Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-09-16 / 37. szám
ki iTiM ifŕhňtfTliir 1951. szeptember 16. 4 Gépesítés a kolhozok állattenyésztő gazdaságaiban A Szovjetunió szocialista mezőgazdaságában évrő!-évre újabb és újabb munkálatokat gépesítenek. A gyárakban csupán az elmúlt öt év folyamán több, mint 150 új nagytermelékenységű mezőgazdasági géptípus gyártása indult meg. A szovjet tervező mérnökök több olyan gépet szerkesztettek, amelyek a kolhoz állattenyésztőinek munkáját megkönnyítik és termelékenyebbé teszik. Ezek a gépek elősegítik a dolgozók jólétének további fokozását célzó hároméves állattenyésztési terv előkészítését. A szovjet állam az 1949. áprilisában elfogadott hároméves tervében előirányozta a szénbetakarítás, a silózás, a gyökgumós növények vetése és betakarítása, valamint a tejfeldolgozás gépesítését, továbbá a vízadagolás, a takarmányelőkészítés, az állatápolási munkák és az állattenyésztő gazdaságokon belüli szállítás gépesítésének széleskörű bevezetését, a tehenek villanyfejőgépekkel történő fejését és a juhok villanygéppel való nyírását. A szovjet állam hosszúlejáratú hiteleket nyújtott a kolhozoknak a gépek beszerzésére és az állattenyésztő gazdaságok mechanizálásával kapcsolatos egyéb kiadásokra. A gép- és traktorállomások kötelességévé tették, hogy a kolhozokat az állattenyésztő gazdaságok gépesítésében és a gépesítő szakemberek kiképzésében segítsék. E cél érdekében a gép- és traktorállomásokon az állattenyésztés nehéz testi munkát igénylő folyamatainak gépesítésére főgépészt neveztek ki. A gép- és traktorállomás szántóföldi munkában részt nem vevő dolgozóiból különleges szerelőbrigádokat szerveztek. Ezek felszerelik az új gépeket, gépi berendezéseket, erőműveket és beindítják munkájukat. A főgépész rendszeresen felkeresi a kolhozokat, figyelemmel kiséri a gépek helyes műszaki kihasználását, oktatja a kolhoz gépészeit. Az állam mindenre kiterjedő gondoskodásának köszönhető, hogy a technika a kolhozgazdaságokban az utóbbi három évben hatalmas lépésekkel haladt előre. A tehenészek, fejőnők, borjúgondozók, sertésgondozók, juhtenyésztők már sok nehéz és vesződséges állatápolási munkálatot gépekkel végeznek. A gépesítés révén megtakarított közösségi javakat és munkaerőtartalékokat az állattenyésztés és a kollektív gazdaság egyéb ágainak további bővítésére és fejlesztésére használják fel. Ezzel elősegítik a közös jövedelem növekedését és a kolhozparasztok életének további emelkedését. A TULA TERÜLETEN LÉVŐ ROHAMMUNKÄS-KOLHOZ gazdasagaiban a jószág itatásához naponta huszonötezer liter vízre Van szükség. A múltban kénytelenek voltak hordókban szállítani a vizet. Ez a munka sok időt, hét vízhordót és lovakat igényel. Ma ugyanezt a munkát egyetlen motorkezelő végzi el, aki csak a szivattyú zavartalan működésére ügyel. A vízellátás gépesítésével, önműködő itatok létesítésével, a takarmányelőkészítés és a fejés gépesítésével ebben a kolhozban már az első évben több, mint négyezer munkaegységet takarítottak meg és 16 embert szabadítottak fel más nemkevésbbé fontos munkára. A gépesítés a jószág hozamát is növelte. E kolhoz fejőnői 1950-ben 22 ezer literrel több tejet fejtek, mint 1949-ben. A krasznodar-vidéki Andrejev-kolhozban azelőtt egy fejőnő nyolc tehenet látott el és a fejés sokszor két órát is igénybe vett. A fejőgép használata óta minden fejőnő 12 tehenet fej és a fejés munkaideje egy órára csökkent. A nagy kolhozokban a naponkénti vízdús takarmányfogyasztás meghaladja a 10—12 tonnát, a szálastakarmányé az 1.5—2 tonnát, az abraktakarmányé az 1.5 tonnát. Feldolgozásuk takarmánykészítő gépekkel történik, amelyek ára — nagy teljesítőképességük folytán — már két-három hónap alatt megtérül. AZ UKRAJNAI SZUMI-TERÜLETEN eddig 120 kolhozban gépesítették az állattenyésztő gazdaságokat. Ezáltal 500 kolhozparasztot szabadítottak fel más munkára és így jelentősen megkönnyítették a