Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-08-12 / 32. szám
4 12. augusztus 1951 Romániában országszerte vége felé közeledik a kalászosnövények betakarítása Dimitrij Gontár teljesítette kötelezettségvállalását Dimitrij Gontár, Kubány híres kombájnvezetője megkezdte az aratást. A kombájn szépen dolgozik, vezetője, Sztepán Petrovics Bozsko az első sebességgel vezeti a gépet. Gyorsabban még nem szabad, mert á gabona nyirkos az éjjeli párától és a gépek még nem dolgozták be magukat. A terv szerint az agregátot kilenc órakor át kell kapcsolni a második sebességre, mert erre az időre a szél már kiszárítja a gabonát. Gontár adja a parancsot: Bekapcsolni a második sebességet. Bozsko rögtön eleget tesz a parancsnak és a gép gyorsan halad. Tizenegy órakor kapcsolják a harmadik sebességet. Délben rövid időre megállnak azzal a céllal, hogy átvizsgálják a gépet, még ha tökéletesen is dolgozik. Este 9 óra. Megint az első sebességet kapcsolják be és így dolgozik az agregát éjjel 11 óráig. Ezután ismét figyelmesen átvizsgálják a gépet olajozzák, tisztítják és töltik. Ez alatt az idő alatt a számláló ellenőrzi a munkateljesítményt. Ebből kiderül, hogy az PEKING. (Agerpres). — A Huajho folyó szabályozásánál dolgozó több mint 50.000 munkás levelet irt Mao Cetunnak. A levélben kötelezettséget vállaltak, hogy az áradások megindulása előtt befejezik a szabályozási munkálatokat. A levélben a munkások a következőket Írják: „Ön volt az ,aki kiadta a felhívást a Huajho folyó szabályozására, hogy ezzel nekünk tartós jólétet biztosítson. Szeretett Mao elnökünk! Amikor megtudtuk ezt a jóhirt, leírhatatlan örörmet éreztünk. Mi nagyon jól tudjuk, hogy ez a nagyfontosságú elhatározás döntő hatással lesz mindnyájunknak és a jövő nemzedékek életére. Hasonló nagy munkát nem is lehetne másképpen végrehajtani, csakis az Ön első nap folyamán 16 munkaóra alatt Dimitrij Gontár agregátja learatott 34 hektárt és becsépelt 510 mázsa magot. Kezdetnek nem rossz, — mondja Gontár, — de a végeredmény jobb is lehet és többet is lehet csinálni. Az apró hibákat, amelyek az első nap felszínre kerültek, kiküszöbölték. A kolhoz vezetősége kijelölt az agregátor részére még egy teherautót és egy kocsit a gabona beszállítására. Második sebességei az agregát nem 9 órakor, hanem 8 órakor kezdett dolgozni, így egy órával előbb mentek át a harmadik sebességre is. Ennek következtében összesen 2 hektárral nőtt meg az agregát munkateljesítménye. És így emelkedett tovább a munkaütem a következő napokban is. Dimitrij Gontár dicsősen teljesítette kötelességvállalását. Tizenkét nap alatt közel 409 hektár földet aratott és 8030 mázsa gabonát kicsépelt. Gontár és csoportja újabb 250 hektár betakarítására vállalkozott. Szibakov, az Izvesztija tudósítója, Krasznodar. és a Kommunista Párt vezetésével. A régi társadalomban nem is álmodhattunk volna hasonló munkáról. Az elmúlt télen és az idén tavasszal mi legyőztük a havat, a dermesztő hideget és számos más akadályt. Márciusban azután hozzákezdhettünk a Kína történelmében eddig nem látott hatalmas mukához, a Huajho folyó szabályozásához. jelenleg munkánk elérte csúcspontját. IJgy dolgozunk, mint a katonák a fronton, éjjel-nappal, eSőben-szélben. jelenthetjük, hogy a munka legnagyobb részét befejeztük. Most azon dolgozunk, hogy a még fennmaradt munkát az aratások megindulásáig befejezzük. Szeretett Mao elnökünk! Biztosítjuk Önt, hogy a Huajho folyó szabályozására vonatkozó felhívása megvalósul. ^^zzssz7.