Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-07-01 / 26. szám
I 6 CíJfžiulíôUm^ss 1951. július 1. Len az ötéves terv fontos növénye A termés legjobb értékesítésének első feltétele a jól és időben elvégzett betakarítás. A rostja végett termesztett lent akkor aratjuk (nyütjük), amikor a szára alul sárgulni kezd, alsó levelei a tőtől a szár feléig lepörögtek és a mag a tokban gyengén bámulni kezd. A lennyüvéshez, amennyiben kisebb területen termelünk lent, megfelelő számú munkaerőt, nagyobb területeken pedig az állami gépállomásoknál szerződésileg iennyüvőgépeket kell biztosítani. A nyűtt lent drótokon vagy bódékban rendesen ki kell szárítani. Időben elvégzett betakarítás — nagyobb jövedelem! A mag gondos kicséplése igen fontos úgy a mag megszerzése, mint az őszi harmatozás megkezdésének szempontjából. Még a betakarítás előtt elegendő lecséplőgéprőY kell gondoskodni. Ezeket a Földműves Raktárszövetkezet, az állami gépállomás, gsetleg az állami birtokok útján szerezzük be. A lenmagot azonnal áttisztítjuk és az FRSznek szállítjuk be. A magért elért bevétel lényegesen növeli a lentermesztés jövedelmét. A lenkórót a mag kicséplése után rendbe rakjuk és fonállal kévékbe kötjük. Az elrendezettlen lenkóró megnehezíti a harmatozás előkészítését. A hazai lenmag — devízamegtakarítást jelent! A helyes harmatozás egyike azon legfontosabb munkálatoknak, amelyekből nemcsak a kóró értéke, hanem az abból nyert készítmények érteke is függ. A harmatozás elvégzésére biztosítsunk alkalmas területet (leginkább gyepes rétet), amely a vetésterületnél kétszer nagyobb. Minél nagyobb mennyiségű lenkórót tereges sünk széjjel az őszi harmatozáshoz! Az őszi harmatozással jobb minőségű rostot és kisebb veszteség mellett nagyobb árat érünk el. A lent vékony rétegekben sorokba teregessük széjjel; vastagabb rétegekben levő lent forgatni kell. A száraz és helyesen harmatozott, egyenletesen grafitszürke színű lenkórót, gondosan elrendezett 5—6 kg-os kévékbe kötve azonnal felajánljuk a FRSz-nek. Az őszi harmatozással javítjuk a termékek minőségét! A lenkóró felvásárlását a Földműves raktárszövetkezetek végzik. Követeljük a FRSz-től, hogy a lenmagot és lenkórót, amelynek kitermelésére oly nagy gondot fordítottunk, felvásárolja é idejében átadja iparüzemeinknek feldolgozás céljából. A Földműves Raktárszövetkezet — a rendes felvásárlást biztosítja! Tanulmányozzuk a lenkórónak egyes minőségi osztályokba való besorozását és kisérjük figyelemmel, hogy lenünk igazságosan legyen értékelve. Követeljük, hogy a kifizetéskor az „L” pontokat is adják ki. A lenkóró értékelési és minőségi osztályokba való sorozása kétféleképpen történik: Lenünket, amennyiben húsz métermázsánál kevesebbet szállítottunk, külső jellegzetességük alapján pontozzák és értékelik. Pontozzák a színt, a kórok vastagságát és ágazását, egészségét, gyomtartalmát, egészben kinézését és a kórószárak hosszát. A harmatozott lennél ezenkívül a harmatoázs tökéletessége is tekintetbe jön. Húsz métermázsán felüli szállításnál a szövet kezeti tagoknak és egyébb termelőknek módjában áll követelni, hogy a lenkórójuk a tényleges rost és kóctartalom alapján legyen osztályozva. Ezen tartalmat egy legalább tíz kilogrammos minta, avagy az egész mennyiségnek az üzemben való feldolgozása után állapítjuk meg. Minél nagyobb a gondosság — arjhál magasabb a minőségi osztály! A minőségű osztályokban és árakban tükröződik vissza minden szövetkezeti tag és lentenyésztő munkaeredménye: Bánjuk a lennel oly gondosan, hogy a kilenc minőségi osztályból a harmatozott len értékelésénél az első osztályt érjük el. Pénzben az 100 kg-kint 1.160 koronát jelent. A kilencedik osztályúért csak 500 koronát kapunk. A magnélküli, harmatozatlan lenkórónak az ára lényegesen kisebb. 