Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-08-05 / 31. szám

Szabiid Ára 2*- Kí: II. évfolyam, 31. szám. A Csehszlovákiai magyar dolgozó parasztok hetilapja Bratislava, augusztus 5. A gömöri szövetkezetben szertefoszlott a kulákok bomlasztó propagandája „A munkaegység nem bér, hanem részesedés a közös gazdálkodás ered­ményeiben, amely a tag munkája szerint van megállapítva, és kifizetése részben pénzben, részben terményben történik“ — mondotta Slánsky elvtárs a CSKP főtitkára a Pártbizottság történelmi jelentőségű februári ülésén. Pártunknak ez a határozata valóságra vált a gömöri EFSz munkájában is, melynek folytán összeomlott az osztályellenség, a falusi kulákok bomlasz­tó propagandája, de eloszlott a bizalmatlanság is, mellyel még viseltetett a kis- és középparasztok egy része a szövetkezeti gondolattal szemben. Gyorsítsuk meg a cséplést és gabona­felvásárlást A cséplés menetét mindmáig nem tekinthetjük kielégítőnek, annak ellenére, hogy az időjárás megjavult, s ennek következtében a munka is meg­gyorsult. Sok a géprongálás és sok más hiányosság is előfordul, melyek meglassítják a cséplés menetét, s ennek következtében a gabonafelvásárlást is. Nem egyszer olyan hiányosságok azok, melyeket már rég el kellett volna távolítani, — például: nincs elég hévér, mázsa ,súly, esetleg gépszíjak hiá­nyoznak. Tehát apróságok ezek, melyek következtében meglassul a munka, s így sok kárt okoznak. Szükséges, hogy a Párt szervei a járási és helyi nem­zeti bizottságok, a zaratóbizottságokk al együtt több figyelmet fordítsanak az ilyen hibákra, hogy azokat azonnal eltávolíthassák és így biztosítsák a cséplés és a gabonafelvásárlás gyors menetét. Ezzel összefüggésben fontos feladatként áll előttünk a gabonahordás; ahol arra elégséges munkaerő és fogat áll rendelkezésünkre, azt minél előbb el kell végezni. Ugyanúgy meg kell gyorsítani a tarlószántást is. A losonci traktorállomás nem készült fel alaposan a csépiéire Gácson a cséplőgép az egyik kis föld­műves számára nagyon tisztátlanul csé­pelte a gabonát. A raktárnoknak kel­let figyelmeztetnie a gépészt, ki azzal mentegetődzött, hogy a földműves elé­gedett a munkával. A földműves kije­lentette, hogy nem tud arról, hogy a gép tisztábban is csépelhetne. Mindez azt jelenti, hogy a gépész nem vette komolyan feladatát. A politikai munka hiányosságai a lo­sonci járásban abban mutatkoztak meg, hogy némely traktorista a cséplésnél előnyben részesítette a falusi gazdago­kat. Például vasárnap, július 22én, mi­kor az EFSz-ben lehetett volna csépel­ni a traktorista Zsigor Annánál, egy falusi gazdagnál kezdte meg a cséplést, aki 500 koronát ígért neki. Bík Jolán a traktorállomás egyik hivatalnoknője adott beleegyezést ehhez a lépéshez. A losonci járásban is megkezdődött már a cséplés. Először az EFSz-ek kezdték meg, s velük együtt a kis- és középföldművesek is. Nagyfaluban a földműves szövetkezet már egy héttel ez előtt kicsépelte az ősziárpát és tel­jesítette beszolgáltatási kötelezettségét. Ugyan úgy kicsépelte és beszolgáltatta a rozsot is. Most a búzát csépelik. A cséplés megkezdése a losonci já­rásban arról tanúskodik, hogy a trak­torállomás nem készült el keilően erre a nagy feladatra. Többször megtörtént, hogy a cséplőgép a faluba érkezett és rájöttek, hogy nem hoztak mázsát, hé­vért, vagy más fontos felszerelést. Az egyik gépész Gácsról ,a 6 számú bri­gádközpontról beismerte, hogy a csép­­lésre nem készültek elő úgy, ahogy kellett volna, ők is akkor gondoltak a súlyok beszerzésére, mikor a cséplést már megkezdték. Azonkívül a gép sem működött jól. Emelkedik az EFSz-ek taglétszáma A bratislavai kerület csaknem min­den járásából jelentések érkeznek, hogy a kis- és középföldművesek egyre töb­ben lépnek be a szövetkezetekbe, mert a közös munkában elért eredmények meggyőzték őket. Legtöbben a nagy­megyeri járásban léptek be; 210 kis- és középföldművessel növekedett a szö­vetkezet taglétszáma. A szenei járás­ban is egyre többen győződnek meg a közös gazdálkodás előnyeiről. Az ara­tás alatt 126 dolgozó földművessel nö­vekedett meg a tagok létszáma. A szka­­licai járásban 25 új tag lépett a szö­vetkezetbe. Egész sor szövetkejet kö­zöttük: Prietrzska, Tornóc, Radimov, Vidovaný, Vrádište, stb. elhatározta, hogy a szövetkezeti gazdálkodás maga­sabb formáira tér át. A somorjai já­rásban az utolsó héten 120 kis- és kö­zépföldműves lépett a