Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-07-22 / 29. szám
1951. július 22. в 6^aäß(ci4im*es Legfontosabb feladatunk, hogy aratás után a tarlóhántást azonnal végezzük el és vessünk mésodnövényeket Lapunk előbbi számában is foglalkoztunk azzal a kérdéssel, mennyire fontos a tarló felszántása azonnal az aratás után. Sajnos, sok gazda még mindig elfelejti, hogy a jövő évi termését nagyban befolyásolja a tarló lebuktatása. Aratás után nyomban végezzük el a tarlóhántást, különösen azokon a földeken, ahol a gabona letakarítása után másodterményt vetünk. A másodtermesztés eredménye főként attól függ, hogy időben végzett talajmunkával, a magágy gyors elkészítésével biztosítsuk a talaj nedvességtartalmának megőrzését, a já vetést. Az idei csapadékos idő nagyon kedvez a másodtermesztésnek, mely igen nagy jelentősége van. A lekerülő gabonák után vetett másodnövények sokszázezer mázsával gyarapítják takarmánykészletünket: ami viszont lehetővé'teszi, hogy több jószágot tartsunk, jobban takarmányozzuk állatainkat,— több tej, hús, zsír jusson népünk ellátására, s több jövedelem a dolgozó parasztságnak. Vessünk minél hamarabb, minél több másodnövényt. Sokan még mindig nem veszik figyelembe, hogy a gyors tarlóbuktatással megőrizzük a talaj vízkészletét. A kalászosok, ipari és takarmánynövényeink aratás előtt beárnyékolják a talajt és nagy vízfogyasztásuk mellett is még elegendő4 nedvességet hagynak vissza. Aratáskor ez a beárnyékolás megszűnik és a tarló napok alatt kőkeménnyé szárad. Különösen fennáll ez ebben az évben, amikor a növények magas számövekedést és sűrű állást értek el. De fokozza a gyors kiszáradás veszélyét az a körülmény is, hogv a , májusi és júniusi záporesők a talaj felszínét összetömték. Az összetömődött talajból a víz a nyári napsütés és légáramlás mellett szinte napok alatt elpárolog. Siettetik az elpárolgást a még élő tarlócsonkok és gyökerek. Aratás után a még nedves talai felszínén igen könnyen és gyorsan tudjuk előállítani a szükséges porhanyós réteget. Már néhány centi vastag porhanyitott föld is védőtakaróként borul a talajra, hőszigetelést hoz létre a felső és alsó talajréteg között, csökkenti a talaj alsó rétegének felmelegedését és megvédi a kiszáradástól. Ha csak néhány napot késünk, már hantokat szaggat fel a tárcsa és az eke, rögös marad a föld, nem tudjuk biztosítani a nyári talajművelés legfontosabb talajmunkájának. a tarlóhántásnak legértékesebb hatását, a talajvízkészletének megőrzését. Kísérletek igazolják, hogv az elmaradt vagy későn és rosszul végzett tarlóhántás a következő év utónövényénél 15—20 százalékos terméscsökkenést Idéz elő. A tarlóhántással a porhanyított talaj nemcsak megőrzi a talaj víztartalmát hanem gyarapítja is. A beton keménységűvé száradt és erősen felmelegedett tarlón a nyári csapadék nagyrésze órák alatt elpárolog, vagy elfolvik a mélyebb hajlatok felé, magával sodorva az értékes humusz anyagokat. Emellett a nyári záporesők a porhanyítás nélkül hagyott tarlón a talaj szerkezetében felmérhetetlen rombolást és károkat okoznak. A porhanyított földtakaró viszont megóvja a talaj morzsalékos szerkezetét és a csapadékot beszivárogtatva, növeli a talaj vízkészletét. A tarlóhántást akkor is el kell végezni, ha csapadékos az időjárás és bőségesen van nedvesség a talajban. Az ismétlődő nyári esők még a tarlóhántott talajt is összetömítik. Ezért mikor a porhanyított réteg megkérgesedik, a gvommagvak pedig kikeltek, fogasolással, úiabb tárcsázással vissza kell állítani a talajt védő porhaovóe réteget. Természetes, hogv sáros talajon soha sem szabad sem a