Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-09-02 / 35. szám
Smfadfiídmätes 1951. szeptember 2. 8 AUGUSZTUS 23: Ä Román Népköztársaság legnagyobb ünnepe Augusztus 23 a Román Népköztársaság dolgozóinak legnagyobb ünnepe. Hét esztendővel ezelőtt ezen a napon szabadította fel a Szovjet Hadsereg Romániát, ezen a napon döntötték meg Románia dolgozói a Kommunista Párt vezetésével a hazaáruló Antonescu rémuralmát. A felszabadulás óta eltelt hét esztendő alatt hatalmas változás, fejlődés következett be Románia népeinek életében. A Szovjetunió kiapadhatatlan baráti segítségével, a népi demokratikus országok testvéri támogatásával Romániában is a dolgozó nép lett az ország gazdája. A mi népünk nagyon jól tudja, milyen volt a dolgozó emberek sorsa a felszabadulás előtti Romániában: ugyanolyan tőkés, földesúri elnyomás alatt éltek a dolgozók ott is, mint a mi hazánkban a felszabadulás előtt. Valóban úgy volt, ahogy nagy költőnk, Ady Endre írta: „Dunának, Oltnak egy a hangja, morajos, halk, halotti hang”. S a költő szavaival: a felszabadulás előtti Romániában és Magyarországon egyaránt jaj volt annak, aki „nem úr és nem bitang”. A felszabadulás idején Romániában fejletlen volt az ipar, elmaradott volt a mezőgazdaság. Az or szág számos vidékén a faeke még megszokott termelési eszköz volt. Csaknem kétmillió olyan parasztgazdaság volt, amelynek egyáltalán nem volt ekéje. Hárommillió parasztcsaládnak nem volt tehene, kétmilliónak pedig egyetlen malaca sem. A román urak semmivel sem voltak jobbak, mint a magyar urak. S még abban is megegyeztek, hogy mindegyik igekezett szítani a gyűlölködést. A Román Népköztársaság a békéért harcol. Most, a felszabadulás évfordulójának nagy ünnepére is hazájuk erősítésével, hősi rnunkafelajánlásokka! készültek az ország dolgozói. A Román Népköztársaság délnyugati határán ugyanúgy a Tito-banda acsarkodik, mint a mi hazánk déli határain. A népek legnagyobb ellenségei: az amerikai háborús gyújtogatok ugyanúgy kémeket és kártevőket küldenek a Román Népköztársaság ötéves tervének KOREA hátrálására, az építő munka akadályozására, mint hazánkba. Egy az utunk: a szocalizmus útja! Egy a harcunk: a béke megvédéséért folyó harc! A mi népünk most, Románia felszabadulásának hetedik évfordulóján forró testvéri üdvözletét küldi a Román Népköztársaság dolgozóinak. Kívánjuk, hogy érje nek el még nagyobb sikereket hazájuk erősítésében a Román Kommunista Párt és Gheorghiu Dej vezetésével hatalmas lépésekkel haladjanak előre a szocializmus építésének útján! Legyen örök és megbonthatatlan az a barátság, mely népeinket összefűzi s a mi népeink testvéri összefogása, munkája és együttes harca is minél nagyobb mértékben járuljon hozzá ahhoz, hogy a Szovjetunió vezetésével megvédjük az emberiség legnagyobb kincsét: a békét! A felszabadulás után megváltozott a helyzet. Románia ipara a tervgazdálkodás első két évében többet fejlődött, mint azelőtt negyed évszázad alatt: csaknem két és félszeresére emelkedett az ipari termelés. Épül a duna-fekete-tengeri csatorna, a Leninről elnevezett vizierőmű, megkezdték a hatalmas villamosítási terv végrehajtását. Épül a szocializmus a mezőgazdaságban is. Több mint ezer virágzó termelőcsoport van ma már a Román Népköztársaságban. A különböző nemzetiségű dolgozók összefogással, együttes munkával építik boldog és szabad hazájukat. A sok nemzetiségű Szovjetunió, a sztálini nemzetiségi politika mutatta itt is az utat. A Román Kommunista Párt kemény harcot folytatott az ellen a gyalázatos úri mesterkedés ellen, mely a különböző anyanyelvű dolgozókat egymás ellen akarta uszítani. Ma a Román Népköztársaságban a különböző anyanyelvű gyermekek saját nyelvükön tanulnak az iskolában: több mint 3500 nemzetiségi iskola van. Középiskolák, magyar egyetem, magyar kultúrházak s a nemzetiségek nyelvén megjelenő milliós példányszámú könyvek mutatják, hogy a Román Népköztársaság az együttélő nemzetiségek szerető édesanyja és igazi hazája. Kim ír Szén elvtárs beszédéből a Korea felszaba dulásának hatodik évfordulóján Kim ír Szén elvtárs, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke s a koreai néphadsereg főparancsnoka Koreának a Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása hatodik évfordulóján a Phenjanban rendezett ünnepi ülésén