Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-09-02 / 35. szám

Smfadfiídmätes 1951. szeptember 2. 8 AUGUSZTUS 23: Ä Román Népköztársaság legnagyobb ünnepe Augusztus 23 a Román Népköztársaság dolgo­zóinak legnagyobb ünnepe. Hét esztendővel ezelőtt ezen a napon szabadította fel a Szovjet Hadsereg Romániát, ezen a napon döntötték meg Románia dolgozói a Kommunista Párt vezetésével a haza­áruló Antonescu rémuralmát. A felszabadulás óta eltelt hét esztendő alatt hatalmas változás, fejlődés következett be Romá­nia népeinek életében. A Szovjetunió kiapadhatat­lan baráti segítségével, a népi demokratikus or­szágok testvéri támogatásával Romániában is a dol­gozó nép lett az ország gazdája. A mi népünk nagyon jól tudja, milyen volt a dolgozó emberek sorsa a felszabadulás előtti Ro­mániában: ugyanolyan tőkés, földesúri elnyomás alatt éltek a dolgozók ott is, mint a mi hazánk­ban a felszabadulás előtt. Valóban úgy volt, ahogy nagy költőnk, Ady Endre írta: „Dunának, Oltnak egy a hangja, morajos, halk, halotti hang”. S a költő szavaival: a felszabadulás előtti Romániában és Magyarországon egyaránt jaj volt annak, aki „nem úr és nem bitang”. A felszabadulás idején Romániában fejletlen volt az ipar, elmaradott volt a mezőgazdaság. Az or szág számos vidékén a faeke még megszokott ter­melési eszköz volt. Csaknem kétmillió olyan pa­rasztgazdaság volt, amelynek egyáltalán nem volt ekéje. Hárommillió parasztcsaládnak nem volt te­hene, kétmilliónak pedig egyetlen malaca sem. A román urak semmivel sem voltak jobbak, mint a magyar urak. S még abban is megegyeztek, hogy mindegyik igekezett szítani a gyűlölködést. A Román Népköztársaság a békéért harcol. Most, a felszabadulás évfordulójának nagy ünnepére is hazájuk erősítésével, hősi rnunkafelajánlásokka! ké­szültek az ország dolgozói. A Román Népköztársa­ság délnyugati határán ugyanúgy a Tito-banda acsarkodik, mint a mi hazánk déli határain. A né­pek legnagyobb ellenségei: az amerikai háborús gyújtogatok ugyanúgy kémeket és kártevőket kül­denek a Román Népköztársaság ötéves tervének KOREA hátrálására, az építő munka akadályozására, mint hazánkba. Egy az utunk: a szocalizmus útja! Egy a har­cunk: a béke megvédéséért folyó harc! A mi né­pünk most, Románia felszabadulásának hetedik év­fordulóján forró testvéri üdvözletét küldi a Román Népköztársaság dolgozóinak. Kívánjuk, hogy érje nek el még nagyobb sikereket hazájuk erősítésében a Román Kommunista Párt és Gheorghiu Dej ve­zetésével hatalmas lépésekkel haladjanak előre a szocializmus építésének útján! Legyen örök és megbonthatatlan az a barátság, mely népeinket összefűzi s a mi népeink testvéri összefogása, munkája és együttes harca is minél nagyobb mértékben járuljon hozzá ahhoz, hogy a Szovjetunió vezetésével megvédjük az emberiség legnagyobb kincsét: a békét! A felszabadulás után megváltozott a helyzet. Ro­mánia ipara a tervgazdálkodás első két évében töb­bet fejlődött, mint azelőtt negyed évszázad alatt: csaknem két és félszeresére emelkedett az ipari termelés. Épül a duna-fekete-tengeri csatorna, a Le­ninről elnevezett vizierőmű, megkezdték a hatalmas villamosítási terv végrehajtását. Épül a szocializmus a mezőgazdaságban is. Több mint ezer virágzó ter­melőcsoport van ma már a Román Népköztársaság­ban. A különböző nemzetiségű dolgozók összefogással, együttes munkával építik boldog és szabad hazáju­kat. A sok nemzetiségű Szovjetunió, a sztálini nem­zetiségi politika mutatta itt is az utat. A Román Kommunista Párt kemény harcot folytatott az el­len a gyalázatos úri mesterkedés ellen, mely a különböző anyanyelvű dolgozókat egymás ellen akarta uszítani. Ma a Román Népköztársaságban a különböző anyanyelvű gyermekek saját nyelvükön tanulnak az iskolában: több mint 3500 nemzetiségi iskola van. Középiskolák, magyar egyetem, ma­gyar kultúrházak s a nemzetiségek nyelvén megje­lenő milliós példányszámú könyvek mutatják, hogy a Román Népköztársaság az együttélő nemzetisé­gek szerető édesanyja és igazi hazája. Kim ír Szén elvtárs beszédéből a Korea felszaba dulásának hatodik évfordulóján Kim ír Szén elvtárs, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke s a koreai néphadse­reg főparancsnoka Koreának a Szovjet Hadsereg ál­tal történt felszabadítása hatodik évfordulóján a Phenjanban rendezett ünnepi ülésén beszédet mon­dott. Beszéde