tarlóhántás, sem a későbbi tarlóáDolás munkáiát folytatni \ tarlóhántás elősegíti a harmatképződést Ez kétírányban gazdagítja nedvességben a felső termőréteget. A tarlóhántással előállított kedvező szerkezetű talajban a hőmérsékleti különbségek következtében egyrészt az alsó rétegekből felfftH szálló vízgőzök csapódnak ki a talajszemcsék között, másrészt éjtszakai lehűlés mellett a levegő páratartalmából keletkezik bőséges harmat. Ha száraz a nyár, a lebuktatott tarló talajának beérését a baktériumok elszaporodását a harmatképződés nagymértékben elősegíti. Tarlóbuktatással irtjuk a gyomokat Tarlóhántással földbe kerülnek az elhullott gyommagvak és a még nedves földben rövidesen kikelnek. Ezek a gyomok a tarlóhántás későbbi ápolási munkáinál elpusztíthatok. Csak a tarlóhántással lehet kitisztítani földjeinket a vadrepcétől, repcsényretektől, daravirágtól. Mérhetetlen sok munka árán sem tudjuk a gyomirtást az utónövénynél olyan tökéletesen elvégezni, mint a tarlóhántással. Ez a gyomirtás legjobb, legbiztosabb és legolcsóbb munkája. Az évelő gyomok, tarack, acat is tarlóhántással és a megismételt tárcsázással és fogasolással irthatok ki. Tarlóhántással irtjuk a rovarkártevőket Közismert tapasztalat, hogy a vetési bagolypille hernyójának a mocskospajornak, valamint a gabonafutrinkának a kártétele a későn buktatott kepesorokból foltonként terjeszkedik az elvetett tábla korábban buktatott részei felé, bizonyítva azt, hogy ezek a veszedelmes rovarkártevők petéiket a tarlómaradványokra, gyomnövényekre rakják. A gyomok nevelik fel a lárvákat és az elszaporodott kártevők hatalmas pusztításokat okoznak az utódnövényeknél. A tarlóhántással eltüntetjük a rovarok petéző fészkeit és növénytermelésünk súlyos kártevői ellen megelőzően védekezünk és nem a fellépésük után drága védekező szerekkel. _ A tarlóhántással fokozzuk a talaj tel evény tartalmát A lefordított földben a tarló és gyökérmaradványok kedvező hő- és nedvességi viszonyok mellett igen gyorsan elkorhadnak és a növények által felve-A tarlóhántás legfontosabb amelyekkel az állami gazdaságok, melőszövetkezeti csoportok nagy gabonatábláiban egy traktor egy nap alatti 25—30 holdon, két műszákiján pedig 50 holdon is el tudja végezni a tarlóhántást. Ekével lehetőleg ne végezzük el a tarlóhántást, csak akkor, ha másodnövényeket akarunk vetni, vagy a tárcsa nem végezne jó munkát. A Szovjetúnió hatalmas terméseredményeit nagymértékben az aratással egyidőben való tarlóhántás elvégzése segíti elő. A kombájn után akasztott tárcsa a levágott és elcsépelt gabona után azonnal leforgatja a tarlót, megporhanyítja a talajt. Alapelv, hogy a tarlóhántás sekélyen történjék Legfeljebb 6—7 cm, de inkábi? 4—5 cm mélységig kell előállítani a porhanyós réteget. Legnagyobb hibát akkor követjük el, ha a tarlóhántást rögösen, hantosán végezzük el. Az egyénileg dolgozó parasztok kis parcelláin a sekély porhanyítást kukoricakapáló ekékkel is el lehet végezni. A lebuktatott tarlót azonnal el kell simítózni vagy fogasolni és könnyen lehengerez-Megéri a fáradságot a A másodnövények termelésének különösen nagy jelentősége van szövetkezeteinkben, ahol közös állattenyésztés van. Nagyon jól tudjuk, hogy minél jobb állapotban vannak a szarvasmarháink, annál nagyobb az értékük. Ezt pedig csak úgy érjük el. ha elegendő takarmányt biztosítunk részükre. Azt szokás mondani, hogy a takarmányból annyi elég, amennyi van. Mi azonban azt szeretnénk elérni, hogy a takarmányból annyi legyen, amennyi el sem fogy. Hogy ezt biztosítani tudjuk azért fontos, minél több tarlótakarmány vetésével pótolni az