Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-09-09 / 36. szám
1951. szeptember 9, бэвШЯйШвю,i 3 Virágzó kertészet a naszvadi EFSz-ben A szocialista nagyüzemi gazdálkodás újabb sikerei Hogy az egyénileg gazdálkodók milyen nagy figyelemmel kísérik a szövetkezetek munkáját, misem bizonyítja jobban, mint a naszvadi kis- és középparasztok érdeklődése, akik személyesen akarnak meggyőződni a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Éppen ezért a szövetkezet tagjainak arra kell törekedniük, hogy ismerjék meg a szövetkezeti gazdálkodás és a szövetkezeti élet minden alapvető kérdését és így nyújtsanak segítséget az egyénileg gazdálkodóknak, hogy azok felvilágosulva lépjenek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Ebben az évben megmutatta a naszvadi szövetkezet, hogy milyen eredményt lehet elérni közös gazdálkodással. Megszólaltattuk a szövetkezetnek azokat a tagjait, akik állandóan részt vettek a munkában és részesei az eredményeknek. Z s i p c s á к Mihály, akinek nyolc hold földje volt, így beszél a szövetkezetről: — Tavaly még magángazdálkodó voltam. Kora reggeltől késő estig dolgoztam családommal együtt, csakhogy biztosítani tudjam egészévi kenyerünket. Ruházatra sem jutott, pedighát mindnyájan dolgoztunk. Elhatároztam, hogy belépek a szövetkezetbe. Most mint kocsis, állandóan dolgozom. Júliusra 4.700 korona előleget kaptam. Ilyen jövedelmet gazdaságomban sohasem értem el. M á t y u s Vince is tagja a szövetkezetnek. Szorgalmas munkája és kiváló szakértelme folytán a kertészet csoportvezetőjévé választották. Nem is csalódott benne a szövetkezet, mert munkáját mindenki megelégedésére a legjobban végzi a 18 ha-nyi területen, amely gyönyörű, szinte öröm járni az ültetvények között. Különösen a paprika szép; a termés mint a csalán csüng a tőről. Mátyus egy évben két termést ér el. A korai káposztát már rég eladták, helyén most karfiol nő. Ha ezt pénzbe számítjuk át, akkor egy kataszteri holdról 60.000 korona hasznot hajtott a szövetkezetnek. — Minden siker a munka jó megszervezésétől függ — mondja Mátyus Vince elvtárs. — Ügyelni kell a kapálásoknál, hogy azok egyidőben történjenek, nehogy a gaz elburj ánozžék, vagy visszatartsa, vagy pedig elnyomja az ültetvényeiket. A kertészet mellett igen szép a dohányültetvény is. Csaknem egyméteres hosszúak a dohánylevelek. Joggal mondhatjuk az ógyallai járás legszebb dohányának, amelynek ápolásánál Kállai Mária, S z v o t y i к Erzsébet és Z s ig ó Ferenc olyan odaadással, fáradságot nem ismerve dolgoztak. A szovjet kolhozparaszt-küldöttség hazánkban tett látogatása igen gazdag tapasztalatokat hagyott szövetkezeteink-A vágvecsei III. típusú EFSz 13 nap alatt végezte el az aratási munkálatokat. A cséplés 11 napig tartott, s augusztus 10-én fejezték be. A szövetkezet földjein átlgg 16 q búza termett. Ez a többi szövetkezetek terméseredményeihez hasonlítva igen alacsony. Ennek oka a talajvíz, mely a vetések nagy részét tönkre tette. Annak ellenére a szövetkezet igyekezett eleget tenni beszolgáltatási kötelezettségének. Eddig 232 q rozsot, 245 q búzát és 108 q árpát szolgáltattak be. Beszolgáltatási kötelezettségét így 90 százalékra teljesítette. Még 1 vagon árpa elszállítása van hátra, s akkor beszolgáltatási kötelezettségének teljesen eleget tett. A hátralévő gabonát is beszolgáltatták volna már. De a szövetkezetben most javában folyik a dohánytörés, s így nincs elég szállítóeszköze. Ha a gabonatermés nem sikerült úgy ahogy tervezték, annál jobban sikerült a. dohány. Több mint 1,300.000 korona jövedelmet várnak tőle. Tizenöt hektárnyi területen