elején rámutatott: a koreai nép önfelál­dozásara és hősiessége azzal magyarázható, hogy ez a nép, miután saját kezébe vette a hatalmat, nagy­szabású demokratikus átalakítást hajtott végre a politikai, gazdasági és kulturális élet minden terü­letén. Ezt pedig elsősorban a Szovjet Hadsereg tette lehetővé. — Ma — folytatta Kim ír Szén elvtárs — az egész koreai nép nevében köszönetét mondok a nagy szovjet népnek és vezérének, az egész koreai nép ba­rátjának, Sztálin generalisszimusznak népünk felsza­badításáért, a demokratikus építésben nekünk nyúj­tott őszinte segítségért és a szabadságért és függet­lenségért vívott küzdelemben irányunkban megnyil­vánuló szolidaritásáért. A háború egy éve az amerikai imperialisták kí­sérletének teljes kudarcát mutatta meg. Seregeik harci szelleme napról napra romlik, ellentéteik mindjobban kiéleződnek. A koreai nép viszont a háború megpróbáltatásai során megacélosodott, a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek legyőzhetetlen erővé váltak. Kim ír Szén elvtárs ezután a Keszonban előter­jesztett esztelen amerikai javaslatokkal foglalkozott. Megállapította, hogy új háború kirobbantását csak a külföldi csapatok kivonásával lehet megakadályoz­ni. Ezt követeli az egész koreai nép. Az amerikaiak csak beszélnek a békéről, a való­ságban azonban arra törekednek, hogy csapataikat idegen országban tartsák. A továbbiakban megállapította: a keszoni tárgya­lások elhúzása arról tanúskodik, hogy az amerikai parancsnokság a tárgyalások fedezete alatt bizonyos, számára szükséges katonai műveleteket folytat, hogy a tárgyalásokat a világ közvéleményének meg­tévesztésére használja fel s végül hogy a tárgyalá­sok megkezdésével akarta lecsillapítani csatlós or­szágainak katonai vezetőit, akiket nyugtalanított a koreai eseményekben beállt fordulat. — Bár az amerikai fél — mondta Kim ír Szén elvtárs — nem őszinte szándékokkal bocsátkozott a tárgyalásokba, mi, az összes népek követeléseinek megfelelően minden erőfeszítést megtettünk a bé­ke ügyének megszilárdítása érdekében. Az esetben, ha az amerikai fél agresszív céljait követve kudarc­ba fullasztja a tárgyalásokat, a felelősség azért ki­zárólag az amerikai imperialistákra hárul. A koreai háború menete azonban világosan meg­mutatta, hogy az amerikai agressziosoknak ezek a bűnös tervei meghiúsultak. A háborúban a hős ko­reai néphadsereg, szoros együttműködésben a kínai önkéntesekkel, visszaverte az ellenséges támadást, megsemmisítette, megsebesítette, vagy fogságba ej­tette az ellenség több mint 630.000 katonáját és tisztjét. Befejezésül a koreai nép előtt álló feladatokra mutatott rá Kim ír Szén elvtárs és az egybegyűltek lelkes ünneplése közepette éltette a hazáját védő koreai népet, a kínai népi önkénteseket, Mao Ce Tungot és a nagy Sztálint. Ha az amerikai agresszorok megkísérlik folytatni az agressziót, megkísérlik kiterjeszteni a háborút és elutasítják a koreai kérdés békés megoldását, az in­tervenciósok nem kerülik el a végleges vereséget és pusztulást. A Tito-banda véresen elnyomja a jugoszláviai kisebbségeket SZÓFIA. (Agerpres). — A kisebbségek elnyo­mása napról-napra nagyobb méreteket ölt Tito Ju­goszláviájában. A „Za Slobodu” című lap, az Albán Népköztár­saságba menekült jugoszláv emigránsok lapja leg­utóbbi számában jelenti, hogy a montenegrói nép titó-fasiszta ellenségei megbízást adtak Blazso Iva­­novics, Szavo Jokszimovics, Dusán Vikovics és más hasonló bérenceiknek, hogy tegyenek meg tőlük min­den telhetőt, a montenegrói és az albán nép közötti barátság aláaknázására és ilymódon szigeteljék el őket a felszabadításukért vívott harctól. Ugyaneb­ből a célból a titoisták vezetőállásokba helyezték a Jugoszláviába menekült albán fasiszta vezetőket, mint Gacsevicset, aki közvetlenül résztvett Perlat Rexhepi albán hős meggyilkolásában és Dús Dá­kot, aki sajátkezűleg ölt meg számos albán parti­zánt. A titoisták gyilkolták meg a legjobb montenegrói albán hazafiakat. Ök mészárolták le a tömlöcben a legbarbárabb módon a zatrapcseai Martin Dzso­­kazst. Szintén Rankovics hóhérai ölték meg tavaly barbár módon Drana Csungajt és férjét. Az albán hazafiakat a titoisták kiengedik a börtönökből, hogy azután az albán-jugoszláv határ mentén végezzenek velük. így ölték meg P. Prenket és sok más hazafit. A podgoricai titoista törvényszék