Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-09-02 / 35. szám
1951. szeptember 2. A Szovjetunióban épül a világ legnagyobb vízierőműve 1950. augusztus 21. nevezetes dátum az emberi haladás történetében. Ezen a napon hozta nyilvánosságra a Szovjetunió minisztertanácsa a kujbisevi vízerőmű megépítéséről szóló határozatot. A kujbisevi erőmű, a világ legnagyobb vízierőműve, 1955-ben készül el. Teljesítménye 2 millió kilowatt lesz és évente körülbelül 10 milliárd kilowattóra energiát fog termelni. A Volgán túl a kujbisevi víztárolóból 1 millió hektárnyi területet öntöznek majd. A volgai óriás Moszkva nagyüzemei számára 6100 millió kilowattóra, Kujbisev és Szaratov gyárai számára pedig 24Q0 millió kilowattóra villamosenergiát szolgáltat: Ez azt jelenti, hogy a nagy erőművek megépítése után a Szovjetunióban egyre több automatagyár helyezhető majd üzembe és a termelés evyre fokozódó gépesítése közelebb hozza majd az anyagi javak olyan bőségét, amely lehetővé teszi, hogy minden szovjet ember szükségletét bőségesen ellássák, hogy jelentős lépéseket tegyenek előre az emberiség álma, a kommunizmus felé. Ott. ahol az erőmű épül, a Volgán gátat építenek, amely 25 méterrel emeli majd a folyó vízszínét és hatalmas kiterjedésű, 50,0 kiSométer hosszú víztárolót létesít. A gát építéséhez 150 milhó köbméter föld megmozgatására van szükség. Ez tizenötszöröse annak a földmennyiségnek, amelyet a tiszalöki vizierőműhöz csatlakozó 100 kilométer hosszú tiszántúli főcsatorna építésénél kell majd kiemelni. A kujbisevi gát betonépítménye még nagyobb alkotás lesz. 1955-ig összesen hatmillió köbméter betont kell itt beépíteni. Ez azt jelenti, hogy a betonozási munkák ideje alatt óránként mintegy 1000 köbméter betont kell beépíteni. A kujbisevi gát betontérfogata közel kétszerese a Colorado-folyón épülő Boulder-gáténak és betonjából 700 tiszalöki erőművet, vagy 1000 békésszentandrási duzzasztóművet építhetnének fel. Mindez hatalmas feladatot ró az építőkre. A szovjet dolgozók becsülettel birkóznak meg a nehézségekkel. Az építkezés területén mindenütt túlteljesítik termelési tervüket, az első sorokban harcolnak a nagy sztálini tervek megvalósításáért. Csupán egy esztendő telt el a határozat nvilvánosságrahozatala óta és Kujbisev környékén máris felismerhetetlenül megváltozott a vidék képe. A hegyeket, völgyeket átszelő hatalmas távvezetéket, amely elektromosáramot hoz az építkezés színhelyére, már felépítették. Az építkezési munkateret már zárógátak választják el a folyótól. A munkagödrökből többszázezer köbméter földet emeltek ki. Ez év vérére a kiemelt föld mennyisége meghaladja a kétmillió köbmétert. Az építkezésen mindenütt hatalmas szovjet gépek dolgoznak. A vasút- és útépítéseknél talaiervengető gépek, önműködő űtgyaluk. földnyeső gének végzjk munkájukat Az erőmű földiát ja elektromos hajtású iszan.szivattvúkkal épül, amelyek a víz és föld hm keverést csővezetékeken továbbítják a gát ’'elvére A föld itt leülepedik és egymás f41ött elhelyezkedő tömör rétegekben a rét vízzáró testét alkotja. \z iszapszivattyúk egy nap alatt 40.009.tonna földet mozgatnak meg. Az erőmű számára óriásturbinákat ké«y mt amelyeknek megépítését sokrétű tudományos kísérletek és számítások előzik meg. A tervezők arra törekednek, hogy a turbinák hatásfokát a lehető legmagasabban állapítsák meg, mert már 1 százalékos javítás is több nagyüzem villanyáramellátását biztosítja. A kujbisevi erőmű hidraulikus berendezésében elérhető 1%-os hatásfokemelés, ami évi 10 000 vagon közepes minőségű szén hatásfokával egyenlő és 10 akkora város energiaszükségletét fedezi, mint