gazdaságokban dolgozó 1440 kolhozparaszt munkáját. Hetven gazdaságban csupán az etetés gépesítése, továbbá 22 kötélpálya felszerelése takarmányszállításra és trágyakihordásra, 165 lovat szabadított fel. Az állattenyésztő gazdaságok gépesítése révén elért megtakarítás e terület kolhozaiban 1950. második felében meghaladja a másfélmillió rúbelt. Nagy mértékben fokozódott az állattenyésztés termelékenysége is, így például a tejtermelő gazdaságokban az önműködő itatás bevezetése 12 százalékkal növelte a tejhozamot A Szovjetunió sok kolhozának állattenyésztő gazdaságában bevezetik a nehéz testimunkát igénylő műveletek teljes, úgynevezett komplex gépesítését. Ez kiterjed az önműködő itatásra, a vízellátásra (ásott kútakból, artézi kútakból. vagy nyílt vízgyűjtő medencékből), a takarmányelőkészítésre, mégpedig külön olyan takarmánykonyhában, amelyben tdajpogácsazúzók és magdaráló gépek, répamosó gépek, répa vágó és répaeriesztőgépek működnek. A számítások szerint csupán a takarmányelőkészítés teljés gépesítése 30—40 százalékkal csökkenti az állattenyésztő brigád munkáját és a költségeket. A KOLHOZOK TAKARMÁNYKONYHÁIBAN enyre szívesebben alkalmazzák a takarmányelőkészítés legújabb módszereit, például a besavanyítást és erjesztést, a moslékfőzést, a szénaliszt készítését stb. A takarmányelőkészítés nagyfokú gépesítése lehetővé teszi a kolhoz állattenyésztőinek, hogy a különböző állatoknak — egyéni szükségleteik, figyelembe vételével — különböző takarmánykeverékeket készítsenek LJUSZKOVÄ sertésgondozónő, a szocialista munka hőse húszfajta takarmányt, SZTYEFANOVA NARTOVA fejőnő, aki ugyancsak a szocialista munka hőse 30 fajta takarmányt használ és ennek felét feldolgozott állapotban adagolja. A komplex gépesítésnél a takarmányt a takarmánykonyhából az etetővályúig kötélpályán vagy hillenokocsikkal ellátott kisvasúton szállítják. A komplex gépesítés magába foglalja a tehenek fejesét a korszerű szovjetgyártmányú háromiitemű fejógépekkel, amelyek a tehenet megóvják a tőgymegbetegedéstől, továbbá a juhok gépesített villanynyírását szovjet nyírógépekkel, amelyekkel egyidőben 12 juhot nyírnak. A SZOVJET NÉP HOZZÁLÁTOTT, hogy végc§ha$sa a n^gy sztálini terveket és felépítse a vi- Mg legnagyobb vízierőműveit a Volgán, a Dnyepej Szergej Geraszkevics | ren* a Donon és az Amu-Darján. Az állattenyésztés gépesítésének leghatékonyabb erőforrása: a villamosítás. A bőséges villanyenergia a Szovjetunióban olyan nagy méretekben teszi lehetővé az állattenyésztés komplex gépesítését, ami példa nélkül áll a mezőgazdaság történetében és amilyenről a kapitalista rendszer dolgozó parasztja még csak nem is álmodhat. Ismeretes, hogy a gépek alkalmazása a kapitalista országokban csak az elenyészően kisszámú kizsákmányoló rétegnek biztosít nyerészkedési lehetőségeket, ugyanakkor azonban fokozza a munkanélküliséget és a dolgozók még nagyobbmérvű elszegényedéséhez vezet. így például mennél több fejőgépet alkalmaznak az USA, vagy más kapitalista országok farmjain és gazdaságaiban, annál több munkás marad ott munka nélkül. A Szovjet államban viszont, ahol megszűnt al embernek ember általi kizsákmányolása, az új technika a társadalmi termelés gyorsabbütemű kibővítését és a kommunizmust építő anyagi jólétének fellendítését idézi elő. A Szovjet Kultúra legújabb számából. (A cikk szerzője a Szovjetunió Földművelésügyi Minisztériumában az állattenyésztési munkák gépesítési hivatalának főmérnöke.) ÚJ MINŐSÉGŰ LOVAKAT TENYÉSZTENEK A MAGYAR MÉNESEKBEN A felszabadító szovjet hadsereg elől menekülő hitleri hordák és nyilas csatlósainak volt gondjuk arra, hogy Magyarországot kifosszák. így többek között nyugatra vitték az állami ménesek és tenyésztelepek teljes tenyészanyagát, valamint az ország lóállományának mintegy kétharmadát. Az a kevés mi-, nőségi ló (noniusz, versenyló, stb.), ami a fasiszták menekülése közben az országban maradt „ismeretlen tulajdonba került“. Ha