Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-08-05 / 31. szám
\ ségu húsfogyasztást idézett elő, azért a kötött piac zavartalan ellátása és a jövőbeni élelmiszerellátás egészségej fejlődése érdekében a kormány olyan határozatokat hozott, melyekkel biztosítják az élelmiszerjegyeknek a törvényekkel összhangban való kiadását. A szabadpiac húsellátásának zavarait főiképen az a körülmény okozta, hogy a fogyasztóközönség igényei a vásárlóképesség megnövekedése folytán gyorsabban növekednek, mint a termelés. Ez annak a következménye, hogy a bérek és fizetések gyorsabban nőnek, mint a munka termelékenysége. Főképen a mezőgazdasági munka alacsony termelékenységének következménye, melynek oka a mezőgazdasági termelés tagoltsága, hogy mezőgazdaságunk elégtelen mennyiségű terméket bocsájt a közellátás rendelkezésére. Pállunk a dolgozó földműveseket azért a szövetkezeti gazdálkodás út- I jára vezeti, hogy a közös szövetkezeti munka érvényesítése és a gépek kihasználása mellett emelkedjék a mezőgazdasági munka termelékenysége és így több élelmiszer jusson a piacra. Csak a szövetkezeti nagyü- 1 zemi termelés és az állami birtokok nagyüzemi termelése biztosíthatja I köztársaságunk dolgozó népének élelmiszerellátását. Ám a magángazdál- I kodó kis-» és középföldműveseket addig is rá kell vezetni, hogy használ- I ják ki a modern agrotechnikai tudo- I mány vívmányait, hogy mindnyáj junk számára és maguk számára is többet termelhessenek. Az osztályellenség ellen pedig, elsősorban a falusi gazdagok ellen, akik mezőgazdasági termelésünk kártevői és a falu szocializálásának ellenségei, kemény harcot kell folytatni és minden rendelkezésünkre álló törvényes eszközzel beszolgáltatási kötelezettségeik teljesítésére kell kényszeríteni őket. I Dolgozó népünk életszínvonalának emelése a munka termelékenységének emelésétől függ. Csak a munkától és termelékenységének fokozásától függ, hogy milyen gyorsan küzdjük le az előállt nehézségeket. De addig is meg kell oldani a piacra gyakorolt nyomás kérdését, amelyet a lakosság egy részénél előállt vásárlóképesség túltengése idézett elő- A kormány azért elhatározta olyan termékek árszabályzását, melyek a szabadpiacon a legkevésbbé kaphatók, azaz a hús , azsír, némely más élelmiszerek és néhány ipari termék árszabályozását. Az árszabályozás csak a szabadpiaci árukat érinti, a kötöttpiaci árak és az eddigi fejadagok változatlanul maradtak. A kötött textilárúra szóló jegyek mind felszabadultak, mert szükségletek fedezésére az év végéig elégséges árú áll rendelkezésre. A szabadpiac ellátására és a szabadpiaci árak szabályozására vonatkozó intézkedések egy közös célra irányulnak: kiküszöbölni az eddigi zavarokat, biztosítani a kötött-piac ellátását és megteremteni a közellátásra irányuló politika további egészséges fejlődésének feltételeit. Helyes és célszerű intézkedések ezek. Mindenek felett abból az elvből indulnak ki, hogy elsősorban a munkások s a többi dolgozók ellátását kell biztosítani. A dolgozó nép azokat azért teljes megértéssel sogadja és támogatja. Azt is tekintetbe kell venni, hogy az amerikai imperialisták gaz ’ fegyverkezésének következményei a mi nemzetgazdaságunkra is befolyással vannak. Az angol és amerikai imperialisták saját hasznuk növelése érdekében a világpiacon a nyersanyagok árának emelkedését idézték elő. Külkereskedelmünk részben rászorul a kapitalista államokból való behozatalra, s így a magas vételárak részben befolyással vannak saját termékeink árára is. Itt tudatára jövünk annak, milyen bölcs és előrelátó volt Klement Gottwald elvtárs, köztársasági elnök politikája, ki 1948-ban a februári események után külkereskedelmünket azonnal