Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-07-29 / 30. szám
яша S \ / Ara 2*~ Kis II. évfolyam 30. szám. Ä Csehszlovákiai magyar dolgozó parasztok hetilapja Bratislava július 29. Okulva eddigi hibáinkon gyorsítsuk meg a gabona betakarítását Ä nägymegyeri járásban az spácaszakáfEasi ' Hat nap alatt fejezték b® az aratást, a tervbe vett 12 nap helyett Dolgozó parasztságunk szorgalmas és példaadó munkával aratta le gazdag gabonatermésünket. Millió és millió gabonakéve kerül most a cséplőgépbe. Innen szorgos kezek a termést duzzadó zsákokban raktárainkba szállítják, hogy biztosíthassuk dolgozó népünk élelmezését. Termésbegyűjtési terveinkben mindenkor kell számolnunk a kedvezőtlen időjárással. A betakarítási ennejs megfelelően kell végezni. Az utóbbi napok esőzései és zivatarai miatt a betakarításban lemaradt helyeken károsodás érte a gabonatermést. Ez kell, hogy figyelmeztetésül szolgáljon a visszamaradóknak, hogy jobb szervezéssel és minden erő latbavetésével pótolják a mulasztásokat. A jó munkaszervezés az emberi és gépimunka és az igák öszhangba hozása a kedvező időjárás minden órájának alapos kihasználása, ezek a termésbetakarítás sikerének az alapfeltételei. Ezzel megóvjuk termésünket az időjárás szeszélyeitől és ezzel biztosítjuk dolgozó parasztságunk, EFSz-eink jövedelmét és dolgozó népünk ellátását. Erősítjük a békét és országunk biztonságát. A terménybegyűjtési munkálatok eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy fejlett EFSz-eink a betakarítási munkálatoknál a fentemlített tényezőket számításba vették. Az időjárásnak megfelelően tudtak változtatni terveiken, kihasználtak minden órát, nem torpantak vissza a termelő nehézségektől, hanem leküzdötték azokat. A munkaerőhiányt nem brigádosokkal, hanem a munka jobb megszervezésével pótolták. A termésbetakarítási munkálatokban élenjáró szövetkezetek minden munkát a lehetőséghez képest egyszerre végeztek. Erejüket és figyelmüket öszpontosítottak a legsürgősebb feladatokra. A tarlóhántást nem végezték az aratás rovására és ha idejüktől és erejüktől tellett a csépléssel sem vártak az aratás befejezéséig, hanem a munkacsoportok, gépek és igák célszerű elosztásával mindig megtalálták azt a munkarendet, amely elsőbbséggel bírt a terménybetakarítás szempontjából. Ezekben az EFSz-ekben a termést már learatták, a tarlót felszántották és a másodnövényeket is elvetették. A kicsépelt gabonát a gépektől egyenesen a raktárakba szállítják. Ezek közé lehet sorolni a tanyi, a kürti az ipolyviski, nagylúcsi, aranyosi, nagykeszi, nagymegyeri, apáeaszakállasi, gelléri stb. szövetkezeteket. A terménybetakarításban azonban vannak lemaradt falvak, EFSz-ek és állami birtokok, ahol rossz a felvilágosító munka, helytelen a munka megszervezése. Nem volt kellő éberségük az osztályellenséggel szemben és a reakció közömbösséggel fertőzte meg dolgozó parasztságunkat. Nem tudtak gazdálkodni az idővel és a rendelkezésükre álló munkaerőkkel. Ezért lemaradtak a legégetőbb munkákkal, termésük ki van téve az időjárás szeszélyeinek. Példa erre a gútai és andódi EFSz-ek, ahol érthetetlen módon ragaszkodtam még az aratás alatt is a nyolcórai munkaidőhöz. így magától értetődik ez a lemaradás és az, hogy Hegyi Zsigának a gutái EFSz tagjának egy havi munkateljesítménye 16 munkaegység és az ötven százalékos jutalmazása így nem lehet 1.300 koronánál több. Ha ezt a kérdést alaposan megvizsgáljuk rájövünk, hogy ebben benne van az osztályellenségnek, a kuláknak a keze, aki a nyolc órai munkaidő betartására bíztatja a szövetkezet tagjait. A gútai szövetkezet tagságának a kapitalizmus alatt esze ágában sem volt aratás idején ragaszkodni a nyolcórai munkaidőhöz, mert örült, ha dolgozhatott tizenhat órát naponta és boldog volt, ha egyáltalán munkához jutott. Ezért különös ma, amikor saját maguknak dolgoznak, hogy az időt nézik és nem a munka sürgősségét. Az EFSz tagjainak tudniok kell. hogy több munka több munkaegységet, több termést és magasabb jutalmat jelent. Ez a legelemibb dolog mellyel tisztában kell lennie minden szövetkezeti tagnak. Azzal, hogy az órához görcsösen ragaszkodnak a halasztást nem tűrő aratási munkálatoknál, veszélyeztetik a munkaegységekre eső magasabb