100 kg I. osztályú áruért 725 koronát, a IX. (utolsó) osztályúért pedig csak 270 koronát kapunk. A legalacsonyabb ára a magvas, harmatozatlan lenkórónak van. Az I. osztályú 566 koronára, a IX. osztály pedig 285 koronára becsülik. Ezért csak harmatozott lenkórót szállítsunk, még pedig mindjárt ősszel. Ne feledkezzünk meg a magról, amelynek az ára szintén emelkedett. ! ha hozama: kellő gondosságnál: q Korona 20 q harmatozott magnélküli len 1.160 23.200.— minőségi jutalom 200 4.000.— időbeni leszállítás jutalma 200 1.000— + 3 q mag 1.773 5.319— !. osztály összesen 33.519— gondosság hiányánál: q Korona 1 2 q harmatozott magnélküli len 500 6.000.— minőségi jutalom (elesik) — — időbeni leszállítás jutalma (elesik) — — 150 kg mag 1.773 2.659.50 IX. osztály összesen 8.659.50 о Korona 40 q harmatozatlan, magvas lenkóró 566 22.640.— minőségi jutalom (elesik) — — időbeni leszállítás jutalma (elesik) — — I. osztály összesen 22.640.— q Korom» 25 q harmatozatlan magvas lenkóró 285 7.1 25.— minőségi jutalom elesik — — időbeni leszállítás jutalma (elesik) — ________— IX. osztály összesen 7.125— Jobbminőségü osztály — magasabb bevétel! A minőségi jutalom és az időbeni leszállítás jutalma emeli a rögzített árakat. Amennyiben a szerződés szerinti szállítást az első négy minőségi osztály egyikében teljesítjük, igényük van 100 kg-kint 40—200 koronáig terjedő minőségi jutalomra. Ezenkívül, ha a lenkórót ősszel kiharmatozzuk és legkésőbb december 15-ig felajánljuk a FRSznek, az I.—VIII. osztályú árú felvásárlási árához az időbeni leszállítás címén 100 kg-kint még 50 korona jutalmat kapunk. Gondoskodjunk a jövő A szöszösbükköny keveréknél a korán eszközölt kaszálás és a jó időjárás következtében az újból sarjadzó növény igen szépen kifejlődött és belőle nagyon jó magot tudunk biztosítani. A magnak meghagyott terület kijelölésénél, azonban figyelemmel kell lenni a másodvetésekre és azért azokat nem akárhol — a tábla közepén, — hanem mindig olyan helyen kell meghagyni, ahol a terület azonnali felszántását és a tarló bevetését nem akadályozza. Az aratás időpontjára nézve mindig a keverékbe vetett magnak érési viszonyai a mérvadók. így az őszi keveréknél nem a rozs érése, hanem a bükköny és borsó, a tavaszi keveréknél nem a zab érése, hanem a bükköny érése az irányadó. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy a hüvelyes magjai könnyen peregnek, mert a teljesen beérett hüvelyesek a kasza érintésére, de a napsütésére is A leszállított lenkóróért a FRSz „L” pontokat ad ki, amely a termelőt kötött árú, textilneműk felvásárlására jogosítja. A pontok kiszámításánál a kiindulópont a felvásárlási alapár százaléka, a harmatozott lennél 25% a harmatozatlannál 100/o a kendernél pedig 15% Egy pont 10 Kčs-re van értékelve. Követeljük a FRSz-től, hogy az „L” pontokat a fölvásárláskor azonnal adja ki. Ezért szállítsunk idejében harmatozott lent! évi bükkönyvetőmagról könnyen felpattannak. Sohase várjuk be a teljes érést, hanem akkor kezdjünk aratni, amikor a növényen helyet foglaló, alsó hüvelyek héja szánét megváltoztatja és szívóssá, bőrsszerűvé válik. Ilyenkor az alsó hüvelyben helyet foglaló magvak elvesztették tej ességüket és kemények már míg a középső és a felső hüvelyek magvai nem érték el az érettségnek ezt a fokát. A hüvelyesek aratásánál soha sem szabad bevárni a felső hüvelyek beérését, mert ez esetben az értékesebb és a nagyszemű alsó hüvelyek elvesztésével, kipergésével kell számolni. Minden EFSz és egyénileg gazdálkodó paraszt a saját érdekével együtt a népgazdaság előnyét is szolgálja, ha vetőmagszükségletének kielégítésére nem a begyűjtött készletekből vár ellátást, hanem saját maga termeli meg. A választott malacok gondozása és takarmányozása A nagyüzemi sertéstenyésztés igen lényeges