-rr-zr-. дддг-:::^гдгггг:- —... fTTTlgTTi ISThi ■ ÍT—mi'ihI A földművelésügyi minisztérium közli, hogy július 27-ig országunk területén összesen 82.2 százalékban végezték el a betakarítási munkát. Ezidőszerint dolgozó parasztjaink előtt mint főfeladat a cséplés befejezése áll. Igyekezniük kell, hogy ezt a munkát a legrövidebb idő alatt elvégezzék és ezzel egyidőben befejezzék a tarlóhántást is. Az elmúlt vasárnap a dolgozó pa rasztok országszerte számos termelőszövetkezetet és termelőcsoportot látogattak meg. A látogatás óta — a termelőscsoportok eredményei láttán — mind több és több előkészítő bizottság alakul és napról napra növekszik a meglevő termelőcsoportok taglétszáma. Szamosfalu községben például a héten 90 család 1300 hold földdel lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A község maholnap már termelőszövetkezeti község lesz. Felsőgallán kilenc középparaszt lépett be családostul a termelőcsoportba. Pátyodon a község vezetői mutatnak jó példát Övári Pál párttitkár, valamint a községi tanácselnök és Csó István tanácstag kezdeményezésére előkészítő bizottság alakult. Tunyogmatolcson 24 család termelési csoportot alakított. Alaposan megtárgyalták az alapszabályt és hogy miként A Bolgár Népköztársaság Állami Tervbizottsága jelentést adott ki az 1951-es év második negyedévi tervének teljesítéséről: A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ipari termelés — a helyi ipar nélkül — 1951 második negyedében a múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva 14.5 százalékkal emelkedett.1 A tavaszi vetéstervet jól teljesítették. különösen a búza, a rozs, az árpa, a zab, a kukorica és a len, a gyapot, dohány, valamint más ipari növények és konyhakerti növények vetése terén. A szérűkre kivontatott 12.511 cséplőgamitúra ezideig 749.583 hektárnyi gabonát csépelt ki. A cséplési munkákban élenjárnak:, Bukarest tartomány 42.2 százalékkal, Ialomita tartomány 38 százalékkal, Teleorman 37.4 százalékkal és Dőlj tartomány 32.2 százalékos eredménnyel. Hasonlóképpen jól halad a cséplés Putna, Maros és Hunyad tartományban. végzik ősszel közösen a szántásvetési munkát. Ágfalva községben néhány nap alatt 79 új taggal és 438 hold földdel gyarapodott a termelőcsoport. Ezenkívül „Törekvés“ névvel egy I. típusú termelőcsoport is alakult. Az atkári „Micsurin“ termelőszövetkezet jó ereményei láttán előkészítő bizottság alakul, amelynek tagjai jobbára középparasztok. Szilsárkányon ifj. Kuti József 13 holdas középparaszt községi párttitkár kezdeményezésére 16 tagú termelőcsoport alakult. Ikerváron Csonka . János községi párttitkár jó szervezőmunkája eredményeképpen kilenc család III. típusú termelőcsoportot alakított. Noszvajon 11 dolgozó parasztcsalád készül csoportalakításra. Környén, ahol eddig két önnálló termelőszövetkezet működött, az utóbbi időben újabb két termelőcsoport alakult: egy II. és egy I. típusú. 1951 második évnegyedében az építkezésekbe 1.6-szer nagyobb beruházásokat eszközöltek, mint az elmúlt év megfelelő időszakában. Gátak építésére 1.6-szer többet, nehéziparba kétszer többet, a mezőgazdaságba körülbelül háromszor többet, a kereskedelembe 2.7-szer többet, a lakásépítésbe pedig kétszerié nagyobb összeget ruháztak be. A mezei munkálatokban 550 kombájnt alkalmaztak. 