idei szálastakarmányt. Hogy a másodnövények sikerét biztosítsuk, arra ügyeljünk, hogy a vetésnél p talajt kellően készítsük el. * hető tápanyagokká alakulnak át- A nyári talajművelés szakszerű elvégzése mellett az őszi talajmunkáknál tarlómaradványnak nyoma sem lehet. A gyors humuszgazdagodás búzánál elérheti kát. holdanként a 18—20 q-t, lucernánál 50—60 q4. Tarlóbuktatás után elszaporodnak a talajbaktériumok A tarlóhántással előállított porhanyós, nedves talajban intenzív talajélet indul meg. A nagymértékben elszaporodó talajbaktériumok feltárják a talaj nyers tápanyagkészletét, morzsái okossá „beéretté“ teszik a talajt. De a baktériumok egyes fajtái élettevékenységükkel önállóan is gazdagítják a talajt a legértékesebb növényi tápanyaggal, a nitrogénnel. A levegőből lekötött nitrogén kát. holdanként 120-200 kg pétisó tápanyagának felel meg. Több nitrogén műtrágyagyár teljes évi termelésének felel meg az a nitrogén mennyiség, amely a tarlóhántás gyors és jó elvégzése következtében az ország talajába kerül Hét-nyolc millió métermázsa pétisó tápanyagát készítik el' ingyen a talaj hasznos apró élőlényei, a baktériumok, ha részükre a kedvező életfeltételeket, nedvességet, hőt és a talaj porhany'tott állapotát biztosítjuk. Már ebben a tala j gazdagodásban többszörösen és bőségesen megtérül a tarlóhántás viszonylag csekély költsége. Mindezeket a semmiféle más talajmunkával be nem hozható előnyöket azonban a tarlóhántás csak akkor biztosítja, ha aratás után azonnal elvégezzük. Az a legkedvezőbb munka, ha az aratógép, kasza és gereblye után már azonnal dolgozik a traktorral vontatott tárcsa vagy kultivátor és már az aratáskor egyenes vonalban összerakott keresztek sorközében a gépi munka gyorsaságával egy-két napon belül eltűnik a tarló. Ne várjunk a gabona behordásáig, a kepehelyeket a keresztek utószáradása és behordása után külön tárcsázzuk fel. eszköze a tárcsa és kultivátor rezéssel előállított legfelsőbb vékony védőréteg erősíti a hőszigetelést, csökkenti a párolgást és a tárcsával, kultivátorral lókapával vagy sekély szántással végrehajtott tarlóhántásnál egyaránt emeli az utónövény terméshozamát. Kivételesen mélyen kell elvégezni a tarlóhántást hideg természetű vizenyős talajoknál, ahol a mélyebb porhanyításra a felesleges víz elpárologtatósa, a felmelegedés gyorsítása és a talajélet megindítása miatt van szükség. Ugyancsak mélyebb porhanyítást kell adni azoknak a' talajoknak, amelyekbe aratás után másodterményeket vetünk. Gépállomásaink, állami gazdaságaink, EFSz-eink és egyénileg dolgozó parasztságunk minden alkalmas gépe és eszköze, már az aratás tartama alatt a cséplés megkezdése előtt versenyszerűen végezze el a tarlóhántást, hogv ezzel a fontos munkával már most megalapozzuk növénytermelésünk jövő évi magas terméshozamát. másodnövények vetése A másodnövénytermesztésnek az idei osapadékos időjárás rendkívül kedvez. A siker érdekében azonban ne feledjük, hogy biztosan csak a talajban már tartalékolt nedyességkészletre számíthatunk: ezért azzal a talajelőkészítésnél, vetésnél s az esetleges ápolásnál is nagyon gazdaságosan kell bánnunk. Másodvetéseinknél sokkal sürgősebb a magnak a talajba kerülése, semhogy ráérnénk bevárni a magágy természetes megülepedését. Nemcsak az idő múlása, hanem a talaj gyakori kánikulai. kiaszalódásának a veszedelme is sürget. Az eredmény másodsorban tehát azon múlik, elég gyorsan sikerült-e a magot a földbe juttatni. Ezért a sürgős talajelőkészítésre fokozott gondunk legyen és ama, hogy a talaj nedvességkészletét tér-ni. Kísérletek igazolják, hogy a hengeminél tökéletesebben