pontja a választott malacok takarmányozása és gondozása. Ahhoz, hogy a malacoknál az elválasztás fejlődésükben visszaesést ne okozzon, szükséges, hogy azok választáskor legalább 1 kg abrakkeveréket fogyasszanak el. Ezt az abrakkeveréket később az étvágyukhoz igazodva emeljük azért, hogy a fejlődésükhöz a megfelelő mennyiségű tápanyag biztosítva legyen. Ismeretes, hogy a magas biológiai értékű anyatejet semmiféle más takarmánnyal helyettesíteni nem tudjuk. Tehát az ab-A darabkeverék is ügyeljünk. A keveréket akkor készítjük el jól, hogyha enyhén nedvesítjük vízzel. Ha az abrakkeverékhez ugyanis túlsók vizet adunk, akkor híg lesz. felesleges víz felvételére kényszerítjük az állatot, ami hő-, vagyis energiaveszteséggel jár. De ezen túlmenően: feleslegesen igénybevesszük az egyes belsőszerveket (pl. szív, vese, stb.). Talán elsősorban kellett volna említeni, hogy a malacok a túlvizesített takarmányt kevésbbé fogadják szívesen, mint az enyhén nedvesítettet. Választott malacokat kezdetben legalább ötször etessük naponta. Tudjuk azt, hogy a kismalac gyomrának felvevőképessége viszonylag kicsi, már pedig azt a testsúlyához viszonyított nagy növekedési erélyt és súlygyarapodást, ami a malacot ebben a rakkeveréket úgy kell összeállítani, hogy az minél közelebb álljon az eddig fogyasztott anyatejhez. Az abrakkeverékben szerepeljen 8—10 százalékban állati fehérje takarmány, ha íz nincs, helyette 20—25 százalék hüvelyesdara, vagy olajpogácsa, illetve ezekből készült' jóminőségű extrahált olajpogácsadara. Az abrakkeverék összeállítását illetően az adott esetekhez igazodva arra ügyeljünk elsősorban, hogy az abrakkeverék összetétele a malacok fajtájának és a leendő használati célnak megfelelő legyen. elkészítési módjára korban jellemzi, csak többszöri etetéssel tudjuk kellőképpen kielégíteni. Egyszerre csak kevés abrakot tegyünk a malacok vályújába. Mikor ezt megeszik, utána megint adjunk, mindaddig, míg jóízűen elfogyasztják. Ha egyszerre sokat adunk eléjük, nem esznek jóízűen, vagy teleeszik magukat, vagy sok viszszamarad. Etetés alatt feltétlenül, de lehetőleg állandóan álljon a malacok rendelkezésére naponta többször felfrissített ivóvíz. Ugyanis a malacoknak viszonylag igen jelentős mennyiségű vízre van szüksége. Ismeretes az, hogy a fiatal zöldnövényzet tápereje, ízletessége, de különösen vitamin- és ásványanyag tartalma miatt élettani szempontból felbecsülhetetlen értékű a malacok számára. A zöld takarmányok közül ki kell emelni fehérjetartalmuknál fogva a pillangós növényeket. A választott malacok legeltetésével igen jelentős mennyiségű takarmányt tudunk megtakarítani. A legeltetésnek az abrakmegtakarításon kívül más, sokkal fontosabb előnye is van. A malacok részére a legelő, különböző féleségű füveknek, hereféléknek és egyebeknek (csigák, férgek) összessége adja a legtermészetszerűbb táplálékot A legeltetésnek a nagy jelentőségét csak akkor tudjuk igazán értékelni, mikor malacainknál oly hiányérzet lép fel, amit legeltetéssel ki tudunk elégíteni. Leggyakrabban előforduló esetek a vitamin-, mész-, elemnyomok (vas, réz) hiánya, ami az állatok leromlássára, ellenállóképességük csökkenésére, esetleg súlyos megbetegedésére vezethet. A legeltetésnek és mozgatásnak fontos szerepe van még az erőteljes csontozat és izomzat kifejlődésében. Itt több szempontra legyünk figyelemmel, pl. az egész fiatal malacokat túlmesszire ne hajtsuk. Kísérjük figyelemmel, hogy nincsenek-e elfáradva. Ne zavarjuk őket, szép lassan, kényük-kedvük szerint történjék a ki-behajtás. Ügyeljünk arra is, hogy nagy melegben a déli órákban védett árnyékos helyen lehessenek. Ilyenkor kerüljük a mozgatásukat és ha az istálló messzire esik, a legelőn készítsünk alkalmas árnyékos helyet, ahol a nap ellen menedéket