Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-07-22 / 29. szám

Ara 2*- Kčs II. évfolyam 29. szám. A Csehszlovákiai magyar dolgozó parasztok hetilapja Bratislava, július 22. A népi szervek fo feladata - az aratási munkák sikeres és idejében való elvégzése JtiHtts Ďuriš miniszter beszéde a Kerületi Nemzeti Bizottságok elnökeinek és titkárainak konferenciáján A GsKP Központi Bizottságának utolsó ülésén különösen kiemelték a népi szervek felelősségének nagy jelentőségét mezőgazdaságunk átépítésének sza­kaszában. Ezen az ülésen rámutattak arra, hogy a Nemzeti Bizottságok nem képesek mézőgázdáságunk feladatainak elvégzését és népünk élelmezését bizto­sítani és éppen ezért e feleíőségteljes munkára ha­tásosabb módszereket kell keresni. Hogy miként és milyen felelőségteljesen kapcso­lódjanak be népi szerveink a földműves politika fel­adatainak teljesítésébe, erre mintaképül szolgál a •zovjet központi körzeti szervek munkája, melyek biztosítsák körzetükben az államgazdasági terv tel­jesítését és felelősek annak teljesítéséért. Földművelési minisztériumunk és népi szerveink föfeladata ezekben a hetekben ügyelni arra, hogy az aratás, cséplés és a beszolgáltatás gyorsan és jól le­gyen elvégezve. Népi szerveink legfelelősségteljesebb és elsőrendű feladata, hogy az aratási és cséplési munkálatokat úgy szervezzék, hogy az időjárás ne károsítsa a termést. Hírek szerint az időjárás nem lesz kedvező. A rossz időjárás és az a tény, hogy 2460 szövetkezetben először lesz közös aratás, csép­lés és betakarítás, jobb munkamegszervezést köve­telnek, nagyobb felelőséget és az alkalmas idő tel­jes kihasználását. A helyi és járási nemzeti bizott­ságok segítsége nélkül nem volnánk képesek bizto­sítani az aratási, cséplési és beszolgáltatási munká­latok gyors elvégzését és nem volnánk képesek le­küzdeni azokat a nehézségeket, melyek közben elő­adódhatnak. Rossz időjárás esetén a munkatervet úgy kell elő­készíteni, hogy kihasználjuk a nappalt és éjszakát is. Két műszakot és munkacsoportokat kell szervez­ni úgy, hogy a kaszálás, betakarítás, cséplés, tarló­hántás, takarmányok vetése a szerint legyen fel­osztva, hogy mely munkálatokat lehet elvégezni nappal és melyeket éjjel. Szükségesnek tartom kihangsúlyozni, hogy a föld­művelésügyi minisztériumnak és a népi közigazga­tási szerveknek tisztában kell lenniök azzal, hogy van néhány komoly nehézségünk, melyekbe az ara­tási munkálatok szervezésénél és biztosításánál üt­köztünk mezőgazdaságunk egyes szektoraiban. Első­sorban az a veszély fenyeget, hogy egyes EFSz-ekben nincsen meg a kellő munkaerkö'lcs az aratási mun­kálatok gyors és példás elvégzésére. Ezért szükséges, hogy ezt a veszélyt állandóan sze­münk előtt tartsuk és hogy minden intézkedést meg­tegyünk a szövetkezetekben a munkaerkölcs megszi­lárdítására és emelésére. A kerületi, járási és helyi közigagatási szervek, továbbá a kerületi és járási mezőgazdasági termékek felvásárlási tanácsa és ezek bizalmija segítsék ezt azzal elő hogy a népi szervek minél nagyobb számú dolgozóját vonják be az ara­tás ideje alatt a szövetkeaet munkájába. Julius Ďuriš beszédében továbbá azt mondotta, hogy az aratási munkálatok elvégzése főképpen at­tól függ. hogy miként segítik a szövetkezetek mun­káját a traktorállomások. Szükséges az, hogy a népi szervek — ha- még ed dig nem tették, — ellenőrizzék a traktorállomáso­kat, hogy elvégezték-e a gépek javítását és üzem­­képességük biztosítását, továbbá szükséges, hogy mozgó javítóműhelyeket létesítsünk, biztosítsuk a pótalkatrészek és az agregátorok legszélesebbkörű alkalmazását. Ďuriš miniszter ezután az állattenyésztésről eze­ket mondotta: Az állattenyésztés tervének teljesítése még nem lehetséges. Az állattenyésztés beszolgáltatási felada­tai nemteljesítésének egyik komoly oka az, hogy a népi szervek sok helyen ezideig nem biztosítják elégségesen a tervfeladatok teljesítését, a szarvas­­marha-, sertés és a birkanevelésről, nem vezetnek rendes állománynyilvántartást. Az EFSz-ekben a termelési és a beszolgáltatási terv nem volt kellően biztosítva. A közös szövetke­zeti