megóvjuk s — ami a nedvességmegóvással szorosan összefügg — & megmunkált talaj ne legyen hantos, üreges Az ilyen talaj gyorsabban szárad, a magágya is rossz és mihelyt benne a kelő növényke gyökere üreget ér, elsorvad. Ezért a tarlóhántást akkor is el kell végezni, ha közvetlenül utána történik a rendszerint kiképmélységű vetőszántás. A szántás előtt megporhanyított talajfelület szántáskor beieom- Ük a barázdába és kitölti a barázda szeletek között keletkező üregeket. Ez különösen addig fontos, amíg nem ■végezhetjük a másodnövény velőszántását előhántós ekével, amint azt a másudvetéses kettőstermesztés legkiválóbb Szovjet szakemberei ajánlják. Másodvetés alá a magágyat iparkodjunk mesterségesen rcegtömni, hogv az elmaradó természetes ülepedést pótoljuk. Erre a célra a talajtömörítő volna leginkább alkalmas. Tömörítő hiányában használjunk hengert, lehetőleg gyűrűshengert. A magánykészítés munkájában a borona, sőt snnak esetleg többféle alakja sem nélkülözhető. Akár azonnal vetünk akár pedig esőt várunk a vetésig, tökéletesen. „zárjuk le“ a megmunkált talaj felületét a természetének és állapotának leginkább megfelelő takaróréteggel. Minél apróbb a másodvetésű növény magja, annál gondosabb legyen a magágykészítés munkája és annál inkább vigyázzunk arra, heg*/ ne kerüljön a mag túlságosan mélyre. Vetés után célszerű hengerezní. A kapássortávolságra vetett másodnövény vetése után fokozott jelentősége van a sorhengeres hengerezésnek. A megcserenesedett felületű vetés és kelés talaján rendszerint szintén a henger segít. A kettőstermesztés fokozottan, igénybeveszi a talaj táplálóanyagkészletét. A kettőstermesztéssel hasznosaid területeket iparkodjunk tehát jobban trágyázni. Szervestrágyát, valamint a rendesnél rendszerint nagyobb műtrágyaadagot legtöbbször a másodvetés lekerülése után szokás adni. Emellett a másodve'tés trágyázása is igen eredményes lehet, különösen akkor, hogyha a trágyát a talaj előkészítéskor egyenletesen, úgy sikerül a talajba beledolgoznunk, hogy az nem a takarórétegbe, s nem & barázda fenekére, hanem a talajtest legelevenebb részébe kerül. A Szovjetunióban a mienkhez hasonló éghajlati viszonyok között leginkább a korábban lekerülő szálastakarmányok, azok közül is az újabban mind , nagyobb területet elfoglaló zöldrozs után vetnek másodnövonyt. Mindamellett a megérlelt gabona után is évrőlévre több másodtermény kerül termesztésre A Szovjetunióban legkiterjedtebben termesztett és a szovjet szakemberek részéről is leginkább ajánlott másodnövénv: a szudáni cirokfű. A szudáni cirokfűvet összehasonlító kísérletek alapján jobbnak találták, mint a mnhart, sőt az xijabban széles körben felkarolt csumiznál is többre becsülik. A kölesek közül ilyenkor már leginkább csak a legrövidebb tenyészidejű pirosköles vetésével találkozunk A pohánkának az ország hűvösebb, csapadékosabb vidékein van számottevő jelentősége, hasonlóképpen a tarlórépának is. Nagy figyelmet érdemel a kapássoros kukoricacsalamádé, sőt. jókor vetve a silókukorica is. Kár volna elhanyagolni a napraforgócsalamádét. Míg az eddig elsorolt másodnövényeket iparkodjunk minél előbb elvetni a fehérmustárt és a csibehúrt augusztus vége szeptember eleje előtt nem tanácsos szálastakarmánynak vetni. Nagy lendületet vihet majd kettőstermesztésünkbe a Szovjetunióban hatalmas ütemben terjedő gépi palántázás. Egyelőre azonban be kell érnünk a már közelebbről ismert és máris termeszthető másodnövényeinkkel. A lelkiismeretes, hozzáértő munka ígv is biztosíthatja az eddiginél sokkal nagyobb állatállománynak az eddiginél sokkal jobb ©Látását.