halálra ítélte Jovo Boricsicst és Kai Nikolát és ki is végezték őket. A bolgár és a macedónai kisebbséget kitelepítet­ték a jugoszláv-bolgár határvidékről. Noha a macedóniaiak sohasem voltak jugoszláv állampolgárok és maga a jugoszláv kormány sem kö­vetelte ezt a múltban, most a titoista hatóságok ter­rorhadjáratot indítottak a macedóniaiak ellen, akik a Bolgár Népköztársaságba szeretnének letelepedni. A béli EFSz gabonájának 35°|o-a még keresztekben kint hever a földön A béli EFSz-ben az aratást tizennyolc nap alatt, három nappal a tervezett idő előtt fejezték be. Amit azzal magyaráz­nak a tagok, hogy terményük csak kis részben dűlt meg és így az önkötözők gyorsan haladhattak benne. Még telje­sen be sem fejezhették az aratást és már is megkezdték a cséplést, ami elég lassú tempóban folyik, mert kevés a munkaerő. Reggel hétkor, nyolckor kez­denek, este sem tartanak ki jó alkonya­iig, így bizony a napi cséplési eredmény 70—80 q eredményt tesz ki. Nagyon elkelne pedig, hogy a tagok idejüket és erejüket nem kímélve, ala­posan hozzálássanak a cséplési munká­hoz, mert terményük 35%-a még kint hever keresztekben és a kévék három százaléka már csírázik, ami veszteséget jelent mind a szövetkezetnek, mind a nemzetgazdaságnak. Hibások a falusi pártszervezet tagjai is. Nem tettek meg mindent, nem járnak élen sem az ara­tás, sem a cséplés véghezvitelében. Tet­tek ugyan a pártszervezet tagjai a csép­­lésnél kötelezettségvállalást az EFSz ja­vára, de nem tartották be. Nem igye­keztek nyolc órai munkájuk letelte után pár órával segítem az EFSz-t sürgős munkájában. Zsuzsko Károly elvtárs is szabadsága alatt inkább Perlács Mihály 13 ha-os magángazdálkodónak ment el az aratás­ban segíteni A szövetkezet a búzát már elcsépelte, melyből a kontingenst 140%­­ra teljesítette. Jó terméseredményük lehetővé teszik, hogy az összes termény­ből száz százalékon felül teljesíthessük kontingensünket, jegyzi meg Liga Já­nos, a szövetkezet elnöke. A szövetkezet gabonáját segítették összehordani a szövetkezeten kívül álló kis- és középparasztok is. Munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy gyorsabban folyhatott a szövetkezet cséplése. Vá­ratlanul jött nékik segítségükre a véd­nökséget vállalt vasútépítészet brigádia is, a legnagyobb munka, az aratás ide­jén. A tagok természetbeni jutalmának kiosztása a cséplés befejezése után megy végbe. Holovnyák Sándor szövetkezeti tag ezzel kapcsolatban megjegyzi: „Nem húzom már az igát semmi fizetésért, mint valamikor, ma­gamnak dolgozom most, akármilyen re­zsimet éltem át eddig, sohasem volt elég kenyér családom számára. Ha há­rom hónapra megkaptam a kommen­­cióm, két hónap alatt elfogyott, a har­madik hónapban az eperfán éldegél­tünk“. Most nem kell fejét törnie Ho­­lovnyáknak lesz-e kenyere, a ledolgo­zott munkaegysége alapján még felesle­ges gabonája is lesz. A szövetkezet az év folyamán jól fej­lődött. Közös állatállományt szereztek be, amit az év végére növelni akarnak. Es hozzákezdenek a juhtenyésztéshez is. Használja ki a szövetkezet tagsága eddig elért eredményeit arra, hogy si­kerei felmutatásával meggyőzze a még egyénileg gazdálkodókat a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, hogy velük együtt rálépve a szövetkezeti gazdálko­dás útjára, még sikeresebben dolgozzék. Bél is a szocialista falu építésén. Az EFSz-t ebben a feladatában elsősorban kell, hogy támogassák a falusi pártszer­vezet tagjai. (P) A párkányi „JEDNOTA“ járási fogyasztási szövetkezet az idei békearatás és cséplés sikeres befejezése alkalmából üdvözli az összes EFSz-eket, valamint a dolgozó kis- és közép­parasztságot. ★ Köszönjük, hogy becsülettel kivették részüket valamennyi dolgozó közellátásának biztosításé-' ból és hozzájárultak ezzel a világbéke meg­őrzéséhez is. / Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja. — Kiadóhivatal és expedíció: Bratislava, Štúrova б. _ Telefon: 274-03. _ Szerkesztőség: Bratislava, Križková 7. — Telefon: 321-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja az „Őrá?” lap- és könyvkiadó vállalat. — Nyomja: Concordia nyomda, Bratislava, Ul. Nár. povstanie 41. — '-ányító postahivatal Bratislava 2. — Előfizetés egy évre 100.— Kčs, félévre 50.— Kčs. — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. Eng. sz. 1250 OPÜ Ba 2, 1950/Si.

Next

/
Thumbnails
Contents