a Szovjetunióra és a népi demokráciákra irányította. A velük vadó kereskedelmi kapcsolataink ma külkereskedelmünk 60 százalékát teszik ki. Ha ma túlnyomó részben kapitalista államokkal kellene kereskednünk, csak akkor látnánk meg igazán, mit jelent a kapitalista nyugattól való függés. Az a visszhang, melyet Pártunk Központi Bizottságának és kormányunk határozatai keltettek, arról tanúskodnak, hogy dolgozó népünk érti, hogy ezek a hathatós intézkedések a dolgozó nép a szocializmus építésének és a béke megtartásának érdekében történtek. Ebben az ószszefüggésben rendkívüli értelme van a Párt összes üzemi és helyi szervezeteire és az összes kommunistákra címzett felhívásnak, melyet a Párt Központi Bizottsága bocsájtott ki, hogy mindenki személyesen járuljon hozzá ezen intézkedések sikerének biztosításához, hogy a Párt minden tagja saját munkahelyén és mindenütt, ahol érintkezésbe jut a dolgozó tömegekkel, meggyőzze azokat ezen intézkedések helyességéről és szükségességéről. A kommunisták az üzemekben, a falvakban és a népi közigazgatásban és a felvásárló szervekben indítsanak széleskörű kampányt a Pártunk és kormányunk határozatainak megvalósításáért. Álljanak erősen a határozatok mögött és erélyesen verjék vissza a reakció minden kísérletét, mellyel ezen intézkedéseket rágalmazná és semmibe venné. A szocializmushoz vezető úton már sok szép eredményt értünk el. A városi és vidéki dolgozóink széles tömegei ma sokkal jobban élnek, mint azelőtt; de még bátrabban kell menetelnünk a szocializmus felé. A nemzetgazdaságunkban mutatkozó hiányosságok és nehézségek nem állítanak meg bennünket ezen az úton. Tanultunk és a jövőben is tanulunk a Szovjetunió népétől, mely a szocializmushoz vezető úton hősiesen küzdött le minden akadályt. Mi abban a helyzetben vagyunk, hogy a Szovjetunió támogat és védelmez bennünket. Mi nem vagyunk kitéve a kapitalista nyúzok és kizsákmányolok kénye-kedvének. A Szovjetunió segítségével és a belső erőtartalékok mozgósításával még jobban meggyorsítjuk a szocialista építőmunka ütemét, s szülő Pártunk és Gottwald elvtárs vezetése alatt biztosítjuk dolgozó népünk életszínvonalának további emelkedését. így járulunk hozzá legjobban az amerikai imperialisták gaz terveinek és cselszövevéseinek megsemmisítéséhez. Hazánkban a békés építőmunka és a világbéke biztosításához. (A Pravda vezércikke) A Szövetkezeti Tanács határozata vékenységét az elárusítóhelyeken, hogy gondoskodjanak az árú igazságos elosztásáról a fogyasztóközönség között és megakadályozzák a megokolatlan felvásárlást, hogy küszöböljék ki némely fogyasztók előnyberészesítését és ellenőrizzék az elárusítóhelyek alkalmazottait. 2. Hogy ezt a feladatot teljesíthessék. elmélyítik politikai és nevelő munkájukat. A taggyűléseken és az aktívákon a tagságot és a többi polgárt megismertetik azokkal a feladatokkal, amelyeket a szocializmus felé való haladásunk szab meg számunkra és meggyőzik őket, hogy résztvegyenek az új rend felépítésében. 3. A Szövekezeti Tanács és a hozzá csatlakozott szövetkezetek arra irányítják tevékenységüket, hogy A szövetkezeti tanács elnöksége 1951 július 9-én megtartott ülésén egyetértve a SzKP Központi Bizottságának és kormányunknak a közélelmezésre vonatkozó intézkedéseivel a következő határozatot fogadta el: 1. A Szövetkezeti Tanács és minden osztálya és a hozzácsatlakozott szövetkezetek hathatósabban gondoskodnak arról, hogy a SzKP határozatai alapján bevezetett rendet a közélelmezésben fenntartják és megakadályozzák a felvásárlásban jelentkező spekulációt. A fogyasztási szövetkezetek aktivizálják a tagságot és alkalmazottaikat elsősorban a helyi felügyelő bizottságok tagjait az