Szeged. A csatornák építésénél úszó iszapszivattyus kotrókat és nagyteljesítményű markolós kotrógépeket használnak, amelyeket a nagy építkezések részére terveztek és építettek a szovjet mérnökök. Egy ilyen kotrógép üzemét 44 elektromotor látja el, markolója pedig 15 köbméter földet emel fel egyszerre. A kujbisevi építkezés közelében egy év alatt új város nőtt ki a földből, a Volga-menti Komszomolszk. A város építői vállalták, hogy augusztus 21-re, a határozat első évfordulójára 20.000 négyzetméter lakóteret készítenek el és felépítik a 750 személyes klubot is. A Volga-menti Komszomolszkban már készen állnak az üzletek, egy középiskola és több óvoda is. Az erőmű környékén mindenütt ilyen nagy lendülettel folynak az építkezések. Ez év végéig 65.000 négyzetméter területen épülnek iskolák, klubok, kórházak, üzletek és lakóházak. „A kommunizmus építkezései az egész nép ügye” — ez a jelszó született meg a nép ajkán és valóban, a hatalmas ország minden részéből szakemberek, mérnökök, technikusok és egyszerű munkások utaztak A román mezőgazdaság a szocialista átalakítás utján Közel két évvel ezelőtt alakultak meg az első kollektív gazdaságok a Román Népköztársaságban. A román szegény- és közép parasztok 1949 nyarán léptek először a kisparaszti gazdaságok egyesítésének útjára, a nagyüzemi termelés útjára. Ettől az időtől kezdve mind több és több dolgozó parasztcsalád látja és tapasztalja, hogy a kollektív gazdaság örökre megszabadítja őket a nyomortól, a kizsákmányolástól, a múlt kultúrális elmaradottságától. A román dolgozó parasztság élete rendkívül nehéz volt a kizsákmányoló burzsoá-földesúri rendszer alatt. A parasztoknak nem volt elég földjük, mezőgazdasági eszközük, igavonó állatuk. Az ország számtalan vidékén ősi faekével szántottak. Mintegy 1,800:000 gazdaságban egyáltalán nem volt eke. Hárommillió parasztgazdaságban nem volt tehén, kétmillió gazdaságnak nem volt egyetlen sertése sem, 500.000 gazdaságban pedig egyetlen szárnyas sem volt. A parasztságot pellagra tüdővész és egyéb betegségek tizedelték. A romániai csecsemőhalandóság a múltban általában sohasem csökkent 17 százalék alá. A fasiszta diktatúra megdöntése és az 1945. évi földreform megvalósítása után új élet nyílt a Rurnán Népköztársaság dolgozó parasztsága előtt. Az állam állandó segítséget nyújtott a mezőgazdaságnak, de a felaprózott gazdaságokban nem tudták megfelelően alkalmazni a haladp agrotechnikai módszereket. A dolgozó parasztság • anyagi helyzete ezért gyökeresen nem változhatott meg. A Román Munkáspárt ekkor széleskörű felvilágosító munkához kezdett, hogy meggyőzze a dolgozó parasztságot a kizsákmányoló múlttal és a nyomorral való szakítás egyedüli útja a kollektív gazdaságok létrehozása, a mezőgazdaság szocialista átalakítása. A mezőgazdaság fejlődésének nagy lendületet adott a román parasztküldöttség látogatása a Szovjetunióban. Az országban megalakított el ső kollektív gazdaságok eredményeinek népszerűsítése mind több és több dolgozó parasztnak mulatta meg, hogy a jobb életet csak az biztosítja számunkra, ha egyesítik szétaorózott gazdaságaikat, ha a gépállomásuk traktoraival és gépeivel műveltetik földjeiket, ha felhasznál ják az állami gazdaságok nemesített vetőmagjait és alkalmazzák a haladó agrotechnikai módszereket. 