Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-08-19 / 33. szám
bitStodíkdmims 5 Ä dyns-püspöki traktorista brigád kötelezettségei vállait, hogy augusztus 26-ig az összes tarlókat felszántja 1951. augusztus 19. Nagysalló kis- és közápföldmüvesei leszámoltak a régimódi gazdálkodással és 151-en beléptek az EFSz-be A nagysallói EFSZ az aratási és a cséplési munkálatok példás elvégzésével, valamint az átadási kötelezettségük terven felüli teljesítésével győzte meg a még kívül álló kis-és középparasztságot a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Földműveseink az egész aratási és cséplési idő alatt nagy figyelemmel kísérték munkánkat, — mondja Hunya elvtárs, az EFSZ elnöké. így saját maguk győződhettek meg sikereinkről, melyek járási viszonylatban is az elsők között szerepelnek. Vígan folyt az aratás, ugyanakkor a tarlószántás is teljes ütemben haladt és a növényápolási munkaiatokat is befejeztük. Mi minden kínálkozó alakalmat megragadtunk, hogy földműveseinket felvilágosítsuk. Nem mulasztottuk el meglátogatni őket otthonukban is, ahol az egész család jelenlétében tárgyaltuk meg a még homályos problémákat. Az ilyen felvilágosító munkánk közben, ha kihagytunk valakit, az illető mindjárt szóvá is tette, hogy mellőzzük őt a szövetkezettel kapcslatban, azért nem mentünk el hozzájuk. Mi őket nem mellőzzük, sőt fölkaroljuk, mert a szövetkezet az övék, a kis-és a középparasztoké. Hunya elvtárstól tudtam meg, hogy 151 új taggal erősödött meg a hetekben szövetkezetük. Ezért fölkerestem Demény Károly 4 holdas kisparasztot és megkérdeztem tőle, vájjon mi érlelte meg benne azt a gondolatot, hogy a tagbelépő lapot aláírta. „Én már meguntam a magángazdálkodást. Egész életemben csak a sok haszontalan munka volt a jutalmam. Egész évre kenyerem sem volt. Most látom, hogy a szövetkezet tagjai munkájuk után a pénzen kívül természetbeni járulékot is kapnak, ami bizony többet tesz ki, mint az én egész évi gabonatermésem. Ezért szakítottam a régi gazdálkodási módszerrel és lettem a szövetkezet tagjává“, fejzte be boldogan Demény elvtárs. Az ő példáján többen okultak, így Bera Júlia 4 holdas, Karády György 6 holdas és Mrsa Mihály 11 holdas kisgazda tagja lett a szövetkezetnek. Rajtuk kívül még 147-en léptek be a nagysallói EFSZ-be. -Sz-Ks a kulákokka! az alsóváradi EFSz-bol Cséplőgépeink búgásukkal jelzik, hogy még nem fejeztük be a cséplést. EFSZ-eink tagjai, úgy látszik néhol engedtek a munkairamból. Az alsóváradi szövetkezet tagjai például reggel 8 órakor kezdik a cséplést. Milyen helytelen felfogás/ez és veszélyes is, mert tudjuk, hogy egész évi munkánk eredménye csak akkor biztos, ha gabonánk már benn fekszik a magtárban. Bizonyára ez az áldatlan munkaviszony nem csupán a szövetkezet tagjainak a bííne. A múltkori számunkban azt írtuk Alsó Váradról, hogy a kulákságot sikerült eltávolítani. Nem tudóm, de Hőnyi Lajos, Galambos Árpád, Nagy Lajos, Ciril Géza és Koncz Eszter talán nem kulákok? Itt van a hiba, ezeket menthetetlenül el kell a váradi szövetkezet tagjainak távolítaniok soraikból, mert ezek a jómadarak azok, kik azt mondogatják a tagoknak, hogy minek is annyira sietni, hiszen van id"nk, azelőtt sem siettünk mégis jó volt. De kell, hogy más véleményen legyenek a szövetkezet tagjai, akinek