elárusítóhelyeken, hogy segédkezzenek a rend fenntartásában. Elmélyítik a helyi felügyelőbizottságok tesegítsenek az EFSz-eknek és járuljanak hozzá azok megerősítéséhez és növekedéséhez. A fogyasztási szövetkezetek gondoskodnak arról, hogy minden faluban legyen egy elárusító helyiség, amely a város és a falu közötti kapcsolat fenntartója lesz, ahol a kis- és középföldműveseket meggyőzik, hogy belépjenek a földműves szövetkezetbe. Minden szövetkezet azon lesz, hogy az idei békearatás minél előbb és sikeresen befejeződjék és segítenek a falunak, hogy egyetlen szem gabona se vesszen kárba. Munkacsoportokat szerveznek és szállítóeszközöket adnak a kis- és középföldművesek rendelkezésére, hogy a gabonabetakarítás minél előbb megtörténjék. A fogyasztási szövetkezetek az aratási és a cséplési munkálatok idejére gyermekotthonokat létesítenek és megszervezik a falu lakosságának ellátását, hogy az aratás és csáplés idején a felvásárlással minél kevesebb időt veszítsen. 4. A Szövetkezeti Tanács és a hozzácsatlakozott szövetkezetek szigorú gazdálkodást vezetnek be, kiküszöbölik a felesleges kiadásokat, gazdaságossá teszik vállalataikat és termelésüket. Minden munkahelyen gondoskodnak arról, hogy a munka termelékenysége állandóan emelkedjék és időben történjék meg a normaszilárdítás. A szövetkezetek vezetősége felelős az alkalmazottak száz százalékos részvételéért a szocialista munkaversenyben. A szakszervezettel együttműködve meggyőzik az alkalmazottakat és így kiszélesítik a szociahsta munkaversenyt, s áttérnek annak magasabb formáira, 5. A Szövetkezeti Tanács és a hozzácsatlakozott szövetkezetek legkésőbb 1951 augusztus 31-ig minden munkahelyen megszilárdítják a normákat és megállapítják, nem foglalkoztatnak-e felesleges sok irodai erőt. Eddig az időpontig megvizsgálják vállalataik megszervezését és átépítik azokat úgy, hogy a Szövetkezeti Tanács vezetősége, osztályai és egyes szövetkezetei rugalmasabbá, tevékenyebbé legyenek és emelkedjen teljesítőképességük. A felesleges irodai erőket 1951 szeptember végéig áthelyezik a termelésbe. Takarékosságra úgy törekedjenek, hogy alkalmazottaiktól minőségi munkát követelnek és azért 'tevékenységüket arra irányítják, hogy elmélyítsék azok politikai és szakismereteit. Hogy a dolgozó nép élelmiszerellátását minél jobban biztosítsák és javítsák, a fogyasztási szövetkezetek intenziven nekifognak a szerződésen felüli mezőgazdasági termények felvásárlásának. A szövetkezeti és állami kereskedelem Romániában Azok a mély változások, a melyek az utolsó években a román nép életében beálltak, szemmel láthatóan megmutatkoztak a kereskedelemben is. A nagykereskedelemet és a külkereskedelmet teljesen államosították, a kiskereskedelemben pedig a szövetkezeti és állami kereskedelem széles hálózata jött létre. Az ötéves terv új feladatokat tűzött ki a szocialista kereskedelem felődése és megerősítése érdekében; ezek az állami és szövetkezeti kereskedelem kiszélesítése, a kollektív mezőgazdasági üzemek kereskedelmének kiépítése, hogy a városi lakosságot minél bővebben lássa el élelmiszerekkel és megfordítva, a dolgozó földműveseket ipari termékekkel. Az 1955 évben, az ötéves terv végén, a Román Népköztársaság polgárai 500 milliárd lej értékű árut vásárolhatnak, ami az 1950-es évhez viszonyítva 114 %-os emelkedést jelent. Az ötéves terv jelentős emelkedést lát előre az élelmiszerellátásban, a textiláruval és lábbelivel való ellátásban is. A szövetkezeti és állami kereskedések hálózatának segítségével a lakosság az ötéves terv utolsó évében kétszerannyit kap a fenntemlített árukból, mint az 1950-es évben és körülbelül 4.5-szer annyi tésztafélét, több mint 3.5-szer annyi húst é