ma megnézünk egy állami méntelepet, már azt látjuk, hogy az újonnan helyreállított és kibővített istállók ismét tele vannak szebbnél-szebb apaállatokkal és kancákkal. A háború előtti mennyiség színvonala mellett azonban lényegbeli minőség változást látunk; az állami ménesek lovainak jellege más lett, mint régen volt. Megváltozott az ország gazdasági struktúrája és a magyar lótenyészet is ehhez alkalmazkodott. * Mielőtt ezt az érdekes változást ism értetjük, el kell mondanunk, hogyan indulhatott meg olyan rendkívül gyorsan ismét a magyar lótenyészet. Az új magyar lótenyésztés alapjának megteremtéséhez első sorban a Szovjetunió adott segítséget: a németországi és ausztriai szovjet zónákba került magyar lovakat visszaadta. Ezenkívül a szakemberek többször átfésülték az ország területét, hogy a szétszórt tenyészlovakat és ügetőket összeszedjék, ez jó eredménnyel is járt. Számos esetben megtörtént, hogy telivért és ügetőt találtak igába fogva. A földművelésügyi kormányzat pedig több importtal gondoskodott arról, hogy az új magyar lótenyésztéshez alkalmas minőségű lovakat hozzanak az országba. A régi Magyarországon az állami ménesek katonai irányítás alatt állottak, tenyészetük teljesen egyoldalú volt, kizárólag hátaslovak és könnyű kocsilovak tenyészetét űzték. A magántenyészetben pedig a túlzásba vitt telivérezés miatt az elfinomodás jelei mutatkoztak. A magyar lótenyésztés luxussá vált és dúsgazdagok passziózását szolgálta, a köztenyészetet teljesen elhanyagolták. Az új magyar lótenyésztés célkitűzése alapjában más lett, mint a múltban volt a régi Magyarországon és amilyen a nyugati kapitalista államokban. Ma az állami ménesekben és az egész országban a hidegvérű lótenyésztés előtérbe került. A ménesekben felállított törzsanyagokban ma olyan mének és. kancák vannak, amelyek a legnehezebb körülmények között többezer kilométert tesznek meg anélkül, hogy szervezetüket megviselné. A tenyésztésre kerülő méneket szakértőkből álló bizottság birálja el és csak a fajtajelleget magán viselő, a standardban előírt követelményeknek megfelelő, ismert származású mén kerülhet tenyészetbe. Mikor néhány állami ménest ismertetünk, képet nyújtunk az új magyar lótenyésztésről is. A bábolnai állami ménesben most nagyobb számú az arab félvér, mint régen volt. A tenyészcél ebben a ménesben a ló igénytelensége, acélos, szilárd szervezete mellett a ló testtömegét némileg növelni, hogy munkaképesebb legyen. Ugyanakkor a bábolnai arab ló megtartotta a sivatagi arab lóra emlékesztető szépségét és tetszetős mozgását. A bábolnai arab félvér teljesen kiegyenlített, homogén jellegű, e tekintetben páratlan Európában. A felszabadulás után Bábolnán indult meg a lipicai lótenyésztés is és pedig szélesebb alapokon, mint régen. A mezőhegyesi állami ménesben noniusz, gidrán és félvér törzstenyészet folyik. Itt a törzstenyészetekbe kerülő tenyészkancák értéke a ménesekhez hasonlóan kerül elbírálásra, igen nagy súlyt helyeznek a kancák munkaképességére. A tenyészcél itt a melegvérű lovak testtömegének emelése, acélos szervezet, kitartó munkabírás, gyors mozgás és teherhúzás. A hortobágyi állami ménesben a noniusz tenyészetet szélesítették ki. Az itteni törzstenyészetben olyan hortobágyi noniuszokat alakítanak ki, amelyeknek főtulajdonságuk a szilárdság és edzettség. De megváltozott az állami méntelepek rendszere is. Például a régi heverő ménes rendszer helyett, ma a kancákat általában mezőgazdasági munkára is használják, de természetes az elles előtt ménesekbe kerül. A ménesekben nagy súlyt helyeznek nyáron-télen a csikók fokozatos, erőteljes mozgatására. (Nyáron 2, télen 4 óra). Mindehhez hozzá kell fűznünk, hogy az állami méneseken kívül állami gazdaságokban, megyei tenyésztelepeken és már egyes termelőszövetkezeti csoportoknál is folyik lótenyészet. Ezek a tenyészetek az állami ménesekből kapják a törzsanyagot. Mind az állami ménesekben, mind