rengeteg ben, amelyeket Naszvadon is alkalmaznak a gyapottermelésnél. Az idén ugyan csak fél ha-on kísérleteznek, de jövőre teljesen hozzálátnak a termeléséhez. Minden szövetkezet akkor virágzó, ha többfajta növényt termel és ha különböző különleges növényekkel is foglalkozik. Például Naszvad határában a szőlő jól bevált. A talaj is minden körülmények között teljesen megfelelő, mert már szerkezeténél fogva homokos, amelyet a szőlő nagyon szeret. Ebben az évben már 6 és fél hektárnyi területen ültettek ki oltványokat, amelyek igen szépek, a várokozáson fölül sikerültek. Az újonnan kiültetett szőlőt T ivarcsi Pál feleségével együtt gondozza. Látszik, hogy értenek a szőlőtermeléshez, mert már az oltványok is egytől-egyig beváltak. Ezek azok az eredmények, amelyeket közös gazdálkodás nélkül elérni szinte lehetetlen. Ám az eredmények mellett Az állami birtokok mindenütt nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre. Elsősorban az ő feladatuk, hogy a háború alatt, s a háború után a kulákok spekulációja következtében leromlott állatállományt megnöveljék és így biztosítsák dolgozó népünk hússal, tejjel és tejtermékekkel való ellátását. Az állami birtokok dolgozói teljesítik ezt a feladatot, s így nemcsak a növénytermelésben, de az állattenyésztésben is példát mutatnak az EFSz-eknek. A galántai állami birtok gazdaságaiban is példás állattenyésztés folyik. Évről évre növekedik a szarvasmarhaállomány, s egy-egy tehén átlagos napi tejhozama 1946-tól, akkoriban 3.5—4 liter volt, 9.25 literre emelkedett. Az egyes gazdaságok állattenyésztő csoportjai versenyeznek egymással és igen szép eredményeket érnek el. A versenyben a tallósi gazdaság vezet, ahol egy-egy tehén napi tejhozama egész éven át 10 liter volt. Az utolsó három hónapban pedig 13.9 literre emelkett. A gazdaságban a tavalyi év folyamán egyetlen borjú sem hullott el. A második helyen Jegenyes helyezkedett el. Itt egy tehén átlagos napi tejhozama 12.18 liter. Jegenyes ebben az évben májusig elmaradozott. Az állattenyésztő csoport vezetői akkor kötelezettséget vállaltak, hogy a tehenek feiőképességét három literrel emelik. Kötelezettségvállalásukat túlteljesítették, s a tejhozam azóta nem három, de négy literrel emelkedett. A galántai gazdaságban egy-egy tedohány termett. Éjjel nappal folyik a szárítás. Az újonnan épült dohányszárítóban három váltásra dolgoznak. Amellett két szárítóban természetes módon kezelik a dohányt. A műszárítóban a nedvességporzó készülék hiánya hátráltatja a munkát. Ha ezt idejében megkapnák, úgy három munkaerőt takarítanának meg vele, s a munkát is jobban megszervezhetnék. A szövetkezetnek szépen fejlődő kertészete van. Főképpen paradicsomot, káposztát és zöldséget termelnek. A kertészet eddig 400.000 korona jövedelmet hozott. A szövetkezetben a cséplés befejezése után azonnal kiosztották a természetbeni részesedést. A tagok egy munkaegységre 2.80 kg búzát «és 0.40 kg rozsot kaptak. Ez a körülmény hozzájárult a szövetkezet taglétszámának emeléséhez. Most még szorgalmasabban és lelkesebben dolgozik mindenki, hogy a jövő évben jobb termést érjenek el és így behozzák azt a károsodást amit a talajvíz okozott. B. T. sikertelenségek is mutatkoznak. Mindezek még tavasszal a növényápolási ' munkáknál kezdődtek. Rosszul szervezték meg a munkálatokat. Mátyus elvtárs fején találta a szöget, amikor azt mondotta, hogy a siker titka a munka jó megszervezésében van. Ha a szövetkezet vezetősége jobban utánanézett volna a kapálásoknak, bizonyára nem lenne olyan rossz állapotban a kukorica és a cukorrépa. Nos, de mindezek a sikertelenségek, mint