1951 első negyedében a mezőgazdaság összesen 30.000 lóerejű traktort és sok más mezőgazdasági gépet is kapott több mint négymilliárd leva értékben. д Ниарю folyó szabályozásánál dolgozó raysikások levele Ma© Ca Tun hoz Magyarországon növekszik a termeiőcsoportok taglétszáma к Bolgár népköztársaság 1951 második negyedévi terv jelentése Egy avar kolhozban, a felhők felett Magyarországból kétszáz boldog parasztember tanulmányozza a világ legfejlettebb mezőgazdaságát, a virágzó kolhozokat és szovhozokat a Szovjetunióban. A küldöttségben vannak sokan egyénileg dől gozó kis- és középparasztok, akik most saját szemükkel győződnek meg a Szovjetunió mezőgazdaságának hatalmas fejlődéséről és a nagyüzemi gazdálkodás eredményeiről. A küldöttség elutazás: előtt Rákosi Mátyás elvtárs hosszan elbeszélgetett a paras^tküldöttek képviselőivel és búcsúzóul néhány jó tanácsot adott nekik. „Egy hónapig lesznek a Szovjetunióban. Megmutatnak maguknak mindent, amit látni akarnak. Nézzenek is meg mindent jól és hozzanak haza minél több tapasztalatot.” A küldöttség ma a Szovjetunió különböző vidékein jár. Az egyik csoport az alábbiakban számol be útjáról. A régi útleírások gyakran emlékeztek meg a Kaukázus vad, hegyi lakóiról. Valóban sokfajta nép töredék él a Kaukázus meredek sziklái között és valóban, valamikor úgyszólván félvad állapotban, nyomorban és kizsákmányolásban tengették életüket. A Kaukázusnak ez a része *ma a Szovjetunió egyik autonóm köztársasága — Dagesztán. Ez a né\ azt jelenti: „a hegyek országa”. Harminchatféle, igen sokszor csupán néhányezer lelket számié к kis nép lakik itt és csodás termőföldet varázsol a sivár kősivatagból. Ezeknek a ma szabad kis népeknek egyike az avar nép. Még ma sem dőlt el, hogy valóban a magyarságot a Dunamedencében megelőző avarok leszármazottja-e ez a nép. Mikor a magyar parasztok kis csapata két autóbuszon és néhány személyautón elhagyta a Kumuktatár lakosságú Bujnakszkot, ezt a hegyek közé épült kis várost, eleinte semmi különöset nem mu tatott a táj. A hegyek olyanok voltak, mint sokhelyütt a világon. A legelőkön nagy kolhoznyájak legelésztek, a széles völgyekben ringó búzatáblák aranylottak. Később Dzsungutáj . és Levaszin után a hegyek nőni kezdtek és a magyar parasztok kapkodni kezdték a fejüket. Szinte mesebeli országba kanyarodott a szűk hegyi út. Félelmetes, kopár sziklák nyúltak a magasba. A zöld folt egyre kevesbbedett és átadta helyét a szürke birodalmának Borotvaéles sziklacsúcsok, szél- és vízkoptatta szíriek között kiszáradt folyómedrek húzódtak. A nap forrón tűzött és sugarai felhevítették a mozdulatlan kőrengeteget. Vájjon lehetséges-e emberi élet ebben a kősivatagban? A kígyózó út egyre feljebb há gott. Egyik oldalán meredek sziklafal emelkedett, másik oldalán 500—600 méteres szakadék mélysége tátongott. S akkor — ezerötszázméter magasból — megpillantottuk az emberi kéz első nyomát. Lent a mélyben sötétlett a Karakójszu, a Fekete-folyó és a szűk völgybejáratnál parancsolóan állt az ember műve: a vizierőmű, amely egész Dagesztánt ellátja villamos árammal. Ez megnyugtató látvány volt és egyben fölemelő érzés a felszabadult ember hatalmának látványa. Az út tovább emelkedett a hegyek tetején, kőomladékok között, soha nem látotr mélységek fölött kanyargott. ** Első pillantásra olyan a falu, mint egy sasfészek. Hosszúkás, óriás szikla hordozza hátán — 2000 méter magasságban a tengerszín fölött. Sokszor alatta úsznak el a felhők. Házai, mintha a sziklából nőttek volna ki — ugyanabból a kőből épültek. A négyszögletes kövekből rakott falak szépek, arányosak; nem egyszer erődre emlékeztetnek. A há zak lapos tetejűek, mert ez a nép a mohamedán hí tét követte és évszázadok óta arab módra építke zik. A sziklából épült falu zöld tengerből emelke dik ki. Mert Csoh előtt végeszakadt a kopárság nak; legelők zöldcinek, majd kukorica-, búza, árpa földek sorakoznak, öntözőcsatorna csörgedezik. Mét az imént úgy éreztük, hogy az óriás hegyek, szik Iák között törpék vagyunk, hogy menten összenyom nak bennünket temérdek tömegükkel — s most megéreztük, hogy van még a sziklánál is nagyobb