gyorsan be kell takarítaniok a termést, hogy a munkák befejezésével legyen elég idejük arra, hogy kiseprűzzék szövetkezetünkből a bújtogató munkakerülő kulákokat. A szorgalmas kitartó munka most hozta meg gyümölcsét. Munkaegysék után természetbeni járulékot kapnak szövetkezeteink tagjai. Alsóváradon is kiosztás előtt áll a gabona. Hamara fózsef 318 ledolgozott mukaegység után 12 q búzát és 5.11 kg árpát kap. Skorka Pálnak pedig 305 munkaegység után 10 q búza és 494 kg árpa jár, Baja Jolánnak 93.50 munkaegység után 319 kg búza és 150 kg árpa jut. A vyszokái állami gépállomás dunapüspöki brigádja nagyon lemaradt a tarlószántásban. Ennek először is az volt az oka, hogy az aratás idején nem szervezték meg kellően a két váltásos műszakot. A második ok pedig az volt, hogy egyes traktoristáknál nagyon hiányzott a felvilágosító munka. Megtörtént, hogy az újonnan kiképzett traktoristák közül többen megelégedtek azzal, hogy megcsinálták a napi normájukat, de ném igyekeztek azt túlteljesíteni, sőt voltak olyanok is, akik több esetben a napi normának felét sem csinálták meg. Az ilyen traktorista aztán minden esetre keveset is keresett. így járt Szabó László traktorista is, aki mint fiatal 18 éves CsISz-tag került a gépállomáshoz. Hallgatott a „példátlan“ munkát végző traktoristákra, elsején aztán keveselte a fizetést és elment a szolgálatot felmondani. A gépállomás politikai instruktora látta, hogy Szabó ügyes fiú s azért nem engedte el őt^ hanem inkább rászánt egy' félnapot, hogy kioktassa. A felvilágosító munka annyira hatott Szabóra, hogy visszament munkahelyére és egész aratás Az ürményi traktorállomás tormosi brigádja Fiala Eerenc brigádvezetővel az élén nem sokat törődik a csépléssel, a tarlószántással és az üzemanyag-takarékossággal. Augusztus 9-én Hroba Rudolf traktorista már este 7 órakor abbahagyta a cséplést Alsó Csitáron azzal a kifogással, hogy kenőcsért megy Tormosra. Már akkor, mikor elindult, be volt csípve. Tetejébe még négy féldecit és két sört megivott. Ezenkívül egy öt literes boros üveget vittek magukkal. A traktoron Hrobához hasonló négy cimbora gubbasztott. Voltak ugyan Tormoson is, ahol kenőcsöt nem kaptak s a traktorral összevissza futkostak késő estig. Tíz óra tájban mentek haza Alsó Csitárba. lámpa nélkül, részeg állapotban s közben neki futottak az útmenti vaskorlátnak. A traktor darabokra tört. ч Megtudta ezt Fiala Eerenc brigádvezető, aki szintén Hrobához hasonló és nem akarta, hogy Alsó Csitáron a cséplőgép álljon, elment a szomszéd faluba, Gerencsérre és onnét vitte el a csépléstől a traktort. A kisgazda, akinek csépeltek, nem igen bánkódott utána, mert a cséplőgép rossz. Ha elcsépel 20 q-t, két-három mázsát a pelyvából és a törekből ki lehet szórni. Ha figyelmeztették erre Mincér segédmun-A párkányi járásban Bény községben is végétért az idei hagy aratás és a cséplés. A szövetkezet magtárai, sőt egyelőre a kultúrház is tele vannak gabonával. Átadási kötelezettségüket 200%-ban túlteljesítették és még mindig bőven maradt gabonájuk a magtárban. A munkaegységek után járó természetbeni járulékot ünnepélyes keretek között osztották ki a tagoknak. D a x n e r József 381 ledolgozott munkaegysége után 914 kg búzát és 190 kg rozsot kapott, Csudái Ilona 284 munkaegység után 681 kg