1950 végére már 1029 kollektív gazdaság alakult, amelyekben 278.040 hektár területtel több mint 65.000 szegény- és középparasztcsalád egyesült. A kollektív gazdaságba akármelyik szegény- vagy középparaszt beléphet. V gazdaság tagjai belépésükkor beviszik föhljiiket, igavonó állatukat és nagyobb munkaeszközeiket. Házuk és kertjük személyi tulajdonban marad, megtarthatnak egy tehenet borjával, "éhány juhot és a szárnyasokat. Az állami anyagi támogatást, hiteleket, adómentességei nyújtott az új kollektív gazdaságoknak. az építkezésre, hogy önfeláldozó munkájukkal résztvegyenek a kommunizmus építésében. A mérnökök nagyszerű úi gépeket terveznek az építkezés számára. A gyárak munkásai határidő előtt teljesítik a megrendeléseket. A vasutasok „zöld utat“ — szabad utat — biztosítanak az építkezés felé száguldó, gépekkel megrakott vonatoknak. A szocialista ipar az építőket a legtökéletesebb gépekkel és felszerelésekkel látja el. -A kujbisevi építkezés valóságos központja lett a mélyépítési és vízépítési technika újítási mozgalminak. Külön brigádok utaznak innen Moszkvába és az ország többi ipari központjába, hogy kapcsolatot teremtsenek az újítókkal, a tudományos kutatókkal Ugyanakkor az építkezés számára dolgozó gyárak kitüntetésképpen elküldik Kujbisevbe legkiválóbb munkásaikat. Ennek az együttműködésnek és tapasztalatcserének az eredménye többek között egv új kombinált munkapad, Zseleznov mérnök újítása, amellyel a betonvasak előkészítésének minden fázisa gyorsan és gazdaságosan végrehajtható. Egv munkapad egy nap alatt 45 tonna rúdvasat készit elő. ami 20 szakmunkás helyettesítését jelenti. A kujbisevi építkezés dolgozói hallatlanul gyors ütemben sajátítják el az új technikát. Az ácsok, a gépkezelők, a betonozok — az összes szakmunkásbrigádok előadássorozaton vesznek részt. Sztálin-díjas mérnökök és tudósok tartanak előadásokat a minőségi munka jelentőségéről. A hatalmas Szovjetunió egrész népe, a munkások és kolhozparasztok, tudósok és művészek feszült figyelemmel kísérik, magukénak érzik a sztálini korszak e csodálatos alkotását. Büszkék és boldogak azok, akik személyesen vehetnek részt e művek megvalósításában. Tíz- ék tízezer szovjet ember érzését fejezi ki az a levél, amelyet a kujbisevi építők intéztek Sztálin elvtárshoz • „Nincs nagyobb boldogság a szovjet emberek számára, mint az első sorokban harcolni a kommunizmus építése sz+álini tervének megvalósításáért“. A som о iiai járásban, Olgyán megalakult а III. típusú EFSz Olgyän e hó 15-én alapították meg a IH-ik típusú szövetkezetei. A község kis- és középföldművesei beléptek a szövetkezetbe, kivéve Csöllei Béla kisparasztot, aki azt mondta, hogv még majd meggondolja. Mi azonban azt. ajánljuk Csölleinek, hogy soká ne gondolkozzék. mert — amint Gottwald elvtárs mondotta — aki elmarad., az verve van. Csölleinek az a kifogás, hogy még nem győződött meg a szövetkezet előnyeiről. Ő maga pedig nem hallandó kezdeményezni semmit. Hogy a községben nem győződhetett meg a nagyüzemű gazdálkodás előnyeiről, ez természetes, mert Olgván ezideig. lehet mondani a Il-ik típusú szövetkezet is csak papíron volt megalapítva. Nem lehetett, ezt példának venni ott, ahol 24 szövetkezeti tag dolgoz 39 ha gazdátlanul maradt földön, de emellett mindenki külön műveli a saját földjét. így aztán természetes, hogy előbbrevaló volt a sajátot megfnűvelni és csak azijtán a közöset. Ezt a ferdeséget belátták a П.