minden kezdetnél, úgy Naszvadon is előfordultak. Bizonyára tanultak a tagok és a vezetőség is ezeken a hibákon, s levonva a következményeket, a jövőben ezeket a hibákat mind gyökerestől kiküszöbölik. Ehlíez azonban szükséges, hogy többet olvassüfik, kisérjük figyelemmel a • sajtót, hogy nagyobb eredményeket érjünk el és élő példával mutassunk utat a kívülálló kis- és középparasztságnak. Szombath hénnél 9.85 literes átlagos napi tejhozamot értek el. Itt meg kell jegyezni, hogy az előbbi két gazdaságban, csak férfiak dolgoznak az állatok körül, míg a galántai udvarban a férfiak mellett többnyire fiatal asszonyok és leányok. A férfiak közül Gonsicsik Péter éri el a legszebb teljesítményeket, aki Frajt elvtársnak, az állattenyésztő csoport vezetőjének véleménye szerint normáját 130%-ra teljesíti. Gonsicsik Péter öntudatos, a szocializmust építő munkásember. Hét évvel ezelőtt részvett a Szlovák Nemzeti Felkelésben, s egyízben megsebesült. A múltban fegyverrel harcolt a szocializmusért, a jelenben odaadó áldozatos munkájával. A galántai állami gazdaságban bevezették a villanyiéiést. Két fiatal aszszony, Albertusák Ilona és Sirnala Mária naponta 55 tehenet fejnek a villanykészülékkel. Napi munkateljesítményük ötszáz liter tej. Munkájuk nem okoz nehézséget és örömmel végzik, annál is inkább, mert havonta hatezer boronát, sőt annál is többet megkeresnek. A fej és villany osztása az istállókban még nem teljes. Varecha Irén 24 tehenet gondoz és a fejést kézzel végzi. Előbbi két munkatársa mindenben segíti őt. A legfiatalabb a leányok közül a 15 éves Janik Milka. Ö tizenkilenc állatot gongoz, munkáját örömmel végzi, s az állattenyésztő csoport vezetője, Frajt elvtárs nagyon elégedett vele. Havonta ő is hatezer koronát kap jutalmul. A galántai állami gazdaságban a dolgozó asszonyok és fiatal lányok a szocialista építő munka úttörői, s példát mutatnak a többi asszonynak és leánvnak. Ne higgy, eMárs, a Auláknak! Falvainkban bárhogy is élesedik az osztályharc, a reakció minden módszert felhasznál, hogy bomlasztó munkája eredményes legyen és hogy szabotálja a közellátás szempontjából oly fontos gabonabeszolgáltatást. És nem elégszenek meg azzal, hogy ók maguk nem tesznek eleget a gabonabeszolgálta- . tási kötelezettségüknek, hanem befolyásukkal igyekeznek megnyerni a kis- és középparasztokat is. Az ilyen esetben a felvásárló szervre nagy feladat hárul. Naponta érintkezik a faluval, a kis- és közép parasztokkal, neki kell harcot indítania a szabotáló kulákok ellen, le kell leplezni őket és meg kell győznie a kis- és középparasztokat afelől, hogy legádázabb ellensége a kulák, még akkor is, ha báránybőrbe bújik. Ez a felvásárló szerv kötelessége, nem pedig, mint ahogy egyes járásokban észlelhető, a kulák mesterkedése alá kerülni, és elhinni, hogy „hát gyönge volt a termés, vagy hogy van még elég idő a beszolgáltatásra, vagy nincs szállítóeszköz stb.” Ez a jelenség arról tanúskodik, hogy felvásárló közegeink nincsenek kellőleg felvértezve, így például a kassai kerületben lévő Rozhanovce községben a szervező közeg panaszkodik, hogy a földművesek azért nem szolgáltatják be az FRSzbe a gabonát, mert a faluban minden tehén sántít, vagy pedig, hogy a gabona helyett majd más terményt fognak beadni. Látjuk tehát, hogy Sok függ a felvásárlószerv jártasságától és képzettségétől. Ezért szükséges, hogy az FRSz vezetői és helyetteseik állandóan figyelemmel kisérjék a munkatársak hiányosságait és kioktassák őket, hogy eredményesen tudjanak harcolni a kulák-roesterkedések elr len* Rendet kel! teremteni a balonyi EFSz-ben EFSz-einkben