búzát és 140 kg rozsot kapott, Kríva Károly ugyancsak 356 munkaegység után 854 kg búzát és 178 kg rozsot kapott. Minden tag teljesen megelégedett. alatt 200%-ra teljesítette normáját. Ma a brigád egyik legjobb traktoristája, aki szép eredményt ér el a tarlószántásban is. Nehéz a szántás — mondja Szabó — mert egy kicsit száraz a föld, de azért az öt hektárom meglesz ma is. -+- Arcáról sugárzik a büszke öntudat és örül neki, hogy fiatal létére részt vehet egy boldogabb, jobb jövő építésében. Gépjeire úgy vigyáz, mint a szeme fényére, mert amint mondja, egy traktort könynyen el lehet rontani, de nehéz azt megcsinálni. A traktoristának tudnia kell, hogy az a gép az övé is és éppen azért nem fogunk vele úgy bánni, hogy az minél előbb tönkremenjen. Szabó azóta sokat tanult. Volt rá alkalma, hogy a többi elvtárstól elsajátítsa azt a tudományt, amely még eddig nem volt birtokában. így lett öntudatos traktorista, aki szívén viseli a nemzeti vagyon megőrzésének ügyét, mert tudja, hogy ezzel a szocializmus ügyét védi. Tudja, hogy hazánk szocialista felépítésében milyen feladat vár a traktoristákra. Megértette az idők szavát, mert nem akar szülei kást, azzal válaszolt, hogy jó van ez így, mert hisz az aranyból is elcseppen. A traktoristák több ízben kejelentették, hogy annak mennek csépelni, aki fizet. Öt-hatszáz koronát kérnek egy kisgazdától ha az előbb szeretne csépelni, mint a másik. Ha kérdezik tőlük a polgárok, hogy miért csinálnak így, a válasz az, hogy nekik még az isten sem parancsol s ha valakinek nem tetszik, hát tessék fellebbezni. E brigád traktoristáiban nincs felelősségérzet, és nincs, aki kérdőre vonja őket áldatlan munkájukért. Turanovics Ferenc, aki a cséplésnél politikai megbízott, azt mondja: „Elvtárs, ha éjjel kimennél a határba, vagy az utak mentére, látnád, hogy mindenfelé traktoristák futkosnak traktorjaikkal fölöslegesen; erről minden hétfőn amikor gyűlésünk van, beszámolunk a nyitrai járási Nemzeti Bizottságnál, de ezideig e hibák eltávolítására még semmit sem tettek. Ez mind arra vall, hogy az ürményi traktorállomás nem készült fel kellően az aratási és a cséplési munkálatokra. A cséplőgépeket hanyagul javították ki, a traktoristák pedig nem kaptak kellő politikai oktatást. Ki a felelős ezekért a nagy hibákért — amelyeket bátran szabotálásnak mondhatunk? Sebők I. most már belátják, hogy a reakció hiába suttogta egész éven keresztül, hogy nem kapnak gabonát a tagok, csak pénzt. Mert itt a valóság: minden szövetkezetben az előlegen felül még gabonában is részesülnek a tagok. Sőt még akinek tehene van, takarmányt is kap a szövetkezettől. Ez a jó példa és igazságos eljárás további munkára buzdítja a bényi szövetkezet tagjait, akik gabonán kívül rizstermeléssel is megpróbálkoztak az idén 13 hektáron. A kertészetük pedig túlhaladja a 100 hektárt, melyből igen nagy haszna van a szövetkezetnek. Bény kis- és középparasztjai levonhatják tanulságul a szövetkezet gazdag eredményét és tagjaivá lesznek szövetkezetüknek. —Sz— sorsára jutni. A szegény családból származó Szabónak ugyanis a sors nem adta meg a múltban, hogy gyermekkorában ne kellett volna nélkülöznie. Szabó ma - már látja, hogy népi-demokratikus rendszerünkben a becsülettel végzett munkát becsületesen jutalmazzák. Amiért gépjeire