szövetkezetbe. A gömöri szövetkezetben az aratást a tervezett időnél két nappal előbb fe­jezték be. Július 25-én megkezdték a cséplést is. Habár az idő esőre fordult, ami hátráltatja a cséplést, fél napokat kell várni, hogy a kévék kissé megszá­radjanak, mégis szép eredményt érnek el. A cséplést három cséplőgéppel meg­felelő számú munkacsoporttal külön­böző parcellákon végzik. Jó hangulat­ban folyik a munka. A szövetkezet sze­kereiről egyenesen a dobra kerülnek a kévék, szaporán gyűlnek a zsákok, a ter­ményraktárakba beosztottak csodál­koznak, hogy a megrakott traktorok oly gyakran fordulnak rakományaik­kal. Gazdag termés, — mondja Sznop­­k о elvtárs. Jóval több lesz a tervezett 22 mázsánál. A kontingensüket cséplé­­sük első napjaiban a gép alól rendez­ték, azonkívül a beadáson felül vállalt 5 vagon terményt is, hiszen van miből, termett elég, hála a közös gazdálkodás­nak. Fokozza még a szövetkezetesek jó hangulatát az aratáson kívül az is, hogy eljött az az idő, amikor a közös munkájuk becsületes jutalmát, termé­szetben kapja meg mindenki, aszerint, ahogy kivette részét a munkából. Örül­nek azok, kik becsülettel dolgozták, mert jutalmuk is gazdagabb lesz. A természetbeni jutalmak osztását a szövetkezet vezetősége a cséplés első napjaitól folytatja, mégpedig úgy, hogy nem kímélik magukat, éjjel két-három óráig is eltart az osztás, ezzel azt érik el, hogy a szövetkezeti munka nem szenved hátrányt és a cséplés befejez­tével a tagok is megkapják termény­jutalmukat. Amikor a szövetkezet veze­tősége felszólította tagjait, hogy zsá­kokkal jelenjenek meg az osztás he­lyén, a tagok kételkedtek, nem hitték, hogy terményt kapnak. Egy-egy zsák­kal jelentek meg. így a szövetkezet ve­zetőségének kellett zsákokat kölcsö­nöznie. Az osztás mély benyomást keltett, a szemek örömtől könnyeztek. G о 1 i á n Pál héttagú családapa, ki nyolc hektár földjével lépett be a szövetkezetbe, csa­ládjából négyen dolgoztak és 472 mun­kaegységet szereztek, június 30-ig, ju­­jútalmukat természetben most kapták meg, még pedig 17.89 mázsa búzát, 859 kg árpát, 259 kg rozsot, 387 kg zabot. Míg nevezett magángazdálkodást foly­tatott, mindig hátralékban volt a be­szolgáltatásával, természetesen: évi ke­nyere sem volt biztosítva. Ma még csak az év első fele és a családja fejadag­ján felül kapott terményt. Ki is jelen­tette ez alkalommal Szabó Lajossal együtt: „még ha visszaadnák is a föl­demet, nem fogadnám vissza, most gond nélkül élek, dolgozom.“ Hasonló jó munkát végzett a szövet­kezetben és megkapja igazságos jutal­mát Szőke Győző, volt kéthektáros magángazdálkodó, kinek négytagú csa­ládja van és 442 munkaegységet dolgo­zott le. Hibáztatják most sokan magu­kat, hogy miért is hallgattak a jógaz­dákra, a kulákokra, akik arról plety­káltak, hogy a szövetkezetben terményt nem adnak a munkáért. így van ezzel Szó István, és Csele Árpád is, ed­dig ők maguk jártak csak a szövetke­zet földjeire dolgozni, most meggyő­ződtek arról, hol az igazság; már fe­leségeik is bekapcsolódtak a szövetke­zeti munkába. A munkaerkölcs is alapjában meg­változott a szövetkezetben, amióta ki­osztották a terményt. Sok gondot oko­zott eddig a napi munkaerők beállítá­sa. A tagok között ugyanis voltak, akik naponta szerettek alkudozni, úgy mond­ták: „Jó, elmegyünk dolgozni, de mit fizettek?“ Például Mihalik, az egyik munkacsoport vezetője sehogy sem tudta húsznál magasabbra emelni a csoportja számát, a terménykiosztás utáni napokban a csoport létszáma 41 főre emelkedett. A cséplés első napján kora hajnaltól rimánkodniok kellett a szövetkezet ve­zetőinek és először vitatkoztak, majd vakarództak, és nagynehezen 8 órára értek a munkahelyre. A terményjuta­lom kifizetése óta mindenki gazdának érzi magát, már négy órakor kelnek és sietnek csépelni gazdag aratásukat, melyet a tervbe vett két hét helyett előbb szeretnének befejezni. A terményjutalom kiosztása Gömö­­rön is még jobban bizonyítja a szövet­kezeti gazdálkodás előnyét. Kell, hogy a falusi Pártszervezet kommunistáai­­nak legyen a feladata a terményjutal­mak helyes szétosztásának a biztosítá­sa a Párt Központi Bizottságának ha­tározata értelmében, hogy ezzel is te­vékenyen hozzájárulhassanak az EFSz­­ek tagságának megerősítéséhez, ami falun további út a szocializmus felé.-P-V. L. A tarlóhántást tárcsázókészülékkel elvégezhetjük Megkezdődött a gabonabeszolgáltatás

Next

/
Thumbnails
Contents