jutalmazást. Ezzel a magatartással csak önmaguknak okoznak kárt és a kulákságct, az Osztályellenséget szolgálják. A lemaradás* • ka. :«ok EFSz-ben a hiányos szervezés Példa erre ’ászói EFSz, mely jelentős segítséget kapott az aratási munkálatnál a téglagyári munkásoktól. De ugyanakkor nem gondoskodott a munka olyan megszervezéséről, hogy a kapott segítséggel előbbre lendítsék a betakarítási munkálatok menetét. Ar^ógépeik csak egyoldali vágással dolgoztak. A fele utat üres járattal tették meg. így a munkacsoportok munbabiányában ácsorogtak és valósággal a gépekből szedték ki a kévéket. Ebben az' esetben helyénvaló lett volna a munkaerők átcsoportosítása. A felesleges emberek kaszát fognak és segítenek az aratásban, vagy pedig ha elég a munkaerő akkor csépelhettek volna. Dolgozó parasztságunk és EFSz-nek tanulniok kell az eddig elkövetett hibákból, jobb munkamegszervezésselnagyobb figyelmet és gondoskodást kell szentelni a betakarítási munkálatoknak. A kedvezőtlen időjárás valószínűleg meg fog ismétlődni. Az eső és a zivatarok után legyen gondunk a gabonakeresztek szárítására, mindig, mikor annak szüksége mutatkozik. A gépekre való bordáson kívül készítsünk, most már asztagokat is, hogy a kedvezőtlen idő után, amikor még a gabonakeresztek nem száradtak meg, vagy a földekre még nem mehetünk, azonnal hozzáfoghassunk az asztalokból való csépléshez. Meg kell szervezni falvainkban minden számbajöhető munkaerőt, minden igásfogatot és minden gépet. Gazdag termésünk megmentésére. Meg kell menteni minden gabonakeresztet, minden kévét és minden kalászt. Az időjárás viszontagságaitól, amely dolgozó parasztságunk munkájának és szorgalmának gyümölcse és egyben a Párttól és munkásosztályunktól nyújtott segítséget is magában foglalja. Dolgozó parasztságunk a heszolgáltatási kötelezettségeken felül beadott minden mázsa búza és árpa után a reödes áron felül 200 és a rozs után 175 korona hozzáfizeíést kap. Ezenfelül ke-* nvérgabona minden mázsáia után 50 kilogram korpát hivatalos áron. Fzek a hozzáfizetések a gabonaárához újabb segítség a népidemokratikus állam részéről dolgozó parasztságunknak. Elismerése annak a munkának, melyet parasztságunk a termés frontján az ötéves terv sikeréért és a szocializmusért folytat. Amikor a népidemokratikus államunk részéről a jó gabonatermés ellenére még hczzáfizetést is kapunk a beszolgáltatáson felül leadott gabona után, nefelejtsük a múltat, a kapitalizmus alatti szolgaságot. A gabonaárak nem voltak biztosítva dolgozó parasztságunk számára. az aműgyis alacsony termés mellett. Aratás után a kapitalista állam hú-Az elmúlt szombaton adta át Faraga elvtárs a járási pártvezetőség nevében a járás versenyzászlaját az apácaszakállasi III. típusú szövetkezetének, melynek példásan megszervezett munkacsoportjai hat nap alatt végezték el azt a munkát, amit előzőleg 12 napra terveztek. Két állandó munkacsoport hat nap alatt összesen 200 ha gabonát aratott le. Egy-egy munkacsoportban két pnkötözőgépet és 24 tagot osztottak be Az aratásban derekasan megállta helyét Szentes elvtárs traktoristabrigádja, akik nappal arattak, éjjel pedig' szántottak és fáradságot nem ismerve dolgoztak a siker érdekében. Az aratás gyors befejezését, nagyban elősegítette a jól kidolgozott munkaterv. Pontosan megállapították, hogy egy munkacsoportnak 57.5 ha búzát és 42.5 árpát kell learatnia, ezenkívül a csoportok felosztották egymás között a táblákat és így mindenkinek meg volt a maga beosztása. A csekélyszámú szövetkezei:! tagság ,tehát csodákat tudott művelni. Bebizonyították azt, hogy a kollektív munkával és a gépek felhasználásával rövidebb idő alatt, olcsóbban és kevesebb fáradsággal lehet az aratást elvégezni. Tehát hiába örültek a reakciós kulákok annak, hogy a szövetkezeti tagok nem bírnak a munkájukkal. Az öntudatos kis- és középföldművesek, akik megértették Gottwáld elvtársnak azt a jelszavát, hogy bátrabban előre a szocializmus felé, le tudták küzdeni a nehézségeket. • De nemcsak az aratásban végeztek jó munkát, hanem a tarlóhántásban és a cséplésben is. Az összes tarlót felszántották, mert tudják, hogy a tarlóhántás idejében való elvégzése biztosítja a jövő évi magas terméshozamot. UA tanyi