Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-07-29 / 30. szám
1951 julius 29. SmfadßUmäm MÉHÉSZETÜNK Mit nevezünk álanyás családnak Álanyás családnak azt nevezzük, ahol nincs anya és egy munkásméh felcsap anyának, illetve elkezd petézni, mely petékből, törpeherék származnak. Ezt arról ismerjük fel, hogy az álanya egy sejtbe 2—3—4 petét rak le, aztán az álcát púposán fedik be. Ezekből csak herék származnak. Az ilyen család anyabölcsőt is csinál, amelybe 20 petét is rak az álanya. Végül az álanya nem petéz be minden sejtet, hanem ritkán (nem zárt sorokba) petézik. Az álanvát nem lehet megismerni, mert az ugyan olyan, mint a többi munkásméh. Hogyan hozzuk rendbe az álanyás családo\ Ha már nagyon legyengült a család (elnéptelenedett), szedjük ki az összes ban, egy zsákdarabra, ahonnan viszlépeket a méhekkel együtt, zárjuk el a kijárónyílást és seperjük le a lépekről a méheket a kertnek valamelyik sarkászarepülnek és estig bekéretőznek a többi családhoz; ha pedig még népes a család, akkor szintén szedjük ki egy szálig a kaptárból és lesöprés előtt egy jó népes családtól vegyünk ki háromnégy lépet méhekkel és az egyik lépben friss pete legyen, Ezeket tegyük be az álanyás család helyére és most az álanyásat seperjük le a kaptárból 80— 100 lépésnyire egy pokrócfélére. Az álanya, amely már elszokott a repüléstől, ottmarad a leseprett helyen egy maroknyi méhhel, ahol elpusztul; ha azonban mégis visszarepülne a kaptárba, akkor megismerik és megölik és nevelnek maguknak anyát az áthelyezett petéből. ' Az álanyától származó fedett fiasítást le kell nyesni és egy más családnak beadni, ahol kitisztítják a sejteket. Ha az anyanevelőben tartalékanya van, akkor az álanyás család helyére odatehetjük népével együtt a kisepert álanyacsalád helyére, de az anyát tegyük zárkába és mííléppel ragasszuk le, nehogy a visszatóduló méhek megöljék. Az álanyacsalád kiseprését mindig délután, estefelé végezzük el, mert ha délelőtt csináljuk, könnyen kiüt a rablás. Az álanyás családnak friss petét vagy termékeny anyát nem lehet adni, mert ha a méh készített is anyabölcsőt, az álanya lerágná és kidobná belőle az anyát; ép így meg is ölné a beadott anyát. Hogyan készítsük a rajt kasból? A kast csúcsára állítjuk és a nyílásra borítunk egy üres kast. Az érintkezésnél egy lepedővel körülkötjük és az alsó kast alúlról mindig feljebb és feljebb két vesszővel jobbról balról addig veregetjük, amíg a felső, üres kasba egy méhcsomó sincs, ahol az anyásított van. Azután az új rajnak a kasát állítsuk a fatörzs helyére, vagyis annak a családnak a helyére, amelyből a műrajt készítettük. Ezt nevezzük dobra jnak. Hogy az anya is a csomóban van-e azt arról vesszük észre, hogy az üres kasban a felvonult méhek egy csomóban vannak, ha szét vannak, akkor nincs ott az anya. A méheket a kasból 'addig lehet kidobolni, amíg melegek vannak; mihelyt beállnak a hűvös napok (ősszel) már nem mennek ki. Ezeket a rajokat úgy gondozzuk, hogy a természetes rajt befogás után három-négy nap után vizsgáljuk át és ha nem volt anya nála, akkor adjunk neki friss petés lépet, azután tisztogassuk ki az aljdeszkát és ha nincs méze a rajnak, akkor adjunk nekik; esetleg alkalmazzunk serkentő etetést. Ha gyenge a raj, akkor adjunk be egy másik népes családtól* elvett érett fiasításos lépet méhek nélkül; 8 nap múlva még egyet adjunk be és ahol szükség kívánja: bővítsük, vagy szűkítsük a raj fészkét. Három-négy nap múlva megvizsgálhatunk minden rajt, hogy van-e anya, azonban a petéket négy napra csak az első rajnál nézhetünk, illetve találhatunk, mert 9 másod és harmadrajoknál, nincs még pete, mert terméketlen anyával mentek ki. Ezeknél legfeljebb 14—16 nap múlva találunk petét. Ha erre az időre nem találunk, akkor ezeknek is találunk friss petét, nehogy álanyások legyenek. Mit csináljon a méhész augusztusban, ha a családok meggyöngültek és nincs kilátás hordásra Ez esetben a méhész hajtsa le a mézűrből a fészekbe a méheket és zárja le a mézürt. Rakodókaptámál ürítse ki a felső ládát és fedődeszkát rakjon a fészek fölé. Ha pedig fekvő a kaptár, akkor szűkítse összébb a családot. Ezáltal több mézet hordanak