neveldékben ezideig kevés a gazdasági állatál­lomány és a gazdasági állatok száma az egyéni gaz­dálkodóknál-is csökkent. Szükséges, hogy a népi közigazgatási szervek nagy figyelmet szenteljenek az állattenyésztési feladatok teljesítésének a falusi kulákoknál. A statisztikai szá­mok pontosan mutatják, hogy a gazdasági állatok állománya a falusi kulákoknál a terven alul van. Itt látható, hogy a helyi és járási nemzeti bizottsá­gok tevékeny részvétele nélkül nem lehetséges kel­lően figyelni a falusi kulákokra és nem találhatunk alkalmas intézkedést, hogy ezek kényszerítve legye­nek kötelezettségeik teljesítésére. A szovjet mezőgazdaság mintaképünk és a kolhoz­küldöttség tapasztalatai és az, hogy miként ítélte meg a küldöttség mezőgazdaságunk hiányait, előse­gítheti a nehézségek eltávolítását. Ezért szükséges lesz, hogy az aratásban és az őszi mezei munkákban a kerületekben, járásokban és községekben a népi szervek vezetésével, a pártszervezetek segítségével és az összes tömegszervezetek, legfőképpen a Cseh Földművesek Egységes Szövetkezetével és a Szlo­vák Földművesek Egységes Szövetségével, továbbá a Szovjetbarátok Szövetségével együtt működjünk és! széles kiterjedésű kampányt indítsunk a szovjet mezőgazdasági ismeretek felhasználására és tömeges alkalmazása minden községben, szövetkezetekben és állami birtokon és traktorállomáson. A gyűlések nagykiterjedésű kampányát összekapcsoljuk népszerű tömegiskoláztatással a szovjet agrotechnikáról, hogy további agrotechnikai intézkedéseket vezethessünk be nagykiterjedésű földterületeken. Ez a kampány segítségére lesz a népi szerveknek a következő évi termelési és beszolgáltatási terv megvitatásában és a beszolgáltatási szerződések megkötésében. j Előnyös hozzáfizetések a kontingensen felüli gabona árához Az első gabonaszállítmányok egyenest a cséplőgépektől a FRSz raktáraiba Dél-Szlovákiában e hét elején megkez­dődött a cséplés és a gabonabeszolgálta­tás. Több EFSz-be a nagymegyeri, pár­kányi, ógyallai, surányi, érsekujvári, komáromi és más járásokban az elmúlt napokban kezdték meg az aratást és egyúttal a gabona beszolgáltatást is, a következő jelszó szerint: Az első gabo­nát a cséplőgéptől az államnak. Az ógyallai járásban június 13-ig 1810 q árpát, 250 q rozsot vásároltak fel. A párkányi járásban 500 q árpát, a surá­nyi járásban 200 q-át. Ez annyit jelent, hogy az aratás folyamán kezdődik az aratási munkálatok második szakasza is, mely a gabonabeszolgáltatással éri el tetőpontiát. Szükséges, hogy erre a ko­moly feladatra a felvásárló szervek és a népi közigazgatás minden járásban jól felkészüljenek Főleg a szükséges raktártérről kell idejében gondoskodni, de a többi technikai eszközök is (szállí­tóeszközökről és más egyebekről). Amint azt Krajčír elvtárs я belkeres­kedelemügyi miniszter a Kerületi Nem­zeti bizottságok elnökei és titkárai gyű­lésén bejelentette, azért a gabonáért, melyet a szövetkezetek és a többi kis- és középföldmüvesek beszolgáltatási kötelezettségeiken felül adnak át, igen előnyös hozzáfizetéseket kapnak a meg­szabott árhoz. Minden mázsa búzáért és árpáért a rendes árhoz még 200 koro­nát, minden mázsa rozsért 170 (százhet­ven) koronát kapnak. Azonkívül azok a termelők, akik beszolgáltatási kötele­zettségüket túlteljesítik, további előny­ben részesülnek: minden kötelezettsé­gen felüli q kenyérgabonáért 50 kg korpát kapnak, rendes megszabott áron. Amint látjuk a hozzáfizetések rend­kívül előnyösek, a kis- és középföldmű­vesek számára és minden bizonnyal hozzájárulnak ahhoz, hogy a kis- és kö­­zöpföldművesek és a szövetkezeti tagok beszolgáltatási kötelezettségeik túltelje­sítésére törekednek majd. Természete­sen a falusi gazdagok nem részesülhet­nek ezekben az előnyökben. Az illeté­kes rendeletek szerint a falusi gazdagok kötelesek átadni gabonájukat a rendes megszabott áron. A tanyi szövetkezei tagjainak példás kezdeményezése A tanyi EFSz (nagymegyeri járás) az idei békearatást már a múlt hét elején befejezte, így egyike a legpéldásabb szövetkezeteknek. Bár sok volt a mun­ka, hiszen a tagoknak 300 ha-nvi gabo­nát