találnak. Különösen sokat szenvednek a nap forró füzétől a nem festenyezett bőrű sertések. (Fehér hússertések). Esős időjárás esetén, mikor nagy a harmat, ne legeltessünk. Várjuk meg, míg felszárad az eső, vagy a harmat. Részben azért, mert nagyon letiporják a legelőt, abban kárt okoznak, másrészt a harmatos vizes fű a malacok számára egyébként sem kedvező. B. G. Nyomban aratás után vessünk másodnövényeket Június végén, július elején nagy területek szabadulnak fel a gabonafélék és más növények alól. Június végén aratják a repcét, utána az ősziárpát, rozsot, majd július elején az őszibúza, tavaszi árpa és tavaszi ziab következik. Ezeknek a tarlóját, mind be lehet vetni másodnövényekkel, mert még őszig bőségesen van idő arra, hogy a kapásnövények kifejlődjenek, s megfelelő talajelőkészítés és vetés esetén nagy tömegű zöldtakarmányt adjanak. Alig néhány hét választ el bennünket a felsorolt növények aratásától, azért itt a legfőbb ideje annak, hogy megtegyük a szükséges intézkedéseket, hogy aratás után nyomban elvégezhessük a másodnövények vetését. Nézzük meg először, melyek azok a növények, amelyek másodvetésre alkalmasak. Ezek a következők: silókukorica, kukoricacsalamádé, cukorcirok silónak, vagy csalamádénak, muhar, köles, fehérmustár, árpásborsó, szudánifű, kölesfű, napraforgó, pohánka, tarlórépa. Ezek inkább középkötött, vagy kötött talajra valók. A homoktalajba vethető: édescsillagfürt, fehérmustár, csibehúr, pohánka. Legsürgősebb feladat a vetőmag biztosítása. A felsorolt növények vetőmagjából az alábbi mennyiségek szükségesek kát. holdanként: fehérmustárból 25 kg, silókukoricából 30—60 kg-ig, kukoricából csalamádénak sűrűn vetve 60— 100 kg, ritkább sorközökkel vetve 40— 60, cukorcirokból silónak 2—3 kg, csalamádénak 5 kg, borsó csalamádénak kokuricából 50—70 kg, borsóból 50 kg, moharból 16—18 kg, kölesből 7—12 kg, szudáni fűből 20—25 kg, kölesfűből 18 —20 kg, pohánkából 50—60 kg-ig, csillagfürtből 50—100 kg, csibehúrból 14— 16 kg, napraforgóból 6—10 kg, tarlórépából 2 kg. Ajánlatos a felsorolt növényekből csak azokat termelni, melyek az ottani talaj és éghajlati viszonyoknak legjobban megfelelnek és az eddigi tapasztalatok szerint azon a vidéken a legnagyobb termést adják. A másodnövényeket ugyanis legkésőbb a főnövények lekerülése után egykét napon belül kell vetni. Ha késlekedünk a talaj kiszárad, összetömődik, nehezebb lesz a vetés, illetve talajelőkészítés, gyengébben kelnek majd ki és nehezebben fejlődnek majd a növények. Mindezek eredményeként tehát már néhány napos késedelem is erősen lecsökkenti a másodnövények termesztésének sikerét. Érdemes másodnövényeket termelni Középkötött és laza talajokon, különösen a sekélyen vetendő vetemények alá a talaj előkészítést elvégezhetjük nehéztárcsával, vagy kultivátorral is. A kötött talajokon és a mélyebben vetendő növények alá azonban szántani kell. A szántás illetve tárcsázás kultivátorozás mélysége a sekélyvetésű magvak alá 8—10 cm, a mélyebben vetendő magvak alá 10—15 cm. A szántás vagy kultivátorozás után nyomban fogasoljuk meg a talajt és ezt kövesse a vetés. Vetés után hengerezzünk, mert ez meggyorsítja a növények kikelését és fejlődését. Az eddig betakarított bő szénatermés és a még lábon álló takarmánynövényekből várható nagy termés nem teszi feleslegessé a másodnövények vetésit, Sőt most még jobban ki kell használni a kedvező csapadékos időjárást úgy, hogy minél nagyobb takarmánykészleteket gyüjtsünk össze. Minél több ta' karmányunk lesz, annál több állatot tarthatunk, annál többet javíthatunk álllatállományunk minőségét, tehát annál több húst, tejet, zsírt stb. termelnek az állatok. A másodnövények vetése egyik legfontosabb módja a mezőgazdaságban a növénytermesztés és az állattenyésztés terméshozama növelésének.