szövetkezet már az előbbi időkben is szép eredményeket mutatott fel. A , tavaszi munkaversenyben is a második helyen volt a járásban és ugyan ezt a helyet foglalta el az aratási versenyben is. Ez a sjker annak tulajdonítható, hogy jól megszervezett állandó munkacsoportjaik vannak. A két növénytermelési munkacsoport öt önkötözőgéppel hat nappal előbb fejezte be a 225.5 ha gabona learatásáí. mint ahogyan azt előzőleg tervezték. Az aratással egyidejűleg 180 ha-on elvégezték a tarlóhántást is, tehát 80 százalékban. A harmadik helyet a gelléri III. ti pusú EFSz érte el- A három állandó munkacsoport három önkötözőgéppel í65 ha gabonát aratott le összesen. Az aratást három nappal előbb fejezték be a kitűzött időnél. Ezt ♦kívül 85 haon, tehát 75 százalékban felszántották a tarlókat. A másodvetéseket pedig százszázalékig elvégezték. Ezek a kis és középföldművesek tezott egyet az adóprésen, a bank, a kulák és a falusi spekuláns az uzsorakamat kifizetését tüzzel-vassal követelte. így kénytelenek voltunk eladni a termést, a termésnek még azt a részét is, melyre családunknak lett volna szüksége. El kellett adnunk olcsón családunk, szájából azt a kenyeret is, amelyet később uzscraáron voltunk kénytelenek visszavásárolni azoktól a spekulánsoktól, akik lestek szprultságunkra, hogy gyancsak jól haladnak a csépléssel és ha az idő kedvez, pár napon belül befejezik. Az elcsépelt gabonát egyenesen a FRSz-be szállítják, csupán a vetőmagot, takarmányabrakot és a tagok részére szükséges mennyiséget hagyják meg. Faraga elvtárs mielőtt átadta volna a vándorzászlót, meleg szavakkal mondott köszönetét a szövetkezeti tagoknak, lelkes odaadó munkájukért. Vörös László, a szövetkezet elnöke, aki meghatva vette át a dicsőség zászlaját, szintén köszönetét mondott Pártunknak és annak nagy vezetőjének Gotttwald elvtársnak, valamint Sztálin elvtársnak, hogy a felszabadulás által lehetővé vált számukra az építőmunka. Az elnök szintén megköszönte a traktoristáknak a fáradságot nem ismerő munkájukat, majd megígérte, hogy a jövőben még jobban fognak igyekezni, hogy azt az elismerést továbbra is kiérdemeljék. Minden jel arra mutat, hogy az apácaszakállasi szövetkezeti tagok a jövőben is igyekezni fognak, hogy nemcsak a járási, de a kerületi versenybe is elsők legyenek. Mi hisszük, hogy a célúkat, el is fogják érni, ehhez azonban fontos, hogy a tagszerzésben ugyanolyan szép eredményeket érjenek el, mint az aratási munkálatokban. Az eddigi -eredmények ezen a téren bizonyítják, hogy a szövetkezeti tagok nincsenek izolálva a többi kis- és középföldmíívesektől, mert napról-napra több az újonnan belépő tagok száma. Az apácapaakállasi kis- és középföldmíívesek mindjobban rájönnek arra, hogy a szebb és boldogabb jövőt csak úgy tudják biztosítani, ha összetartanak és közösen dolgoznak a szocialista építésben. Losonci. hát megértették az idők szavát is, rájöttek arra, hogy a rég elavult módszerrel való gazdálkodás már ideiét múlta és ha életszínvonalunkat emelni akari"k, akkor ez csakis a nagyüzemi gazdálkodással és a jól megszervezett munkával ér jük el. Távolról sem kielégítő a" helyzet Medve községben. Itt a kis és középföldművesek csoportokban arattak ugvan és így elérték, hogy jóval rövidebb idő alatt fejezték be az aratást, mint a csoportokon kívül állók, de közei sem tudnak olyan szép eredményeket felmutatni, mint a szövetkezeti dolgozók. Medvén a kulákok is társultak az aratásnál- Például Molnár János 20 ha-os kulák és Kulacs József 16 ha- os kulák aratóit egy csoportban, de a kis és középföldművesek már lassan elfelejtik a cséplést is, mikor ők még mindig aratnak. Valószínű a két jóbarát nem fogja egymást kizsákmányolni, amint azt aratóikkal csinálták a múltban. a mi munkánk és nyomorunk az ő gazdaságuknak legyen kiapadhatatlan forrása. Később mikor már nekünk is vásárolni kellett a kenyeret, amikor a földbirtokosok és a kulákok adták el a termésüket, magasra szöktek az árak. Ilyen volt a múltúnk, mely a dicső vörös-hadsereg felszabadítása folytán örökre megszűnt. Ma munkánk gyümölcse a miénk. Vele építjük a szebb és boldogabb jövőnket. » Tany község III. típusú EFSi-e érte @1 a második helyet a nagymegyeri férés aratása versenyében / . /