kellett learatniok, ezt a feladatot mégis rövid rekordidőn belül, 5 nap alatt teljesítették. A régi munkamód­szerek szerint ugyanez a munka körül­belül három hétig tartott. Hogyan ér­hettek el most ilyen szép eredménye­ket? A gépállomás önkötözőgépei segí­tettek nekik és minden önkötöző mel­lett négy-öt tagú munkacsoport dolgo­zott. de főképpen úgy érték el, hogy mindenki dolgozott, ahogy csak tudott. A munkába bekapcsolódtak az asszo­nyok, az idősebb emberek és az ifjúság is, szóval minden dolgos kéz. A tanyi szövetkezet tagjai jól tudják, hogy a szövetkezetben csak önmaguknak dol­goznak és hogy a faluban megkezdődött az ő aranykoruk. Azért mindnyájan ne­kiláttak a nagy munkának. Segítettek az apró földtulajdonosok feleségei is, ha nem is tagjai a szövetkezetnek, de kedvükre való a közösen végzett mun­ka. Tomáši né 15 ilyen asszonyt szervezett meg. A ledolgozott munka­egység szerint kapják meg jutalmukat épúgy, mint a szövetkezeti tagok. A tanyi szövetkezetben e hét elején kezdték meg a cséplést és a gabonabe-Hem mutat példát a A szelicei traktorállomás nem a leg­­példásabbak közé tartozik. Elégtelen és szervezetlen a traktorosbrigád munká­ja. Csak hét önkötözőgéppel dolgozik, pedig 17 tagja van. Megvan minden fel­tétele, hogy két váltásban dolgozzon, hogy nappal arasson és éjjel a tarló­szántást végezze. Mégsem úgy van. Tervbe se vették. Azt mondják a trak­toristák. nincs megfelelő ekéjük. A traktoristák ugyan két váltásban dolgoznak. De hogyan? Egy részük dél­előtt, más részük délután dolgozik. Az aratás idején megengedhetetlen, hogy szolgáltatást. Az ő cséplésük minden bizonnyal különbözik más szövetkeze­tekben végzett csépléstől. Ugyanis ér­vényesítették értékes kezdeményezőké­pességüket: nemcsak csépelnek, a szal­mát egyúttal szecskára vágják. Hogy csinálják ezt? Egy cséplőgéphez elevá­tor helyett szecskavágó gépet állítottak, mely a ki csépelt szalmát összevágja és a raktárba fújja. A raktárt igen olcsón építették fel maguknak. Egy 30X8 mé­teres területen 5 méter magasoszlapo­kat állítottak a földbe, azokat alul, fölül és oldalról dróttal kötötték össze, a te­ret alúl préselt szalmával takarták be, melyet egy másik cséplőgép készít szá­mukra; ugyanúgy préselt szalmával ver szik körül a tér mind a négy oldalát. Középen így nagymennyiségű szecskát helyezhetnek el. Mit jelent a tanyi szö­vetkezet tagjainak ez az újítása? Min­denekelőtt nagy pénzmegtakarítást. Nem kell új raktárt építeni, nem kell a szalmát kazalba rakni és az istállókba szállítani és csak azután szecskát vágni. Szóval több munkát egyszerre végeznek el. A legfontosabb, hogy hat munkaerőt takarítanak meg, melyeket az egész év folyamán a szecskavágás leköt, hogy kielégítsék az állatállomány Szükségle­teit. Ilyen módon a többi szövetkezet is tökéletesíthetné munkáját és sok mun­kaegységet takaríthatna meg. szelicei traktoros-brigád nyolcórás munkaidőhöz ragaszkodja­nak, vagy még ennél is kevesebbet dol­gozzanak. Volt egy ötös ekékből összeállítót! agregátjuk. Ezt nem használják, mert alkalmatlannak bizonyult. Miért nem igyekeztek tökéletesíteni rajta? A má­sik ekét egyszerűen elkapcsolták. így csak egy ekével szántanak; a traktor csaknem üres járatokat tesz. B e n с г József elvtárs azt mondja, hogy a trak­­torállcmástól nem kannak több ekét. Az aratóbizottság feladata, hogy min'd előbb változtasson a helyzeten. Az árúelosztás alkalmazottainak példája Némely traktor állomások mentege­tőznek, hogy éjszaka nem végezhetnek tarlószántást, mert nincs elég traktor­­vezető, se gép. így van ez például Szén­­cen is. A Nagykereskedelmi Vállalat Körzeti Igazgatósága és üzemi Pártszer­vezete példás kezdeményezésbe fogtak. Az ottani hivatalnokok, akiknek sofőr­vizsgájuk van, traktorvezető tanfolya­mon vettek részt és a második váltás ideje alatt elfoglalják helyüket a szenei traktorállomás gépein. A Nagykereske­delmi Vállalatok alkalmazottainak ez я példája dicséretet érdemel. Valóban kr vetésre méltó példa, mely kiküszöböl’ tarlószántásnál mutatkozó hiányokai Or $zó or szerte megkezdődött a csépiés

Next

/
Thumbnails
Contents