-ik tipusií szövetkezet tagjai s azért elhatározták, hogy növelik a tagok létszámát és áttérnek a III-ik típusú gazdálkodási módszerre. Olgya község egyébként sincs a legszerencsésebb helyzetben. Gabonatermé sük ugyanis nem a lesrkielég’tőbb, ami példátlan egész Csallóközben. Kiss Flórián, az EFSz elnöke elmondja, hogyha holdanként 5 mázsát átlagtermést elérnek, akkor már azt mondják, hogv jó termés volt. Ennek pedig az az oka, hogy egy ásónyomásnvi mélységen túl már tiszta kavics a talaj, melyben kiég a gabona. Eszerint tehát a gabona termesztése nem fizetődik ki. Az olgyai kis- és középföldműveseknek a múltban is csak a zöld ségterm égből volt némi jövedelmük. Olgyán ugyanis mindenki kertész. Ha csak fél ha földje volt is. a szélébe kutat ásott és a földet zöldséggel ültette be. Egész nyáron öntöznie kellett hogy a kavicsos talajban megteremjen a zöldség. A felszabadulás előtt, am’kor a zöldségnek nem volt értéké, egy kisgazda még gondolni se mert volna arra, hogy az öntözéshez gépet vásárolóén, mert legtöbbször még eladni sem tudta a zöldséget A felszabadulás után már az öntözés nem volt probléma. A vazdák becsületes árat kaptak a termelt zöldségféléért, és be tudtak maguknak szerezni kis öntöző motorokat. Ma már minden zöldségkertben ott pufog a kis motorpumpa. Amikor hajnalban megkezdik velük az öntözést, olyan a határ, mmtha harctér volna. De a kis- és középföldművesek rájöttek arra, hogv ez a termelés így nem kifizető. Ha van is haszna a kertészkedőnek. ugyancsak meg kell dolgoznia érte: éjjeleket nem alszik hanem öntöz, öntöz szakadatlanul. Kiszámították, hogyha nagyban fognak gazdálkodni, a modernebb öntözőberendezéssel 2—3 ember el fogja végezni 40 ember munkáját az öntözésnél és így mindenesetre több lesz a hasznuk is. A jövő évben 30 haon fognak zöldséget termelni modern öntözőberendezéssel. Jelenleg még javában folyik a cséplés. Az egyik cséplőgép Méry József 8 ha-os középgazdia udvarában csépel. Szép asztag szalma van már együtt és azt gondoltuk, ehhez képest sok lesz a gabonája is. De bizony tévedtünk. Méry József maga sajnálkozik felette, hogy nagvon szorult a mag és hozzá kevés ’s“. Már pedig ő szerette volna beadási kötelezettségét legalább 150 százalékra teliesiteni. Ep most érkezik haza FRSzből ahová 12.20 kg árpát szállított be mindjárt a cséplőgéptől. Ugyancsak a cséplőgéptől szállítja be az összes beadásra kerülő gabonafelesleget is. Meglátszik, hogy Méry József igen gondos gazda volt, mert annyi állatot a legtöbb kuláknál sem lehet látni, mint neki van az istállójában. A jövőben itt fogják elhelyezni a szövetkezet növendék marháit — jegyzi meg Kiss elvtárs, a szövetkezet elnöke. Megkérdezték Méry Józseftől, hogyan b!zik a szövetkezeti gazdálkodásban, mire ő magabiztosan kijelenti,, hogy annak menni kell. Meg van győződve, hogy a nagyüzemű gazdálkodással még sokkal szebb eredményeket tudnák maid elemi. Megállapítottuk azt is, hogy a szövetkezetnek még nagyon sok hiányossága van. Az első és legnagyobb hibát akkor követték el, amikor a cséplésné] nem szervezték meg a két váltást. A két cséplőgéphez 5 állandó munkacsoportot alakítottak, melybe bevonták a falu öszszes lakóit. A csoportokat úgy osztották be, hogy egy nap dolgozik az első és második munkacsooort. másnap ezeket felváltja a harmadik és negyedik csoport. így a fele munkaerő állandóan pihen. Ehhez járni még az a hiba 's, hogy a csoportok reggel 8-kor kezdik a cséplést. Ez az eljárásuk nagyon helvteien, A jövőben nem szabad ilyen hibákat elkövetni, mert ma, amikor harc folvik a mielőbbi betakarításért, nem engedhetjük meg maguknak, hogy 8 órakor álljunk munkába és este is korán abbahagyjuk a munkát. A leghelyesebb eljárás lett volna, hogyha a csoportokat úgy osztották volna be, hogy a cséplés éjjel-nappal folyt volna. Ilyen szervezés mellett már régen végeztek volna a gabona betakarításával. Hiányosságuk még, hogy a tarlóik legnagyobb részben még szánt Manók, ami veszélyezteti a jövő évi bő termés biztosítását. Fontos volna, hogy a vezetőség többet törődjék ezekkel a problémákkal, mert csakis így fog eredményesen működni a szövetkezetük. Losonci