beszédet mondott. Beszéde elején rámutatott: a koreai nép önfeláldozásara és hősiessége azzal magyarázható, hogy ez a nép, miután saját kezébe vette a hatalmat, nagyszabású demokratikus átalakítást hajtott végre a politikai, gazdasági és kulturális élet minden területén. Ezt pedig elsősorban a Szovjet Hadsereg tette lehetővé. — Ma — folytatta Kim ír Szén elvtárs — az egész koreai nép nevében köszönetét mondok a nagy szovjet népnek és vezérének, az egész koreai nép barátjának, Sztálin generalisszimusznak népünk felszabadításáért, a demokratikus építésben nekünk nyújtott őszinte segítségért és a szabadságért és függetlenségért vívott küzdelemben irányunkban megnyilvánuló szolidaritásáért. A háború egy éve az amerikai imperialisták kísérletének teljes kudarcát mutatta meg. Seregeik harci szelleme napról napra romlik, ellentéteik mindjobban kiéleződnek. A koreai nép viszont a háború megpróbáltatásai során megacélosodott, a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek legyőzhetetlen erővé váltak. Kim ír Szén elvtárs ezután a Keszonban előterjesztett esztelen amerikai javaslatokkal foglalkozott. Megállapította, hogy új háború kirobbantását csak a külföldi csapatok kivonásával lehet megakadályozni. Ezt követeli az egész koreai nép. Az amerikaiak csak beszélnek a békéről, a valóságban azonban arra törekednek, hogy csapataikat idegen országban tartsák. A továbbiakban megállapította: a keszoni tárgyalások elhúzása arról tanúskodik, hogy az amerikai parancsnokság a tárgyalások fedezete alatt bizonyos, számára szükséges katonai műveleteket folytat, hogy a tárgyalásokat a világ közvéleményének megtévesztésére használja fel s végül hogy a tárgyalások megkezdésével akarta lecsillapítani csatlós országainak katonai vezetőit, akiket nyugtalanított a koreai eseményekben beállt fordulat. — Bár az amerikai fél — mondta Kim ír Szén elvtárs — nem őszinte szándékokkal bocsátkozott a tárgyalásokba, mi, az összes népek követeléseinek megfelelően minden erőfeszítést megtettünk a béke ügyének megszilárdítása érdekében. Az esetben, ha az amerikai fél agresszív céljait követve kudarcba fullasztja a tárgyalásokat, a felelősség azért kizárólag az amerikai imperialistákra hárul. A koreai háború menete azonban világosan megmutatta, hogy az amerikai agressziosoknak ezek a bűnös tervei meghiúsultak. A háborúban a hős koreai néphadsereg, szoros együttműködésben a kínai önkéntesekkel, visszaverte az ellenséges támadást, megsemmisítette, megsebesítette, vagy fogságba ejtette az ellenség több mint 630.000 katonáját és tisztjét. Befejezésül a koreai nép előtt álló feladatokra mutatott rá Kim ír Szén elvtárs és az egybegyűltek lelkes ünneplése közepette éltette a hazáját védő koreai népet, a kínai népi önkénteseket, Mao Ce Tungot és a nagy Sztálint. Ha az amerikai agresszorok megkísérlik folytatni az agressziót, megkísérlik kiterjeszteni a háborút és elutasítják a koreai kérdés békés megoldását, az intervenciósok nem kerülik el a végleges vereséget és pusztulást. A Tito-banda véresen elnyomja a jugoszláviai kisebbségeket SZÓFIA. (Agerpres). — A kisebbségek elnyomása napról-napra nagyobb méreteket ölt Tito Jugoszláviájában. A „Za Slobodu” című lap, az Albán Népköztársaságba menekült jugoszláv emigránsok lapja legutóbbi számában jelenti, hogy a montenegrói nép titó-fasiszta ellenségei megbízást adtak Blazso Ivanovics, Szavo Jokszimovics, Dusán Vikovics és más hasonló bérenceiknek, hogy tegyenek meg tőlük minden telhetőt, a montenegrói és az albán nép közötti barátság aláaknázására és ilymódon szigeteljék el őket a felszabadításukért vívott harctól. Ugyanebből a célból a titoisták vezetőállásokba helyezték a Jugoszláviába menekült albán fasiszta vezetőket, mint Gacsevicset, aki közvetlenül résztvett Perlat Rexhepi albán hős meggyilkolásában és Dús Dákot, aki sajátkezűleg ölt meg számos albán partizánt. A titoisták gyilkolták meg a legjobb montenegrói albán hazafiakat. Ök mészárolták le a tömlöcben a legbarbárabb módon a zatrapcseai Martin Dzsokazst. Szintén Rankovics hóhérai ölték meg tavaly barbár módon Drana Csungajt és férjét. Az albán hazafiakat a titoisták kiengedik a börtönökből, hogy azután az albán-jugoszláv határ mentén végezzenek velük. így ölték meg P. Prenket és sok más hazafit. A podgoricai