erő, amely megszeliditi és termésre kényszeriti a vad sziklavilágot, s ennek az óriásnak a neve: szovjetember. \ ** Partos, meredek utcák Csoh falu utcái. Emeletes házak szegélyezik. Az emeletes házakban egy-egy kolhoz-parasztcsalád lakik. Csoportunk tagjai egy egy családnál szálltak meg éjszakára. Beszélni alig tudtunk a házigazdákkal, mert ők sem sokat tudtak oroszul és mi sem, a különös, torokhangú avar nyelvből pedig egy szót sem értettünk. De nem kellet sok szó. Amit láttunk, az nagyon sokat elmondott . Bizony alig hittük el, hogy nem úri házba kerültünk. Itt a sziklák között — ahogyan ezt minálunk mondanák, az isten háta mögött — olyan gazdag embereket találtunk, amilynek nálunk ritkaságszámba mennek. Gyönyörűen kidolgozott réz- és nikkel tárgyak, faragott szekrények és íróasztalok (parasztházban íróasztal!), a falakon festmények, az éjjeliszekrényen vagy asztalon rádió, a nagy ablakon függöny. A legkisebb ház is háromszobás. Honnan ez a gazdagság? Miért tudja most mindenkinek megadni ez a hegyi világ azt, amiben azelőtt csak néhány bégnek és sejknek volt része? A szocialista munka teszi „óriássá” és „varázslóvá” az embert. Egymaga hiába birkózott a kővel és az elemekkel még a forradalom után is. De megfogadták a Bolsevik Párt tanácsát; kolhozt szerveztek. A kolhoz összes termelésének értéke a múlt évben, állami áron számítva 2,179.412 rubel volt. Az egyes ember alig nyírt valamit igénytelen hegyi juhairól. De a kolhoz kitenyésztett egy új juh fajtát, dagisztáni hegyit, amely megtartotta a hegyi fajták szívósságát, s mégis évi három kiló gyapjút «.d. Jelenleg 45.000 juha van a kolhoznak. A múlt évben egy munkaegységre 10 rubel, 7 kiló gabona, fél kiló burgonya, 40 deka hús, hárem deka vaj és három deka sajt jutott. Lehet e csodáskozni Marabal Mohamed házának gazdaságán, amikor múlt évi jövedelme 14.200 rubel, 22 kilo vaj, 29 kiló sajt, 749 kiló burgonya és 12 mázsa gabona volt? Ahmedova Szalimat egyszerű fejőnő. Neki 7584 rubel, 399 kiló burgonya, 12 kiló vaj, 16 kiló sajt és több mint 10 mázsa gabona jutott. Neki magának nem kell több a gabonából, mint három mázsa — 7 mázsát elvitt a szabad piacra. Hozzá hasonló száz és száz van Csoh faluban. Először azt hittük, hogy Csobban csupa fiatal ember lakik. A férfiak ugyanis mind fiatalok voltak. De aztán kiderült, hogy ezek a fiatal férfiak mind főiskolai hallgatók, akik a vizsgák után hazajöttek nyári szünidőre. A kolhoz férfi tagjai nagyrészt a legelőkön jártak a juhokkal, csak ai asszonyok voltak otthon. Beszéltem Iszlamo Hadzsi, fiatal történésszel, aki ugyancsak nyári szabadságon volt otthon. Most fejezte be a pedagógiai főiskolát és ősszel kezdi meg munkáját. A háború alatt Magyarországon is járt, résztvett hazánk felszabadításában. Elmondotta, hogy százával tanulnak a csohi fiatalok a különböző főiskolákon. A forradalom előtt szinte senkisem tudott írni-olvasni a faluban — ma már nincs a kolhozban analfabéta. Megnéztük a kolhoz 200 kötetes könyvtárát, klubját, 30 ágyas, korszerűen berendezett korházát. Iszlamo Hadzsi figyelte az arcomat: olvasni igyekezett róla. „Ez lett a mi falunkból” — mondotta büszkén és hozzátette: „S mi lesz még belőle!” Csohi látogatásunk lakomával fejeződött be. Gamzatov Gamzat — mint a hajdani igricek —, kezébe vette a „zsirgint”, az egyfenekű dobot, és furcsa, ősidallamú öröméneket rögtönzött a magyar parasztküldöttségről. A boldogság beragyogta a szobát és abban a pillanatban úgy éreztük, hogy könnyebb puszta kézzel ledönteni ezeket a sziklaóriásokat, mint megtörni az emberek elszánt aka rátát a békére, az életre és a boldogságra. Sándor András.
