mint nap várják, hogy megváltoztatja álláspontját a szövetkezet vezetősége, ami sajnos a mai napig nem történt meg. A szövetkezetnek 10 holdnyi bükkönye még mai napig is a földön fekszik kaszálatlanul, noha az egyik vasárnap 18 CSEMADOK-tag segített a kaszálásban. Űgylátszik, azt gondolja a vezetőség, hogy brigádmunkával pénz nélkül fogják megmunkáltatni a szövetkezet földjeit. Kérjük, hogy a helyi Pártszervezet mennél előbb tegye meg intézkedését, hogy lényeges változás álljon be Törincsen és így nyissák ki a szövetkezet kapuit a kis- és középföldművesek előtt. Szombath kell a munka dig csak egy munkaegységgel járultak a szocialista munka építéshez. Ezeket eszi a méreg és elégedetlenek a kapott jutalmukkal, viszont keveset is dolgoztak, ezek nem teszik virágzóvá az EFSz-t. A szövetkezet jó terméseredménye és a tagok természetbeni jutalmazása hatással van az eddig még várakozó magángazdálkodókra is. A cséplés folyamán tíz új tag lépett be egy hektártól hét hektárig terjedő földdel. Nagyon szépen mutat a szövetkezet dohánytermése is, amelynek törése fűzése most folyik. Olyan magas a dohányültetvényük, hogy az ember ki sem látszik belőle. Háromnegyedmillió korona haszonnal számítanak. Panaszkodik a szövetkezet elnöke, Lehotai elvtárs, mert az őszi vetés a küszöbön áll és a tarlóbefordítás még nincs elvégezve. A keresztek helyein még jókora széles csíkok vannak. — Hiába járok a gépállomásra — mondja — azzal utasítanak el. nincs traktor, eddig meg az volt a baj, hogy a traktorosok száraz talajon nem szánthattak. Most jó porhanyós, sürgősen kellene fordítani. Igyekezzenek a szövetkezet tagjai, hogy erősebb munkafegyelmet tartsanak már az őszi munkálatok során, hiszen a természetbeni jutalom kiosztása is bizonyítja, hogy aki csak nyolc órát dolgozott, vagy még ennél is kevesebbet. magát csapta be, mert kisebb jutalmat kapott. —у— Példás beszolgáltatásával a tocsnicai EFSz első lett a losonci járásban A losonci járás legjobb szövetkezete a tocsnicai EFSz. Hegyek alján terül el s bizony a kapitalizmus alatt nagyon nehéz volt itt a megélhetés. Ma már megváltozott a helyzet, életük könynyebb lett, s ezúttal lovasiga helyett korszerű gépek segítségével művelik meg földjeiket. A tarlóhántást már rég elvégezték, így biztosítják jövőévi gazdag termésüket. Ma már vetés alá szántanak és azonnal megkezdik a rozs vetését. A munkálatok a legnagyobb rendben folynak, a férfiak mellett a nők is kiveszik részüket a munkálatokból. Szívvellélekkel dolgoznak, hogy szövetkezetüket megerősítsék. Akadtak olyanok is, akik otthagyták a szövetkezetét, mert nem bíztak a még fejlődő szövetkezetben, Most saját szemükkel láthatják a virágzó szövetkezetei és a benne dolgozó boldog tagokat. Itt említjük meg Sárkány Jánost, aki harmadmagával dolgozik a szövetkezetben. Júliusra előlegképpen 8000 koronát kapott, természetbeni járulékként pedig 14 q búzát, 270 kg rozsot és ugyanennyi árpát kapott. Balaskó András másodmagával dolgozik a szövetkezetben s előlegképpen 6345 koronát, ezenkívül, mint természetbeni járulékot, búzából 12 q-át, rozsból és árpából pedig 2—2 q-át kapott. Szalai Pál, a szövetkezet gazdája elmondja, hogy csak а III. típusra való áttérés után szilárdult meg szövetkezetük és értek el szép eredményeket. Átlagtermésük búzából 18 q volt, árpából pedig 15 q-át értek el. Átadási kötelezettségüknek közel 200%-ban tettek eleget. A losonci Földműves Raktárszövetkezet versenytáblája világosan hirdeti, hogy Tocsnica első a losonci járásban Ezek az eredmények mind arra vallanak, hogy jó munkaerkölcs uralkodik a tagság között. Egy gazda kivételével mindenki tagja a szövetkezetnek. Ezen keresztül tudják életszínvonalukat napról napra emelni és ez a világos példa bizonyítja, hogy nincs ok az aggodalomra, amelyet a szomszéd község kuláksága hirdetett, hogy nem lesz miből kifizetni a munkajárulékokat. Mindezt a tagok megcáfolták és gyakorlatban adtak választ az uszító kulákságnak, mert csak sertésekből egymillió jövedelmük lesz. Ezenkívül 180 darab tojótyúkjuk is van és a tojásokból havonta csaknem 20.000 korona hasznuk van. A losonci járás többi szövetkezete is példát vehetne Tocsnicától, mert itt a szövetkezeti gazdálkodás olyan gazdag eredményekben nyilvánul meg, amelyek úttörői a szocializmus megvalósításának hazánkban. Szombath A Földművelésügyi Minisaténum munbabőaössége; Az egészévi termelési terv teljesítésének ellenőrzése az EFSz-ekben Kiadta az „Oráč“, a földművesek bratislavai kiadóvállalata. Ez a kiadványsorozat nagyban elősegíti EFSz-einket egészévi termelési tervük teljesítésében. Közismert dolog, hogy a terv feldolgozásával és jóváhagyásával a tervezés még nem fejeződik be. Állandóan tökéletesíteni és fejleszteni kell a tervet. Egységes Földműves Szövetkezeteinknek még eddig nem volt ehhez hasonló tanácsadó könyvük, amely a nehéz kérdések elintézésénél komoly útbaigazításokkal szolgál. Ez a fűzet azért is értékes, mert közli azokat a táblázatokat, amelyekbe az EFSz-ek tényezői feljegyezhetik a termelési terv időbeli teljesítését. Tudjuk, hogy nemcsak szövetkezeteseink, hanem a többi kis- és középparaszt is nagy örömmel várja a könyv megjelenését. Ára 20.— Kčs. A gömörpanyiti EFSz-nek javítani megszervezésén Törincsen az EFSz vezetősége elfojtja az előrehaladást