ixgy vigyázott, hogy az aratás idején semmiféle géphibája nem volt, ezért most a gépállomástól ezer korona különjutalmat kap. A gépállomás ma mindenkit a munkája szerint jutalmaz. Ki hogyan teljesíti kötelességét, aszerint kapja fizetését. A teljesítményt jelző tábla pedig ki van függesztve a brigád lakásának falára. Az elmúlt napon pl. Petes Ferenc 4 ha-t szántott fel, keresett 196 koronát. Emellett ott látjuk Kurinec József nevét is, aki csak másfél hektárt szántott fel, és így bizony csak 78 koronát keresett. Ez a két traktorista egy táblában, egyforma gépekkel, egy időben dolgozott és mégis milyen nagy a különbség. Mi ennek az oka? Kurinec talán nem tudta volna elérni azt az eredménvt, amit a másik? Mindenesetre nekünk az a meggyőződésünk, hogy Kurinec még öt hektárt is fel tudna szántani, ha akarna, de sajnos, hiányzik nála az öntudat. Majd ha erre rá fog ébredni, akkor még ennél többet is meg fog csinálni. Sok még a szántam valónk, — mondja Anda Ferenc, az agronóm. — A tarlószántást még csak alig 35%-ban végeztük el és még hátra van közel 500 ha. Kötelezettséget vállaltunk, hogy e hó 26-ig készek leszünk a szántással és reméljük, hogy ezt el is tudjuk érni. Itt van az ekém az udvaron előkészítve, mert ma ezt a három brigádvezető és én megyünk szántani. Egy táblában van 32 hektár, amit holnap reggelre négyen fel fogunk szántani. így akarjuk bebizonyítani a többi traktoristának, hogy a normán felül jóval többet is fel lehet szántani. A szántásban szintén szép eredménynyel dolgozik Csóka András traktorista is. Már délelőtt 11 órakor azzal dicsekedett, hogy megvan a két és fél hektárja és az öt hektárt ma is megcsinálja, pedig nagyon rossz szántás van, mert száraz a föld. Csóka elvtárs már 1942-ben járt a Szovjetunióban, mint hadifogoly és ott egy Rosztov melletti kolhozban dolgozott, mint traktorista. Amikor megkérdezem őt, hogy tetszett neki a kolhozok munkája, azt feleli, hogy bárcsak mi állnánk úgy. Szinte csodáltam azt a szép marhaállományt, ami ott volt. Csodáltam a szovjetnép alkotóképességét és munkaakaratát. De munkájuk mellett nem hiányzott a szórakozás sem. Megvolt köztük az összetartás. Munkájuk után is együtt szórakozott, dalolt az ifjúság, ami érthető is, mert csak a szabad ember tud dalolni és örülni az életnek. Reméljük, hogy feladatunkat becsületesen teljesítve mi is ilyen szép eredményt tudunk majd elérni, mert minden igyekezetünk arra irányul, hogy bebizonyítsuk a nagyüzemű gazdálkodás előnyét és ezzel megteremtsük a jobb élet feltételeit. Nekünk is minden reményünk megvan arra, hogy habár egyes traktoristáknál vannak hiányosságok, de a dunapüspöki traktorista brigád, úgy az aratásban, — mint a tarlószántásban teljesíti feladatát. Az aratási tervet ugyanis 140%-ban teljesítették. Az aratásban kitűnt Erős Péter traktorista, aki 13 ha-t aratott le egy nap alatt. Egyes traktoristák még sokkal szebb eredményt is tudtak volna elérni, ha a szövetkezet gondoskodott volna a traktoristák élelmezéséről. Magától értetődik, hogy amikor a traki^ristának magának kell gondoskodni élelmezéséről, ez akadályozza őt a munkában. Losonci Az örményi traktorál lomás tormosi . brigádja annak megy gépelni, aki jobban fizet Bényben ünnepélyes keretek között osztották ki a természetbeni járandóságot