az aratási és a cséplési idényben jelentősen emelkedett a tagok létszáma. Ott, ahol a szövetkezet tagjai és a vezetőségi tagok jó példával jártak elől, nem volt nehéz meggyőzni a még szövetkezeten kívül álló kis- és középföldműveseket. Balóny községben nem sikerült egy, tagot sem meggyőzni, mert sem a szövetkezeti tagok, sem a vezetőség nem mutattak jó példát. S ha a hibákat napfényre akarjuk hozni, akkor talán kezdhetjük mindiárt a helyi Nemzeti Bizottság elnökénél. A helyi Nemzeti Bizottság elnöke, Dúsa Imre 70 holdas kulák, aki a Horthy-rendszerben 20 ha vitézség! birtokot is kapott, mivel az apja vitéz volt. Dúsa Imre annakidején a legnagyobb propagandát fejtette ki a szövetkezet megalakítása érdekében, mert érdeke volt, hogy a 70 hold földjét legyen kivel müveltetnie. Amikor megtudta, hogy a szövetkezet áttér а III. típusra, igyekezett állatállományát eladni, nehogy á szövetkezet tulajdonává váljon. A 70 hold földből 8 holdat meghagyott magának, amelyen ma is önállóan gazdálkodik, a többit pedig a szövetkezet rendelkezésére bocsátja. Azt gondolta, hogy ezzel eléri célját, vagyis nem tekintik kuláknak. A szövetkezetben nem tesz keresztbe szalmaszálat sem, de fizetését, mint zootechnikus rendesen felveszi. A szövetkezet állatállományát alig látja havonta egyszer. Elképzelhető tehát, hogy mindezek tudatában hogyan vélekednek a szövetkezeten kívül álló kis- és középföldművesek. A szövetkezetben kevés a munkaerő és ezért répájuk nagy részét nem tudták megkapálni. Természetes, hogy most aztán erre rámutatnak a szövetkezeten kívül állók és nem csoda, ha azt mondják, hogy ők ilyen szövetkezetbe nem lépnek. De ugyanakkor mit mondanak a szövetkezeti tagok: — Mi kapáljuk be a Dúsa Imre beadott földjeit, ő pedig húzza a hasznot a szövetkezetből, közben nem csinál semmit? És valóban vizsgáljuk meg csak ezt a dolgot közelebbről, állapítsuk meg, hogy nincs-e igazuk ezeknek a tagoknak? A becsületes kis- és középparasztok a szövetkezetben képesek éjt nappallá tenni, hogy a szövetkezet vagyonát gyarapítsák és ugyanakkor ilyen személyek valósággal fosztogatják a szövetkezetét. A vezetőségnek már rég el kellett volna távolítania Dúsa Imrét a szövetkezetből és földjeit vissza kellett volna adni. hadd művelje meg magának. Reméljük, hogy a vezetőség rövidesen taggyűlést hív össze és Dúsa Imrét kizárják a szövetkezetből. A járási szerveknek pedig szintén gondoskodniok kell arról, hogy a helyi Nemzeti Bizottság élére olyan ember kerüljön, aki a nép érdekeit fogja szolgálni, nempedig becsapja a népet. A helyi Pártszervezet sem végez valami kitűnő munkát, mert különben ezt nem nézte volna tétlenül. Mindenesetre addig nem lehet várni a helyzet javulását, amíg a vezetőség sógorságból és rokonságból áll A szövetkezet vezetősége nem cselekszik helyesen, hogy a tagok előzetes jóváhagyása nélkül leszállítja a munkaegységeket, csupán azért, mert túlhaladnák a tervezett mennyiséget. Az ilyen ügyet a tagokkal mindig közösen kell megtárgyalni. És ha a kiadást akarják csökkenteni, akkor nem a munkaegységeket kell leszállítani, hanem ügyelni kell arra, hogy ne fizessenek ki felesleges pénzeket, mint Dúsa Imre esetében. Biztosak vagyunk benne, hogy ha a szövetkezet vezetősége rendet csinál a házatáján, nem lesz Balonyban egyptlen dolgozó kis- és középparaszt sem, aki ne lenne tagja a szövetkezetnek. Losonci Ä vágvecsei III. típusú EFSz 1,300.000 korona jövedelmet vár a dohánytermésből A kertészet eddig 400.000 korona jövedelmet hozow A galántai Állami birtokon a fiatal leányok és asszonyok úttörő munkád végeznek az állattenyésztésben