a tenyésztelepeken működnek mesterséges megtermékenyítő állomások, amelyeknek nagy jelentőségük van a minőségi lótenyészetben. Az állami ménesek a mesterséges megtermékenyítő állomásoknak kölcsönadják a legjobb tenyészméneket és így érték el, hogy az ország befedezett kanca állományának 31 százaléka kerül az állomások inseminálásra. — hgy-egy kiváló mén után évente több, mint 100 csikó születik. A tenyésztelepeken elhelyezett tenyészanyag biztsítja a telivér s ügető tenyészet fejlődését, valamint azt, hogy az ország lóállománya az ország gazdasági struktúrájának megfelelővé váljon. No1 lí IP IE IK a népi demokratikus országokból BOLGÄR NÉPKÖZTÁRSASÁG: Új város a pusztaság helyén Bulgária térképén keresi az ember DimitrovgrátJ városát. Szinte hónapok alatt nőtt ki a földből ez a hatalmas város a korábbi pusztaság helyén. Ma már készen állnak az új városnegyedek, füstölnek a gyárak és villamoserőművek kéményei. Itt épül Bulgária új nitrogén-műtrágyagyára is. Ez a gyár évente 700 ezer mázsa műtrágyát állít majd elő. A Szovjetunió gépekkel, szakemberekkel segíti a dimitrovgrádi építkezést. De azok a bolgár gyárak is, amelyek Dimitrovgrád számára dolgoznak, megsokszorozták erőfeszítéseiket, nehogy a nagy építkezésnél akár egy percnyi fennakadás is legyen. Az egész bolgár ipar termelése a múlt év második negyedévéhez képest 14.5 százalékkal emelkedett. Ez év második negyedében megkezdte működését a brasljani öntözőmű és a bolgár mezőgazdaság 550 kombájnt, 30 ezer lóerőt képviselő új traktorokat és többezer más mezőgazdasági gépet kapott. ROMÄN NÉPKÖZTÁRSASÁG: Félmillió holdat öntöz majd a Bistrica víztárolója A Román Népköztársaság ipara ez év második negyedében csaknem 102 százalékra teljesítette termelési tervét és majdnem 32 százalékkal többet termelt, mint tavaly ugyanebben az időszakban, Jelentős mértékben fejlődnek a román termelőcsoportok is. A villamosítási terv végrehajtása során már hozzáfogtak a Bistrica folyón épülő vizierőmű megépítéséhez. A folyón 400 méter hosszú és 120 méter magas duzzasztógátat építenek. Ipartelepeket, városokat és falvak egész sorát látja majd el ez a v'zierőmű árammal s ugyanakkor az itt keletkezett víztároló több mint félmillió hold öntözését teszi lehetővé. ALBÄN népköztársaság Új gyárak épülnek Albániának a felszabadulás előtt nem volt számottevő ipara. A Szovjetunió segítségével, a baráti népi demokratikus országok támogatásával hatalmas ütemben fejlődik most az albán ipar. Az egész ipari termelés ez év második negyedében 1950 második negyedéhez viszonyítva több mint 150 százalékra emelkedett. Rövidesen teljesen befejezik a Sztálih nevét viselő nagy textilüzem, a Leninről elnevezett vízierőmű és a málityi cukorgyár építését is. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG: 25°j0-kai nőtt az ipari termés Nagy gazdasági eredményeket ért el a Német Demokratikus Köztársaság is. 1951 második negyedében az ipar termelése 25 százalékkal haladta meg a tavalyi év második negyedének színvonalát. A nép tulajdonában lévő iparvállalatok munkásainak és alkalmazottainak száma negyedmillióval emelkedett. Újabb sikereket ért el a mezőgazdaság is. Különösen az állami gazdaságok terméseredményei növekedtek jelentősen. A Német Demokratikus Köztársaság gépállomásai 59 százalékkal több munkát végeztek el az idén, mint az elmúlt esztendőben. ** A TŐKÉS ORSZÁGOKBAN GYÄRAKAT ZÄRNAK BE, növekszik a dolgozó tömegek nyomorúsága, milliók állnak munka és kenyér nélkül. Ugyanakkor a béke, a szocializmus országai olyan gyors ütemben fejlődnek, amilyenre aligha volt még példa az emberiség történelmében. Űj, gyönyörű városok, gyárak nőnek ki a földből. Kigyulladnak a falvakban a villanylámpák, csatornák szelik át a pusztákat, hatalmas erdősávok állják el az aszálythozó szelek útját. Ezek az eredmények, ezek a hatalmas építkezések is mutatják a béke táborának legyőzhetetlen és egyre növekvő erejét!