titoista törvényszék halálra ítélte Jovo Boricsicst és Kai Nikolát és ki is végezték őket. A bolgár és a macedónai kisebbséget kitelepítették a jugoszláv-bolgár határvidékről. Noha a macedóniaiak sohasem voltak jugoszláv állampolgárok és maga a jugoszláv kormány sem követelte ezt a múltban, most a titoista hatóságok terrorhadjáratot indítottak a macedóniaiak ellen, akik a Bolgár Népköztársaságba szeretnének letelepedni. A béli EFSz gabonájának 35°|o-a még keresztekben kint hever a földön A béli EFSz-ben az aratást tizennyolc nap alatt, három nappal a tervezett idő előtt fejezték be. Amit azzal magyaráznak a tagok, hogy terményük csak kis részben dűlt meg és így az önkötözők gyorsan haladhattak benne. Még teljesen be sem fejezhették az aratást és már is megkezdték a cséplést, ami elég lassú tempóban folyik, mert kevés a munkaerő. Reggel hétkor, nyolckor kezdenek, este sem tartanak ki jó alkonyaiig, így bizony a napi cséplési eredmény 70—80 q eredményt tesz ki. Nagyon elkelne pedig, hogy a tagok idejüket és erejüket nem kímélve, alaposan hozzálássanak a cséplési munkához, mert terményük 35%-a még kint hever keresztekben és a kévék három százaléka már csírázik, ami veszteséget jelent mind a szövetkezetnek, mind a nemzetgazdaságnak. Hibások a falusi pártszervezet tagjai is. Nem tettek meg mindent, nem járnak élen sem az aratás, sem a cséplés véghezvitelében. Tettek ugyan a pártszervezet tagjai a cséplésnél kötelezettségvállalást az EFSz javára, de nem tartották be. Nem igyekeztek nyolc órai munkájuk letelte után pár órával segítem az EFSz-t sürgős munkájában. Zsuzsko Károly elvtárs is szabadsága alatt inkább Perlács Mihály 13 ha-os magángazdálkodónak ment el az aratásban segíteni A szövetkezet a búzát már elcsépelte, melyből a kontingenst 140%ra teljesítette. Jó terméseredményük lehetővé teszik, hogy az összes terményből száz százalékon felül teljesíthessük kontingensünket, jegyzi meg Liga János, a szövetkezet elnöke. A szövetkezet gabonáját segítették összehordani a szövetkezeten kívül álló kis- és középparasztok is. Munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy gyorsabban folyhatott a szövetkezet cséplése. Váratlanul jött nékik segítségükre a védnökséget vállalt vasútépítészet brigádia is, a legnagyobb munka, az aratás idején. A tagok természetbeni jutalmának kiosztása a cséplés befejezése után megy végbe. Holovnyák Sándor szövetkezeti tag ezzel kapcsolatban megjegyzi: „Nem húzom már az igát semmi fizetésért, mint valamikor, magamnak dolgozom most, akármilyen rezsimet éltem át eddig, sohasem volt elég kenyér családom számára. Ha három hónapra megkaptam a kommencióm, két hónap alatt elfogyott, a harmadik hónapban az eperfán éldegéltünk“. Most nem kell fejét törnie Holovnyáknak lesz-e kenyere, a ledolgozott munkaegysége alapján még felesleges gabonája is lesz. A szövetkezet az év folyamán jól fejlődött. Közös állatállományt szereztek be, amit az év végére növelni akarnak. Es hozzákezdenek a juhtenyésztéshez is. Használja ki a szövetkezet tagsága eddig elért eredményeit arra, hogy sikerei felmutatásával meggyőzze a még egyénileg gazdálkodókat a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, hogy velük együtt rálépve a szövetkezeti gazdálkodás útjára, még sikeresebben dolgozzék. Bél is a szocialista falu építésén. Az EFSz-t ebben a feladatában elsősorban kell, hogy támogassák a falusi pártszervezet tagjai. (P) A párkányi „JEDNOTA“ járási fogyasztási szövetkezet az idei békearatás és cséplés sikeres befejezése alkalmából üdvözli az összes EFSz-eket, valamint a dolgozó kis- és középparasztságot. ★ Köszönjük, hogy becsülettel kivették részüket valamennyi dolgozó közellátásának biztosításé-' ból és hozzájárultak ezzel a világbéke megőrzéséhez is. / Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja. — Kiadóhivatal és expedíció: Bratislava, Štúrova б. _ Telefon: 274-03. _ Szerkesztőség: Bratislava, Križková 7. — Telefon: 321-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja az „Őrá?” lap- és könyvkiadó vállalat. — Nyomja: Concordia nyomda, Bratislava, Ul. Nár. povstanie 41. — '-ányító postahivatal Bratislava 2. — Előfizetés egy évre 100.— Kčs, félévre 50.— Kčs. — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. Eng. sz. 1250 OPÜ Ba 2, 1950/Si.