és jobban telehordják mézzel a lépeket. Végül a viaszmolyok ellen is jobban tudnak védekezni. Hogy elég lesz-e a méz télire, ezt a méhész a következőképen állapítsa meg: rossz az esztendő, úgy augusztus végén, szeptember elején — ha máskor nem lehet, — estefelé — össze kell írni a családoknál mennyi a teljes, mennyi a fél, a háromnegyedes mézeslép és ha ezt papíron elosztjuk, akkor látni fogjuk, kell-e a családokat etetni, vagy elég lesz a lépesméz, amit náluk találtunk. Mivel idézzük Ha napközben etetünk, ha mézet csepegtetünk el, s nem töröljük fel, ha mézes edényeket, lépeket, hagyunk kinn, ha hordástalan napokban, különösen augusztusi, szeptemberi meleg napokban méhészkedőnk. Ezért, mikor meleg van ne méhészkedjünk. Az anyátlan , gyenge családokat nem egye sítjük, ez is elősegíti a rablást, különösen kora tavasszal, amikor megindulnak a méhek. A rablást úgy ismer jük fel, ha a röpnyílásból ketten — hárman is tuszkolnak, ráncigáinak kifelé egy idegen méhet, ha ketten összekapaszkodva sürögve-forogva hullanak le a földre a röpdeszkáról és még késő este is távoznak méhek a megtámadott családtól. A rablást úgy állíthatjuk meg, hogy a rabló család röpfiyílását öt órára (esetleg fél napig) rostaszövettel elzáreló a rablást? juk, de csak tavasszal, amikor még a család gyönge és nincs meleg, vagy egy méhki járásra szűkítjük a kijárót, továbbá tehetünk a kijárásba egy üvegcsövet és körülötte pedig tömködjük be ronggyal, hogy nyíláson ne mehessen be csak egy méh. Egész biztosan meg lehet állítani a rablást azzal is, ha egy ponyvával, ami a földig leér, letakarjuk az egész kaptárt, végül pedig, ha másképpen nem bír juk megállítani, akkor vigyük be a rablócsaládot egy pár napra elsötétített helyiségbe. Addig tehetünk a helyére egy üres kaptárt, ha van. Nagy melegben a kijárónyilás nem szabad még rostaszövettel sem elzárni, sem pedig egy nyílásra megszűkíteni, mert megfulladnának a méhek, hanem takarjuk le vizes ponyvával a kaptárt, egészen a földig. 7 A déli járásokban megkezdődött a gabonafelvásárlás A gabonát mindenütt egyenesen a cséplőgépektől szállítják a FRSz-be Szlovákia déli járásaiban teljes erővel folyik a csépíés. A csépléssel együtt megkezdődött a gabonafelvásárlás is. A FRSz-ek raktáraiban több száz vagón idei gabonát gondoznak már és napról-napra több kerül a raktárakba. Párkányban a Földműves Raktárszövetkezetben nagy táblát láthatunk, s ezekről mindenki leolvashat ja, hogy az egyes községek hogyan teljesítik beszolgáltatási kötelezettségeiket. Némelyek már nagy részben teljesítették- Például Köbölkút az árpa kontingens 62 százalékát, Bény község 32.7 százalékát, Búcs az árpa kontingens 26 százalékát és a búza kontingens 10 százalékát szolgáltatta be- A többi község is hasonlóképpen teljesíti beszolgáltatási kötelezettségét. Mindenütt egyenesen a cséplőgépektől szállítják be a gabonát. A FRSz-ek felvásárolták már az első kontingensen felüli gabonaszállítmánvokat. A párkányi járásban Kőhíd gyarmaton Dancsi Imrének csak 95 kg búzára szól a beszolgáltatási kötelezettsége. de 200 kg-ot adott át a FRSz-be. Verbók Mária és Irén összesen 323 kg búzát szolgáltattak be, apunk ellenére, hogy nem volt semilyen beszolgáltatási kötelezettségük. Zseliz községben Trnavszky János, kinek csak két mázsa búzára szól a beszól« áltatási kötelezettsége 610 kg-ot adott át. A szövetkezetek tagjai és a többi kis és középföldművesek nagy lelkesedéssel fogadták a hírt, hogy a kontingensen felüli búzáért és árpáért 200 koronával magasabb árat kapnak, a kontingensen felüli rozsért 175 koronával és nem 170-nel, mint ahogy azt előző számunkban írtuk- Az előnyös hozzáfizetés, melyekhez a szövetkezeti tagok és a kis és középföldművesek a kenyérgabona beszolgáltatásánál métermázsánként még 50 kg korpát kapnak a rendes megszabott áron, arra ösztönözték a FRSz-ek dolgozóit, hogy kötelezettségeket vállaljanak és rnagassan túlteljesítsék a felvásárlási tervet. Zselizen 115 százalékra, Léván 115 százalékra, Verebélyen 120 százalékra, akarják túlteljesíteni, ínért a jó termé3 és az előírt árak ezt lehetővé teszik-A beszolgáltatáson felüli gabona felvásárlása