stöbb mint négyszer annyi zsírt. Ugyanúgy 198 százalékkal több gyapjúszövetet, 175 százalékkal több pamutszövetet, 35.8 százalékkal több selymet kap. Az áruforgalom és áruelosztás jó megszervezése a szövetkezeti és állami kereskedések feladata. Manapság a szövetkezetek széles, hatalmas tömegszervezetté váltak. Már 6.185 fogyasztási, ipari, mezőgazdasági szövetkezet létesült, melyek sok munkát végeztek az 1949-es és 1950- es évre szóló állami tervek teljesítésében. A termelés és az áruforgalom állandó emelkedése lehetővé teszi, hogy az ötéves terv első éveiben fokozatosan megszüntessék a jegyrendszert. Az 1950-es évhez viszonyítva az 1955-ös évig 90 százalékkal növekedik meg az áruelosztó hálózat, abból 25 százalékkal a vidéki áruelosztó hálózat. A szövetkezetek az állami kereskedésekkel együtt az áruforgalom 85 százalékát bonyolítják le és így hozzájárulnak a városok és falvak ellátásának megjavításához és a mezőgazdasági terményfölöslegek intenzivebb értékesítéséhez. Az ötéves terv első évében az 1951-es évben 3.007 milliárd lej értékű árut kap a lakosság. Ez as 1950- es évvel szemben 33 százalékos emelkedést jelent. Az 1951-es évben a szövetkezetek közvetítésével elosztott árú értéke 125 százalékkal magasabb, mint az 1950-es évben volt. Hogy a kitűzött feladatokat teljesíthessék, az 1951-es évben 1100 elárusító helyet létesítenek, ebből 800- at a falvakban. A fogyasztási szövetkezeteken kívül és a több, mint ezer mezőgazdasági termelőiszövetkezeteken kívül az ipari szövetkezeteket is meg kell említeni, melyek szintén növelik a piacra szánt fogyasztási cikkek tömegét és így hozzájárulnak némely gazdasági szükségletek kielégítéséhez. Az a tény, hogy az ipari szövetkezetek termelése az 1955-ös. évben az ötéves terv szerint 336 százalékra emelkedik az 1950-es évvel szemben, ábrázolja azt a hatalmas fejlődést, melyet a gazdasági tevékenységnek ez az ága el kell, hogy érjen. Az 1955-ös évben az iparom szövetkezetek 292 százalékkal több bőrt, 252 százalékkal több öltönyt, 181 százalékkal több szövöttárut, 354 százalékkal több textilárút, 225 százalékkal több üvegárút termelnek majd, mint az 1950-es évben. Megvalósul a káderek rendszeres oktatása és politikai nevelése is. Funkciókkal, melyeket a szövetkezetek a termelésben és az áruelosztásban teljesítenek, jelentős mértékben hozzájárulnak az ötéves terv feladatainak teljesítéséhez, a nemzetgazdaság szocialista szektorának megerősítéséhez, a Román Népköztársaság dolgozói életszínvonalának emeléséhez, mely az ötéves terv szerint az 1955-ös évben 80 százalékkal lesz magasabb, mint volt az 1950-es évben. Magyarországon egy év alatt tízen egyszeresé re emelkedett a falu dolgozóinak koníekciósáru fogyasztása A múltban alig jutott a mezőgazdaság dolgozóinak ruházati cikk, most a falura küldött áru 40 százaléka ruhanemű. Egy év alatt több mint tizenegyszeresére emelkedett a falu konfekciósáru fogyasztása. A múlt év П. negyedében 6,151.000 forint, az idei április—május—június hónapokban pedig 70,442.000 forint értékű textilárut vásároltak a földművesszövetkezetekben. A szövetkezetek forgalmának emelkedésével egyidejűleg gyorsan nő az üzletek száma. A hároméves terv befejezésekor 3951 szövetkezeti fűszer— textil- és vasüzlet, 1133 étkezde és italmérés, 140 mészárszék és 20 szövetkezeti pékség volt. Ez év végére már 5672 szövetkezeti fogyasztási bolt, 2816 étkezde és italmérés, 654 hentesüzlet és 221 pékség lesz a magyarorzsági falvakban. Most a jobb áruelosztás biztosítására „körzeti boltokat“ szerveznek. Minden negyedik 800 lakosú községre jut majd egy ilyen üzlet, ahol nagy választékban, kielégítő árumennviséget találnak a falusi dolgozók.