Az idei jó termés biztosíték arra, hogy a földművesek teljesítik beszolgáltatási kötelezettségüket. Sőt, még a beszolgáltatások teljesítése után is nagyobb menyiségű gabona marad az egyes földműveseknél. Hogy biztosítani tudjuk a dolgozók élelmiszerellátását a lehető legjobban, felvásároljuk ezeket a gabonafeleslegeket is, természetesen magasabb árakon, vagy esetleg takarmány juttatás ellenében. A szerződésen felüli gabona felvásárlására a kormány a következő iránymutatást adja ki: 1. A felesleges mezőgadasági terményeket a földműves raktárszövetkezetek vásárolják fel magasabb áron azoktól a földművesektől, EFSz-ektől és szövetkezeti tagoktól, akik teljesítették beszolgáltatási kötelezettségüket a gabonafélékben, vagyis búzában, rozsban, árjában és zabban, valamint azoktól a födművesektöl akik száma,ra nem volt előírva beszolgáltatási kötelezettség. 2. A szerződésen felüli felvásárlás mennyiségét a kereskedelemügyi megbízotti hivatal tudtára adja külön értesítéssel a kerületi Nemzeti Bizottságnak és kerületi felvásárlási vállalatnak. A DHPV kerületi felvásárló vállalatai a helyi viszonyokat figyelembevéve kidolgozzák az egyes járások számára a szerződésenfelüli felvásárlás tervét és beterjesztik a kerületi Nemzeti Bizottságnak, jóváhagyás céljából. Az elfogadott szerződésen felüli felvásárlás tervét a "kerületi Nemzeti Bizottság és a kerületi felvásárlási válr lalat megtárgyalja az illetékes kerületi Nemzeti Bizottságokkal és földműves raktárszövetkezetekkel. 3. A szerződésenfelüli gabonáért a földműves raktárszövetkezet a rendes szerződéses gabona árán kívül a búzánál és a sörárpánál 200 korona, a rozsnál pedig 175 korona többletet fizet. Ezen az áron kívül a földművesnek joga van minden mázsa kontingensen felüli kenyérgabona, (búza, rozs) után 50 kilogramm korpára a hivatalos áron. Ha a földműves a búza és ajrozs vetőmag beszolgáltatásánál lemond a közönséges gabona ellenértékéről, akkor szintén joga van azokra az előnyökre, amelyek a kontingensen felüli beszolgáltatott gabonára érvényesek. (A szerződésen felüli gabona ára és korpa.) Egyidejűleg lehetővé válik a földművesek számára, hogy az elsőosztályú sörárpa beszolgáltatásáért takarmányt kérjenek cserébe. A sörárpa beszolgáltatásánál a földművesek számára kiutal 100 kilogramm sörrárpáért 90 kilogramm kukoricát, vagypedig 100 kilogramm sörárpáért 100 kilogramm takarmányárpát, természetesen az árkülönbség kiegészítésével mindkét esetben. 5. Magasabb árat és takarmányt nem lehet adni azért a gabonáért, amelyet a földműves ellenértékben szolgáltat be a vetőmagért, vagy pedig a hibás gabonáért. 9. A szerződésen felül beszolgáltatott gabonát valamennyi nyomtatványon és jelentésen pontosan fél kell tüntetni. HIBÁS GABONA. Úgy a szerződéses, mint a szerződésen felüli gabonának egészségesnek és száraznak kell lennie. Á hibás gabona, de főleg az üszkös búza, amely nem alkalmas lisztnek, beszámítható a kis- és középföldműveseknél vagy pedig az EFSz-eknél a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésébe abban az esetben, ha az őhibájükon kívül történt a gabona minőségének csökkenése. Az élelmiszergyártásra nem alkalmas üszkös búzát 300 Kés-ért vásárolják fel a földműves raktárszövetkezetek. A külákoknak nem szabad beszámítani a beszolgáltatások teljesítésébe az üszkös búzát, vagy pedig más, hibás gabonát. Hogyan védekezzünk a mézharmat ellen? Tavasszal és nyáron a mézharmat nem veszedelmes, de ősszel igen, mert télen vérhast kapnak tőle a méhek és belepusztulnak, ezéi*t leghelyesebb négy kilométer távolságra vinni a méheket, vagy kiszedni a jó mézet és őszszel a begyűjtött mézharmatot kivenni és helyette a jó mézet visszatenni. Ez az egyedüli védekezés. Hogy a méhek a mézharmatot hordják, azt arról vesszük észre, hogy augusztusban, szeptemberben a fűz és jegenye leveleiről édes nedvet gyűjtenek, ha meg nézzük a fgk levélzetét fényes, nedves és levéltetvek is vannak rajtok. Néha a kaptár feneke úgy néz ki, mintha liszttel volna behintve, amint hordják kifelé a megjegecesedett mézharmatot, (de nem mindig jegecesedik meg.) Ugyanez látszik a kijár ónyilásban is és előtte a földön.
